Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. november 3. A GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉNEK EGYIK LEGFONTOSABB FELTÉTELE Kádermunka a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban A Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártbi­zottsága öt évvel ezelőtt készített intézkedé­si tervet a káder- és személyzeti munkáról. Az azóta eltelt időszakban dinamikusan fej­lődött a mezőgazdasági nagyüzem, nagymér­tékű változások történtek a termelésben, so­kat haladt előre a technika, a technológia. Ezek a tények csak növelték a már említett határozat fontosságát. Erről beszélgettünk Pintér Imrével, a pártbizottság titkárával. Beszélgetésünk alapja az a jelentés, amelyet az állami gazdaság pártbizottsága az intézkedési terv végrehajtásáról készített. A káderpolitika megva­lósulására összességében a fejlődés volt a jellem­ző. Politikai képzés — Szocialista társadalmi rendszerünk építésé­nek jelenlegi időszakában a politikai megbízható­ság, a szaktudás, a rátermettség új oldalai kerül­tek előtérbe — hangoztatja a pártbizottság titká­ra. — Ezek vizsgálata alapján léphetünk előre a vezetők iránt támasztott hármas követelmény te­kintetében. A politikai alkalmasság érdekében öten végez­ték el az értékelt időszakban a marxista-leninista egyetemi szakosítót, nyolcán a marxista-leninis­ta esti egyetemet, csaknem tízen egyetemi, főis­kolai diplomát szereztek munkájuk mellett, amely- lyel együtt politikai képzettséghez is jutottak. Örömmel tapasztaljuk, hogy megvan az igény a képzés iránt, ebben az a meghatározó, hogy szük­ségesnek tartják ismereteik felfrissítését. A nap­ról napra jelentkező gondokat meg kell oldani, a kérdésekre válaszolni kell, ezért a politikai al­kalmasság napjainkban azt is jelenti, hogy meg tudunk-e felelni az új, egyre növekvő követel­ményeknek, képesek vagyunk-e mozgósítani kör­nyezetünket a nagyobb feladatok megoldására. A szakmai tudás, a rátermettség a másik olyan tényező, amely a vezetői munka nélkülözhetetlen eleme. Az iskolai végzettség megalapozza az elmé­leti tudást, de konkrétan az üzemben dől el, hogy milyen szinten tudja azt alkalmazni a fiatal, kez­dő szakember. Ugyanakkor az kitűnik, hogy egyál­talán képes-e a szerzett ismereteket a gyakorlat­ban megvalósítani. A szakmai követelmények vál­tozása a gazdaságban elsősorban a technológiák korszerűsítésében jelentkezett, a fizikai munka csökkentésében, a gépesítés fejlesztésében. Ezek a folyamatok számos feladat elé állították vezetőin­ket, új munkaszervezési feltételek között magasabb szinten kell megoldani tennivalóikat. Ennél a témakörnél előtérbe kerül a vezetővé nevelés feladata. A következőkben erről esik szó beszélgetésünk során: Vezetői utánpótlás — Továbbra is helyesnek tartjuk azt a törek­vést. hogy a fiatal, kezdő szakemberek közül ne­veljük ki a vezetői utánpótlást. Ennek előnyeit, de nehézségeit, kockázatait is alaposan megismer­tük a gyakorlat során. Elértük, hogy gyakorno­kaink felelős vezetői irányítással meghatározott programot hajtanak végre. Lehetőséget adunk ar­ra is, hogy több kerületben végezhessék munká­jukat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az a helyes módszer, ha konkrét feladatokat adunk a fiatal szakembereknek. Néha bizony előfordul, hogy az egy-két, vagy néhány éve már felelős munka­körben nálunk dolgozó és ugyancsak fiatal szak­emberekre kevés időnk