Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA _________ X XXIV. évi. 261. szám Ára: 1,20 Ft__________________ 1979. november 7. szerda A magyar munkásosztály elsőként követte a Nagy Október történelmi példáját Tegnap délután Kecskeméten a kertészeti főiskola nagytermében, az MSZMP Bács-Kiskun megyei és Kecskeméti városi Bizottsága rendezésében került sor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója tiszteletére rendezett díszünnepségre. Az elnökségben helyet foglalt Horváth István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Kőrös Gáspár, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke, A. M. Szircov és A. P. Szemjonov gárdaezredesek, ezenkívül a megyénkben tartózkodó Krím területi küldöttség képviselői, Bács-Kis- kun megye és a város több közéleti személyisége. A szovjet és a magyar himnuszt az óvónőképző intézet énekkara énekelte el, majd Mátrai Márta, a kecskeméti Katona József Színház művésze Garai Gábor „A razlivi névtelen” című költeményét mondta el. Ezután dr. Soltész Miklós a kertészeti főiskola párttitkára köszöntötte a város üzemeinek, gazdaságainak, intézményeinek mintegy háromszázötven meghívott dolgozóját, majd Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. feszültséget, jó hatást gyakorolna a leszerelésről folytatott valamennyi tárgyalásra, s javítaná a nemzetközi légkört. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal egyidőben a kapitalizmus megszűnt az egész világot átfogó, egységes világrend- szert alkotni. Kezdetét vette általános válsága, amely társadalmi életének minden területére kiterjedt. A szocializmus valósága és eredményei új és kedvező feltételeket teremtettek a kapitalista országok munkásosztályának harcához is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyitotta meg a szocialista fejlődés útját, és valósította meg először a gyakorlatban az új társadalmi rendet. A szovjet valóság több mint hat évtizede, a hősies harccal és munkával létrehozott hatalmas gazdasági, szociális, tudományos és kulturális vívmányok, a kommunista építés újabb eredményei, mind a szocialista társadalom magasabbrendűségét bizonyítják. A szovjet népnek az új társadalom építésében elért kimagasló sikerei meggyőzően tanúsítják, hogy csak a szocializmusban valósulhat meg mindaz, amit a legnagyobb gondolkodók az emberiség javára és boldogulására valaha is elképzeltek. A győzelmek kovácsolója a kommunista párt volt, és ma is az. Az új típusú párt tette tudatos forradalmi erővé, szervezte és vezette a munkás-, a paraszttömegeket a harcban és a szocialista építőmunkában. Ezért a Nagy Október győzelme a leninizmus győzelme, a kommunista párt győzelme is. A Szovjetunió Kommunista Pártját méltán tekintjük az osztályhűség, az eszmei tisztaság, a forradalmi fegyelem megtestesítőjének. Ezért tudta és tudja mozgósítani, maga mögé állítani a tömegeket, ezért lehetett és lehet igazi élcsapat. A szocializmus építésének eredményei minden kétséget kizáróan igazolták, hogy a proletariátus cscuk úgy képes nagy történelmi küldetésének teljesítésére, ha harcát önálló politikai párt vezeti. A marxista-leninista párt élő, eleven, fejlődő szervezet, amelynek konkrét politikai céljaiban és gyakorlati tevékenységében mindig igazodnia kell a kor követelményeihez. Ezt a szükségszerűséget igazolja a mi pártunk gyakorlata is. A magyar munkásosztály joggal büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útmutatásait, tanulságait megértve, elsőként követte a történelmi példát, és 1919-ben kivívta a Tanácsköztársaságot. Hazánk munkásosztályát és parasztságát már az első perctől kezdve a szolidaritás eltéphetetlen szálai fűzték a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz1. Ezt bizonyítja annak a több mint százezer magyar in(Folytatás a 2. oldalon.) * * * — Világtörténelmi jelentőségű eseményt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulóját ünnepeljük. Köszöntjük azt a forradalmat, amely feirázta, újjáteremtette a világot, és új távlatokat nyitott az emberiség előtt. Két emberöltő telt el a dicső nap óla, amelyben — a költő szavaival élve — „az új kor kapuját a nép kinyitotta”. Alig van forradalom, amely már kirobbanásának napján érzékelhetővé tette jelentőségének lényegét. Megtörte a kizsákmányoló rendszer addig örökösnek vélt egyeduralmát, felvillantotta a reményt, hogy valóra válhatnak az emberiség évezredes álmai. Október új világ hajnalhasadását jelezte nemcsak Oroszországban, hanem az egész világon. Lenin mondta: „Mi nemcsak az orosz kapitalizmus ellen harcolunk. Mi valamennyi ország kapitalizmusa, a világkapitalizmus ellen küzdünk — valamennyi munkás szabadságáért.” Forradalmát ezért tekintette úgy, mint a világforradalom részét és lángot gyújtó szikráját. Szovjet-Oroszország első diplomáciai lépése a békefelhívás volt, amelyet az első világháborúban egymással szemben álló népekhez és kormányokhoz intézett. A szovjet állam fennállásának egész ideje alatt a nemzetközi béke szószólója és védelmezője volt. Ugyanakkor állandó háborús fenyegetésekkel kellett szembenéznie. Voltak természetes szövetségesei, mindenekelőtt a nemzetközi munkásosztály, amely mély rokonszenvvel és reménységgel tekintett az első munkásparaszt államra. Az imperialista intervenció éveiben Nyugat- Európában és más térségekben kibontakozott „El a kezeket Oroszországtól” mozgalom. S a szovjet nép győzelme az intervenciósok felett erősítette a tőkés országok munkásságát is, fokozta a politikai nyomást a tőkés osztályra. A szovjet békepolitika a forradalmi szellemű, háborúellenes küzdelmet is erősítette. A szovjet kormány képviselői a nemzetközi fórumokon konkrét javaslatokat terjesztettek elő a fegyverkezési verseny megfékezésére és a leszerelés ügyének előbbre- vi telére. A Szovjetunió a második világháború előtti években kollektív biztonság megteremtését javasolta a fasiszta agresszió ellen. A nyugati hatalmak azonban hamis békenyilatkozatok kíséretében elhárították a javaslatokat. mert ők nem akarták útját állni a német—szovjet háborúnak. A második világháború a német imperializmus revansháborújával kezdődött. Ennek- folyamán a kontinentális Nyugat- Európa és a Balkán is Hitlerék uralma alá került. Az angolszász uralkodó körök ennek hatására szánták el magukat arra, hogy 1941-ben katonai szövetséget kössenek a fasiszta blokk által megtámadott Szovjetunióval a közös ellenséggel szemben. A második front megnyitását halogatták, hogy mégis csak valóra váljék az a vágyuk, hogy a háború mind a Szovjetunió, mind pedig Németország elvérzésével és kimerülésével végződjék. A Szovjetuniónak döntő és soha el nem évülő érdeme van a fasizmus katonai megsemmisítésében. A szovjet nép fiai és lányai, a hősök nemzedéke nem hiába áldozta vérét és életét. Nekik köszönhető, hogy az ember szabadságvágya jutott diadalra. Győzött az igazi demokrácia, a haladás eszméje. A történelmi diadal eredményeként egész sor ország szakadt ki a kapitalizmus világrendszeréből. Megvalósították a népi demokratikus forradalmat, s a szocializmus útjára léptek. Ma már a szocializmus a Föld valamennyi kontinensére kiterjedő világrendszerré és egyben korunk meghatározó erejévé vált. A kizsákmányolás, a gyarmati sors mellett az emberiség történetének legborzalmasabb és legkegyetlenebb fejezetei a háborúk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a népek békeharcához is új feltételeket teremtett. A háborúk ellen küzdő milliók békeóhaját, harci elszántságát ma már a szocializmus országainak békepolitikája és katonai ereje támasztja alá. Pártunk, kormányunk, a magyar nép nagyra értékeli és teljes mértékben támogatja azokat az újabb békekezdeményezéseket, amelyeket a Szovjetunió tárt a világ elé. A Szovjetunió béketörekvéseinek újabb bizonyítéka az a döntés, hogy egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó fegyveres erőit, harckocsijainak számát és más katonai felszerelését. A katonai enyhülés előmozdítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy ' a Szovjetunió kész csökkenteni a területének nyugati részén elhelyezett közép-hatósugarú rakéták számát abban az estben, ha a NATO Nyugat-Európában nem telepít újabb ilyen fegyvereket. Pártunk, a magyar nép a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy mielőbb hatályba lépjen a hadászai! támadófegyverek korlátozásáról aláírt szovjet—amerikai megállapodás, ami csökkentené a katonai Koszorúzási ünnepségek A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából kedden koszorúzási ünnepséget rendezett a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. A magyar, szovjet éá vörös zászlókkal díszített téren több száz fővárosi lakos gyűlt össze az ünnepi eseményre. Az emlékművel szemben a néphadsereg díszzászlóalja sorakozott fel csapatzászlóval. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Trautmann Rezső helyettes elnök és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára; a kormány koszorúját Aczél György és Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettesei, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai helyezték el. Koszorút helyeztek el az emlékműnél a diplomáciai testület tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Partizán Szövetség és a KISZ képviselői is. * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 62. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Kecskeméten is, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A magyar és szovjet nemzetiszínű zászlókkal és vörös lobogókkal feldíszített téren több száz kecskeméti lakos gyűlt össze az ünnepi eseményre.. A himnuszok elhangzása után Horváth István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, és Erdélyi Ignác, a megyei párt- bizottság titkára helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A koszorúzási ünnepségen a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet egységek parancsnokságát és politikai osztályát Alekszandr Mihajlovics Szircov és Artur Pav- lovics Szemjonov gárdaezredesek képviselték. A Bács-Kiskun megyei Tanács nevében dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese rótta le kegyeletét. A fegyveres erők és testületek nevében Decsov Zoltán alezredes, helyőrségparancsnok, dr. Fehér Géza ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, és dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka tisztelgett a hős forradalmárok emléke előtt. Az ünnepségen a Hazafias Népfront megyei bizottsága képviseletében dr. Dobos László elnök és Farkas József titkár helyezett el koszorút. A Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa nevében Neiner János, az SZMT elnöke, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, és Némedi Sándor, az SZMT titkára; a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága képviseletében Németh Ferenc első titkár, és dr. Adorján Mihály titkár koszorúzott. A koszorúzási ünnepségen a Magyar Honvédelmi Szövetséget Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ megyei, Farkas György százados, az MHSZ városi, és Ter- mózes János, az MHSZ járási titkára képviselte. Tisztelettel adózott a hős elődök emlékének a Bács-Kiskun megyében tartózkodó krími területi művészeti delegáció három tagja, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet egységek személyi állományának két küldötte is. Végül Kecskemét üzemeinek, intézményeinek dolgozói virágszálakkal fejezték ki nagyrabecsülésüket, majd az Internacionáléval fejeződött be az ünnepi esemény. • Ugyancsak ünnepi megemlékezés színhelye volt kedden délelőtt Kecskeméten a vasútkerti és a Budai úti szovjet hősi emlékműd. A vasútkertben dr. Körös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, valamint Fekete László és Mészáros János titkárok, a városi tanács nevében pedig dr. Mező Mihály tanácselnök és dr. Sántha László vb-titkár helyezték el a kegyelet virágait. A Budai úti szovjet hősi emlékműnél a kecskeméti járási pártbizottság részéről Horváth Antal és dr. Kiss Margit titkárok, a kecskeméti járási hivatal nevében Bene András elnök, Horváth József elnökhelyettes és Szécsényi László alapszervezeti párttitkár koszorúzott. KISZ-esek, szovjet katonák és üzemi dolgozók tisztelegtek tegnap a városi tanács épülete előtti kőnél is, amely az 1956-os ellen- forradalom mártírjainak állít emléket. • Koszorúzás a kecskeméti Szabadság téren Díszünnepség a megyeszékhelyen
