Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-06 / 260. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE At, MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 260. szám Ára: 1,20 Ft 1979. november 6. kedd A szovjet könyv ünnepi hete Hétfőn Budapesten és vidéken megkezdődött a szovjet könyv ünnepi hete. Az immár hagyományos eseménysorozat programjában kiállításokon, irodalmi rendezvényeken újabb és újabb olvasókhoz, széles tömegekhez jutnak el a szovjet-orosz irodalom, tudomány, művészet kiemelkedő alkotásai. Budapesten szovjet irodalmi alkotásokat, ifjúsági, képzőművészeti, ismeretterjesztő és politikai műveket bemutató kiállítás nyílt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Ebből az alkalomból Borisz Zsuldibin, a Szovjetunió kereskedelmi képviseletének vezetőhelyettese mondott ünnepi beszédet. Új Centrum Áruház Félegyházán 3. oldal Sport 6_v.01dal GAZDASÁGOS, TEHÁT NÖVELNI KELL Bútorexport az ipari szövetkezetekből • A bajaiak étkezőgarnitúrái az őszi BNV-n. Ez alkalommal is jelentős üzletkötéseket alapozott meg a bajaiak bemutatója. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításából a szövetkezeti ipar is részt vállal, elsősorban a tőkés importanyag-felhasználás csökkentésével, s ugyanakkor a nyugati országokba irányuló áruexport növelésével. Szűkebb hazánkban a tőkés export fokozásában — az adottságaikhoz mérten — jelentős eredményeket érnek el a tervidőszakban a bútorgyártó szövetkezetek. Különösen keresettek rusztikus stílusú, kiegészítő kisbútoraik, a kerti-, a pince- és az étkezőgarnitúráik. Jellemző, hogy az érintett ipari szövetkezetek évről évre sokkal több ajánlatot kapnak, mint amennyit kapacitásukkal képesek kielégíteni. Szűkebb hazánk legnagyobb bútorgyártó és exportáló szövetkezete a Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet. Mint Brassói János műszaki főmérnöktől megtudtuk, a tavalyi 36,1 millió forint értékű tőké? bútorkivitelt az idén 66,2 millióra növelik, tehát csaknem a kétszeresére. A harmadik negyedévet időarányos túlteljesítéssel fejezték be. A BLÉVISZ és a svéd Furni- mex cég kapcsolatai még az előző évi tervidőszakra nyúlnak Vissza, s a bajai fél ágyakat szállít partnerének, az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével. A HUNGAROCOOP kertibútor-megrendeléseket közvetít a szövetkezetnek. E termékek előállításának fokozásához a megyei KISZÖV-vel együtt anyagi segítséget is adott az utóbbi külkereskedelmi vállalat, s az idén már termel a Nemesnádudvaron létesített új üzem. A két külkereskedelmi vállalattal együttműködve a bajai szövetkezet jelenleg már csaknem mindegyik nyugat-európai országba exportál. Termékeit a szövetkezeti átlagnál gazdaságosabban állítja elő. A BLÉVISZ-hez eddig annyi tőkés exportajánlat futott be a jövő esztendőre, hogy ahhoz a leköthető kapacitása nem elegendő. (Megjegyezzük, hogy nem jelentéktelen szocialista megrendeléseknek és belkereskedelmi szer7 ződéseknek is eleget tesznek.) A (Folytatás a 2. oldalon.) Második otthon? Az élet kemény dolgai közé tartozik, amikor az embert a munkája máshová köti, mint ahol él. Hétfőtől péntekig egyedül, távol a családtól, amelynek szüksége lenne rá, s amelyre szüksége lenne neki is. Nappal a munka, este-éjjel a magány. Nemcsak hetekig, hónapokig, sok 'tízezer ember életében hosszú éveken át. Nem kitérő, életforma ez a ikettős élet. Életforma, amely akarva-aka- ratlan keménnyé, rideggé teszi az embereket, kevésbé fogékonnyá az élet szépségei iránt. Asszonyokat, akik a hét öt napján csak a maguk erejére támaszkodhatnak a gyermek- neveléstől az otthoni tennivalókig mindenben. És a gyerekeket is, akik számára az apa csak hétvégi vendég a háznál: beszámoltató és ítéletelosztó, a szeretetét mértéktelenül pazarló és mégis szűkmarkú az időt illetően, mert jogos igényi tart rá az asszony — és ő is rá —, s mindaz a felgyülemlett ház körüli munka, amelyhez