marad, esetenként hosszú időre megfeledkezünk róluk. Kevés segítséget adunk, inkább szak számon kérjük munkájukat. A káder- és személyzeti munkában nagy jelen­tősége van, hogy egy-egy vezető hosszabb ideig maradjon ugyanazon a poszton, így alaposan meg­ismeri környezetét és megfelelő gyakorlatra tesz szert. Az átszervezések során az első számú ve­zető váltásokkal párhuzamosan belső mozgás is történt, többségében pozitív eredménnyel. — Jó néhányan kaptak új feladatokat. Termé­szetesen ügyelnünk kell arra, hogy a dolgozókhoz is kötődnek a vezetők, és a gyakori változás nyug­talanságot, bizonytalanságot okoz a munkahelye­ken, rontja a légkört — magyarázza Pintér Imre. Ami a legnehezebb A vezetői rátermettség megítélése — amely a vezetőkkel szemben támasztott hármas követel­mény egyike — a legnehezebb, a legbonyolultajob, a legtöbb időt, türelmet igénylő területe a ká­dermunkának. A politikai és a szakmai ismeretek hatékony alkalmazása mellett az emberi magatar­tás is döntően hat a környezetre, a termelés ha­tékonyságára. — Ezzel kapcsolatban azt mondanám, hogy az elmúlt időszakban a megnövekedett követelmé­nyek következetesebb helytállást igényelnek a ve­zetőktől, minden > szinten. Mindezeknek a vezető­ink többsége megfelelt. A fizikai dolgozók vezetői munkakörbe állításában is vannak sikereink. A borkősavüzemben és a szolgáltató kerületben ér­tünk el jó eredményeket. A szükségletnek és a lehetőségeknek megfelelően azonban más kerület­ben is került több fizikai dolgozó vezetői munka­körbe. Az állami gazdaság pártbizottsága a téma tár­gyalásánál megállapította, hogy az öt évvel ezelőtt elfogadott intézkedési terv továbbra is érvényben van. Néhány tennivalót azonban különösen hangsú­lyozott. Például javítani kell a kádermunka de­mokratizmusát, a hatáskörileg illetékes testületek szélesebb körű bevonásával, a munkahelyi vezetők véleményének kikérésével. Jobban figyelemmel kell kísérni a fiatal szakemberek munkáját, szükséges a politikai és a szakmai képzés jobb összehangolá­sa, tervszerűbbé tétele. A saját nevelésű szakem- .berutánpótlás eddig is jól bevált, ezt érdemes to­vább folytatni. A fiatal fizikai dolgozók, valamint a nők vezetésbe állítása továbbra is kiemelt ká­derpolitikai feladat. Ehhez javítani szükséges a fel­tételeket és szemléletváltozásra is szükség van. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság kiváló terme­lési eredményeket ért el. Az utóbbi években sokat fejlődött, segítséget ad a környező közös gazdasá­goknak, különösen a szőlőtermesztési rendszerén keresztül. A további fejlődésnek azonban fontos feltétele a tervszerű káderutánpótlás. Ennek érde­kében tevékenykedik az állami gazdaság pártbi­zottsága is. K. S. Az elnök csöndes jubileuma Alig van talpalat­nyi hely, amelyet szabadon hagynak a lassan beljebb kúszó és már javításra elő­készített gépkocsik. Várakozó autótulaj­donosok és szerelők nyüzsögnek körülöt­tük. Az elnök jó kedvvel vág neki a telepnek, amelyet el­árasztott a reggeli munkakezdés zsiva­ja. Lépten-nyomon kérdésekkel és kéré­sekkel állítják meg munkatársai: — Gazsi bácsi! — Gazsi! Csak araszonként jut előre szokásos reggeli szemléjén. Egy Skoda előtt overallba bújt ta­nuló kukáol, lesi a mestere mozdulatait. Simlis " sapkás alak­jára pillantva meg­torpan egy percre Csontos Gáspár. Ettől a sapkától szívébe tódul a rég eltűnt ifjúság. És hirtelen fény hull egy