Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 247. szám Ára: 1,20 Ft 1979. október 21. vasárnap Andrej Kirüer^Ko^ szombati programja Andrej Kirilenko, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ven­déglátói társaságában szombaton délelőtt budapesti városnézésen vett részt. Ütjük először a várnegyedbe vezetett, ahol a Halászbástyát" és a Mátyás templomot tekintették meg. Ezután a XI. kerületbe lá­togattak: megszemlélték a Fehér­vári úti piac árukínálatát és a Skála Áruház választékát, majd a vendégek a budapesti pártbi­zottság képviselőivel találkoztak a pártszékházban. (MTI) Heti vi/ágluradó 2. oldal Építi:. az egész ország 3. oldal így láttuk Kodályt 5. oldal LAKÁS, KÖZMŰ, OKTATÁSI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI LÉTESÍTMÉNY Tanácsi beruházások Bács-Kiskun megyében A lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek alakulásában jelentős szerepet játszanak a taná­csi beruházások. Ezek képezik a lakáskörülmények javítását, az egészségügyi, kulturális, szociális, kommunális ellátottságának eme­lését. Bács-Kiskun megyében az V. ötéves tervben a tanácsok 5,8 milliárd forintot irányoztak elő az említett célokra. Nyilas Gá­bortól, a megyei tanács tervosz­tályának helyettes vezetőjétől és Csányi Sándortól, a Beruházási Vállalat igazgatójától arra kértünk választ: kellő ütemben valósul­nak-e meg az említett beruházá­sok ? — Az ismert nemzetközi gaz­dasági nehézségek ellenére is, főbb vonalaiban megvalósulnak a megye V. ötéves tervében elő­irányzott beruházások — mondot­ta többek között Nyilas Gábor. — S, hogy nem minden részletében, annak elsősorban pénzügyi, anyagellátási okai vannak. Mind­emellett egyes igen fontos terüle­ten még túl is teljesítjük a ter­vet. * A megye ötéves tervében 25 ezer lakás építése szerepel, ezzel szemben 25 350 lakás készül el. Ezen belül csupán annyi a válto­zás, hogy 260-nal csökken a cél- csoportos lakások, kétszázzal a családi házak száma, több épül viszont a lakótelepi és egyedi OTP-társasházakban. A lakosság szempontjából azonban az a leg­fontosabb, hogy a tervezettnek megfelelően, sőt még valamivel több új otthon is épül. Jelentős gondokat okozott ko­rábban a kapcsolódó létesítmé­nyek — a közműhálózat, az egészségügyi, oktatási, kereskedel­mi intézmények — építésének las­sú üteme. Ezen a téren is sikerült nagy erőfeszítések árán előbbre jutni, s nemcsak a tervezett lé­tesítményeket megépíteni, hanem az elmaradottakat is némiképp pótolni. Jó ütemben halad a kecskeméti Il-es számú vízmű és szennyvíz- telep építése. Befejeződik a terv­időszakban a bajai vastalanító berendezés kivitelezése is. Ha­sonló ütemben folyik a kalocsai vízmű, a bácsalmási szennyvíz- tisztító telepítése. A célcsoportos beruházással épülő 810 bölcsődei hely megva­lósul. Óvodai helyből a terv 3620- at irányozott elő. A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek dolgo­zói által rendezett kommunista szombatok béréből és a vártnál nagyobb társadalmi hozzájárulás­ból lehetővé vált, hogy mintegy ezerrel többet — összesen 4634 — új óvodai helyet létesítsünk a megyében. A célcsoportos és sa­ját erőből épülő iskolai tanter­mekből a tervezett 219 helyett 226 valósul meg. Nem kis erőfeszítéssel — épí­tőipari kivitelező kapacitását­csoportosítással de felépül a 680 ágyas megyei kórház is, bár a tervidőszak első felében itt még jelentős lemaradás mutatkozott, így sem sikerül azonban megaka­dályozni, hogy a 933 milliós beru­házásból 16 millió át ne húzódjon a VI. ötéves tervidőszakra. Az egészségügyi létesítmények kö­zül már a gyógyítás szolgálatában áll az új, 180 ágyas bajai sebé­szeti pavilon, s még az idén át­adásra kerül ugyanitt a 87 ágyas belgyógyászati osztály. Kalocsán 25 munkahelyes rendelőintézetet, Félegyházán 90 ágyas pavilont fe­jeznek be még az idén az építők, Garán az egészségügyi gyermek- otthont bővítik 140 hellyel, Kecs­keméten 100 személyes szociális otthon épül 1980 végéig. A garai gyermekotthon befejezése azon­ban még kérdéses. A sportlétesít­mények közül a kalocsai és a ba­jai sportcsarnokot, valamint a kecskeméti MHSZ-lőtér építését említem meg, bár az utóbbi már nem készül el ebben a tervidő­szakban — mondta befejezésül Nyilas Gábor. — Évente 1,5 milliárd forint értékű új létesítmény beruházá­sát bonyolítjuk le a tanácsok és vállalatok megbízásából — mon­dotta Csányi Sándor, a Beruházá­si Vállalat igazgatója. — A terv­időszak első évében 1,3 milliárd, a harmadik évben viszont már 1,8 milliárd forint értékű mun­kával foglalkoztunk. Az általunk intézett beruházások több mint felét ugyanis a tervidőszak utol­só két évére ütemezték. Emellett felgyorsult a kórház építése és több elmaradt beruházás pótlása. Feladataink tehát ugrásszerűen növekedtek, ezért jó néhány fia­tal mérnököt, technikust vettünk fel, a munka színvonalas végzése érdekében. Jelentős gondot okoz a kivite­lezői kapacitáshiány. Sokat segít például a megyei kórház építésé­nél, hogy a megye különböző te­rületein folyó építkezéseken a 3AC5ÉP-«ek besegítenek •as?'ÉP­SZER Vállalat, a KUNÉP, az építőipari szövetkezetek, a házila­gos építőszervezetek, sőt, még a kisiparosok is. Ily módon a BÁCSÉP jobban tud koncentrál­ni eszközöket és . munkaerőt a nagyberuházásokra. Hátráltatja a kivitelezést a kü­lönböző importanyagok behozata­lának korlátozása is. A közeljö­vőben várhatóan ez a probléma megoldódik. A lakásépítésnél né­hány helyen némi határidőcsú­szás lesz, de a tervidőszakon ■ be­lül elkészülnek a tervezett lakó­épületek. A gondot inkább a kap­csolódó létesítmények okozzák, mert a beígért előre gyártott ele­meket, épületszerkezeteket a más megyében működő partnervállala­tok kapacitáshiányra hivat­kozva nem szállítják. Ennek el­lenére néhány kereskedelmi és szolgáltató létesítmény kivételé­vel a tervezett lakások, egészség- ügyi, szociális és kulturális intéz­mények építése programszerűen befejeződik 1980 végére. N. O. A LEGJOBBKOR JÖTT AZ ESŐ Befejezés előtt a szüret • Külföldi szállításra válogatják a téli almát a nagybararskai Hala­dás Tsz dolgozói. Az idén a Szovjetunióba, az NDK ba és több nyugati országba exportál gyümölcsöt a szövetkezet. Traktorosok vasárnapi műszakban Az elmúlt hét második felében Bács-Kiskun nagyobb részét vé­gigpásztázó esőtől megújult a természet. Kizöldült a határ még azokon a helyeken is, ahol a hosszan tartó szárazság miatt foltosán kelt ki a gabona. Az augusztus vége, szeptember ele­je óta elvetett 77,5 ezer hektár őszi kalászos végre fejlődésnek indult. Sajnos, megyeszerte alig gondoltak az őszi gabona kelesz- tő öntözésére az állami és szö­vetkezeti gazdaságok, még ott sem, ahol a mesterséges csapa­dékra meglett volna a lehető­ség. Mivel a meteorológiai elő­rejelzés továbbra sem ígér szá­mottevő csapadékot, mindenkép­pen megfontolandó Bács-Kiskun megyében, elsősorbán a Duna menti körzet öntözővízzel ellát­ható talajaiba vetett kenyérnek való öntözése. A napokban lehullott csapadék lényegesen nem akadályozta az őszi betakarítást és a talajmun­kát. A kukoricatermésnek több mint 70 százalékát betakarítot­ták az állami és szövetkezeti gaz­daságok, a cukorrépa szedését pedig meggyorsítja a hőmérsék­let csökkenése, valamint az, hogy helyenként megázott a talaj. Így könnyebben dolgozhatnak a cu­korrépaszedő kombájnok, s a földből kiemelt répa a hűvösebb időben kevésbé károsodik az ideiglenes tárolóhelyeken. A Szol­noki Cukorgyár Bács-Kiskun me­gyei körzetéhez tartozó több mint. ezer hektár vetésterületnek mint­egy 60 százalékán befejeződött a répaszedés. Különösen jól haladt ezzel a munkával a tiszakácskei Béke és Szabadság, a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Tsz, vala­mint az Izsáki Állami Gazda­ság. A Mátravidéki Cukorgyá­rak megyei körzetében a Bács­kában és a Duna mellékén szin­tén nagy mennyiségű répát gyűj­töttek össze az ideiglenes táro­lóhelyekre a mezőgazdasági szö­vetkezetek és az Állampusztai Célgazdaság, ahonnan vasúti és közúti járművekkel továbbítják Heves megyébe. Hamarosan befejeződik a ker­tészeti termékek betakarítása, el­sősorban nz .alma szedése. Kecs­kemét környékén a Városföldi Állami Gazdaság bugaci almás- kertjében maradt még szedetlen gyümölcs, ennek mielőbbi össze­gyűjtésére mozgósítja saját erőit, valamint a külső segítőket a gaz­daság. A háztáji és kistermelők ha­gyományos művelésű szőlőskert­jein ugyancsak leszüretelték a termést, napról napra mind több nagyüzemi ültetvényen fejeződik be a szőlő szedése. Ezek közé tar­tozik a jászszentlászlói Mezőgaz­dasági Tsz, a soltvadkerti Jóre­ménység Szakszövetkezet, vala­mint a kiskőrösi járás számos gazdasága. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának értékelése szerint- e hét végéig az állami és szövetke­zeti gazdaságok nagyüzemi ültet­vényén termett szőlőnek 85 szá­zalékát szedték le, s szombatra, vasárnapra több gazdaságban kü­lön műszakot szerveztek a még kint maradt termés összegyűjté­sére. A kecskeméti Törekvés Tsz- ben a 607-es számú Szakmunkás- képző Intézet százhúsz tanulója szüretel tanárai kíséretében á munkaszüneti napon. Az időjárás változására eléggé kényes paprikafélék termésének összegyűjtése is kedvező ütemben halad. Ä kecskeméti Törekvés Tsz, mint a megye északi felének egyik legjelentősebb pritamin- paprika-termesztője, 800 tonna paradicsom alakú paprikát adott át értékesítésre a ZÜLDÉRT-nek. Termését a más években szoká­sos november eleje helyett, már két héttel előbb felszedte. Kalo­csa környékén az agráripari egye­süléshez tartozó gazdaságok ker­tészeti termékeinek betakarítása gyorsult meg az elmúlt napok­ban. A miskei Március 15-e Tsz­ben a félezer hektárból már csak 95 hektár fűszerpaprika termését kell betakarítani. Az időjárás kedvezőtlenebbé válására számít­va, ugyancsak szorgoskodnak a szabadszállási Lenin Tsz, a faj- szi Kék Duna, a bátyai Piros Paprika, a dusnoki Munkás—Pa­raszt Termelőszövetkezet, továb­bá a Kalocsai Állami Gazdaság fűszerpaprika-betakarítói. A talaj-előkészítés lehetőségeit is javította bizonyos mértékben a csapadék. A kőkeményre szá­radt rögök megmunkálása kissé könnyebbé vált, jobb hatásfokkal dolgozhatnak a szántógépek, a talajt porhanyító kombinátorok. Ezt a lehetőséget kihasználva, szombaton számos szövetkezet és állami gazdaság traktoristái foly­tatták az őszi gabona magágy­készítését, amelynek ez ideig 90 százalékát végezték el a nagy­üzemek dolgozói. A kecskeméti Törekvés Tsz-ben Szűcs József és Józsa Gyula traktorosok a va­sárnapot is a T—150-es típusú erőgépeiken töltik és talajműve­lő kombinátorokkal porhanyítják a földet az őszi búza számára. Itt, valamint a Bácska és a Du­na mélléki szövetkezetekben ver­senyt kezdeményeztek a trakto­rosok a legjobb minőségű mag­ágy, valamint a vetés érdekében. E nemes vetélkedés eredményét a szövetkezeti versenybizottságok a munka több szakaszában ér­tékelik. K. A. ® A kevés csapadékot hamar beitta a föld. Ismét porfelhő követi a szántó traktort, a kecskeméti határ­ban. • Ilyenkor ősszel is kellemes az utazás a kalocsai hajóállomást és a Tolna megyei Gerjent összekötő kompon. Autók, szekerek, kerék­párosok rövidítik le útjukat. (PZ.) ŐSZI VERŐFÉNYBEN Kutatás és termelés Szeptember 20-i ülésén ren­deletet fogadott el a Minisz­tertanács, jogi kereteket adva olyan céltársulási formák lét­rehozásának, amelyek segít­ségével csökken kutatás és termelés távolsága; vagy: még hatásosabb lesz egy úton ha­ladásuk. A kutatási, fejleszté­si, termelési egyesülések, il­letve társulások megalakítá­sát, tevékenységét szabályozó új rendelkezés egyben annak jelzője is: nem volt minden rendben ezen a területen. Lelni példákat, egyedi ese­teket arra, miként keresték — keresik — kutatók és gyártók a közös erőfeszítések különfé­le módozatait. Ennek jegyé­ben alakult ki négy kutatóin­tézet és a gyártó nagyvállalat összefogása a félvezető-tech­nika fejlesztésében, vagy ép­pen a közelmúltban hasonló csoportosulás a számítástech­nikában. Mutatkoztak ilyes­fajta próbálkozások a mező- gazdaságban, s eredményeket hozott az a szerszámgépipari egyesülés, amelyben a szer­számgépgyártók, a számjegyes vezérléssel foglalkozó intéze­tek és termelők, valamint az érintett külkereskedelmi vál­lalat a résztvevő. Valamennyi esetben az a fölismerés tartha­tó a cselekvés indítékának, hogy azt kell fejleszteni és termelni,, amire szükség — piac, vevő — van. A kézen­fekvő fölismerés nem okvet­len természetes; a kedvezőt­len tapasztalatok miatt a het­venes években gyorsan nőtt a saját — vállalati — kutatóhe­lyek száma. A termelők job­ban bíztak a maguk olykor hiányosan fölszerelt, de célra irányított kutatórészlegeikben, mint a sokkal jobb adottsá­gokkal rendelkező • fejlesztő intézeteknek adott kutatási felhatalmazások teljesítésében. Ennek a kettősségnek az is­meretében már a valóságnak megfelelőbben értékelhetjük az olyasfajta, elkápráztató adatokat, hogy hazánkban 1465 kutatóhely található, s az ott dolgozók száma 1970 és 1978 között 64,4 ezerről 85 ezer főre nőtt. Tavaly a ku­tatási ráfordítások összege 19,2 milliárd forintot tett ktí. A műszaki tudományok köréből 1978-ban 1633. az agrártudo­mányokéból 75 találmányt je­lentettek be. Hivatkoztunk a kormány rendeletére. Ezt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elemző vizsgálata előzte meg, ami föltárta: torzak az érde­keltségi arányok kutatás és termelésbeni alkalmazás kap­csolatrendszerében. Az ed­dig fönnálló — az új rendelke­zés 1980. január elsején lép hatályba —. Szerződéses meg­bízásokra alapozott gyakorlat a társadalmi érdekek szem­szögéből nem volt kellően ha­tásos. A kutató-fejlesztő­intézet fejlesztett ugyan, de nem teremtődött megfelelő érdekeltsége az ipari alkal­mazhatóság ésszerű feltételei­nek megteremtésében, a fej­lesztés nyereségességében, gaz­daságosságában. Nem fölösleges emlékeztet­ni rá: 1968-ban tértek át a kutatóintézetek a vállalat jel­legű gazdálkodásra, s vele ar­ra, hogy jórészt bevételeikből tartsák el magukat. Az Álla­mi Tervbizottság 1978-ban, azaz tíz esztendő múlva te­kintette át az így megtett utat, s úgy határozott: fej­leszteni kell a kutatóintéze­tek gazdasági szabályozását. A vállalat rendszerű gazdál­kodásnak sok tekintetben ked­vező hatásai voltalj, a meg­rendelésre történő kutatások csökkentették a távolságot az intézetek és a termelőhelyek között. A kétségtelen haladás elle­nére gyakori eset maradt ugyanakkor, hogy a kutató­hely befejezettnek tekintette a munkát a fejlesztés papírjai­nak átadásával; az összes to­vábbi kockázat és vesződség a vállalatot terhelte. Az is, amikor kiderült, a fejlesztés laborszintű eredményének iparszerű alkalmazására — a nyereséggel arányban nem ál­ló ráfordítások miatt — nincs remény. Ezért fontos változás for­rása az új minisztertanácsi rendelkezés, mivel érvényesí­ti azt az elvet, hogy amilyen mértékű a szellemi, anyagi befektetés egy-egy résztvevő oldaláról a fejlesztésben, ak­kora a jogosultsága a nyere­ségre, illetve kötelezettsége a veszteség vállalására. Az új jogszabály jól társul azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek célja az intézetek — és a ku­tatók személyes — érdekelt­ségének, részesedésének növe­lése a vállalati eredményből: ösztönzés a licencia-adaptá­ciós kutatásokra, mert ezekre eddig nehezen akadt vállal­kozó; serkentés a sikeresen befejezett kutatások mielőbbi termelésbe vételére. L. G. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom