Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-24 / 275. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évf. 275. szám Ára: 1,20 Ft 1979. november 24. szombat A mezőgazdasági dolgozók egészségvédelme Lázár György fogadta Nyikolaj Bajbakovot • Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, pénteken Parlamentben fogadta Nyikolaj Bajbakovot, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét. A találkozón részt vett Huszár István miniszterelnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság tagja. (MTI) Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa • Képünkön: dr. Marton János, az OT alelnöke, a gazdaságpolitikai bizottság elnöke beszámolót tart. (MTI-fotó) Növekszik a munkahelyi ártalom a mezőgazdaságban is, ami új feladatot jelent a gyógyászatnak, a fizikusoknak és a mérnököknek. A témával országos an- kéton foglalkoztak Kecskeméten az egészségügy képviselői, a mezőgazdasági üzemek érdekképviseleti szerveinek vezetői. Pénteken a kétnapos tapasztalatcserét dr. Glied Károly, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezetének alelnöke nyitotta meg, majd hazai és külföldi előadók mondták el tapasztalataikat a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmével kapcsolatosan. S. Megállapították, hogy átfogó egészségvédelmet sürget az agrár- gazdálkodás szakosodása, iparosodása, amely egyben az intenzív munkavégzés feltétele is. Az előadásokból kitűnt, hogy az agrárgyógyászatnak már vannak bevált, követendő módszerei. Az anyagi erők összevonásával a szétszórt települések egészségügyi ellátását is szervezetté lehet tenni. Példaként hangzott el, hogy jól funkcionál az egészségügyi alap, amit a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének 81 tagszövetkezete, és három környező állami gazdaság hozott létre dolgozóinak egészség-1 védelmére. Ezen belül alakították ki — szocialista szerződés keretében — a 2. sz. kecskeméti katonai kórházzal kooperálva, a szűrővizsgálatokat, s a megkülönböztetett toxikológiai gyógykezeléseket. A következőkben, hogy megkíméljék dolgozóikat az utazgatástól, Kiskőrösön közös üzemi laboratóriumot létesítenek a termelőszövetkezetek. 18 ezer termelőszövetkezeti tag és állami gazdasági dolgozó részesül majd itt rendszeres szűrővizsgálatban. A tsz-szövetség kezdeményezése tette lehetővé, hogy mintegy nyolc év óta kutatják, ellenőrzik a kiskunsági mezőgazdasági üzemekben a munkahelyi ártalmak okait, megelőzését, gyógyítását. Több, mint 1500 traktorvezető szűrésvizsgálatakor megállapították, hogy a vibrálás mozgásszervi elváltozást, halláskárosodást okoz. Ezek azon kívül, hogy fájdalmat, rossz közérzetet teremtenek, kihatnak a munkavégzésre, a fizikumra. A munkaeszközök kisebb módosításával, védőfülke kialakításával, rezgéscsillapítók beépítésével, s a traktorosok fülvédővel való ellátásával csökkenthető az ártalom. Az ankéton részt vevő NDK és norvég mezőgazdasági szakemberek előadása bizonyította, hogy nemcsak hazánkban gond az agrár-egészségvédelem, hanem másutt is napirenden van az ember védelmét is szolgáló munkagépek, -ruhák forma- tervezése az ártalmak megelőzésére, gyógymódok kidolgozása. Ma, az ankét másnapján, a mezőgazdasági üzemegészségügyi ellátás fejlesztésének lehetőségeiről, a kemizáló anyagok egészségkárosításának megelőzéséről cserélik ki véleményüket a résztvevők. V. E. Pénteken délelőtt a Parlament Vadásztermében megkezdődött a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése. Az elnökségben foglalt helyet Sarlós -István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, és Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének megnyitója után Márton János, a HNF OT alelnöke, a gazdaságpolitikai bizottság elnöke kezdte meg beszámolóját a mozgalom gazdaságpolitikai tevékenységéről. Kiemelte: a népfront ez irányú tevékenysége az utóbbi években egyenlő rangot nyert a mozgalom többi ágazatával. Az ok mindenekelőtt abban keresendő, hogy Magyarországon a társadalmi tennivalók a gazdálkodás területére összpontosulnak, s a dolgozók érdeklődése — minden eddiginél jobban — a termelés-fogyasztás összefüggéseire irányul. A népfront gazdaságpolitikai munkájában új tartalmi elemek és új módszerek egész sora jelent meg. Fontos változás, hogy a régebbi, néha kissé egyoldalúan fogyasztói nézőpontú vitákkal szemben a termelési kérdések tárgyalása került egyre inkább az előtérbe. Nem kevésbé jelentős az, hogy a népfront-tanácskozások és az ott kimunkált javaslatok egy- egy társadalmi réteg vagy földrajzi körzet szűkebb érdekhatárai közül kilépve szélesebb területet érintenek, s ma már gazdasági életünk alapjaira is kiterjednek. Az előadó a népfront gazdaságpolitikai tevékenységének eredményeit elemezve aláhúzta: a HNF OT gazdaságpolitikai bizottsága társadalmi vitákat szervezett a szövetkezeti törvény módosítása, valamint a vállalati, a belkereskedelmi és az állami pénzügyi törvények tervezetének megvitatására. A széles körű fórumok eredményeit az elvi és a konkrét szövegmódosító javaslatokat az országgyűlés magáévá tette. Az elmúlt két évben a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága ugyancsak számos fontos kérdésben, egyebek között a lakossági szolgáltatásokról, a távlati lakásépítési terv irányelveiről és az ötödik ötéves terv megvalósításának eddigi tapasztalatairól és további feladatairól foglalt állást. A beszámolót vita követte, majd Szentistványi Gyuláné a HNF OT titkára a népfrontmoz- galom 1980. évi feladatairól szóló javaslatokat terjesztette az Országos Tanács tagjai elé. (MTI) ' T Gromiko tárgyalásai Bonnban A Szovjetunió és az NSZK ellentétes nézeteket vall a leszerelés legfontosabb aktuális kérdéseit illetően. Mint a hivatalos látogatáson Bonnban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a tiszteletére csütörtökön este adott vacsorán, pohárköszöntőjében megfogalmazta: a két ország itt különböző nyelven beszél. I Gromiko nyugatnémet kollégájával, Genscherrel folytatott tárgyalásai során megerősítette: a politikai enyhülést minél előbb ki kell egészíteni a katonai enyhülés kézzel fogható lépéseivel. A leszerelést becsületes, valamennyi fél érdekeit tiszteletben tartó, a kölcsönös bizalmon alapuló tárgyalásokon kell elősegíteni. Erre a szovjet fél — legutóbb az ENSZ-ben és Leonyid Brezsnyev berlini beszédében — számos javaslatot és kezdeményezést tett. A hetvenes években kedvezően alakult kelet—nyugati párbeszéd jövőjét azonban az utóbbi időben Európában veszély fenyegeti. A NATO-országok, köztük a Szövetségi Köztársaság, a fegyverkezési verseny folytatásával párhuzamosan képzeli el a leszerelési tárgyalásokat, ez azonban — mint a szovjet külügyminiszter rámutatott — nem ésszerű alternatíva. Az álláspontok különbözőségét igazolta Genscher pohárköszöntője is, amelyben védelmébe vette az Észak-atlanti Tömb december elejére várható döntését új amerikai rakétafegyverek európai ál- lomásoztatásáról. Szavaiból kitűnt, hogy az NSZK másként értelmezi az 1978-as szovjet—nyugatnémet közös nyilatkozatnak azt a megállapítását: Európában senkinek sem szabad katonai fölényre törekednie. Megnyugtatóan hatottak Gro- mikónak azok a szavai, amelyekkel a két ország közös felelősségére, és eddigi együttműködésének gazdag tapasztalataira utalt. A szovjet tárgyalási készséget megerősítve, reményét fejezte ki, hogy a bonyolult kérdések rendezésében felgyülemlett közös tapasztalatok a jövőben, a leszerelés kérdésében is jó szolgálatot tehetnek a béke ügyének. Gromiko pénteken Schmidt kancellárral tárgyalt, majd találkozott Herbert Mies-szel, a Német Kommunista Párt elnökével. Fogadáson látta vendégül Gen- schert, ezután sajtóértekezletet tartott. Az esti órákban fogadta Helmut Kohlt, az ellenzéki Kereszténydemokrata Párt elnökét. A szovjet külügyminiszter ma délelőtt fejezi be NSZK-beli látogatását. Ifjú gépi fejők megyei versenye A KISZ Központi Bizottsága által kezdeményezett Ki minek mestere versenysorozatban az ifjú gépi fejők megyei vetélkedőjén csütörtökön mérték össze szakmai, politikai tudásukat Bács-Kiskun megye legjobb tehenészei. A kecskeméti. Kossuth és Törekvés Termelőszövetkezetben példásan lebonyolított versenyen huszonegy, 30 év alatti, fiatal szakmunkás tett tanúbizonyságot felkészültségéről az egész napos rendezvényen. A verseny célja — ahogy Sánta Lajos, a megyei Takarmánygazdálkodási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója megnyitójában elmondta — a gépi fejő szakmunkások szakmai ismereteik bővítésén túl az is, hogy ösz- szemérjék tapasztalataikat, a munkájuk során szerzett egyedi ismereteket kicserélhessék és új berendezésekkel, technológiákkal ismerkedhessenek meg. A verseny egyik szervezője Varga András, a METÁF osztály- vezetője elmondta, hogy az indulók csaknem fele részt vett a tavaly megrendezett vetélkedőn is, és a jelentkezők viszonylag kis számából lemérhető, hogy kevés a szakmában a fiatal. Bizonyítja ezt hogy az állami gazdaságok közül csak a kalocsai küldte el két versenyzőjét. Viszont a kiskunfélegyházi Lenin és Vörös Csillag Termelőszövetkezet példát mutatott négy, illetve három fiatal szakmunkással. A verseny első részében politikai, majd szakmai írásbeli és szóbeli feladatokat oldottak meg; a gépi fejés élettanával, a fejőgépek helyes alkalmazásával és a szarvasmarhatartás technológiájával kapcsolatos kérdésekre adtak választ. Ezután a fejőgép időre történő összeszerelése következett, mely a gyakorlati vizsga részeként szerepelt az erőpróbán. • Badonszky József (jobbról) a kecskeméti Törekvés Tsz tehenésze átveszi a rendező szervek különül'ját. A sajtáros fejést a Kossuth Termelőszövetkezetben rendezték, a fejőházi kategóriában indulók pedig a Törekvés Termelőszövetkezetben fejezték be a fárasztó napot. Az izgalommal várt eredmény- hirdetésen adták át Balogh Mátyásnak, a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet, Maglódi Jánosnak és Anka Máriának, a kiskunfélegyházi Lenin Termelő- szövetkezet tehenészeinek a sajtáros fejésben kiérdemelt első három díjat és Badonszky Józsefnek, a legjobb eredményt elérő fejőházi szakmunkásnak a rendező szervek — a megyei KTSZ-bizottság, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a MEDOSZ megyei bizottsága, a két területi szövetség, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat, a METÁF és a Kossuth Termelőszövetkezet — különdíját. # Anka Mária, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet tehenésze verseny közben. Különbséget tenni Az üzemi demokrácia fórumai közül mostanában legnagyobb várakozás a bizalmiak és a szakszervezeti vezető testület együttes tanácskozása iránt nyilvánul meg. Nemcsak azért, mert ez merőben új fórumként kezdte meg működését, hanem, mert az eddigi tapasztalat is igazolja, hogy itt igazán széles alapokon érvényesül az üzemi demokácia. Olyan kérdésekről tárgyalnak, hoznak döntéseket vagy véleményezéseket itt, melyek az egyének, csoportok, az egész vállalat életét befolyásolják. Nos — az említett várakozás az együttes ülések szereplése iránt aligha volt élén- kebb, mint napjainkban. Az a körülmény, hogy gazdasági életünket a megváltozott világgazdasági helyzet következtében nehezebb, szigorúbb követelmények között kell alakítani, befolyásolja az egyes jogkörök gyakorlásának intenzitását is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa legutóbbi ülésének vitáján markánsan végigvonult a differenciálás elvének előtérbe kerülése. Ez bizony sok tekintetben új helyzet elé állítja a vállalati kollektívákat. A jövő, vagy még inkább a jelen feladata például a vállalati törzsgárdasza- bályzat átértékelése. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy most már tárgyszerűen és differenciáltan — tehát a végzett munka szerint különbségeket téve — kell megállapítani, mikor érdemelhető ki a törzsgárdatagság. Magyarán: fő mérce a teljesítménynyel tartósan fedezett munka legyen. Mert ugye eddig elég volt kihúzni öt vagy ennél több évet, s ha különösebb balfogást nem követett el az illető, de különösebben kiemelkedő munkaproduktumot se mutatott fel, — bárki törzsgárdataggá válhatott, és élvezte az ezzel járó, legtöbbször anyagi dotációkat is biztosító elismerést — egészen az aranygyűrű elnyeréséig. Az éves bérfejlesztés új elveinek és arányainak elfogadása az állás foglalási jogkör gyakorlásának mindig is kiemelt része. Ez szokta hozni a legtöbb vitát, érvet és ellenérvet. Arról már mindenütt tudnak, hogy az 1980. január 1-én életbe lépő új gazdasági szabályozó rendszer elég szigorúan behatárolja a bérezési, bérfejlesztési lehetőségeket. A lényeget is igencsak mindenki ismeri: minden vállalatnál legyenek rajta az erősen differenciált, teljesítményen alapuló bérrendszer kimunkálásán. Ezt támogatják a szak- szervezetek is. Ennek alkalmazásához azonban elengedhetetlen az előfeltételek megteremtése: műszakilag megalapozott normák — ezek következetes karbantartásához megerősített munkaügyi apparátus —, és hogy a munkás ezekkel a műszaki normákkal tartósan magas teljesítményt tudjon elérni, jól szervezett munka, kifogástalan gép vagy eszköz, zavartalan anyag- és alkatrészellátás szükséges. Az üzemi demokrácia e fontos fórumán, az együttes ülésen, olyan jellegű bérkoncepció kialakítását kell előtérbe helyezni, amely különbséget tesz elsősorban a bérezésben a jó és kevésbé jó, vagy hanyag, se mennyiséget, se minőséget nem produkáló dolgozó között. Meg kell tehát szüntetni az egyenlősdi irányába húzódó törekvéseket, s tudatosítani az emberekben ennek elkerülhetetlenségét, illetve meggyőzni őket annak előnyeiről, igazságosságáról, hogy a szűkebb munkakollektívákban is ennek a gyakorlata a helyes. S ez a differenciálás a bér- fejlesztési lehetőségekben — mai divatos kifejezéssel élve — továbbgyűrűzik a gazdasági életben; különbséget kell tenni a bérben a dinamikusan nyereséget termelő vállalatok és a fejlődésben stagnáló, vagy veszteséges üzemek között. Ez majd azt is magával hozza, hogy a versenyképes termékeket gyártó vállalatnál legjobban teljesítő munkás lényegesen többet kereshet, mint az egy helyben topogó vagy veszteséges üzem legjobban teljesítő munkása. Ez megint egészséges pezsgést visz a munkaerő-gazdálkodásba, mert hisz ’ az igyekvő munkások természetes törekvése lesz a jól fizető gyárak, vállalatok felé áramlás, azaz a spontán munkaerő-átcsoportosulás meggyorsítása. S lám, a folyamat logikája már a szocialista munkaverseny személyesebbé válásának lehetőségeit is kitágítja. Amikor „elaludt” az a törekvés, hogy a végzett munka — mennyiség, minőség, pontosság, többre igyekvés — legyen a legfőbb mérce a bérezésben, tehát a differenciálás, különbségtétel, — óhatatlanul bekövetkezett sok helyütt a munkaverseny „elszemélytelenedése". Az új szabályozó elv — ezt a tendenciát is visszájára, tehát fejlődőre lordítja. T. I. Cz. P.