dátum­ra. Igen, negyven esztendeje ezen az októberi napon kezdte meg az inaséletet, itt Kecskeméten, az Arany János utcai Papp-féle műszerész műhelyben ... Ceig nadrágban, a bátyjától „örökölt” cipőben és ilyen simlis sapkában jött be a Székely-telepről. Szerencsére ezek a srácok már nem tudják, esetleg csak hallo­másból; hogy mi volt akkor inas­nak lenni, ösztöndíj? Szabadság? Munkaruha? Jól jött volna, mert özvegy anya nevelte hatodma­gával. De csak három esztendő után, az utolsó félévben kapott heti két pengőt, semmi mást Akkoriban a boldogulás egye­düli útjának az látszott egy fia­tal számára, hogy majd önálló iparos lehessen. A bátyja is mű­helyt nyitott, vele közösen, de szegényt 1946-ban elvitte a szív- betegsége. Mert meg akart élni valahogy, Gáspár is mestervizs­gál tett, és egyedül folytatta a kisiparoskodást, 1952-ig. Akkor belépett a pár hónappal koráb­ban megalakult Autó- és Gépja - vító Szövetkezetbe. Már huszonnyolc éve lesz ja­nuárban, hogy mint motorszere­lő megkezdte a munkát a szö­vetkezetben. A legszebb, legerő- telibb éveit hagyta azóta maga mögött. A szövetkezeti mozgal­mat és ezt a szövetkezetei a sa­játjának érezte mindig, s mind­ahány beosztásban azon volt, hogy minél jobb eredményeket érjen el a közösség. Később mo­torszerelőből részlegvezető lett. A.ztán anyagbeszerzőként dolgo­zott, vezetett osztályt, s a pályá­ján nem maradt ki megbízatásai sorából a kereskedelmi vezetői poszt sem. Hatvankilencben cso­portbizalmiból megválasztották párttitkárnak. Az elnöki tiszt­• Az építkezésnél — képUnk jobb oldalán. (Opauszky László felvétele) ségbe 1975-ben juttatta a tag­ság bizalma. A régi világban serdült föl, de kiállta az új idők próbáit. Vi­lágnézeti fejlődésének első állo­mása volt, hogy közvetlen a föl­szabadulás után belépett a szo­ciáldemokrata pártba. Tóth László idejében történt még, amikor Va- csihegyben maga a polgármester hegedült a szüreti mulatságon. Jó kapcsolatban álltak a neves ve­zető haláláig. Az MSZMP-be ötvennyolcban vették föl. Belépett a munkásőr­ségbe is, sőt, csaknem negyven­éves fejjel KISZ-titkárkodott a szövetkezetben, ő hívta életre itt az ifjúsági szervezetet. Igyeke­zett mindenütt ott lenni, ahol a köz érdekében tenni lehetett valamit. A szövetkezeti bizott­ságnak belépése óta elnöke volt. A házuk' táján kívül a megyé­ben vállalt társadalmi feladatot, a tömegsport kiszélesítéséért, s még ma is a szövetkezeti sport- bizottság elnöke. Szembenézhet önmagával — a magasabb beosztásokat nem a több pénzért és a tucatnyi ki­tüntetésért akarta, vállalta —. az elnökséget sem. Az sarkallta, hogy a szövetkezet fejlődését mi­nél több erővel segíthesse. El­nökként az az „ars poeticája”: az autó- és gépjavító profil mellett maximálisan kihasználni az adottságokat, a népgazdaság és a lakosság érdekeivel összhangban. S még az: előbbre jutni csak az tud, aki mer kockáztatni. X főnöki magatartását, stílusát mindig az az alapállása hatá­rozta meg, hogy az elnök csak egy a szövetkezet tagjai közül. S úgy érzi, sikerült megőriznie azt a jó kapcsolatot, amely már régi keletű az itteni emberekkel, első számú vezetői munkaköré­ben is. Az elnöki iroda ajtaja nyitva, oda bárki bármikor be­léphet. Az elnök egy ember a tag­ságból, ezért olyan kitűnő mun­katársak kellenek neki, mint amilyenek neki vannak. Az utób­bi négy év alatt több mint két­szeresére növelték a lakossági szolgáltatásokat. Ehhez, s a két­szer kiérdemelt. Kohó- és Gép­ipari Minisztérium Kiváló Szö­vetkezete címhez — az előző hu­szonöt évben egyszer sem jutot­tak el idáig — az egész kollek­tíva feladatmegértése kellett. Vál­lalkoztak az autójavító bázisszö­vetkezet szerepre, megyei joggal megvették a világszínvonalú svéd Dinitrol alvázvédő eljárást, be­rendezésekkel együtt. Volt benne kockázat, de a próbálkozást si­ker koronázta. Orvosi rendelő lé­tesítésével, új szociális helyisé­gek kialakításával javították a munkakörülményeket. Az OTP- hitel-ügyintézés és az Állami Biztosító kárbecslése itt történik á szervizben. Megszervezték a zárt technológiás műszaki vizs­gáztatás jogát, alkatrészboltot nyitottak. A folyamatban levő beruházással fölkészülnek a hasz­nált gépkocsik forgalmazására is, amit már szintén engedélyeztek az illetékes szervek. A következő ötéves terv elején a RAVILL-lal és a .RAMOVILL-lal közösen olyan üzletet nyitnak a város­ban ahol folyadékkristályos gé­peket is javítanak majd a lakos­ságnak és a közületeknek. — Gazsi bácsi! Jöjjön már ide egy percre! — hallja az építke­zéshez érve a BÁCSMOBIL el­nöke. A csöndes jubileum han­gulatából visszazökken a jelen tennivalóihoz. A. Tóth Sándor TIZENKÉT ÉVET IS KIBÍR A BURKOLÁS • Már megkezdték a városi tanács fűtőberendezéseinek külső hő- szigetelési munkáit. (Straszer András felvétele) Hőszigetelés, energiatakarékosság Lassan beköszönt a tél, megkezdődött a fűtési időszak. Ez elsősorban anyagi gondo­kat jelent, ami a dráguló energia miatt egy­re jelentősebb, mind családi, mind vállalati vagy népgazdasági vonatkozásban. A sokat emlegetett energiatakarékossági akcióknak egyik időszerű, és sok esetben megoldásra váró része az optimális, ésszerű fűtésrend­szerek kialakítása, a hőveszteség csökkentése. A Fóti Béke Mgtsz „Generál” Építőipari Szolgáltató Gazdasági Társulás kecskeméti hőszigetelő részlege lassan hat éve végez Bács-Kiskun megyében fűtéssze­relési és hőszigetelési munkákat. Uibán Miklós részlegvezetőt az eltelt évek tapasztalatairól, mun­kájuk jelentőségéről kérdezem. — Az általunk végzett hőszige­telési eljárással átlagosan 30 szá­zalékkal csökken a felhasznált fűtési energia. Ez, egy nagyobb vállalat esetében, milliós össze­geket jelent évente. — Milyen eljárást alkalmaz­nak? — A hagyományos salakgya- pot-hurka szigetelést, kemény héjalással, aminek vastagsága a megrendelő igénye szerint több­féle lehet. — Mit jelent ez magyarul? — A fűtőcsövek burkolásáról ven szó. ami csökkenti hőveszte- ségüket. A szabadban' levő csö­vek esetében tíz-tizenkét évet bír. a burkolás, de ha alumínium borítással is ellátjuk, több mint húsz évet. A zárt helyiségben futó csövek hőszigetelésének tar­tóssága ennél is jóval hosszabb.; — Mennyibe kerül egy komp­lett hőszigetelés? — A csövek mennyiségétől, fe­lületeik nagyságától függ. Egy tíz centiméter vastag szigetelés négy­zetméterenként 503' forintba ke­rül, ha belső munkáról van szó. A külső, szabadtéri csövek ese­tében, amelyeket fémlemez­zel is burkolni kell, 856 forint négyzetméterre. Az árakat még a burkolás vastagsága is befolyá­solja. — Hol végeznek hőszigetelé­seket jelenleg? — Kecskeméten a városi ta­nácsnál, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál, a GAMF-nál és a Zöldségtermesz- tési Kutató Intézetnél. — Nagy a vállalatok igénye munkájuk iránt? — Nem eléggé ismernek még bennünket. Általában mi keres­sük fel a