az asszonyi energia vagy a hozzáértés hiányzott a hét öt napja alatt. A szűkös két napban mindarra futnia kell az időből, amire másnak hét nap áll a rendelkezésére. Mégis, hosszú évtizedek óta, sok tízezer ember életformája ez. Számukra épültek országszerte a munkásszállások. Munkásszállás. Négy-öt napra körülkerített lakhatóság. Egyre több közülük az, amely aránylag jó lehetőséget kínál a pihenésre, a fizikai regenerálódásra. A kérdés csak az: elégséges-e ez tartósan egy felnőtt ember számára. A válasz egyértelműen nem. Tudják ezt azok is — legalábbis többségükben —, akik létrehozták a munkásszállásokat. Ezért mind több helyen társalgók, klubok, rádió- és televíziókészülékek vagy éppen helyi kulturális programok kívánnak segítséget nyújtani a magány óráinak feloldásához. Több-kevesebb sikerrel. Mert az ember lehet magányos emberek között is. Ha a gondolata azokhoz köti, akiktől távol él. Mert a legszór akoztatóbb filmvetítés sem tudja feledtetni az emberben azt, hogy hétfőn hajnalban lázas betegen hagyta otthon a kisfiát. És nehéz odafigyelni .az új és egyébként érdekes ismeretekre, ha közben az ember azon rágódik: vajon kitart-e a sebtében kijavított háztető, mert legutóbb, a rövidke két napból nem jutott idő arra, hogy alaposan helyrehozza. Az utóbbi években gyakran megfordultam munkásszállásokon. A porták melletti falitáblákon mind több helyén találkoztam különböző programokra hívó hirdetményekkel, de ennek ellenére az emberek többségét a szobákban találtam. Aludtak, kártyáztak, vagy ittak. Nemcsak azok, akiknek odahaza is ez jelenti a szabad időt. Azok is, akik egyébként józan, családszerető, minden iránt érdeklődő emberek. Odahaza. Amikor rájuk kérdeztem, miért teszik, a válasz szinte egyértelmű volt: aki alszik, kártyázik vagy iszik, azt nem kínozzák a gondolatok. A munkásszállás — talán erősnek tűnik a kifejezés, de igaz — kiegyezés az élettel. Szükséges rossz. Nem mi, magyarok találtuk ki, így van ez szerte a világon. A gyáraknak munkáskéz kell, a születő új létesítménynek — legyen az erőmű, gyár vagy éppen lakóház — építőmunkás. A legtöbb esetben ezek ma már helyben nem állnak rendelkezésre. Hozni kell őket, mind nagyobb távolságról, ahová esténként már nem lehet hazavonatozni. S ami ezzel jár: ideiglenes otthont kell teremteni számukra. Szándékosan mondtam azt: otthont s nem azt, hogy fedelet a fejük fölé. A kettő nem ugyanaz. Az egyik megpróbál valamit átmenteni abból, amit az ember kényszerűségből maga mögött hagyott. A másik csak a fizikai regenerálódás feltételeit teremti meg. S ez utóbbi ma már kevés — még a becsületesen végzett munkához is. Statisztikák bizonyítják, hogy a problémákkal vívódó emberek körében mindig több a baleset, mint akiknek cselekvését nem béklyózzák a munkán túli gondok. A munkásszállásokra még nagyon hosszú ideig szükség lesz. A megoldás tehát csak az otthon-jelleg erősítése lehet. Olyan légkör megteremtése, amely valódi közösségekké kovácsolja a kényszerűségből egymásra utalt embereket. S ehhez olyan programok kellenének, amelyek a munkásszálláson élő emberek természetes igényeiből fakadnak. Nem csupán feledtetni kell velük kettős életük gondjait, de segíteni is feloldásukban. Ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy munkás- szálló élére nem gondnok kell, aki ügyintéz, ■ nyilvántartásba vesz és tilt, hanem olyan ember, aki mindent elkövet annak érdekében, hogy valamit pótoljon abból, amit a kemény élet elvett ezektől az emberektől. Akkor talán a munkásszállás második otthonukká válhat a benne élő embereknek. Ma még — sajnos — ez nem általános. P. P. A Nagy Október évfordulóját ünnepelték Baján Űj létesítményekkel, köztéri szoborral gazdagodott a város A november 7-ét megelőző napokban csakúgy, mint más településeken, Baján is megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 62. évfordulóját ünneplő eseménysorozat. Ez alkalomból tegnap új létesítményekkel, köztéri szoborral gazdagodott a Duna-par- ti város. Több száz bajai és Baja környéki kisdobos, úttörő, illetve felnőtt úttqrő- vezető kereste fel a Petőfi sziget legújabb létesítményét, a Radnóti Miklós középiskolai kollégium mögött épült úttörphá- zat, melyet a pajtások délután vettek birtokukba. £ Dr. Horváth István avatta fel az úttörőházat. Az uj uttorohaz átadásának ünnepségéit részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István. a megyei tanács elnöke, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Kisné Csányi Anikó megyei úttörőelnök, valamint a város párt- és tanácsi vezetői. Az ünnepség a kisdobosok és az úttörők kultúrműsorával kezdődött, majd a résztvevőknek Vaskó László, a bajai Építőanyagipari Vállalat igazgatója, jelentést tett arról, hogy az úttörőházat határidőre és jó minőségben elkészítették. Ezután felkérte Horváth Istvánt az úttörőház átadására. — Örömmel teszek eleget annak a felkérésnek és megtisztelő megbízatásnak, amely arra szólít, hogy ezen ünnepélyes alkalom keretében átadjam az új úttörőházat, mindenekelőtt azoknak, akik majd tartalmas munkával, gazdag programmal, vidámsággal töltik meg: a kisdobosoknak, úttörőknek, úttörővezetőknek — mondta a megyei pártbizottság első titkára, majd beszédét így folytatta: — Nemcsak azért vállalkoztam örömmel e feladatra, mert magam is azokkal együtt, akik most itt is jelen vannak, részese voltam az alapkőletétel ünnepélyes eseményének, és most megvalósult tervünk, gondokban érlelődött, felelősséggel végzett közös munkánk gyümölcsét adhatom át. És nemcsak azért, mert egy új létesítménnyel gazdagodott a megyógyászati Il-es pavilont. Mint azt egyebek között mondta, Baján nagy hagyományuk van az egészségügyi intézményeknek, hiszen több mint száznyolcvan évvel ezelőtt rakták le a kórház alapjait. Az 1940-es években Dél-Magyar- ország legnagyobb kórháza volt a bajai. Töretlen fejlődését jelzi, hogy szélesedett a betegellátás köre, s fokozatosan bővültek az egyes osztályok is. A belgyógyászati II-es pavilon átadása lehetővé teszi a beteg emberek jobb körülmények között való egészségügyi ellátását, s az egészség- ügyi dolgozók is megfelelő munkakörülmények között tudják gyógyítani a betegeket. A kilencven- ágyas pavilon jelentős előrelépés, de szükséges a munka további folytatása, elsősorban az elöregedett kórházi épület felújítása. Dr. Maros Tivadar, a kórház igazgató-főorvosa vette át a belgyógyászati Il-es pavilont. gye, hanem mert egy olyan ifjúsági intézményt adhatok át, amelynek rendeltetése és feladata — a művelődési intézmények hálózatának részeként — sajátos eszközeivel és módszereivel a gyermekek, a kisdobosok, úttörők, szocialista közösségi emberré nevelésének segítése. Az úttörőház ugyanakkor olyan feladatok megoldását is elvégzi — éppen sajátos helyzetéből fakadóan — a felnövekvő • ifjú nemzedék nevelésében, amelyet egyetlen más intézmény sem tud pótolni. A továbbiakban a megyei párt- bizottság első titkára a nagy felelősséggel, elkötelezettséggel, lelkesedéssel végzett bajai úttörőmunkáról, a régi úttörőház jó alkotó műhelyéről beszélt, majd az új úttörőház építésének jelentős szakaszait ismertette. — A KISZ Központi Bizottsága és a bajai Városi Tanács által biztosított pénzből valósággá lett a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnál Sebő László építész- tervező által készített terv — hangsúlyozta Horváth István. — A tájba harmonikusan illeszkedő, újszerű formájával az országban egyedülálló épület a Bajai Építőanyagipari Vállalat dolgozóinak derekasan végzett munkáját dicséri. Az úttörőház tevékenységét holnaptól jobb és korszerűbb körülmények között folytathatja, amely új feladatok, tervek, és célok megvalósításához nyit utat. — A bajai városi úttörőházat ezennel átadom jövendő használóinak: a kisdobosoknak, úttörőknek, úttörővezetőknek és fenntartójának, a városi tanácsnak abban a reményben, hogy valamennyien jó gazdái lesznek. A kisdobosok és úttörők nevében Korhecz Judit, a bajai Dózsa György Általános Iskola tanulója köszönte meg új birodalmukat. A gyerekek jól sikerült műsorával fejeződött be az ünnepség. Ugyancsak tegnap délután a bajai November 7. téren, a pártbizottság új székháza előtt avatták fel Rátonyi József Lenin alakját ábrázoló szobrát. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után énekszámok, szavalatok következtek, majd Papp György, a városi pártbizottság első titkára mondott avató beszédet. — örülünk, hogy tiszteletünk jeléül november 7-e alkalmából Lenin alakját ábrázoló köztéri szoborral gazdagodott városunk. A November 7. tér, ahol a szobrot elhelyeztük, a régi történelmi várost köti össze az új városnegyeddel. A Lenim-szobor mindany- nyiunk számára szimbólum, jelképe annak, hogy eszméi megvalósultak az egész világon. Rátonyi József a lakosság által elismert alkotással gazdagította a várost. Köszönetét mondunk Vlakity Lajosnak, a szobor alapkövezete elkészítőjének is — mondotta a városi pártbizottság első titkára. A tegnap délutáni eseménysorozat a városi, járási kórházban folytatódott. Dr. Juszt Lajos, egészségügyi miniszterhelyettes átadta a bel• Az új belgyógyászati pavilon. (Szabó Ferenc felvételei) T. L. BREZSNYEV-INTERJÜ A PRAVDÁBAN . A tárgyalásokat haladéktalanul meg kell kezdeni Az alábbiakban teljes szövegben közöljük Leonyid Brezs- nyev válaszát a Pravda tudósítójának kérdésére: KÉRDÉS: — Ez év október 6-án Berlinben elhangzott beszédében ön kifejezésre juttatta a Szovjetunió készségét, hogy a jelenlegi szinthez képest csökkentse a Szovjetunió nyugati területein elhelyezett közép-hatótávolságú atomeszközök mennyiségét abban az esetben, ha Nyugat-Európában sem helyeznek el újabb ilyen eszközöket. Véleménye szerint hogyan lehetne hozzáfogni ennek a kérdésnek a gyakorlati megoldásához? VÁLASZ: — Berlinben ismertetett javaslatunknak az a célja, hogy előrevigyük a katonai enyhüléssel és az európai kontinensen lévő fegyverzet korlátozásával összefüggő problémák összességének megoldását. A javaslat első visszhangja azt mutatja, hogy indítványunkat helyesen értelmezték mindazok, akik szívükön viselik az európai béke és biztonság sorsát. Másfelől, persze, nincs ínyére azoknak, akik az európai fegyverkezési hajsza felgyorsítására akarnak irányt venni, különösképpen a közép-hatótávolságú atom- eszközök tekintetében. Ami az említett fegyverek kérdésének gyakorlati megoldását illeti, ennek egyetlen útja van — a tárgyalások megkezdése. A Szovjetunió úgy véli, hogy a tárgyalásokat haladéktalanul meg kell kezdeni. Mi készek vagyunk erre. A dolog a nyugati országok válaszán múlik. Fontos azonban, hogy ne tegyenek elhamarkodott lépéseket, amelyek bonyolíthatnák a helyzetet, meggátolhatnák pozitív eredmények elérését. Az eredményesség esélye nagyobb lesz abban az esetben, ha a tárgyalások befejezéséig nem hoznak semmiféle döntést a közép-hatótávolságú atomeszközök előállításáról és Nyugat-Európában való elhelyezéséről. Másfelől kétségessé tenné az esélyeket, ha a NATO mégis döntéseket hozna a kérdésben. És még valamit érdemes szóvá tenni: A Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tagállamai javaslatot tettek az európai biztonsági értekezleten részt vevő összes államoknak, hogy mondjanak le mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverek elsőként való bevetéséről egymás ellen. Erre a javaslatunkra még nem kaptunk választ. Szeretném azonban felelősségünk teljes tudatában még egyszer aláhúzni, hogy a Szovjetunió addig sem fog nukleáris fegyvert bevetni azok ellen az államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásáról és beszerzéséről, és amelyeknek a területén nincsenek ilyen fegyverek. Erre vonatkozó kötelezettségvállalásunkat készek lennénk megfelelő formában rögzíteni bármely érdekelt országgal. (MTI)
