Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-29 / 279. szám

1979. november 29. • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT - SPORT Mihálovics országos bajnok Van aki a csúcsig sétál, olyan is, akit úgy „taszigál- nak” fel, ám a legtöbb sport­embernek na­gyon görön­gyös a felfelé vezető út. Mi­hálovics Gyula, ez a mokány, keménykötésű kunszentmikló- si fiú négy éve próbált a do­bogó legfelső fokára feljutni, de eddig még nem sikerült neki, noha év közben szinte fél kézzel nyer­te az országos versenyeket. Szolnokon most az orszá­gos szabadfo­gású serdülő bajnokságon 154 versenyző mérlegelt be. s ebből az 57 kg- ban tizennyol­cán. A döntő­kig Mihálovics mindenkit el­söpört az útjá- ból — Másod­percek alatt • A kunszentmiklósi Mihálovics az emelvény leg­magasabb fokán, az országos serdülő szabadfogású birkozóbajnokság 57 kg-os súlycsoportjának ered­ményhirdetésén. Ha kicsi a konyha... A kis lakásban élők tudják a legjobban, milyen nehéz a rendelkezésre álló helyet igazán praktikusan kitölteni és milyen bonyolult úgy szervezni a beren­dezést, hogy a tárgyak halmaza harmonikusan illesz­kedjék. Rajtuk kívül a kis méretű, csekély alapterületű nya­ralóházacskákkal rendelkezőknek is hasznára lehet néhány ötlet, ámely segít a berendezésben. Ezúttal a konyha célszerű kialakításában. A régi idők konyhájában kilométereket gyalogol­hatott a háziasszony, elfáradt, mégis jól érezte ma­gát, mert tágasnak hatott a környezete. Nem panasz­kodhatott arra, hogy idejét oduszerű kis lukban kénytelen tölteni. A kis konyha sokkal praktiku­sabb és megfelelőbb a főzés előkészítésére és elvég­zésére. A konyhában történő étkezésről a családok többsége már leszokott, a helyhiány mellett szerepe volt ebben szokásaink változásainak is. Kelleme­sebb hangulatú az étkezőfülke vagy a szobában terí­tett asztal. A konyha tehát napjainkban csak főzésre és az élelmiszerek egy részének tárolására való. Ennek megfelelően inkább polcokra, szekrénykék­re és jól megszerkesztett munkaasztalra van szükség. A hűtőgépnek is itt a helye. A gáztűzhely az esetek többségében nyitott oldallapjaival is elfér, legcélsze­rűbb köré építve elhelyezni konyhai felszerelésein­ket. A tűzhely nyitott oldallapja és a fal közötti távol­ságot egy, a falra erősített falappal hidalhatjuk át. Ezzel az egyszerű megoldással az oldalsó rakodófe­lületet duplájára növelhetjük. A tűzhely vonalára merőlegesen, természetesen úgy, hogy a sütő nyitását ne akadályozzuk, elhelyez­hetünk egy olyan polcot, amelynek felső lapja egy vonalban van a hűtőgép felső lapjával. A polc leg- fölső lapját csempével is boríthatjuk. Ez azért jó megoldás, mert a könnyű tisztántartás mellett nem kell annyira ügyelnünk rá, mint például a viaszos vászonra. A gáztűzhely mellett elhelyezett kis fala­pot is elláthatjuk csempeborítással. A tűzhely mögötti falrészt érdemes mosható, hő- és gőzálló tükörcsempével kirakni. A tükrök tágít­ják a teret, a konyha nagyobbnak és érdekesebb­nek hat általuk. Visszatérve a csempével borított munkaasztalra, fölötte akár a falra erősítve, akár az asztalon és a hűtőgépen állítva elhelyezhető a fűszer- és tésztafélék tárolására alkalmas polc. Elkészítéséhez 2X2 om-es átmérőjű lécek és 10, 11 cm széles gyalult deszkák, valamint szögek szük­ségesek. A szögeléssel összeillesztett polcot fehérre fessük be, így ezek is könnyen moshatók lesznek, de ily módon a szögelés nyomait is eltüntethetjük. A konyhai csapok környéke sem kihasznált, pedig sok helyet nyerhetünk, ha a csap alatti és környéki helyeket beépítjük. Nagyobb edények, 5—10 literes lábasak és tálak tárolására kitűnően megfelelhet a csapok környékén kialakított tároló. A régi falikutat érdemes, akár nagyobb beruházás árán is, kétrészes mosogatóra fölcserélni. A csempézett polc-asztal tetején az ételek előké­szítése végezhető, az alatta levő területen tárolha­tók a lábasok, fazekak, tányérok és ritkábban használt tálak. A gyakran elővett serpenyők és egyéb főzőedé­nyek a gáztűzhely mögötti falon kaphatnak helyet, a falra műanyag tiplivel fölerősített lécre szerelt akasztókon. Ilyen léceket a fal más részein is elhe­lyezhetünk. Arra kell ügyelnünk, hogy egy-egy sor­ba hasonló nagyságrendű holmik kerüljenek. Cs. I. A fertőzés megelőzésére harc a cseppek ellen KÖZLEMÉNYEK Gyászhír Mély fájdalommal tudatjuk, hogy GERBER FERENC szücsmester november 26-án hosszú szenvedés után 66 éves korában csendesen elhunyt. Temetése november 30- án, 13.45 órakor lesz a kecske­méti Köztemetőben. Gyászoló csa­lád. 4110 • • • Fájdalommal tudatjuk a rokonok­kal, ismerősökkel, hogy ÖZV. NAGY JANOSNE V. Szabó Hona Kecskemét, Gyulai Pál utca 2. szám alatti lakos életének 92. évében elhunyt. Temetése f. hó 30-án negyed 4 órakor lesz a kecskeméti Köztemetőben. Gyá­szoló család. 4724 Fájdalommal tudatjuk, hogy sze­retett feleségem, édesanyánk, nagymamánk, dédnagymamánk SZENTGYÖRGYI LASZLÓNÉ Terecskei Margit Városföld, I. kerület 103. sz. alat­ti lakos életének 73. évében csen­desen elhunyt. Temetése f. hó 29- én, csütörtökön 1 órakor lesz a kecskeméti Köztemetőben. Gyászo­ló család. 4723 • • • Tudatjuk mindazokkal, akik is­merték és 4 szerették, hogy drága jó férjem VARGA LAJOS cipész f. hó 25-én hosszú, súlyos beteg­ség után elhunyt. Hamvasztás előtti búcsúztatása f. hó 30-án, há­romnegyed 11 órakor lesz a kecs­keméti Köztemetőben. Gyászoló család. 4161 Fájdalommal tudatjuk, hogy fele­ségem, édesanyánk IFJ. FEKETE ISTVANNÉ Szimitz Ilona hosszú, türelemmel viselt beteg­ség után, f. hó 23-án, 30 éves­korában elhunyt. Temetése f. hó 30-án, 13 órakor lesz a kecske­méti Köztemetőben. Gyászoló család. 4165 Köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönet« mindazon rokonoknak, ismerősök­nek, munkatársaknak, akik HUSZARIK ISTVÁN temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, rész­vétükkel mélységes fájdalmunkat ezúton is enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család. <645 MA: ELŐKÉSZÜLETI MÉRKŐZÉS Szentesi ■ Kinizsi—Kecskeméti TE. Szentes, 13, óra. SAKK BUENOS AIRES A nemzetközi sakkverseny újabb fordulójának eredményei: Najdorf (argentin)—Panno (ar­gentin) döntetlen, Gheorghiu (ro­mán)—Lombardy (amerikai) dön­tetlen, Milet (angol)—Szpasszkij (szovjet) függő, Andersson (svéd) —Pét rósz jár (szovjet) döntetlen, Ivkov (jugcizláv)—Larsen (dán) 0:1. A versenyen Larsen vezet 2 ponttal. BÚVÁRÚSZÁS Tizenhárom egyesület közel kétszáz versenyzőjének a részvé­telével tartották meg a hét végén Tatabányán a Bányász Kupa bú­várúszó versenyt. A gyermek, ser­dülő és ifjúsági korcsoportban le­bonyolított vetélkedőn ott voltak az ÉBKM Vízmű búvárúszói is, akik számos értékes helyezést szereztek. A kecskemétiek eredményei, lányok, ifjúságiak, 25 m búvár: 2. Balogh 10,0. 400 m búvár: 2. Balogh 4:23,3. 4. Lórántffy 4:56,5. (Mindkét versenyszámot Horváth Ildikó nyerte, aki szegedi főisko­lai tanulmányai miatt a Muréna versenyzője lett.) Ifjúsági fiúk, 25 m búvár: 1. Drozdik Tibor 9,02, 3. Szabó 9,05. 4Ö0 m búvár: 1. Drozdik Tibor 3:47,7, 2. Szabó 4:09,5. „dobolták” a bírák a tust a szőnyegen. Az első rázós mérkőzést Seres (FTC) el­len vívta. Az egész versenyen nagyon „kilógott a lóláb”, ami­kor az FTC versenyzői mérkőz­tek. Mihálovics ellen is elkövet­tek mindent a bírák, de nagy pontkülönbséggel győzött a kun­szentmiklósi fiú. Ekkor már ma­ga mögött hagyta a mezőny na­gyobbik részét. Valamennyit im­ponáló fölénnyel fektette kétváll- ta. Hárman kerültek a döntőbe, az FTC-s Resnyik .és a tavalyi „mumus” az abonyi Nyuli. Az igazi döntőt Resnyik ellen vívta. Az első félidőben Mihálovics si­mán elhúzott 5—1-re, de a má­sodik félidőnek valahogy a 8. percben sem akart vége lenni, pedig a menetidő a serdülőknél 6 perc (1), Palócz Rudolf szőnyeg­elnököt valósággal megostromol­ták a Mihálovics mellett szurko­ló vidéki edzők, vezetők, de a szép számú szolnoki közönség is mellette tüntetett. Végül a 11. perc után ért véget a 9—8-as pontozásos győzelemmel Mihálo­vics javára. Nyuli mellett még érződött a bírói nyomás, de Mi- hálovicsot ekkor már nem lehe­tett megállítani. Akciót akcióra halmozva, végül is kétvállra fek­tette korábbi nagy riválisát. Meg­született végre az idei országos serdülő bajnokság első szab'adfo- gasú aranyérme, amelyet a Déli­terület „javára írtak”, mert bi­zony az idén nagyon gyengén szerepelt területünk ebben a fo­gásnemben. Figyelmet érdemel Leány serdülők, 20 m búvár: 4. Szabó 8,7. 400 m uszonyos úszás: 3. Szabó 4:16,2. Serdülő fiú uszonyos úszás: 4. Szitás 4:18,1. A csapatversenyben (összesített: gyermek, serdülő, ifi): 1. Dunaúj­város 980, 2. ÉBKM Vízmű 440, 3. Muréna 360 ponttal. — Az ifjúsági korcsoportban a mieink voltak a legeredménye­sebbek — mondta Ludvigh Zol­tán, az ÉBKM Vízmű csapatának vezető edzője —, de a gyermek korcsoportban a dunaújvárosiak bizonyultak a legjobbnak. A hét végén Szegeden verse­nyeznek a kecskemétiek a Tisza Kupa országos meghívásos ver­senyen. \ még a bajai Szgsz Endre teljesít­ménye, aki 45 kg-ban 11 ’induló között értékes bronzérmet nyert a tatabányai Simon és a diós­győri Kiss mögött. Kötöttfogásban a kiskunfélegy­házi Kiss 15 induló között l^tt 2. helyezett Schaffenberger (Ü. Dó­zsa) mögött. A döntőig minden­kit legyőzött. 67 kg-ban (18 ind.) Takácsot (Ü. Dózsa) háromszor is „megfektette” Pólyák (KSC). de nem kopogták le a kétvállt. Vé­gül 4 győzelemmel. 2 vereséggel 5. helyen végzett. Dobos (KSC) legyőzte a 3. helyezett Motyovsz- kit (DKSE), minimális ponttal ka­pott ki a másik nehézsúlyútól, az FTC-s Nagytól, és leléptetéssel Slezáktól, az Ü. Dózsa bajnoká­tól. 4. helyezése nagyon figyelem­re méltó Tanulságul meg kell jegyez­nünk, hogy talán nem a felké­szültségben, nem is a tehetség­ben. hanem a versenyrutinban múlták felül versenyzőinket el­lenfeleik, Jellemző, hogy az or­szágosan kiemelt KSC szabadfo­gású birkózói is csak 3 verse­nyen (megyei, területi és az OB) vettek részt egész évben. Közpon-. ti megyei tábor évek óta nincs, egyesületi táborokat sem tudtak anyagi okok miatt szervezni után­pótlás-korosztályú birkózóinknak. Az alig 30 olimpiai pont tehát nem tükrözi hűen a serdülő bir­kózóink képességeit, s az edzőik által beléjük fektetett munkát. K. S. • Drozdik Tibor két verseny- számban szerzett első helyezést. Érdekességek a hagymáról A magyar konyha el sem képzel­hető a jellegzetes ízt és étvágyger­jesztő illatot kölcsönző hagyma nél­kül. A világnak úgyszólván vala­mennyi népénél megtalálható a hagy­ma valamelyik változata, ősidők óta Ismerik és kedvelik. Az utóbbi években azonban nem­csak fűszerként tartják számon, ha­nem egyre többet foglalkoznak a ku­tatók a hagyma gyógyító tulajdon­ságainak felderítésével. Néhány évvel ezelőtt a leningrádi egyetem professzora, B. P. Tokln, a hagymával történő kísérletei során meglepő dologra jött rá. A felvá­gott vöröshagyma közelében 35—45 másodperc múlva elpusztultak a mikroorganizmusok, sőt elpusztultak annak a gombának a spórái is, amelyből a penicillint készítik. E tu­dományos kísérletek folytatása során fényt derítettek arra. hogy bizonyos Illő vegyi anyagok — mlkróbaölő ha­tásukon kívül — egyszersmind a légkör sajátos „vitaminjai” is, ame­lyeket mind a növények, mind az állatok, sőt az emberek is felvesznek. A tudományos kutatások során azt is felfedezték, hogy a hagymában ta­lálható anyagok elősegítik az emész­tést, javítják a beteg szív működé­sét és tágítják a perifériás ereket, jó hatást fejtenek ki az érelmeszese­déssel járó magas vérnyomás ese­tében. Rendszeres fogyasztása, után a vér koleszterintartalma csökken. A rendszeres hagymafogyasztás a szív­ás érrendszeri betegségek megelőzé­sét is szolgálja. A hagyma számos értékes anyagot tartalmaz: így például C-, B,- és B,- vltamint, fehérjét, szénhidrátot, niko­tinsavat, kalciumot, vasat, foszfort és olyan fitoncid (baktériumölő) anyagokat, amelyek távolról Is meg­ölik az élő mikroorganizmusokat (ezért kapták a fitoncid nevet, amely a görög „fűtőn" — növény és a la­tin „cido” — ölök szóból származik). Ajánlatos tehát rendszeresen fo­gyasztani hagymát. Félreértés ne es­sék. nem a betegségek gyógyítására, mert az orvosi feladat, hanem a betegségek megelőzésére. Vannak, akik maradandó „illata" miatt nem szívesen fogyasztják. A hagymaszag csökkenthető, ha egy kis citromhé­jat vagy narancshéjat rágunk, vagy néhány kávészemet, de a szájpermet használata Is elfedi a kellemetlen szagot. Ha valakinek a nyers hagyma fogyasztása gyomorpanaszokat okoz­na, forrázza le és úgy használja fel salátának vagy készítse el olajjal sülthagymának. És végül a népi gyógyászat két receptje: hűléses betegségek gyógyí­tására a vöröshagymát szeleteljük fel. a beteg pár percig jó mélyen szívja be a hagyma illatát, Így is érvényesül baktériumölő hatása. A vöröshagyma héját főzzük meg. éde­sítsük a teát mézzel, hűléses meg­betegedések ellen nagyon jó házi- szer. F. K. Az ember tüsszentéskor, köhö­géskor vagy beszéd közben igen sok apró, szabad szemmel néha nem is látható cseppet ürít a le­vegőbe. Rövid expozíciós fénykép- felvételekkel bizonyították, hogy egy-egy tüsszentéssel például 20 000 cseppecske repül ki az orrból, de beszéd közben is — bizonyos mássalhangzók kiejtése­kor — több száz távozik a szájon keresztül. Ha a légutakban bak­tériumok vagy vírusok" vannak, a cseppek ezeket a kórokozókat ma­gukkal ragadják, ezzel pedig be­tegségek közvetítőivé válnak. A vázolt ok miatt „cseppfertő­zés” útján terjed a légúti megbe­tegedések nagy része. Közülük az egyszerű „megfázás” a leggyako­ribb, ami nátha, torokgyulladás, légcső- és hörghurut formájában jelentkezhet. Ezt különféle vírusok okozzák és késő ősztől kora ta­vaszig, évről évre meglehetősen nagy számban fordul elő. Az inf­luenzának is hasonlóak a tünetei, de ez a betegség általában súlyo­sabb lefolyású, nagyobb mérték­ben rontja a közérzetet. Nálunk általában minden második évben észlelnek kisebb-nagyobb járvá­nyokat. Cseppfertőzéssel terjed még egy sor gyermekbetegség is, például a diftéria, a szamárköhö­gés, a kanyaró vagy a skarlát. Legkönnyebben úgy lehet fer­tőzni, ha náthás, hurutos ember közelében az általa ürített csep­pecskéket közvetlenül belélegez­zük. A kisebb cseppek azonban — könnyűek lévén — hosszabb ideig lebegve a levegőben maradnak. Közben beszáradnak és porsze­mek formájában a légáramlatok­kal néha igen nagy távolságra el­jutnak. A kórokozókat por alak­ban tartalmazó levegőnek a be- légzése — a dolog lényegét te­kintve — szintén cseppfertőzés­nek tekinthető. A tél a mi éghajlatunk alatt közismerten a „csukott ablakok időszaka”. Az emberek ilyenkor mindenütt a fűtött szobákba, a zárt helyiségekbe zsúfolódnak. Ennek légterében előbb-utóbb szükségképpen megnő a kóroko­zók száma. Amikor hűvös, nedves, ködös az időjárás, a települések — a községek és a városok — le­vegője is kevésbé szellőződik, ezért több baktériumot, illetve ví­rust tartalmaz. A hideghatás, a nedvesség és a huzat ráadásul olyan érreakciót vált ki a nyálka­hártyákon, ami csökkenti azok ellenállóságát a kórokozók beha­tolásával szemben. Fokozódik a fertőzésekre való hajlam a kevés napfény, a mozgáshiány és az egyoldalúbb téli táplálkozás miatt is. A leggyakrabban előforduló hű­léses, hurutos betegségek ellen a védekezésnek három fő módja van: a vírusok szóródásának meg­akadályozása, a megfázástól való óvakodás és a szervezet általános ellenállóképességének a fokozása. Vizsgálatokkal egyértelműen iga­zolható, hogy a védőáiarc a köhö­gés, a tüsszentés vagy a beszéd közben ürített cseppek nagy ré­szét visszatartja. A műtőkben és a' kórházi csecsemőosztályokon ezért is kötelező „maszkot” visel­ni. Az orr vagy a száj elé tartott zsebkendő ugyancsak gátolja a kórokozóval fertőzött cseppek szétszóródását. Aki légúti hurut­tal bajlódik, lehetőleg kerülje a társaságot! A téli időszakban igen fontos a fűtött helyiségek — iro­dák, műhelyek, lakószobák — gya­kori szellőztetése. Ez a levegő kicserélődését, felfrissülését és a benne levő kórokozók folyama­tos „felhígulását” szolgálja. A megfázást az időjárási Vi­szonyokhoz rugalmasan alkalmaz­kodó, réteges öltözködéssel kerül­hetjük el. A szabad levegőn vég­zett rendszeres testmozgás és a változatos, fehérjékben, vitami­nokban gazdag vegyes táplálko­zás az ellenállóképesség növelé­sével járul hozzá a cseppfertőzé­sek megelőzéséhez. Csapatban ezüstérmes az ÉBKM Vízmű mmmm MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ ».90: Tévétorna (Ism.) (Síinél.) 1.95: Iskolatévé: Történelem (Alt. isk. 1. oszt.): Haza és haladás 1.05: Környezetismeret (Alt. tik. 3. oszt.): Az Állatok szaporodása. Deltácska 11.29: Orosz nyelv (Alt. Isk. 6. oszt.): Dalol a csíz 12.95: Aktuális politikai kérdések. Osztályfőnöki óra (Alt. Isk. 7—8. oszt.) 14.30: Iskolatévé: Történelem (Ism.) 15.00: Környezetismeret (Ism.) 15.25: Orosz nyelv (Ism.) 15.55: KIMSZ I. Kongresszus. A Kilián köröknek sjánljuk 15.50: Hírek 16.35: Csak gyerekeknek! Klsfllm- összeállítás: 1. Graciela Equadorból. Svéd dokumentumfilm (Színes.) i 2. Erdőőrök. Szovjet báb- w film (Ism.) 17.15: Tévébörze 17.25: Rólunk van ázó! Ifjúsági vitaműsor 17.55: Telesport 13.20: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepén 11.40: Miért pont én? Az alkal­mazotti létszámcsökkentés. Riportfilm, I. rést 11.00: Reklám 15.10: Esti mese 19.20: Tévétorna (Színes.) 