Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ?/ ;V- ‘ ■ Ag MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 259. szám Árai 1,20 Ft 1979. november 4. vasárnap Ünnepi készülődés Moszkvában A hagyományos, 45 perces katonai díszszemlével kezdődik és a »dolgozók felvonulásával folytatódik majd szerdán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójának megünneplése Moszkvában. Előzőleg kedden délután tartják meg a központi díszünnepséget. Mivel az idén az ünnep — a vasárnapi munkaszünet áthelyezésével és a szabad szombattal — négy napos Jesz a Szovjetunióban, a programot különös gonddal készítették elő. A szovjet “főváros a hét végén ölti fel ünnepi köntösét, de sokhelyütt már is elkészültek a díszítéssel. A négy nap rendkívül gazdag szórakoztató programot ígér a szovjet főváros lakosainak. A színházak, mozik műsorán sok új mű szerepel, de a kialakult szokásoknak megfelelően felújítják azokat a színdarabokat, filmalkotásokat, amelyek a Nagy Októbernek állítanak emléket. Az ünnep fényét emeli, hogy ismét sok új közintézményt (bölcsődét, óvodát, iskolát, körzeti rendelőintézetet) avatnak fel november 7-ig és november első napjaiban sok tízezer család költözhet új lakásba. A katonai díszszemlén, amelyet a szovjet fegyveres erők történetében 107. alkalommal rendeznek meg, az akadémiák, tisztiiskolák díszegységei mellett azok az alegységek vesznek részt, amelyek az élre kerültek a fegyveres erők október évfordulója tiszteletére indított versenyében. A szemle résztvevői között lesz a hagyományoknak megfelelően több gépesített alakulat, légideszant-egység, a tengerészgyalogság díszegysége, valamint a tüzérség és a rakétacsapatok több egysége is. (MTI) AZ ATOMENERGIA BÉKÉS FELHASZNÁLÁSÁÉRT Támogatjuk a világkonferencia összehívását Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának plenáris ülésén felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Beszédében megállapította, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése jól tükrözi azt a nélkülözhetetlenül fontos és hasznos szerepet, amelyet ez a szerv az atomenergia békés célú fel- használásának előmozdításában, az atomsorompó-rendszer erősítésében betölt. A magyar kormány — fűzte hozzá — támogatja a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség égisze alatt rendezendő, az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó világkonferencia összehívását. Az ügynökség — állapította meg dr. Domokos Mátyás — eredményesen járult hozzá az atomsorompó-rendszer erősítéséhez is. Ezzel összefüggésben komoly jelentőséget tulajdonított az atom- sorompó-szerződés felülvizsgálatára hivatott második konferenciának, amelynek sikerét hatékonyan segítené elő a SALT—2 megállapodás mielőbbi életbelépése. Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja, pénteken felszólalt az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottságában, amely az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi egyezményekről tárgyal. Rámutatott, hogy egyes országok fölöttébb sajátosan értelmezik az emberi jogokat. Feltűnő módon hallgatnak az olyan alapvető jogok megvalósításának szükségességéről, mint például a munkához való jog, az egészségügyi ellátáshoz való jog és az emberek közötti egyenlőség biztosításának joga. Ezek az államok ugyanakkor hán- gos kampányt folytatnak az emberi jogok védelme ürügyén annak érdekében, hogy ezt a rendkívül fontos kérdést politikai céljaik szolgálatába állítsák. (MTI) Anti a sírok fölé obeliszket emelt 3. oldal A DÉLELŐTT: Hídavatás Szegeden Szeged máig egyetlen közúti Tisza-hídja már a hetvenes évek elején elérte teljesítőképessége határát: a Tiszántúl és a Duna— Tisza köze forgalmi kapcsolatában, a Románia és Bulgária, illetve Jugoszlávián át a Balkán felé haladó személy- és teherforgalomban nagy szerepet játszó város tanácsa ezért már 1969-ben megtárgyalta a második Tisza-híd telepítésére vonatkozó javaslatot. A végrehajtó bizottság öt évvel ezelőtt hagyta jóvá a gondos előzetes vizsgálódás alapján kidolgozott beruházási programot, amely az ország második leghosszabb közúti hídját a jobb parti Nagykörút, s a Tiszán túli városrész Odesszai kőrútjának összekötéseként képzelte el. A Hídépítő Vállalat 1976 Őszén hozzákezdett a mederhíd alépítményeinek cölöpözéséhez. A következő év júliusában a hídépítés-* ben érdekelt vállalatok, szervezetek szocialista együttműködési megállapodást kötöttek a 627 millió forintos beruházás zavartalan befejezésére. S az eredeti határidőre, s az előzetes számítások szerinti költséggel elkészült Szeged új hídja, melyet ma, vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyesen avatnak fel. A csaknem három évig tartó építési folyamatban harminchárom vállalat, illetve szervezet dolgozói vettek részt. A tervek az UVATERV-nél készültek, a két vezető kivitelező, a Hídépítő Vállalat és a Ganz-MÁVAG acélszerkezeti gyára kollektívájának munkáját mindvégig rendkívüli figyelem és érdeklődés kísérte. A szegedi új híd ugyanis — egyebek között úgynevezett gerinclemezes szerkezetével, s az eddigieknél eltérő alapozási technológiájával — új fejezetet nyitott a nagy folyami hidak hazai építésében. A két parti támfallal, a feljáróhidakkal és a meder feletti szerkezettel együtt összesen 1020,65 méter hosszú, kétszer két forgalmi sávos és mindkét oldalán gyalogjárdával kísért híd nem csupán építésének módja, hanem méretei, s a felhasznált anyagok mennyisége miatt is figyelemre méltó. A meder- hídi acélszerkezet súlya 2627 tonna, az építkezéshez 5450 köbméter betont, s 19 760 köbméter vasbetont használtak fel, betonacélból pedig 14 303 má- zsányi fogyott el. A híd 2,5 illetve 3 százalékos lejtéssel fut a két part felé, az útpálya burkolatát ezért különlegesen érdesített aszfaltból készítették. Szeged új hídja nem csupán a két part közötti összekötő kapocs, hanem a mai igények ismeretében a távlati közlekedés- politikai elképzelések, a város- rendezési alapelvek egyik támasza is. A forgalom évente várható hat százalékos növekedésével is körülbelül 1995-ig lesz zavartalan útjuk a 43-as úton Makó felől Szegedre érkezőknek, s mindazoknak, akik a Duna—Tisza közéről a keleti országrészek, vagy Dél-Európa felé tartanak. S ezzel lényegében megkezdődik a szegedi városmag, a belváros fokozott védelmének folyamata: a tehergépjárművek, s lassú járművek mától nem hajthatnak fel a régi hídra, s a tranzitforgalmat is úgy szervezték át a jelzőtáblák módosított rendszerével, hogy a széles, s gyors haladást lehetővé tevő Nagykorúira irányítják a városon csak átutazókat. A jellegzetes Tisza- parti városképbe simuló, s az 1879-es árvízi pusztítás után újjáépült Szeged sugaras-körgyűrűs városszerkezetébe is illeszkedő új híd elkészültét nem véletlenül várták hát a szegediek. S nem túlzás: az országos érdeklődést is joggal érdemelték ki a példás fegyelemmel, szervezettséggel dolgozó hídépítők. Őket köszönti ma délelőtt a hídavató ünnepség közönsége. P. K. • Képünk már a festőállványok bontásakor készült. (Somogyi Károlyné felvétele) Befejeződött a búzavetés Szerelik a szőlőültetvények támberendezéseit • Kalocsa környékén a legújabb típusú hazai önjáró, betakarítógépeket is munkába állították a fűszerpaprika- idényben. A szabadszállási és környéki települések határában augusztus óta most volt először számottevő eső. Egész ősszel hasonló volt a helyzet a Duna—Tisza köze más tájain is. Baja környékén szeptemberben, októberben összesen 22 millimétert mértek. Most két nap alatt Baján 14,7, Soltszentimrén 15,8, Kunszentmiklóson 15,7 millimétert mutatott a csapadékmérő. a mezőgazdasági üzemekben. Az egész megyére kiterjedő eső kedvezően hatott a talajelőkészítésre, vetésre. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának hét végi értékelése szerint az ősziek magágykészítése 2 ezer hektár híján megtörtént, a tavaszi vetésű növények számára az előirányzott terület 60 százalékán munkálták meg a talajt, s egy-két gazdaság kivételével befejeződött a kenyérgabona-vetés. A Bácsalmási Állami Gazdaságban 1700, ugyanott a Petőfi Tsz- ben 1349, a tassi Dózsa Tsz földjén 1107, a vaskúti Bácska Tsz- ben pedig 1000 hektáron kelt ki az elvetett búza. Az esőzés hatására sokat javult a kikelt kalászos a miskei Március 15., a szabadszállási Lenin és Aranyhomok, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság, a mélykúti Alkotmány, a soltvadkerti József Attila Tsz-ben és valamennyi gazdaságban, amelyben október második felében ugyancsak földbe tették a kenyérnek- való magját. A szabadszállási Aranyhomok Tsz-ben több éves kísérlet alapján választották ki azokat a búzafaj- tákat, amelyeket a szövetkezet 900 hektáros kenyérgabona-területén termesztenek. Az előző évekhez képest mélyebbre vetettek, és kihagyták a búzafajták sorrendjéből azokat, amelyek a leginkább érzékenyek a fagyra. Megyeszerte befejeződött a fű- szerpaprika szedése, csupán Kalocsa közvetlen környékén maradt a későn érő fajtákból kisebb szedni való. Azok a szövetkezetek tudtak a fűszerpaprika-betakarításban az előzetes-tervüknek megfelelő ütemben haladni, amelyek a kézi- és gépi szedést, valamint a termés szikkasztását, szárítását kellően összehangolták. Így történt ez a fajszi Kék-Duna, a miskei Március 15., a dusnoki Munkás-Paraszt, a szabadszállási Lenin Tsz-ben és még néhány paprikatermesztő nagyüzemben. Szabadszálláson az Aranyhomok Tsz kezdeményezésére paprikaátvevőtelepet nyitott a kalocsai gyár. Mindkét szabadszállási szövetkezet fűszerpaprika-termését oda gyűjtötték és a felesleges szállítás elkerülésére a Lenin Tsz nagy teljesítményű gépeivel szárítják meg a későbbi feldolgozásig. A kukoricabetakarításban néhány napos munka van még hátra, ahhoz, hogy minden termést magtárba gyűjtsenek a tavalyinál valamivel nagyobb vetésterületről. Számos mezőgazdasági nagyüzem ugyanis az eredetileg tömeglakar- mánynak szánt kukoricáját szemtermésként takarította be, silózásra pedig másodnövényt vetett. A legkésőbb érő silónövények közül a megyében még maradt kisebb területen betakarítani való. A gabonaipar folyamatosan vásárolja a mezőgazdasági üzemektől az értékesítésre szerződött kukoricát. November elejéig a tervezett mennyiségiek 74,5 százalékát vette át. Nem ilyen kedvező a helyzet az étkezési burgonya esetében. November 3-ig csupán 39,7 százalékát vette át a szerződött mennyiségnek a kereskedelem Bács-Kiskun megye burgonyatermesztőitől. K. A. • Befejeződött a szüret, s az állami és szövetkezeti gazdaságok mcgyeszertc folytatják az új telepítésű ültetvények támbcrendezéseinek felszerelését. Pillantás a világra Ha munkánkról és feladata-r inkról szólunk, előbb-utóbb óhatatlanul megemlítjük a külső feltételeket, azt a világpolitikai és világgazdasági környezetet is,' amelyben élünk. Ez a körülmény, valamint a következetesen internacionalista elveket valló Magyar Szocialista Munkáspárt felelősségvállalása a világ dolgaiban, tevékeny külpolitikája érthetővé és természetessé teszi, hogy a Központi Bizottság ülései időről időre áttekintik a nemzetközi helyzetet, tömör összegezését adják a párt és a kormány nemzetközi tevékenységének. Ez különösen időszerű napjainkban: amikor nemcsak kedvező, hanem aggodalomra is okot adó hírek érkeznek a négy égtáj felöl. A SALT—2. ratifikálásának elhúzódása az amerikai szenátusban, a fegyverkezési verseny újabb szakaszával fenyegető „euroraké- ték” ügye, a mesterségesen felszított kubai álválság, a délkelet-ázsiai feszültség, a közel- keleti holtpont, a pekingi politika kapcsolatkeresése_ bizonyos nyugat-európai Kídegha- borús erőkkel — önmagukért beszélnek. Jogosnak tűnik a kérdés: mi a helyzet az enyhüléssel, hogyan látjuk a biztatóan indult, de kétségkívül lefékeződött folyamatot? A Központi Bizottság, elemzése során, arra a reális következtetésre jutott, hogy napjainkban az enyhülés bonyolultabb és nehezebb körülmények között halad előre. A kulcsmondat tehát egyszerre két megállapítást tartalmaz, amelyek így összességükben adják a teljes képet. Nincs igazuk azoknak a NATO-körök- nek, amelyek már temetni próbálják az enyhülést, hiszen a feszültség csökkenése nem egyszerűen óhaj és igény volt (az már korábban is meg lett volna), hanem közrejátszottak a megváltozott erőviszonyok, az új világhelyzet. Ugyanakkor az enyhülés nem valamilyen automatikus, zavartalan folyamat, amely egyszer megindul és akadálytalanul gördül tovább. Ügy tűnik, a jövőben is számolni kell a nehezebb és bonyolultabb viszonyokkal, amelyeket egyféleképpen lehet kiegyenlíteni: még határozottabb és aktívabb küzdelmekkel a béke, a biztonság, a fegyverkezési hajsza megállítása érdekében. Ezért hangsúlyozza a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény, hogy „a Magyar Népköztársaság együtt a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, minden hala- dó, békeszerető erővel összefogva azért küzd, hogy a nemzetközi biztonság erősödjék, és előrelépés történjék a fegyverkezés korlátozása, a leszerelés irányába”. Az enyhülés folytatódásának és elmélyítésének alapvető feltétele ma kétségkívül a katonai enyhülés területén történő előrelépés. A lehetőségek adottak, számos jelentős szocialista kezdeményezés született, elég Leonyid Brezsnyev berlini beszédére, s a Varsói Szerződés különböző testületéi által nyilvánosságra hozott javaslatokra utalni. A közös cél, hogy a kölcsönös érdekek alapján változatlanul megmaradjon az országok és népek egyenlő biztonsága, de a sokat, emlegetett stratégiai egyensúly lehetőleg minél alacsonyabb fegyverkezési szinten — az eddigieknél kevesebb költséggel — valósuljon meg. Ez megvalósítható és reális, de kettőn áll a vásár: a nyugati oldalon is szükség van a pozitív, felelősségteljes hozzájárulásra, az egyoldalú előnyökre való — egyébként irreális — törekvés feladására. Az MSZMP és a Magyar Népköztársaság kormánya természetesen nemcsak értékelését adja a világhelyzetnek, hanem, lehetőségeihez és eszközeihez mérten, cselekvőén bekapcsolódik formálásába is. A közleményben szereplő rendkívül fontos látogatások, tárgyalások felsorakoztatása is mutatja, hogy szoros szövetségben cselekszünk a szocialista közösséggel: szolidaritást vállalunk minden antiimperia- lista erővel és korrekt partneri együttműködést igyekszünk kialakítani más társadalmi berendezkedésű országok vezetőivel, s különböző politikai irányzataival az európai biztonság és a világbéke javára. A külső feltételek erőteljesen befolyásolják építőmunkánkat itthon, de fennáll a kölcsönhatás is: kül- és belpolitikai tevékenységünk hozzájárulhat a világ, s ezzel együtt a sokat emlegetett külső körülmények alakításához. Ez pedig változatlanul nem kevésbé fontos feladata hétköznapjainknak, ma, holnap és holnapután egyaránt.
