Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-28 / 278. szám
Várható időjárás ma estig: eleinte borult, esős Idő, majd előbb északnyugaton, később az ország többi részén is átmenetileg felszakadozó felhőzet és megszűnő eső, fokozatosan északnyugatira forduló és megélénkülő, a Dunántúlon átmenetileg megerősödő szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz l—plusz 4, a legmagasabb nappali hőmérséklet S—11 fok között lesz. (MTI) _______________________________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 278. szám Ára: 1,20 Ft 1979. november 28. szerda Eredmények és újabb lehetőségek az energiatakarékosságban Simon Pál nehézipari miniszter nyilatkozata Az ésszerű és hatékony energiatakarékosságra hozott központi, ágazati és vállalati intézkedések ez évi megvalósításáról, társadalmi hatásáról és eredményeiről, valamint az újabb lehetőségekről és feladatokról nyilatkozott Simon Pál nehézipari miniszter Sas Bélának, az MTI munkatársának: — Mennyire takarékoskodtunk idén az energiával? — Jobban gazdálkodtunk, mint tavaly, a tárcák és vállalatok, az energiaszolgáltatók és felhasználók körültekintőbben és sikeresebben váltják valóra a kormány takarékossági határozatát, s az ebből adódó rendelkezéseket. Ez év első 9 hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a , népgazdaság energiahordozó-felhasználása csak néhány tized százalékkal növekedett és a IV. negyedévben — bár az időjáráson sok múlik — ugyancsak arra számíthatunk, hogy az energiafogyasztás csupán kis mértékben haladja meg az egy évvel ezelőttit. A jobb gazdálkodással tehát sikerült ellensúlyoznunk azt a többletfogyasztást, amelyre az első negyedévi hideg kényszerítette az országot, s amit ellátási zavar nélkül sikerült lehetővé tenni. — Miből eredtek a legjelentősebb megtakarítások? — Első helyen említem a társadalmi összefogást és azt a mind szélesebb körben érvényesülő magatartást, amely elítéli a pazarlást, és tenni is hajlandó ellene. Enélkül az önálló takarékossági terv készítésére kötelezett vállalatok sem számolhattak volna be arról, hogy az év végéig várhatóan túlteljesítik az előirányzatot, tehát több mint 470 ezer tonna kőolaj fűtőértékének megfelelő energiahordozót takarítanak meg. A vezetők és dolgozók megértését, rugalmas közreműködését igényelték azok az intézkedések is, amelyek a közületek hő- és villa- mosenergia-fogyasztását mérsékelték, mintegy 70 vállalatnál pedig az öt legfontosabb energiahordozóra beszerzési kontingenst állapítottak meg. Idén alapvető célunk az volt, hogy az ipari vállalatok az energiahordozók felhasználásának növelése nélkül teljesítsék évi gazdasági előirányzataikat. Megállapítható, hogy többségük elérte, vagy nagyon megközelítette ezt a célt. — Érezhetően segítette a villa- mosenergia-fogyasztás mérséklését a közvilágítás, a kirakat- és reklámvilágítás időszakos csökkentéséről kiadott rendelkezések végrehajtása, s bár az energia- hordozók, az üzemanyagok és a villamos energia fogyasztói árának emelése óta rövid idő telt el, annyi máris megállapítható, hogy takarékosabb felhasználásra ösztönözte a háztartásokat. Különösen jelentős a megtakarítás villamos energiából. lassult a felhasználás növekedésének üteme, míg korábban évente négy-öt százalékkal nőtt a fogyasztás, az idén a növekedés várhatóan nem haladja meg a 3 százalékot sem. — Milyen eredményeket hozott az állami támogatással ösztönzött energiaracionalizálási program? — Ebben az évben 34 energiaracionalizálási beruházás fejeződött be, amelyre saját anyagi erőforrásaik és az állami támogatás fel- használásával csaknem 800 millió forintot költöttek a vállalatok. Ily módon különböző energiatakarékos technológiák kialakításával, hatékony hőhasznosító berendezésekkel, a korábban veszendőbe ment hulladékenergia hasznosításával csaknem 1 millió tonna kőolajnak megfelelő energiahordozót (Folytató* a 2. oldalon.) MEGVALÓSULT TÖBB MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁS Gép és berendezés 550 millióért Javában tart a zárszámadási előkészület Bács-Kiskun valamennyi mezőgazdasági üzemében. Fáradhatatlanul dolgozik sok-sok leltározó bizottság, mezőgazdász, állattenyésztő, kertész, közgazdász és az egész számvitel, hogy összegyűjtse, s egyeztesse a mérleg adatait. Jó alkalom ez az időszak nemcsak a pár hét múlva véget érő, hanem a megelőző három év munkájának, s ebben a mezőgazdasági termelést fejlesztő beruházás eredményességének az értékelésére is. Az 1979-es az V. ötéves terv utolsó előtti esztendeje, s már érzékelhető, hogy miként érvényesült a beruházáspolitikai irányelv a tervidőszak nagyobbik felében. daságnak. A mezőgazdasági szövetkezetekben az idén együttesen építésre elköltött 450 millió nem csupán az új beruházás költségéül szolgált, hanem az előző évben megkezdett létesítmény kivitelezésének befejezését is lehetővé tette. Az apostagi Duna menti Tsz-ben 306 hektáros öntözőtelep készült el 1979-ben. A fajszi Kék Duna Tsz az 1960-as évek elején épült öntözőtelep korszerűsítésére fordított nagyobb összeget, Szabadszálláson pedig a Lenin Termelőszövetkezet 842 hektáros öntözőtelep építésének első^üteme fejeződött be mintegy 20 milliós költséggel, és megközelítőleg 400 hektárt tud öntözővízzel ellátni a közös gazdaság. Az V. ötéves terv egész eddigi • Traktorok, munkagépek az AGROKER kecskeméti telepén. A megye mezőgazdasági szövetkezetei a középtávú tervük szerint 1976—1980. között évente átlagosan 1 milliárd 251 millió forintot irányoztak elő beruházásra. A megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának értékelése szerint äz idén december végéig 1 milliárd 320 millió forintot érő beruházás valósul meg. Ebből 450 millió az építkezés, 550 millió a gépesítés költsége, 320 milliót pedig egyéb beruházásra, legfőképpen a szőlő-, gyümölcstelepítéssel összefüggő kiadásra, tereprendezésre, általában meliorációra fordítottak a tsz-ek és szakszövetkezetek. A beruházásnál legnagyobbrészt érvényesült az a követelmény, hogy a népgazdaságilag fontos, és hitellel is támogatott sertéstenyésztés, juhászat termelésének növelésére, az ágazat korszerűsítésére, továbbá az ültetvénytelepítésre fordítsák beruházási eszközeiket a közös gazdaságok. Többek között 20 ezer sertés elhelyezésére alkalmas kisebb- nagyobb létesítmény építése kezdődött meg 1979-ben és 7 ezer juh számára hodály. Az állami gazdaságok ilyen jellegű munkája sorában a legnagyobb jelentőségű a bácsalmási gazdaság szakosított sertéstelepének teljes felújítása, bővítése, ami számottevően megnövelte a gazdaság sertéstenyésztő, hizlaló teljesítményét, és összefügg a Bácskai Húsipari Közös Vállalat bajai húsfeldolgozója próbaüzemével. A mezőgazdasági szövetkezetek közül a felsőszentiváni, a mada- rasi tsz és több kiskunsági szövetkezet végzett 1979-ben a sertés-, valamint a juhágazat fejlesztésében említésre méltó munkát. Különösen az akasztói szak- szövetkezet, a kunszentmiklósi tsz tevékenysége dicséretes a juhászaiban. Csakúgy, mint más évben, az idén is akadt néhány építési beruházás, amely nem a két kiemelt állattenyésztési ágazat korszerűsítését szolgálta, hanem egy- egy szövetkezet sajátos igényét elégítette ki. Fajszon például szociális létesítményt is magában foglaló irodaház épült, Mélykúton pedig agrokémiai központ. Végeredményben mindkettőre szüksége volt helyileg a közös gaz• Az akasztói Béke Szakszövetkezet egyik juhászati telepe. (Straszer András (elvételei.) • A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben az új ültetvény támberen- dezését állítják (el a közös gazdaság tagjai. szakaszában érvényesült az az elv Bács-Kiskun mezőgazdasági szövetkezeteiben, hogy a beruházásnál a gépesítés javára csoportosítsák át az anyagi eszközöket. 1976—1979. év között traktor, munkagép, szárító, valamint növénytermesztési, állattenyésztési technológiai berendezés beszerzésére, felszereltetésére 2,2 milliárd forintot költöttek a tsz-ek és a szakszövetkezetek. Ebből 550 milliót 1979-ben, s ilyen összegű gépberuházás fenntartása, sőt bizonyos mértékű növelése mindenképpen indokolt. A tervidőszak első felében az iparszerű termelési rendszerek elterjedésével ösz- szefüggő gépvásárlás, a korszerű gépesített termelés műszaki feltételét alapozta meg. Ennek a színvonalnak a fenntartása szükség- szerű. Mivel 1980-ban a mezőgazdaságban használt gépek ártámogatása mérséklődik, egyes típusoknál megszűnik, az új gépek beszerzésére nagyobb összeget kell szánni, mint korábban. A mezőgazdasági gép- és eszközkereskedelem megfelelő készletet tartalékolt az év végéig várhatóan még nagyobb kereslet kielégítésére. Számos mezőgazdasági üzem igyekszik kihasználni azt a lehetőséget, hogy december végéig olcsóbban tud hozzájutni különböző erő- és munkagéphez, műszaki eszközhöz. K. A. Tanyavillamosítás a megyében Változnak az idők, változnak a tanyakérdéssel kapcsolatos koncepciók is. A hatvanas években úgy vélték, az lenne célszerű, ha a külterületi lakott helyek elnéptelenednének, s a falvak gyarapodnának. A hetvenes évek elején lett nyilvánvaló, hogy a tanyára szükség van. Az ma sem kérdéses, hogy — elsősorban gazdasági haszna miatt — jóidéig szükség lesz még tanyára, mint ahogy az is elfogadott elv, hogy a tanyaiak nem „másodosztályú” emberek, amiben kimondva-kimondajjanul benne van: óhatatlanul szükséges élet- és munkakörülményeik szüntelen javítása. Púja Frigyes fogadta az osztrák parlamenti küldöttséget Az adott gazdasági helyzetben persze legalábbis nevetséges lenne elvárni, hogy makadámutak ágazzanak a határból az egyes tanyabokrokhoz, de az ennél lényegesen olcsóbb — és lényegében emberi körülményeket teremtő — villamosítás sok gondot megold. Annak idején tudományos alaposságú tanulmányterv készült, s a 40 ezer Bács-Kiskun megyei tanya közül körülbelül 25 ezer jövőbeni megmaradásával számolt, azzal együtt, hogy ezeket maximum a hatodik ötéves terv elejére villamosítják. Az már bizonyos, hogy ennél lényegesen több időre lesz szükség. mert a rendelkezésre álló összeg bizony nem sok. Sőt, fogalmazhatunk úgy is: egyre kevesebb. 1974-ben és 1975-ben tízmillió központi támogatást kapott a megye a fanyavillamosítást segítendő. 1976-ban már csak saját erejére támaszkodhatott, négymillióval járulván hozzá a költségekhez, 1978-ban hat-, tavaly ismét négy-, az idén pedig kétmillió forintot ajánlhatott fel. Természetes, hogy a támogatással együtt a villamosított tanyák száma is csökken: 1974—75-ben 1232 és 10—40. utána pedig sorrendben 754, 665, 465, s ebben az esztendőben 470 külterületi porta kapott áramot. A megyei támogatás odaítélése nem kis gondot okoz a szakembereknek. A beérkező pályázatok közül — az idén 875 volt — azokat részesítik előnyben, ahol a lehető legkevesebb pénzből a lehető legtöbb tanyát villamosítják. Igen ám, csakhogy az évek során két okból is növekedtek az ösz- szegek. Részint egyre kevesebb az egymáshoz közel fekvő tanya, holott ezekhez viszonylag olcsó kiépíteni a hálózatot, részint pedig időközben az árak is majdnem duplájáfa emelkedtek, öt éve 20, az idén pedig várhatóan 30 ezernél is többe kerül egyetlen tanya villannyal való ellátása, s ebben a házon belüli szerelés még nincs is benne! Tudva azt, hogy az érintettek nagyjából az összeg 70 százalékát fizetik — néhol a helyi tanács, illetve a termelőszövetkezet segít nekik — érthető, hogy háromszor is meggondolják, míg igent mondanak a villany- szerelők megjelenésére. Okkal: könnyen kiszámítható, hogy családonként átlagosan 20 ezer forintnál is többe kerül pusztán a villanyáram odavezetése, s hol van még akkor a vízszívó motor, a daráló, a televízió, a mosógép, a centrifuga és a többi, a városi ember számára teljességgel természetes eszköz beszerzése. Mégis, áz év végéig további négyszázhetven tanyában hajtja áram a vízhúzó motort, mossa a ruhát, darálja a kukoricát, működteti a televíziót. Bácsalmáson hél tanyát 98 ezerért, Csikérián tizenkilencet negyedmillióért, Jánoshalmán huszonhármat félmillióért, Soltvadkerten tízet 370 ezerért. Balotaszálláson csaknem hatvanat egymillió 400 ezerért villamosítanak. A DÉMÁSZ nagykőrösi üzem- igazgatósága Ballószögön 5, Lajosmizsén 50, Szabadszálláson 52, Ágasegyházán 52, Köncsögön 7, Szalkszentmártonban 7, Helvécián és Hetényegyházán 4—4, Kecskeméten 26 tanyában teremti meg az áramfelhasználás lehetőségét. A szegedi üzemigazgatóság területén 106 portát látnak el villannyal. E vázlatos felsorolásból is nyilvánvalóvá váltak bizonyos különbségek: Hetényegyházán és Helvécián egyaránt 4—4 tanyát villamosítanak, előbbi helyen 82, utóbbin 12 ezerbe kerül a munka — mások a körülmények: esetleg transzformátor is kell, hosszabb hálózat kiépítése szükséges... A cél az lenne, hogy egy kilométer vezetékre 8—10 villamosított tanya jusson, de ezt elérni egyre nehezebb. Ugyanakkor további gond, hogy a fenntartás költségeit meg' sem közelíti a fogyasztás. Azt ma még nem tudni, hogy mit hoz a jövő. De a szakemberek sejtik, hogy a következő esztendőkben az amúgy is gyéren cseppenő-csurranó megyei támogatás a jelenleginél is kisebb ösz- szegű lesz. A cél egyértelmű: folytatni a megkezdett munkát. A „miből”, „hogyan” kérdésre a közeljövőben keresik a megnyugtató választ, s írják ki a jövő évi ta- nyavillamosítási pályázatok feltételeit. B. J. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó osztrák parlamenti küldöttség, élén Anton Benyával, az Osztrák Nemzeti Tanács első elnökével, kedden látogatást tett Púja Frigyes külügyminiszternél. Az eszmecserén áttekintették a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű kérdéseit, a kétoldalú kapcsolatok alakulását, a további fejlesztés lehetőségeit. Az osztrák parlamenti delegáció a külügyiminisztériumi megbeszélést követően a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, majd látogatást tett Szépvölgyi Zoltánnál, a Fővárosi Tanács elnökénél. A küldöttség tagjai a találkozón képet alkothattak Budapest fejlődéséről, az V. ötéves tervidőszak kiemelt programjainak végrehajtásáról. A Fővárosi Tanács elnökénél tett látogatás után az osztrák vendégek Budapest néhány neveze-. tességével ismerkedtek. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az Országházban szívélyes légkörű találkozón fogadta az Anton Benya vezette küldöttséget. Az osztrák parlamenti delegációt keddi programján elkísérte Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke.