11.30: TV-Hiradó (Színes.) 20.00: Sherlock Holmes magán­élete. Angol fllmvigjáték (Színes.) 21.55: Reklámújság 22.05: Nyitott könyv — Cieres Tibor: Parázna szobrok 23.20: TV-H(radó 3. (Színes.) 2. MCSOR: 11.41: „Hát, hogy mint vagytok otthon Pistukám”. Magyar Irodalom (Alt. isk. 5. oszt.) 11.15: Egészségünkért! Az Or­szágos Egészségnevelési intézet műsora a gyer­mekfogászatról (Színes.) 11.30: TV-Hiradó (Színes.) 20.00: Makszim Gorkij: A hamis pénz. Színmű három részben. A Szolnoki Szig­ligeti Színház előadást, 21.25: TV-Hiradó 2. (Színez.) 21.45: Szemle. Társadalom- tudományi körkép 3.27: Nóták 1.44: Holdfogyatkozás. Vlagyi­mir Tyendrjakov regénye rádióra alkalmazva. II. 9.44: Brummadzag, a zenebo­hóc 10.05: Tudod-e? 10.35: Stamitz: D-dúr sinfonia concertante 10.58: Sárközy István: Y hábo­rú 11.24: A doktornő és a mérnök úr javítást vállal. Riport 11.39: A sziget. Robert Merle regénye rádióra alkalmaz­va. IX. rész 12.35: Gyurkú László: Faastus doktor boldogságot pokol­járása. Könyvszemle 14.29: Mindenki könyvtára 15.00: Rádiónapló. — a felsőok­tatásról és az értelmiség­ről 11.00: Eugen Cicero zongorá­zik 11.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Hajdú Erzzébet él Tihanyi József énekel. 13.35: Győri Zenei Hét. A Ma­gyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye a győri Kisfaludy Szfnháaban Közben: . kb.: 20.05: Két óceán között 21.35: A kettévágott sziget 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Jugoszláv énekesek opera- felvételeiből 23.00: Lakatos György népi ze­nekara játszik 23.21: Magyar szerzők művei­ből. PETŐFI 1.05: Fúvószene táncrltmusban 5.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 1.33: Szkender bégről szól az ének 1.43: Robert Stolz saját mü­veit vezényli 1.40: Budapesti kémények 10.00: Zenedélelött 12.33: Mezők, falvak éneke 12.55: Kapcsolás a győri körze­ti stúdióba. Kincsünk a fa, a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságban 13.25: Ifjúsági könyvespolc 13.30: Malomnóta. Frid Géza kis zongoradarabjaiból 14.00: Kettőtől fél ötig 17.30: Belépés nemcsak tornaci­pőben 18.33: Hétvégi panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefon- számot! 22.00: Operettrészletek. Offen­bach: A gerolsteini nagy­hercegnő. 23.15: Strauss-művek. A Wiener Singerknaben énekel 23.30: Tánczene. 3. MŰSOR 8.08: Kamaramuzsika 9.00: Itkolarádió. 1.30: Operaáriák. Pilar Loren- gar és Mario del Monaco énekel 10.00: ismeretlen ismerősök. Jacques Prévert 11.05: Szimfonikus zene 13.07: Magyar előadóművészek kamarazenei felvételeiből 14.11: A Brit Szigetek népi hangszerei 14.40: Operarészletek. Gounod: Faust 15.43: Zenei Lexikon 1603: Zenés emlékeim 15.40: Popzene sztereóban 17.30: Győri Zenei Hét. Kórus- pódium 13.30: Gidon Kremer hegedül, zongorán közreműködik Hermann Braun 19.05: Iskolarádió 15.35: Eszmecsere — az irodalmi hanglemezkről 20.05: Zenélő Nagyvilág 20.59: A dzsessz történetéből 21.39: Beethoven: A-dúr szonáta 22.00: Zenekari muzsika. ——IM—

Next

/
Oldalképek
Tartalom