vállalatokat, intézmé­nyeket az ajánlatainkkal, s bi­zony sok esetben elutasítanak. — Miért? — Szerintem sok helyen még nincsenek tisztában a hőszigete­lés jelentőségével, az általa meg­takarítható energia értékének nagyságával. Pedig a ráfordítás hamar megtérül, 30 százalékos energiafelhasználás-csökkenés mellett. A másik dolog: több vállalatnál. így például a Kecs­keméti Konzervgyárnál is meg­figyelhető, hogy a szabadban le­vő csövek régi szigetelései már meglehetősen rossz állapotban vannak. Általában is az a ta­pasztalatunk, hogy a vállalatok nem sok gondot fordítanak a szi­getelések javítására, felújítására. Ilyen esetekben pedig már nem­csak a hőveszteség, hanem a csővezetékek korróziójának ve­szélye is fennáll. — .Soknak találják a hőszige­telés költségeit? — Lehet vagy pedig nincs fel­újítási munkákra ilyen nagyságú fedezetük. Például a Bács-Kis­kun megyei FÜSZÉRT Vállalat­nál már több mint tíz éve el­végezték a fűtésszerelést, de még azóta sem került sor a csövek hő- szigetelésére. Nemrég felkerestek bennünket fel is mértük az el­végzendő munkát, de azóta sem történt megállapodás. Pedig az előzetes helyszíneléseknél kidé - rült. hogy még a helyiségek nor­mális fűtését sem tudják megol­dani a hőveszteség miatt. — A lakosság részére milyen értékben végeznek szolgáltatáso­kat évente? — Az minimális. Szinte emlí­tésre sem méltó. — Nincs rá igény? — Inkább azzal magyarázható ez is, hogy az általunk nyújtható szolgáltatások lehetőségeit nem 'sokan ismerik még. Továbbá ne­hézségeket jelent, hogy nincs te­lephelyünk a megyében. Elég mostoha körülmények között dol­gozunk. A lakásomon van az irodánk, s ott vagyok kénytelen fogadni a megrendelőket is. Így minden papírmunkát nekem kell végezni, mert az adminisztratív dolgozót le sem tudnám ültetni. Sok gondot okoz a raktározás is. Az anyagok és a szerszámok tá­rolását mindig annál a vállalat­nál igyekszünk megoldani, ahol éppen dolgozunk. Részlegünk hu­szonöt munkást foglalkoztat, de semmiféle szociális helyiségünk nincs. Nem csoda, hogy szak­munkáshiánnyal küszködünk. — Várható valamilyen megol­dás? — Annyira költséges lenne egy telephelyet itt, Kecsekeméten ki­alakítani, hogy nem tudná fedez­ni vállalatunk. Tehát a megol­dás csak az lehetne, ha nem tűi nagy összegért tudnánk bérelni — mondjuk a tanácstól — egy különálló irodahelyiséget, illet­ve egy raktárt. Már újsághirde­tésekkel is próbálkoztunk, de eredménytelenül, ugyanis ma­gánszemélyek nem szívesen ad­ják ki ingatlanaikat ilyen célra. Én hiszem, hogy amivel ml fog­lalkozunk. az jelentős és tár­sadalmilag is igen hasznos. Előbb- ütóbb megnő az érdeklődés a hő- szigetelés iránt, hiszen drágul az energia, s mindannyiunknak kö­telesség ésszerűen gazdálkodni vele. Nem kérdeztem meg Urbán Miklóstól, hogy hány órát dol­gozik egy nap. Tizennégyet? Ti­zenhatot? Azt viszont nem volt nehéz megállapítani, hogy ma­gánéletét is jócskán felemészti munkája, amit szeret, amiben hisz. Ajánlatokkal kilincsel az ol­csóbb, gazdaságosabb fűtés meg­valósítása érdekében. Ugyanak­kor egyes vállalatok, intézmé­nyek gondatlanságból, vagy a rá­fordítás költségeivel „takarékos­kodva" milliós összegeket paza­rolnak el az évek folyamán, fű­tésrendszereik túlzott hőveszte­ségével. És bizonyára van ma­gyarázat is a tarsolyukban mind­erre, Pedig nem magyarázat, megoldás kellene ... K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom