Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP RÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 238. szám Árai 1,20 Ft 1979. október 11. csütörtök Irodalmi nívódíjak Szerdán bensőséges ünnepségen adták át a Magyar Néphadserg művelődési házában a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége — immár hagyományos — közös irodalmi pályázatának nívódíjait. A díjak átadása előtti értékeléskor egyebek között elmondták. hogy az irodalmi pályázat újabb jelentős hozzájárulás volt a katonák, a honvédelem eszméjének szolgálatában helyt állók maradandó és színvonalas ábrázolásához. A pályázatra beérkezett alkotások műfajilag és tematikailag sokoldalúak voltak, a pályázat célját jól szolgálták. Az irodalmi bíráló bizottság időszerű mondanivalójú és kimagasló színvonalú alkotásáért a nívódíj első fokozatát ítélte oda Zsombok Tímár György írónak „Csillag született” című irodalmi monológjáért. Az irodalmi nívódíj második fokozatát Galgóczi Erzsébet, a harmadik fokozatát pedig Ta- bák Endre kapta. (MTI) A föld, a víz, a levegő és a lakókörnyezet védelméről tanácskoztak Baján Szerdán a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság székházában tartotta ülését a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság. A testület tagjai számbavették a föld és a táj, a vízminőség, a levegőtisztaság és a településkörnyezet védelmével kapcsolatos kérdéseket és meghatározták a természet- és környezetkárosító hatásokkal szembeni védekezés aktuális tennivalóit. A dr. Király László és Sándor Béla — a megyei tanács osztály- vezetői — által készített jelentés megállapítja, hogy az ország deflációval (a szél talajpusztító hatása) veszélyeztetett területének 26 százaléka Bács-Kiskunban található. A védekezés hatékony módja: az üzemek komplex talajjavító munkájához kapcsolódó szakszerű erdőtelepítés, fásítás és erdősávok kialakítása. Míg a felszabadulás idején a megye területének alig hét százaléka volt erdősített, addig ma már ez az arány 15 százalékra növekedett. Az V. ötéves tervidőszakban előreláthatólag túlteljesítjük a 70 ezer hektáros erdőtelepítési tervet. A homok átfogó hasznosításának tanulmányterve már megvan, a kiviteli tervek, 650 ezer hektárra, 1980-ban készülnek el. Az e célra nyújtott állami támogatás 90 százalékát, évente 55— 60 millió forintot, az ültetvény- telepítési program végrehajtására fordítják. A mező- és erdőgazdaságban használatos kemikáliák komoly veszélyt jelentenek a vadgazdálkodásban. Ugyanígy a gépesítés is, mely elsősorban az apróvadállományt fenyegeti. A növényvédő szerek alkalmazása során a méhek, az élővizek, a -kutak védelmére előírt óvórendszabályok betartása és betartatása állandó készenlétet jélent a hatóságoknak. A sertéstelepeken keletkező hígtrágya hasznosítása nincs megoldva (jelenleg kb. 30—35 százalékos), az elhelyezés környezetvédelmi szempontból szinte mindenütt kifogásolható. A vízhasználat növekedése, a szennyvízelvezetés és -tisztítás elmaradottsága miatt Bács-Kiskun megyében a vizek minőségének védelme kiemelt fontosságú feladat. A megyében nincs úgynevezett tiszta víz, amely előkészítés nélkül emberi használatra alkalmas lenne. Második kategóriás, „kissé szennyezett víz”-nek minősül a Duna, a Tisza a Duna- völgyi főcsatorna és a Kígyós vízrendszer. A Csorna-Foktői csatorna oly mértékben szennyezett, hogy öntözésre is csak korlátozottan alkalmas. A Csukásér nevű főcsatornát pedig negyedik kategóriába kellett sorolni, mivel Kecskemét szennyvize terheli és vizében az életfolyamatok már teljesen megszűntek. A megyében az összes szennyvíz 6—7 százalékát tisztítják. A városokban ez az arány eléri a 10—15 százalékot. Az ipari szennyvizek 40—45 százalékát kezelik rendszeresen. Az országos átlaghoz viszonyított elmaradottságunk a szennyvízcsatornázásban a legszembetűnőbb. A csatornázott lakások aránya országosan 33, Bács-Kiskunban mindössze 7,3 százalék. Az egyes városok ellátottsága is különböző: Kecskeméten, Baján, Kiskunfélegyházán és Kalocsán 20, Kiskőrösön 4 százalék körül ván. A községi lakások 0,5 százalékát kapcsolták be a csatornahálózatba. Szennyvíz- tisztítók épításére-bővítésére Halason, Kalocsán, Kiskőrösön és Baján került sor a tervidőszakban. Kecskeméten a napi 24 ezer köbméter kapacitású mechanikai tisztítótelep üzembe helyezését 1982-re tervezik. A szennyvízkibocsátásért megbírságolt üzemek száma 1976-ig csökkent, azután ismét emelkedett: 1978-ban tíz gyáregységet büntettek meg. A legnagyobb víz- szennyezők: a Kecskeméti Konzervgyár, a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat, a Kecskeméti Tejipari Vállalat, a Gyapjúmosó kiskunfélegyházi üzeme és a Volán 9-es számú Vállalat. A közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minősége általában romlik. Kedvező változás csak ott észlelhető, ahol a víztisztítás valamilyen gazdasági érdekkel is párosul (például a gyapjúmosónál lanolinkinyeréssel). Az igazán hatásos intézkedéseket akadályozza a vállaiatok szűkös fejlesztési alapja, a hibás ösztönző rendszer (inkább elviselhető a bírság, mint a nem termelő beruházás megvalósítása), illetve sok iparágban az előtisztítási technológia hiánya. A megyében 19 vállalatot sújtanak viszonylag alacsony, összesen 660 ezer forint levegőszennyezési bírsággal. Pillanatnyilag gazdaságosabb az üzemeknek ha fizetnek, minthogy a füst és a gáz kibocsátását csökkentsék. A rendelet szinte sugallja, hogy ne egy költséges rekonstrukcióval megvalósítható szennyezésmentes technológiát hozzanak létre, hanem a jóval olcsóbb kéménymagasításhoz folyamodjanak, ami a problémát egyáltalán nem oldja meg. A jövőben ezen a szemléleten kell sürgősen változtatni. 1978-ban városainkban 1,7 millió, a községekben 2,4 millió négyzetméter volt a rendszeresen tisztított közterület nagysága. Bács- Kiskun települései közül 38-ben nincs szervezett úttisztítás. A korszerű gépi berendezések sajnos a nagyközségekben is hiányoznak. Az összes lakásállományból a szemétgyűjtésbe bevont lakások aránya Kecskeméten 68, Baján, Kiskunhalason és Kalocsán 47—48, Kiskőrösön 13 százalék, az országos átlag viszont 60 százalék felett van. Mérsékeltnek mondható a zöldterület-gazdálkodásban mutatkozó fejlődés is. Elgondolkoztató, hogy városaink parkfelülete 1975 és 1978. között csak 150 ezer négyzetméterrel növekedett. Az ezer főre jutó gondozott parkterület 8,8 négyze.tméter, szemben a főváros nélküli országos átlaggal, amely 12,7 négyzetméter, ötezer négyzetméternél kisebb zöldterületet találunk a megye 28 községében, a legtöbb — 60—80 ezer négyzetméternyi — parkkal Du- napataj, Jánoshalma, Lakitelek, Szabadszállás, Bugac, Bácsalmás és Madaras rendelkezik. A bizottság a továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg a Gemenci Tájvédelmi Körzetről, valamint a városokban végzett környezetvédelmi NEB-vizsgálatok tapasztalatairól. FASZERKEZETES TÁROLÓ • Naponta 250 tonna kukoricát takarítanak be a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. Szárítás után tárolószínekbe viszik a termést. Rövidesen befejeződik a képen látható faszerkezetes tárolószín szerelése, ahol 2 ezer tonna elhelyezésére nyílik lehetőség. Hasonló befogadóképességű vasvázas színt 4 millió 800 ezer forintért tudtak volna készíteni, a most megépülő faszerkezetű, hullámlemez borítású tároló költsége csupán 3 és fél millió forint. A jövő év során többféle termény tárolásához használják, tavasszal Hicernalisztet, ősz elején napraforgót és október 20-tól szemes kukoricát tárolnak benne. (Szabó Ferenc felvétele) Dr. Dieter Haack, a Német Szövetségi Köztársaság területrendezési, építésügyi és városfejlesztési minisztere, aki Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására tartózkodik hazánkban, tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott. Az NSZK minisztere — akit német építésügyi szakemberek is elkísértek útjára — Ábrahám Kálmán társaságában érkezett Kecskemétre. A vendégeket dr Gajdócsi Istimn, a megyei tanács elnöke fogadta hivatalában. A magasrangú küldöttség tagjai érdeklődéssel hallgatták dr. Gaj- dócsi István tájékoztatóját Bács- Kiskun megye gazdasági, társadalmi, kulturális életének helyzetéről, fejlődéséről, jelenlegi településszerkezetének kialakulásáról. Figyelmüket különösen az keltette fel,-ahogyan az ipartelepítéssel megállították a lakosság megyéből való elvándorlását. Kérdéseket tettek fel arra vonatkozóan, hogy a megye vezető szervei milyen módon oldják meg a gyors városiasodással kapcsolatos gondokat, s hogyan befolyásolják, hogy a tanyavilág se máról holnapra szűnjön meg. A megyei tanács elnöke ismertette Bács-Kiskun városainak fejlesztésében elért eredményeket, ugyanakkor elmondta, hogy sok helyen villamosítással, utak építésével kulturáltabb lehetőségeket teremtettek a tanyai élethez is. Ezután Dörner Henrik, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója a 6 ezer dolgozót foglalkoztató BÁCSÉP tevékenységéről tájékoztatta a vendégeket. Mint mondotta, nemcsak a megye, Kecskemét lakóépületei• A vendegek ellátogattak az épülő megyei kórházhoz. (Tóth Sándor felvétele) nek 80 százaléka is a háború előtt vályogból, vert falból épült. Ezek gyorsan mennek tönkre. Az építési igények kielégítésére házgyárat létesített a vállalat, s jelenleg már egy ötéves tervciklusban 35 ezer lakosú városrész közintézményekkel együtt való felépítésére képes a BÁCSÉP. A német szakemberek elismeréssel hallgatták Dörner Henrik tájékoztatóját. Elmondták, hogy a BÁCSÉP Nyugat-Németország- ban is a nagy építőipari vállalatok közé tartozna, majd az egyéb építőipari szervezetek iránt érdeklődtek. A tájékoztatók elhangzása és barátságos hangulatú besaálgetés után a vendégek városnéző sétát tettek Kecskemét központjában. Ezt követően Bugacra látogattak, ahol egy lovasbemutatót is megtekintettek. Délután felkeresték a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet, a naiv festők tárlatát, megnézték Bozsó János festőművész gyűjteményét, majd visszatértek Budapestre. N. O. Bács-Kiskun megyébe látogatott az NSZK építésügyi minisztere A TANULÁS EGYÉNI ÉRDEK IS Felnőttoktatás a megyében HASZNOSÍTJÁK A TUDOMÁNYOS KUTATÁS EREDMÉNYEIT Állattenyésztők tapasztalatcseréje A BOSCOOP Agráripari Szövetkezeti Közös Vállalat, amelynek székhelye Budaörs, viszonylag rövid, 4 éves múltra tekint vissza. A vállalatnak ma már az egész országban vannak taggazdaságai. A szarvasmarhatartással és a takarmányozással foglalkozó együttműködés ez évtől kezdve a juhtenyésztés fejlesztésével is foglalkozni kezdett. Négyszázkét partnergazdasága van, és igen sokoldalú tevékenységet folytat. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére komplex technológiákat alakított ki és vezetett be, számos szolgáltatást nyújt a közös gazdaságoknak. Egyetemek, kutatóintézetek bevonásával kidolgozták az iparszerű tejtermelési rendszert, amelyhez eddig az országban 120 mezőgazdasági üzem csatlakozott, melyek birtokában 40 ezer tehén van. A rendszert alkalmazó üzemekben az elmúlt esztendőben ezer literrel emelkedett a tehenenkénti tejhozam, amely az országos átlagot 10 százalékkal haladta meg. A munkások szakmai és általános műveltségének emelése nem csupán művelődéspolitikai, hanem jórészt politikai kérdés: nemcsak a szocialista építés bizonyos szakaszán van szükség rá, hanem a magasabb technika és a társadalom szüntelen fejlődése is elkerülhetetlen feladattá teszi az ismeretek folyamatos emelését — mondta tegnap Juhász Ferenc, a megyei tanács főelőadója azon a tanácskozáson, amelyet a megye területén működő vállalatok és termelőszövetkezetek személyzeti vezetőinek, oktatási felelőseinek részvételével tartattak a Megyei Művelődési Központban. Az előadó a továbbiakban részletesen szólt arról is, hogy a fentiek ellenére igen ellentmondásos helyzet alakult ki a felnőtt- oktatás területén. Mert tény például, hogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek nagy erőfeszítéseket tesznek as továbbtanulás feltételeinek megteremtése érdekében, ugyanakkor sok esetben alaposan meg kell gondolniuk a munkahelyi vezetőknek, hogy szakmunkássá képezzák-e az irányításuk alatt dolgozó segédmunkásokat; hiszen egyre nehezebb .pótolni őket. Ilyen és ehhez hasonló — egymás ellenében ható — tendenciák következménye, hogy Bács- Kiskun megyében egyre csökken azok száma, akik napi munkájuk mellett tanulásra vállalkoznak. Kát esztendővel ezelőtt például csaknem kétezren jártak az általános iskola különböző osztályaiba, tavaly már csak ezeröt- százan; az idén pedig hétszázra csökkent a létszám. Akkor, amikor egy vizsgálat nemrégiben kiderítette: a megyében harmincöt vállalatnál több mint kétezer olyan dolgozót foglalkoztatnak, aki még nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Hasonló — tehát csökkenő — tendencia tapasztalható a gimnáziumot és a szakközépiskolát végző felnőttek tekintetében is. Az okok elemzése során Juhász Ferenc felvetette: valószínű, hogy a felnőttképzés helyenként tapasztalható liberalizmusának is része van abban, hogy egyre kevesebb a tanulni szándékozók száma. Több helyen ugyanis, a munkahelyi kollektívák véleménye szerint a dolgozók iskoláját bárki elvégezheti, minden különösebb erőfeszítés nélkül. E gondolatkör mentén bontakozott ki ezután a tanácskozáson részt vevők vitája, amelynek lényege: bizonyos esetekben a vállalatok az indokoltnál is több terhet vállalnak magukra a dolgozók tanulásra ösztönzése során, s figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy a tanulás vállalásával a munkás maga is rendkívül sokat nyer, hiszen gyarapodik ismeretekben, műveltségben, emberségben egyaránt. Indokolatlan például, ha a különböző vizsgák letétele automatikusan vonja maga után a bérek növekedését. A nagyobb anyagi elismerésit a teljesítmény növekedése indokolhatja egyedül, amit viszont a képzettebb és műveltebb dolgozótól joggal várhat el ■minden munkahelyi vezető. K. J. Az agráripari szövetkezeti közös vállalat dél-magyarországi kirendeltsége kezdeményezésére tegnap szarvasmarhatartási és takarmányozási tanácskozást tartottak a kecskeméti Törekvés Termelő- szövetkezetben. három megye — Békés, Csongrád és Bács-Kiskun — nagyüzemi állattenyésztőinek részvételével. Az összejövetel célja az volt, hogy megvitassák az eddigi eredményeket és meghatározzák a további tennivalókat. Bereczki Sándor, a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet elnökhelyettesének üdvözlő szavai után Kállai Miklós, a szövetkezeti közös vállalat igazgatója foglalta össze eddigi munkájukat. Elmondta, hogy a szarvasmarhatartást és -takarmányozást évről évre korszerűsítik, finomítják a technológiát a hazai és a külföldi tudományos tapasztalatok alapján. A debreceni BIOGÁL Gyógyszer- gyárral együttműködve olyan borjútápot dolgoztak ki, amely sokkal hatékonyabb, mint az eddigiek. Ma már 150 ezer növendék jószágot az általuk előállított tápszerrel etetnek. A tömegtakarmány-ter- mesztés fejlesztése érdekében úgynevezett mikrokörzeteket hoztak létre, vagyis 4—5 gazdaság együttműködését segítik elő azzal, hogy a legjobb adottságokkal rendelkező üzem részére géprendszert juttatnak. Ily módon a termelőszövetkezetek jobban össze tudnak fogni a termesztés fejlesztésére, a nagy teljesítményű gépeket ki tudják használni. Jól együttműködnek az iparral, mert megfelelő gyártási háttér nélkül nem lehet a korszerű technológiát megteremteni. Azoknak a gazdaságoknak is juttatnak gépeket, berendezéseket, amelyek nem tagjai a közös vállalatnak, illetve a BOSCOOP tejtermelési rendszerének. (Folytatás a 2. oldalon.)
