Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-29 / 279. szám
1979. november 29. • PETŐFI NÉPE • 5 JELENTÉS EGY SIKERES MOZGALOMRÓL Tanyai kollégiumok Az MSZMP X. kongresszusa határozatban foglalt állást az állami oktatás rendszerének megvizsgálásáról és a továbbfejlesztés szükségességéről. Az egyik legsürgetőbb feladatot a tanyai iskolák felső tagozatos tanulóinak osztott iskolai és szakrendszerű oktatása jelentette. Az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja a határozatot követő néhány hónap alatt — az országban elsőként — konkrét javaslatot dolgozott ki: kezdeményezésére 1971 decemberében társadalmi felügyelő bizottság alakult, amely részletes terveket készített a tanyai kollégiumok hálózatának kiépítésére, valamint a szakrendszerű oktatás teljesebbé tételére. A tervezet — amelynek megvalósulását a negyedik és az ötödik ötéves terv időszakára ütemezték a szakemberek —. mintegy tízezer tanyán élő gyerek sorsát érintette. A javaslatot a megyei tanács végrehajtó bizottsága is a magáévá tette, és úgy határozott, hogy a negyedik ötéves terv időszakában az összes pénzmaradvány és többletbevétel ti'z százalékát e célkitűzés megvalósítására fordítja. A döntést minden községi, nagyközségi és városi tanács követte, s ennek eredményeként — a különböző vállalatok támogatásával együtt — 65,5 millió forint gyűlt össze, amelynek felhasználásáról, továbbá a létrehozott tanyai kollégiumok jelenlegi helyzetéről nemrégiben készítettek jelentést a megyei tanács illetékesei. A beszámoló hangsúlyozza, hogy a pénzbefizetések mellett mintegy kétszáz vállalat, intézmény, szocialista brigád, szövetkezeti és kisiparos végzett társadalmi munkát az épülő kollégiumokon, mások pedig különböző ajándékokkal — televízióval, stúdió-berendezésekkel. kis könyvtárakkal — segítették a már működő intézményeket. A széles körű társadalmi ösz- szefogás eredményeként — 1976 decemberéig — hat új kollégium épült fel, négy' meglevő pedig bővült, összesen ezerkétszáz hely- lyeí. így jelenleg már csupán száznegyven felső tagozatos tanuló jár osztatlan, külterületi iskolába a megye területén. Az ő gondjuk is megoldódik azonban a százhúsz személyes,' kiskunfélegyházi kollégium megépülésével, amelynek befejezése azt jelenti majd, hogy a tanyasi kollégiumi akció megvalósult Bács-Kiskun megyében. A jelenleg működő húsz általános iskolai diákotthon zöme megfelelő tárgyi feltételek között működik, s az oktatási tevékenység mellett a szabad idő kultúrált eltöltését is lehetővé teszi, lévén bennük mindenütt jól felszerelt klub, könyvtár, tornaterem, illetve sportpálya. Annak ellenére így van ez, hogy néhány helyen — mint például Kecelen és Kun- szentmiklóson — tagadhatatlan a zsúfoltság, másutt pedig — így Jánoshalmán. Csávolyon és Hercegszántón — az elhasználódott, öreg bútorzat nehezíti még az otthonos légkör kialakítását. A személyi ellátottság színvonala is megfelelőnek mondható, annak ellenére, hogy a diákotthonokban tevékenykedő nevelőknek és gyermekfelügyelőknek csupán hetvenhárom százaléka rendelkezik pedagógusi szakképesítéssel. Meggyőzően bizonyítja ezt egyebek mellett az is, hogy a diákotthonokban tanulók kilencvennégy százaléka eredményesen sajátítja el a tananyagot, s fejezi be általános iskolai tanulmányait, 92,7 százalékuk pedig tovább tanul. Tudvá, hogy a kollégiumokban lakók zöme hátrányos helyzetűnek tekinthető, ez az eredmény igen jó. Hasonlóképpen minősíthető a tanulmányi eredménnyel egyenértékű életmódbeli fejlődés is: a diákotthon lakóiban viszonylag gyorsan kialakult a rendszeres életvitel iránti igény, amelyet rendszerint követ a kollektív szemlélet kialakulása is, elsősorban a gyerekek véleményét érvényre juttató otthontanácsok, s az önkormányzat más szerveinek jó működése nyomán. Ezek az eredmények sem feledtetik azonban — hangsúlyozza a jelentés —, hogy a jövőben tovább kell javítani az iskolák és diákotthonok együttműködését, az ott folyó oktató-nevelő munka összhangját, s hogy fokozni kell a hátrányos helyzetből adódó különbségek csökkentésére, valamint a továbbtanulásra felkészítő tevékenység színvonalát. K. J. 40 Szóbeszéd tárgya a Kecskeméten létesülő gyermekjátékház. Milyen lesz, hol épül, mibe kerül, s egyáltalán mi szükség van erre? Folynak a találgatások, s ez érthető, mint minden más esetben is, ha valamiféle eddig még nem volt új dologról van szó. Van olyan vélemény is. hogy már megint kitaláltak valamit, csak hogy elköltsék a milliókat. Mások szerint „elrontják” ezzel a naiv művészeti múzeum meghitt környezetét. E kérdésekből kiindulva beszélgettünk a napokban az ügy két legilletékesebbjével, dr. Major Imrével, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettesével, és Bánszky Pál művészettörténészszel. a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatójával. — Mi adta a játékház ötletét? DR. MAJOR IMRE: — Az idei nemzetközi gyermekév. Tavasszal szakemberek javasolták a játékház megvalósítását. A megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetése elfogadta a javaslatot. Szakmai együttműködésre és anyagi támogatásra kértük a Kulturális Minisztériumot, s az Oktatási Minisztériumolt. A főhatóságok ugyancsak jónak tartották az elgondolást, s együttesen hárommillió forinttal járulnak hozzá az intézmény felépítéséhez. Ez a költségek mintegy felét teszi ki. Felajánlotta segítségét a megye két tsz-szövetsége is. A Bács- Kiskun megyei Tervező Vállalat fiataljai soron kívül, társadalmi munkában, rövid idő alabt elkészítették az intézmény teljes kiviteli tervét. A BÁCSBER fiatal szakemberei a kivitelezés lebonyolítását vállalták, önzetlenül, térítés nélkül. Az épület alapjait az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat, ugyancsak példás gyorsasággal, már lerakta. A további munkákat a tiszaalpári Tiszatáj Tsz építői és a kecskeméti ÉpüA „könyvpárbaj” alapjai Beszélgetés a szakszervezeti könyvtárakról Az „Olvasó munkásért” pályázaton túlnyomórészt a szak- szervezeti könyvtárakból pályáztak. A részvétel — az egyéni eredményektől függetlenül is — minőségi változásokat eredményezhetett. Erről beszélgetünk André Miklóssal, a SZOT kulturális, agitációs és propaganda osztályának politikai munkatársával. — A művelődést, önművelést elősegítő-ösztönző mozgalmak — mondja André Miklós — a könyvtárüggyel kapcsolatos szemléletváltási folyamatot is gyorsítják. így volt ez az „Olvasó munkásért” pályázattal is. Hatása azonban nem minden esetben fejezhető ki számokkal. S ne feledjük, „csak”, egy állomása a szak- szervezeti könyvtárak folyamatos fejlődésének. A SZOT elnökségének a szakszervezeti könyvtárak távlati tervezésének alapelveiről és követelményeiről kiadott állásfoglalása óta javultak a működési körülmények. Az önálló helyiséggel rendelkező könyvtárak száma ma már 1151. A könyvállomány növekedése is nagyarányú, a könyvbeszerzésre fordított összeg megkétszereződött, 268-al több a főfoglalkozású könyvtáros. Az olvasók összetételében is jelentős a változás. Nőtt a fizikai dolgozók aránya: 45,1 százalékról 55,2 százalékra. — Mindezek általános képet mutatnak a szakszervezeti könyvtárak jelenlegi helyzetéről. De nem mindenhol egyértelmű a fejlődés. — Valóban. Az összesített adatok közül sem mindegyik mutat növekedést. Sajnos, elég sok helyen nem kap még kellő anyagi és erkölcsi támogatást a könyvtár. Ahol baj van a gazdálkodással, ott a könyvtár támogatása háttérbe szorul. Másrészt szemléleti problémák is hátráltatják egyes könyvtárak fejlődését. Egy jellemző példa: a néhány éve megalakult vállalati művelődési bizottságoknak csak egyharmadá- ban találhatók könyvtárosok. — Nem tekintik sok helyen partnernek a könyvtárost? — Előfordul, hogy például a létszámba nem fért bele. mert több képviselőt választottak a szocialista brigádokból... Egy- egy művelődési bizottság vezetője sokszor úgy gondolja, a munka- tervüket úgyis megkapja a könyvtáros ... Szerencsére nem mindenhol van ez így. Ugyanakkor több megyében megindult jó irányú törekvés. Különböző vállalatoknál, ahol a más-más hálózatba tartozó, szakszervezeti és a műszaki könyvtárak egyenként erőtlenek, gyengén működnek, összevonják. Nagyobb helyiséget kapnak, összeadják a könyvbeszerzési keretet és minden más anyagi dologban összefognak. így föfogjalkozású szakképzett könyvtárost is alkalmazhatnak! Borsod Csongrád, Vas és Veszprém megyékben élnek ezzel a lehetőséggel. Hellyel-közzel más megyékben is. Ezt sugallja a közművelődési szemlélet is. Az anyagi és a szellemi erők összpontosítása minőségi munkát eredményez, növeli a hatékonyságot. — Hogyan alakul a könyvtárak és a szocialista brigádok kapcsolata? Formaság-e még sok helyen a könyvtári tagság? — Pontos adatunk van erről. 1970-ben a könyvtári tagoknak 30,1 százaléka volt brigádtag. 1978-ban már 52,7 százalék ez az arány. Egyre inkább háttérbe szorul, hogy valaki csak a pontszerzés miatt iratkozzon be a könyvtárba. Nagyon sok szocialista brigádtag él a többféle forrásból beszerezhető ismeretek, a műveltség gyarapításának különféle lehetőségeivel. Legyen a brigádoknak több közös kulturális programjuk, de az egyén művelődését, önművelését is értékelni kell. Hiszen egy jóT működd szocialista brigádon belül ki kell cserélődniük a kulturális élményeknek, tapasztalatoknak. Ezért kell támogatni, elősegíteni az egyénre szabott kulturális vállalásokat. A könyvtár sajátos szolgáltatásaival segíti a szocialista brigádokat a kulturális vállalásaik teljesítésében. A brigádok pedig társadalmi munkával viszonozzák: a könyvtárak helyiségeinek kialakítását, felújítását, berendezéseinek korszerűsítését. — Hirdetnek-e újabb „Olvasó munkásért” pályázatot? — Az „Olvasó népért” mozgalom folyamatosan több akciósorozatból épül föl. Egyik kiemelt törekvése a munkások rendszeres olvasóvá nevelése. Ez év november közepétől csaknem egy éven keresztül „könyvpárbaj” címmel nyilvános vetélkedőt hallhatunk a Kossuth adón. A tizenhárom fordulóból álló vetélkedősorozaton szocialista brigádok mérik ösz- sze tudásukat. A műsorvezető Rapcsányi László. A vetélkedő célja a kortárs irodalom legjobb- jainak, a szocialista országok éle-* tének, kultúrájának jobb megismerése, népszerűsítése. Nem a lexikális tudás a fő, hanem az összefüggések keresése, megtalálása, a logikus gondolkodásra késztetés. Tavaly lezárult egy olvasói pályázat. Az idén alapvetően azonos célokkal útjára indult a rftásik. Mindez a folyamatosságot teszi lehetővé, elősegíti, hogy elmondhassuk: olvasó nép vagyunk! B. G. Kőszobrászok • A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat kőszobrász műtermében. A szegedi Móra Ferenc Múzeumot díszitő két szobrot rekon. struálják. (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — *S) Burton Richard Burton arca barázdált, a szeme zöld és a hangja elbűvölő. 78 nyarán gyakran volt a genfi „El Presidente” szállodában elragadó, fiatal feleségével, Susan- nel. Megkérdezték tőle, igaz-e, hogy megesküdött, leszokik a whiskyről? A zöld szemek Susanre szege- ződtek: „Azon fáradozom, hogy türtőztessem magam”. Burton arcán meglátszik az alkohol. Meg- simnogatta felesége kezét. Ö nagyon kedves. Nem tudom, mit csinálnék nélküle, ö az én őrangyalom.” A Genfi-tó partján levő Burton- vil'lában adoptált lánya, Maria is velük lakik. „Együtt tanulunk németül”, — közölte Burton. „Maria München környékéről származik. Még nagyon kicsi volt, amikor kivettem a menhelyről. A németek különösen óvatosak, ha örökbefogadásról van szó. Tudni akarták, hogy gondos apa leszek-e. Elküldték utánam két gondozót New Yorkba. Épipen a Hamletet játszottam a Brodway-n. Tudtam, hogy a németek meg vannak róla győződve, hogy a Hamlet németül szebben hangzik, mint angolul. És talán igazuk is van ebben. Mindenesetre, amikor este felléptem, mindenki azt várta, hogy elkezdem mondani: „To be, or not to be ...”, de én németül mondtam a monológot: „Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés ...” Mariát nekem adták.” Richard Burtonnek abszolút hallása van, és az emlékezőtehetsége fenomenális. Folyékonyan beszél franciául, olaszul és spanyolul. Richard Burtonnek sok története van gyermekkoráról, tanulmányairól, a háború alatt az Air Force-nál töltött szolgálatáról, a filmjeiről, melyeknek száma már elérte a hatvanötöt. Nagyon megragadó az intelligenciája és a nyelv iránti szeretete. Beszélni lehet vele a pénzről is. könnyelműen bánik vele. „NaA harminc évnél fiatalabb hölgyek „illatos típusnak” nevezik. „Milyen szimpatikus férfi!”, — mondják az idősebb nők. Theo Kojakról van szó, a golyófejű New York-i rendőrről, akit Télly Savalas alakít. Telly Savalas elragadó! — és intelligens. Sokat írtak már „berlini éjszakáiról”, a whisky- és sörkompániákról. Jack Wiener, az ismert film- producer, filmet forgatott Görögországban. Rhodos zon Roger Moore-ral, Telly Savalasszal és Claudia Cardinaléval és más sztárokkal. Ekkor született a „Telly Görögországban?” — történet. • Herényi József Ybl-díjas főépítész terve, (részlet) letkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet végzi majd el. Elismerést érdemelnek, mert feladatokkal túlterheltek, s ennek ellenére készek a játékház építésére, a legnemesebb ügy. a gyerekek érdekében. Az intézmény tehát összefogással, részben társadalmi segítséggel épül. S ez azért sikerült így, mert a gyerekek érdekeiről, az ő képességfejlesztésüket szolgáló, újszerű intézményről van szó. A különböző forrásokból összegyűlt pénzt csakis e célra használhatjuk fel. Egyébként a játékház jól beleillik majd Kecskemét új köz- művelődési intézményeinek sorába, amelyekben alkotó módon folyik a munka, s amelyek máris jól együtt tudnak működni egymással. A játékházban is alkotó tevékenységet folytatnak majd a gyerekek. — Milyen lesz a legkisebbek közművelődési intézménye? BÁNSZKY PÁL: — A megyei székházak mögött, a Magyar Naiv Művészek Múzema és a Hosszú utcai óvoda melletti kis téren kapott helyet az intézmény. Itt rakták le az alapjait. Stílusában követi a naiv múzeum épületét. Magas tetőzetű, kétszintes épület lesz. beépített tetőtérrel, ötszáz négyzetméter alapterületűre tervezték. A földszinti foglalkoztató termébe az óvoda, emeleti helyiségeibe pedig — ahol a kiállítások is lesznek — a múzeum udvarából lehet majd bejutni. — Hallhatnánk valamit a , programról, funkcióról is? DR. MAJOR IMRE: — Természetesen. hiszen már van programterv. Á játékház elsődleges feladata az lesz, hogy elősegítse a gyerekek alkotó emberekké való fejlődését. Ennek érdekében jól ki lehet majd használni a naiv művészeti múzeum lehetőségeit, hiszen a naiv művészet közel áll a gyermekvilághoz. Segíti majd az intézmény az óvónőjelöltek felkészülését is, a foglalkozásokon szerzett tapasztalatokat jól hasznosíthatják majd munkahelyükön, a községi, városi óvodákban. Funkciójából adódóan kapcsolódik a játékház a Megyei Művelődési Központhoz is, ahol már szép eredménnyel folynak a já- tékkészítő. s az egyéb érdekes gyermekfoglalkozások. A két intézmény ugyancsak együttműködhet majd. BÁNSZKY PÁL: — Olyan létesítmény lesz, amely több tekintetben i egyesíti az eddig ismert, megszokottá vált közművelődési intézményfunkciókat. A játékkészítés eszköz lesz. annak érdekében, hogy a gyerekek alkotási vágya, képessége kibontakozzék, hogy jobban megismerjék önmaguk értékeit. Nemcsak hagyományos játékokat, hanem a mai. korszerű anyagok felhasználásával például logikai, és dra- matikus játékszereket is készítenek majd. összetett tevékenységről van tehát szó, melynek során eljutnak majd a vizuális játékokig is. Igazi alkotóműhely lesz, amelynek egyben múzeumi funkciója is lesz. A kecskeméti Katona József Múzeumban máris ezernyi érdekes játék várja, hogy nyilvánosságra kerüljön. Ezek egy részét a gyermekév alkalmából meghirdetett megyei pályázatra küldték be. Kecskemétnek ajándékozták a Magyar Nemzeti Galériában rendezett játékkiállítás keleteurópai rekonstrukciós anyagát, amely mintegy háromszáz darabból áll. Természetesen kiállítják majd a játékházban készülő tárgyakat is. — Mit kell még tudni a játékházról? BÁNSZKY PÁL: — Talán azt még okvetlenül, hogy kitűnő műhelyfeltételeket teremt az óvodai oktató-nevelő munkának. Természetesen nem csak a Hosszú utcai óvoda, amely mellé az intézmény épül, hanem a többi is igénybe veheti a játékházat. Ugyanakkor módszertani, továbbképző és kísérleti műhely is le$z egyben, összegyűjti, tovább adja majd a jó módszereket. A kísérleti foglalkozások tapasztalatait kiadványokban is közre adja. Az óvónők, a rajztanárok, valamint a közművelődési intézmények gyermekfoglalkozásait vezető népművelők továbbképző stúdiója is lehet. Ehhez is megteremtik a szükséges feltételeket. Érdekességként még talán any- nyit, hogy hasonló intézmény, legjobb tudomásunk szerint, egész Európában mindössze kettő van. Ezek azonban inkább múzeumi jellegűek. Ilyen összetett programmal a kecskeméti gyermekjátékház és múzeum tehát szinte egyedülálló lesz. s bizonyára országos, sőt nemzetközi érdeklődést vált majd ki. — Köszönjük a beszélgetést. Sápi Miklós gyon sok pénzt kerestem. De amilyen gyorsan megszereztem, olyan gyorsan ki is adtam: játékpénznek hívom.” „Nem bízom senkiben. A családomat, a bátyámat kivéve. Ha problémám lenne, csak a bátyámhoz fordulnék, csak az ő tanácsát kérném.” Ekkor Burton intett az ujjával a mellettünk elhaladó pincérnek. Ásványvizet rendel, frissen csavart citrommal. Fáradtnak tűnik. A ,.szárazon lenni” sok erőt vesz igényibe. A figyelem elterelése a legjobb orvosság. Ügy dolgozik, mint egy megszállott: egyik filmszerep a másik után következik ... A görög Savalast bemutatni ősei hazájában érdekes. Telly Savalas, mint Kojak, hetenként 150 000 márkának megfelelő összeget keres, a „Menekülés Athénból” című filmjéért több mint egymillió dollárt kapott. Ahhoz, hogy Savalast jellemezzük, tudni kell róla, hogy tanult pszichológus. Mint rádiókommentátor és mint riporter is dolgozott. Mindig udvarias, de soha nem szerény. Saját szavaival élve „abból a fajtából való, akit meghívnak egy délutáni kávéra, és azután egy életen keresztül nem tudják elfelejteni”. A legújabb divat szerint öltözködik, mely már a piperkőcség határát súrolja. Kojak figurájára ő nyomta rá a bélyegét, és nem a figura őrá. Drága anyagok, bőr, selyem, aranyláncok. Körülötte mindig parfümillat terjeng. Később a kaszinóban is látni. Roger Moore is ott volt. Barátok kíséretében érkezett. Mindketten gondosan elkerülték, hogy egy asztalnál játsszanak. Félig csukott szemhéja alatt mindkét sztár azt leste, hogy melyiknek a háta mögött állnak nagyobb tömegben a nézők. A mérleg egyensúlyban volt. Telly Savalas ügyesen rejti el a dicsekvését: „Az én életfelfogásomban a pénz nem játszik szerepet — nyilatkozta. — Ha van az embernek pénze, akkor el kell költeni. Ha nincs, nem tudja elkölteni. Aszerint változnak a szokásaim, hogy van-e pénzem, vagy sem.” Másnap a görög családi találkozást forgatták. Savalas csúcsformában. Énekel, szirtakit táncol és szamárháton lovagol. Testvére és fia, a hétéves Nicolas is ott volt. Este Lindosz kis piacterén bo- rozgat, miközben elgondolkozva szívja cigarettáját. Kezének megcsonkított ujjait, melyeknek elvesztéséről soha nem akar beszélni, álla alá rejti. A pincér görög kávét hoz. Amikor elosztják a saohertortát azt súgta: „Magammal viszem a szállodába. Az ilyen ínyencséget élvezni kell.” A szándéka azonban nem az volt, hogy nyugodtan élvezze a tortát, hanem az ártatlan tortákat Roger Moore bosszantására használta fel. —sb— Bács-Kiskun megyében TÖRTÉNETEK A KULISSZÁK MÖGÜL Milyen lesz a kecskeméti gyermekjátékház és múzeum? Savalas - Kojak