Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

1979. november 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Kitüntetések az évforduló alkalmából Tegnap a megyei pártbizottságon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmé­nek 62. évfordulója alkalmából ünnepséget tartottak. Horváth István, a megyei pártbi­zottság első titkára megemlékezett a több mint hat évtizeddel ezelőtti győzelem világ- történelmi jelentőségéről, arról a sorsfordu­lóról, amely lehetővé tette a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenet korát. Mint mondta, ma nincs a földnek olyan ré­sze, ahol a kapitalizmus figyelmen kívül hagyhatná a szocializmus visszafordíthatat­lan térhódítását. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt több mint két évtizede szilárdan és megingathatatlanul vezeti az ország népét a szocia­lizmus építésében — hangsúlyoz­ta a megyei pártbizottság első titkára. — A XI. pártkongresszus által kijelölt úton haladva az el­múlt öt évben is jelentős előre­lépés történt a fejlett szocialis­ta társadalom építésében, figye­lemre méltó eredmények szület­tek a gazdasági építőmunkában, a szociális, kulturális színvonal emelkedésében. — Hagyományos szokásunk, hogy a nemzetközi munkásmoz­galom e nagy ünnepén azokról is megemlékezünk, akik a példa­mutatóan végzett mindennapi munkájukkal kiemelkedő ered­ményeket értek el a szocialista céljaink megvalósításában, s a megye párt-végrehajtöbizottsá- ga javaslatára kitüntetéseket kap­tak. A lapunkban más helyütt kö­zölt kormánykitüntetettek egy része mellett az ünnepségen az alábbiak vették át kitüntetésü­ket: Az oktatási miniszter az ered­ményes jó munkája elismeréséül Kelle Györgynek, a megyei párt­bizottság politikai munkatársá­nak Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését kapta Farkas Meny­hért, a kecskeméti városi párt- bizottság politikai munkatársa. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter Kiváló Munkáért kitün­tetést adományozott Bérié János-' nah., , a „megyei pártbizottság po-, lífikai munkatársának. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság aranykoszorús kitüntetését kapta: Dajka Jánosné, a Kecske­méti Konzervgyár pártbizottságá­nak titkára, Vékony Károlyné, a a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat MSZBT tagcsoportjának ügyvezető elnöke. Eredményes munkája alapján Kiváló Dolgozó kitüntetést ka­pott Deák István, a megyei párt- bizottság gépkocsivezetője, Fe­hérvári Károly, a kalocsai járási pártbizottság gépkocsivezetője. Balesetmentes vezetésért ok­levelet és emlékplakettet kapott Drab Mihály, a kiskőrösi járási pártbizottság gépkocsivezetője, Vén László, a megyei pártbizott­ság gépkocsivezetője. A megyei pártbizottság vezeté­se a Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun megyei ap­parátusában eltöltött 25 éves te­vékenységéért köszönetét és el­ismerését fejezte ki Benyó Ist­vánnak, a keceli nagyközségi pártbizottság titkárának, Váradi Antalnénak, a félegyházi városi pártbizottság politikai munkatár­sának. A megyei pártbizottság appa­rátusában végzett tevékenysége elismeréséül törzsgárda jel vény­ben és jutalomban részesült: több mint 25 éves munkája után Ba­lázs Istvánná, a megyei párt- bizottság ügyintézője, Szabó Ist­ván, a megyei pártbizottság gép­kocsivezetője; 20 éves munkája után Opauszki István, a megyei pártbizottság gépkocsivezetője. Tízéves munkájuk után né­gyen kaptak törzsgárda jel vényt és jutalmat. Az apparátusban végzett munkájuk elismeréséül tizenkilencen pénzjutalomban ré­szesültek. * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 62. év­fordulója alkalmából tegnap a megyei tanács székházában ün­nepi megemlékezést tartottak, s ennek keretében kitüntetéseket adtak át. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte az ünnepség résztve­vőit, közöttük Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Szepesi Bertalant, a Közalkalma­zottak Szakszervezete megyei bizottságának titkárát. Károly Ferenc, az apparátusi párt-végrehajtóbizottság tagja, a szakszervezeti bizottság titkára emlékezett meg a szocialista for­radalom győzelmének jelentősé­géről, majd dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke kitünte­téseket adott át. (A kormányki­• A megyei tanács ünnepségén. JeJyio'í íTssrriosöyg jteSéygii güar:a:l tühtétéítékét lábúnk ihás helyén közöljük.) A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter által adományo­zott Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesült Habuda József, a kalocsai járási hivatal főelőadó­ja. A pénzügyminiszter Kiváló Munkáért kitüntetést adományo­zott Almásiné Szelei Klárának, a kecskeméti Városi Tanács fő­előadójának, Bánvölgyi lstván- nénak, a lajosmizsei tanács cso­portvezetőjének, László Lajos- nénak, a kalocsai járási hivatal főelőadójának, Nagy Gábornak, a megyei tanács csoportvezetőjé­nek. A belkereskedelmi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését kapta: Jobbágy Lajos, a megyei tanács főelőadója, Nagy László, a kiskunfélegyházi Városi Ta­nács főelőadója, dr. Várhegyi Józsefné, a kiskunhalasi Városi Tanács főelőadója. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke Kiváló Mun­káért kitüntetést adományozott László Mihálynak, a megyei ta­nács főelőadójának, R ibárszki Lászlónénak, a kiskőrösi Városi Tanács csoportvezetőjének dr. Szabó Istvánnak, a kalocsai Vá­rosi Tanács vb-titkárának Vízin Gergelynek, a csikériai tanács elnökének. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökétől Kiváló Munkáért ki­tüntetést kapott Endrődi István­ná, a megyei tanács főmunkatár­sa. Az Országos Tervhivatal elnö­ke által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Sá­volt János, a megyei tanács cso­portvezetője. A belügyminiszter által ado­mányozott Tűzbiztonsági Érem arany fokozata kitüntetésben ré­szesült Dorogi Béla, a kecskemé­ti járási hivatal elnökhelyettese. * A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfor­dulója alkalmából, eredményes munkájuk elismeréseként a MUN­KA ÉRDEMREND arany fokoza­ta kitüntetést adományozta: Albert Istvánnak, az MSZMP Bácsalmási nagyközségi Bizottsá­ga titkárának, Benei Sándor nyugdíjas pincegazdasági igazga­tónak, Bács-Kiskun megyei ta­nácstagnak, dr. Bognár Lajosnak, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága oktatási igazgatósága helyettes vezetőjének, Czagány lstvánnénak, a Baromfifeldolgozó Vállalat Kiskunhalasi Gyára szakmunkásának, alapszervi párt-í titkárnak, Galicz Józsefnek, a ta­taházi Petőfi Tsz elnökének, Ge- rőcs Istvánnak, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. osztályveze­tőjének, Herédi Kálmánnak, a já­noshalmi Bácska Építő- és Ipari Szövetkezet elnökének, Horváth Ignácnak, az MSZMP Kecskeméti járási Bizottsága első titkárának, Katanics Sándornak, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága titkárának, Oláh Pál nyugdíjas tsz-el nőknek, Tánczos Sándornak, a kiskunhalasi Városi Tanács el­nökének, Trsztyinszki Pálnak, a tázlári Községi Tanács elnöké­nek, Bács-Kiskun megyei tanács­tagnak, Vajda Józsefnek, az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság csatornaőrének, dr. Weither Dá- nielnének, a kecskeméti Centrum Áruház igazgatójának, városi ta­nácstagnak. A MUNKA ÉRDEMREND ezüst fokozatát kapta: Dr. Babinyecz Ferenc, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának munkatársa, dr. Bar- tal József, az orgoványi Sallai Tsz állatorvosa, a Hazafias Nép­front Orgoványi Községi Bizott­ságának elnöke, Bárkai Istvánná, a kecskeméti Városi Tanács V. B. csoportvezetője, a hetényegyházi Községi Tanács tagja, Birőczi Gyula, a Bács-Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat igazgatója, Bodrogi Tibor, a Pa­píripari Vállalat kiskunhalasi gyárának igazgatója, városi ta­nácstag, Ferencz Ernő, a Bács me­gyei MÉSZÖV osztályvezetője, Gulyás József, a lakiteleki Szikra Tsz elnökhelyettese, dr. Győrfal- vay Györgyné, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. főelőadója, Hajdú Béla, az MSZMP Kiskun- halasi városi Bizottságának mun­katársa, Herczeg István, nyugdí­jas szakszövetkezeti elnök, Hoff- gesang György, a bácsalmási ÁFÉSZ boltvezetője, Járfás Ist­vánná, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatár­sa, Juhász Lászlóné, az MSZMP Kalocsai városi Bizottságának tit­kára, Kispéter Imre, az MSZMP Kiskunhalasi városi Bizottságá­nak titkára, Komáromi Attila, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának munkatársa, Kórossy Artúrné, a Bács-Kiskun megyei Katona József Könyvtár osztály- vezetője, Kovács Endre, a Szak- szervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa művelődési központjának igazgatója, Kovács Mátyás, a ho- mokmégyi Községi Tanács elnöke, Lakatos Dezsőné, a kalocsai Vá­rosi Tanács kórháza rendelőinté­zetének osztályvezető főnővére, Losonczi István, a borotai Tsz el­nöke, dr. Mercz Árpád, a Szőlé­szeti és Borászati Kutató Intézet osztályvezetője, Papp József, a Fock Jenő ünnepi beszéde A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 62. évfordulóját köszöntjük. Ez az ünnep közös ünnepe a világ haladó többségének, közöt­tük a Magyar Népköztársaság szocializmust építő államipolgá­rainak. Valamennyi embernek, akikben nemcsak vágyak, ha­nem tettek is feszülnek, akik a Nagy Október példáján tudato­san küzdenek a világ olyan át­alakításáért, amelynek eredmé­nyeként nemcsak joga van min­denkinek, hanem egyenlően is élhet mindazzal, amit a szabad murtka létrehozhat ezen a földön. A győztes szocialista forrada­lom kezdettől fogva nem külön­leges orosz jelenség, nem kelet­európai ügy, hanem a világ fej­lődésének egyedüli lehetséges út­ja. Ennek az útnak a kezdetén ott van a cári Oroszország el­nyomott harcos proletariátusa, amely végrehajtotta a XX. szá­zad legnagyobb történelmi tet­tét. Ezt a tettet olyan páratlanul hatékony és tudatos szervezet vezetésével hajtotta végre, mint a kommunista párt, és amelynek élén olyan géniusz állt, mint Le­nin, aki alkalmazva és tovább­fejlesztve a marxizmust, Orosz­országot a világfejilődés élvona­lába emelte. Nyomában és hatá­sára, példáját követve indultak el a század forradalmi, nagy tár­sadalmi átalakulásai és váltak sokszínű, de irányát tekintve egységes folyamattá. Élő folyamat ez, ^melyben szin­te lehetetlen kategorikusan osz­tályozni úgy, hogy melyik nép hol tart, és mikor hová ér. Beszélünk szocialista országok­ról, számon tartunk szocialista orientációjú nemzeteket, köszön­tünk új forradalmakat, amelyek programjában szocialista tartal­mú jelszavak is vannak. A tő­kés országokban a munkásosztá­lyok, a népek tántoríthatatlanul munkálják az új élethez vezető utat. A marxizmus—leninizmusnak, a Nagy Október eszméjének sok millió elkötelezett híve van. Van­nak olyanok, akik most ismer­kednek vele, mások egyszerű ro- konszenvvel közelednek hozzá. Vannak vitázó ellenfelei, és ádáz ellenségei is. De nincsenek józa­nul gondolkodók, akik iránta semlegesek, közömbösek lenné­nek. Nem volt és nincs a világban egyetlen Olyan összefüggő esz­merendszer a miénken kívül, amely a világot akár megismer­ni, akár megváltoztatni képes volna, vagy ilyen történelmi fel­adatot és felelősséget magára vállalna. Nemegyszer mondjuk, hogy a mai Európa — melynek terü­letéről két világháború indult ki — történelmének leghosszabb bé­keidejét éli. Nem tesszük hozzá minden esetben, hogy ez az ál­lapot mindenekelőtt a létező szo­cialista világrendszernek köszön­hető. Annak a világerőnek, amely a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme, a Szovjetunió erejének példátlan mértékű növekedése nyomán ala­kulhatott ki. N épünk érzi azt a roppant fe­lelősséget, amelyet a Szov­jetunió vállalt magára az embe­riség érdekében, s amely napon­ta megnyilvánul a nemzetközi enyhülés eredményeinek megszi­lárdításáért, a tartós béke meg­teremtéséért tett erőfeszítései­ben. Ezek az erőfeszítések összeta­lálkoznak az emberek száz- és százmillióinak aktív cselekede­tekben is megnyilvánuló béke­akaratával, az egész emberiség legelemibb érdekével, a békés élet vágyával. A magyar nép, amikor erejé­hez mérten segíti ezt a harcot, egyben építőmunkájának, nyu­godt életének legfőbb nemzetkö­Az alábbiakban közöljük Fock Jenő­nek. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából november 6-án, kedden a Kossuth- rádióban, illetve a televízióban elhang­zott ünnepi beszédét. zi feltételeinek biztosításához já- •rul hozzá. Az enyhülés, a békés egymás mellett élés a legfontosabbakat biztosítja az emberiség számá­ra, a világméretű atomkonflifctus veszélyének elhárítását. Bízha­tunk a világ különböző veszély­gócainak fokozatos felszámolásá­ban a Közel-Keleten és a föld más térségeiben. Bízhatunk ab­ban, hogy viseljen bármilyen ál­arcot, nevezze magát bárminek is egy agresszor, próbálkozásai végső soron kudarcba fulladnak. A szocializmus világának nem­csak létérdekből, lényegéből fa­kadó óhaja a béke fenntartása, hanem meghatározó befolyása is van a világhelyzet ilyen irányú alakulására. A forradalmak nehéz, ke­mény szavú ünnepek, testvérei a hétköznapoknak, a munka nap­jainak. Nagy hibát követnénk el, ha forradalmunkat romantizál- nánk, ha elfeledkeznénk arról, hogy a szocialista forradalom ha­talmat teremtő győzelme után következik a nehezebb, a bo­nyolultabb munka, az építés, a forradalmi józanság, a forradal­mi türelem korszaka. E zzel a tartalommal, és ezzel az intő törvényszerűséggel tantjuk a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalmat legbensőbb nemzeti ügyünknek, további elő­rehaladásunk - internacionalista létfeltételének. Tudatában vagyunk annak, hogy 1917 világraszóló, világot formáló eseménye nélkül nem kerülhetett volna sor 1945-ben hazánk felszabadulására, mely lehetővé tette számunkra az élet gyökeres megújulását. A magyar felszabadulástól el­telt harmincnégy év történel­münk legátfogóbb, legmélyebben szántó fordulatát jelenti, olyan minőségi változásokkal, amelyek horderejét, nagyságát ma még fel sem tudjuk mérni. Népünk nemzeti kötelességgel és felelőséggel munkálkodik a fejlett szocializmus építésén, tö­retlen egyetértésben és közösség­ben a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. Őrizzük, fenntartjuk és a vál­tozó körülményeknek megfele­lően szakadatlanul frissítjük for­radalmi tevékenységünk folya­matosságát, hogy méltók legyünk azokhoz az elődeinkhez, akik 1919-ben először követték októ­ber példáját. Ebben az évben ün­nepeltük a Magyar Tanácsköz­társaság 60. évfordulóját és ele­venítettük fel tanulságait, ame­lyek soha el nem évülnek szá­munkra. A szocializmus építése során történelmi eredményeket értünk el. Megszüntettük az embert em­beri mivoltában mélyen meg­alázó kizsákmányolást és a nyo­mában keletkező munkanélküli­séget. A szocializmus már jelenlegi fejlettségi szintjén is összehason­líthatatlanul igazságosabb tár­sadalmi elosztási rendszert való­sít meg, mint amit a történelem előzőleg ismert. Nehéz körülmények közepette, nagy megpróbáltatásokat kiállva végeztük munkánkat az elmúlt három évtizedben. Az utóbbi néhány évben az ország gazdasági helyzete — el­sősorban a nemzetközi körülmé­nyek számunkra igen kedvezőt­len alakulása következtében — nehezebbé vált. A megváltozott világgazdasági helyzethez való gyorsabb és ru­galmasabb alkalmazkodás, a sa­ját munkánk fogyatékosságainak kijavítása mind sürgetőbbé váló feladat. J ózanul kell számolnunk a re­alitásokkal, céljaink kitűzé­sében nem rugaszkodhatunk el a valóságtól. Képeseknek kell len­nünk arra, hogy felülvizsgáljuk gyakorlatunkat, száműzzük a dogmákat, sémákat, és hogy gon­dolkodásunk, gyakorlatunk fris­sen kövesse a körülmények vál­tozását. Az elvszerű, forradalmi maga­tartás arra kötelez bennünket, hogy gondjainkat, örömeinket a munkásosztállyal, dolgozó né­pünkkel megosztva, tőlük soha el nem szakadva haladjunk elő­re. Ez a magatartás jellemezte pártunkat az elmúlt két évtized­ben. Meggyőződéssel vallhatjuk, hogy ez lesz a meghatározó a párt és a dolgozó nép kapcsolatá­ban a jövőben is. Hazánkban szocialista nemzeti egység, szilárd népi hatalom van. Pártunk egységes, a párton kí­vüliek körében erős a szövetsé­gi táborunk. Kiegyensúlyozott, konszolidált viszonyok között élünk, úgy, ahogy még soha nem élhetett népünk. Ezekre gondolva bizakodással tekinthetünk a jö­vőbe. A jövőbeni még nagyobb ered­mények eléréséhez azonban min­den helyen forradalmi tettekre van szükség, hogy tovább erő­södjenek társadalmunk szocialis­ta vonásai, hogy korszerű és al­kalmas gazdasággal rendelkez­zünk, hogy a kultúra és a kö­zösségi morál általános legyen. Legfontosabb feladatunk meg­szilárdítani elért eredményein­ket, hogy biztonságosan tovább­léphessünk, a soron következő XII. kongresszus iránymutatá­sával pedig még eredményeseb­ben folytathassuk munkánkat. A mi társadalmunk — a szo­cializmust építő, annak sokszor rögös útját járó társadalmi rend­szer — jelene és .jövője az embe­ri szabadságnak, biztosítéka a teljesebb emberi életnek, boldog­ságnak. Október nagy ünnepén a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a magyar kom­munisták, a szocializmus építé­sén dolgozó magyar nép nevében tisztelettel emlékezünk a szovjet forradalmárokra, akik 1917-ben vezették és győzelemre vitték a forradalom ügyét. Forró testvéri szerettei üdvö­zöljük a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom útján töretlenül haladó Szovjetunió Kommunis­ta Pártját, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét a szovjet népet, a szovjet embere­ket, akik azóta is a legtöbb és a legnagyobb áldozatot hozzák az emberiség ügyéért. Köszöntjük a testvéri szocia­lista országokat, akikkel együtt küzdünk. Köszöntjük mindazokat a kommunista pártokat, haladó embereket, akik ma még az el­nyomás, a kapitalizmus viszo­nyai között folytatják az 1917- ben megkezdett harcot. Szívből minden jót kívánok önöknek, mindazoknak, akik ma és a holnapokban, itthon mun­kájukkal, emberségükkel, öntu­datos helytállásukkal napról nap­ra valósítják meg a jövőt, a szocializmust. (MTI) kiskunfélegyházi ÁFÉSZ boltve­zetője, Szalai Ernő, az MSZMP Kele-biai községi Bizottságának titkára, Takács Ernő, a sükösdi Május 1. Tsz elnöke, Tarmé Bo­dor Mária, a lakiteleki Szikra Tsz párttitkára, Tóth István, a Petőfi Népe főmunkatársa. A MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozatát kapta: Bajnóczi József, a kerekegyhá­zi Nagyközségi Tanács elnöke, Bercsényi Zoltán, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak munkatársa, Burján Sándor­od, az MSZMP Kecskeméti városi Bizottságának munkatársa, Deák Sándor, a kisszállási Bácska Tsz állatgondozója, Dombi Istvánná, a bajai Városi Tanács Egyesített Szociális Intézményének igazgató­ja, Elmer András, a Katymári Ve­gyes- és Építőipari Szövetkezet részlegvezetője, Fogarasi Lajos, a fajszi Kék Duna Tsz főkönyve­lője, dr. Fülöp Zoltán, a Bács­Kiskun megyei Tanács Kórháza Rendelőintézetének vezető főorvo­sa, dr. Gréczy Imre, a Bács-Kis­kun megyei Kórház párttitkára, Gyurity György, a hercegszántói Lenin Tsz elnökhelyettese, Bács- Kiskun megyei tanácstag, Haász Boldizsár, a soltvadkerti Szőlős­kert Szakszövetkezet gépirányító­ja, Hirsch Imre, az MSZMP Solt­vadkerti nagyközségi Bizottságá­nak titkára, Katona Tiborné, a garai Vörös Csillag Tsz könyve­lője, a Hazafias Népfront Garai Községi Bizottságának titkára, Kovács László, a tassi Dózsa Tsz elnöke, Lakos Józsefné, a kiskő­rösi Petőfi Sándor Általános Is­kola tanítója, Márity János, az Egyesült Villamosgépgyár bajai gyárának üzemvezetője, Mester Jánosné, a Gyümölcs-Zöldség Göngyölegellátó és Gyártó Orszá­gos Szövetkezeti Vállalat kecske­méti gyáregységének osztályveze­tője, dr. Nagy Károlyné, az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ügyintézője, Rohoska György, a \ kiskőrösi Városi Tanács V. B. osz­tályvezetője, dr. Saskői Lajosné, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. főelőadója, Sándor lmréné, az IBUSZ RT kecskeméti iroda igazgatója, Spahl Vilmos, a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság cso­portvezetője, Szabadi Lászlóné, a soltvadkerti Nagyközségi Tanács V. B. előadója, nagyközségi ta­nácstag, Szabó Istvánná, a LAM- PART Zománcipari Művek kecs­keméti gyárának zománctechniku­sa, a Vöröskereszt Bács-Kiskun megyei vezetőségének alelnöke, Szomor Sándorné, a dunavecsei Béke Tsz munkacsapat-vezetője, Tóth Kálmán, Csátalja községi párttitkára, Tóth Kálmán, a kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Tsz párttitkára, Trepák Árpád, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. csoportvezetője, Várnagy István, az MSZMP Bajai járási Bizottsá­gának titkára, Vilcor István, az izsáki Sárfehér Tsz brigádvezető­je, dr. Viszmeg Sándorné, a Kis­kunhalasi Járásbíróság elnöke. • Horváth Ignác átveszi a kitüntetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom