Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE & AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 241. szám Ára: 1,20 Ft 1979. október 14. vasárnap Ülést tart a megyei tanács Bács-Kiskun megye Tanácsa október 17-én, szerdán tartja legköze­lebbi ülését. A végre­hajtó bizottság a taná- j esi testületnek a kö- ! vetkező napirendet ja­vasolj a megtárgyalásra: Jelentés a nőpolitikái határozat végrehajtásá­nak ‘ tapasztalatairól, különös tekintettel köz­életi tevékenységükre. Beszámoló a megyei tanács termelési és el­látási bizottságának munkájáról. Tanácsrendelet alko­tása. Bejelentések és in­terpellációk. T ermékszerkezet-váltás a tanácsi iparban Az utóbbi években a párt- és kormányha­tározatok arra ösztönözték a vállalatokat, hogy a külső és belső piacokon jobban érté­kesíthető áruk gyártásával, termékeik kor­szerűsítésével is javítsák gazdálkodásukat. Mi történt eddig, vagy mit terveznek a jö­vőben? Erről beszélgettünk a megyei tanács két osztályvezetőjével. Vágó Jván ipard osztályvezető asztalán ott fekszik a TECHNO- IMPEX Külkereskedelmi Vállalat katalógusa. Ebben egy sor orszá­gos nagyvállalat között szerepel a Dunavecsei Fémipari Vállalat ne­ve is, sőt, az általa gyártott' tfor­gácsoló, daraboló kisgépek képei és fontosabb műszaki paraméterei is megtalálhatók benne. Ez a tanácsi vállalat két évvel ezelőtt még fából nyílászáró szer­kezeteket készített betanított mun­kásokkal — mondta az osztályve­zető. — Azóta műszakilag jóval igényesebb termékek gyártására állt át. Erre sikerrel képezte át dolgozóit. Több változatban állí­tanak elő asztali fúrógépeket, osz­lopos fúrógépeket, olyan műszaki színvonalon, hogy az exportköve­telményeknek is megfelelnek. Egyes géptípusaiknál kifejlesz­tették a gépi előtolást, a szerszám- hűtést, ami még szélesebb alkal­mazási lehetőségeket nyújt. Ez a vállalat gyárt az országban egye­dül keretes fémfűrész gépet. Je­lenleg 850 kiló a súlya egy-egy ilyen gépnek, de a jövőre piacra kerülő berendezéseik súlya már a 400 kilogrammot sem éri el. Ugyanakkor teljesítményben is sokkal többet nyújt, mint elődje. Máris nagy az érdeklődés a gép iránt a bel- és külkereskedelem részéről. A másik tanácsi üzem a Kalo­csai Műanyagfeldolgozó és Gumi­ipari Vállalat (KALOPLASZTIK) az úgynevezett háttéripart képvi­seli. Számos könnyűipari, gépipa­ri, építőipari országos nagyválla­lat alkatrészeket rendel tőle, és belkereskedelmi igényeket is ki­elégít. Sőt, azt is hozzátehetem — mondotta Vágó Iván —, hogy a nagyvállalatok is csak akkor tud­nak magasabb színvonalú termé­kekkel jelentkezni, ha a KALO­PLASZTIK is lépést tud tartani velük gyártmánykorszerűsítésben. A kalocsai vállalat pedig az ilyen jellegű igényeket általában ki is elégíti. A többi között a Hajdúsági Ipar­műveknek például a külföldi li- cenc alapján készülő Midimat és Minimat mosógépeihez húszféle gumialkatrészt gyártanak. A Kecskeméti MEZŐGÉP serleges felvonóihoz a műanyag láncokat készíti. A textiliparnak csévetes- teket, a lakossági ellátásra a cér­nák csévetestjeit gyártják. Az épí­tőiparnak a svéd licenc alapján készülő panelok közé kerülő gu­mitömítéseket szállítják. Jelentős a belkereskedelem ré­szére gyártott termékeik köre is. Különböző célokra műanyag reke­szeket készítenek. Nemrég jelen­tős importanyag-megtakarító eljá­rást dolgoztattak ki a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskolával. Ennek alapján visszavásárolják az elhasználódott rekeszeket, és újra feldolgozzák. A belkereskedelem részére mű­anyagból pedálos házi szeméttar­tókat gyártanak. A figyelemre­méltó, ahogyan a túl sok átfutási időt igénylő gyártmánytervezést és költséges felszerszámozást megoldották. Nyugati tőkés cégek­től bérelnek szerszámokat, ame­lyek díját termékben fizetik. Ez­zel a módszerrel igen gyorsan és jó minőségben tudnak átállni új termékek gyártására. Az építési, közlekedési és víz­ügyi osztály vezetője, Sándor Béla azokról a változásokról beszélt, amelyek kialakulóban vannak a felügyelete alá tartozó vállalatok­nál. Az építőiparban — mint mon­dotta — az elkövetkező években egyre nagyobb súlyt kap á tata­rozás, felújítás, bővítés és a re­konstrukció. A megye települései­nek csaknem mindegyikében ki­épültek már például az alap víz­művek. A jövőben új vízművek már nem épülnek, viszont sor ke­rül a hálózat bővítésére és olyan rekonstrukciókra, amelyek csúcs- időszakokban is képesek a vízigé­nyeket kielégíteni. Ezzel együtt jó néhány víztározó építésére is sor kerül. Az építőiparban, elsősorban a tanácsi, szövetkezeti szektorban és a házilagos éptöszervezetekben az eddiginél jóval nagyobb súllyal szerepel majd a felújítás, karban­tartás. Erre annál is inkább szük­ség van, mert a 15—20 évvel ez­előtt épült lakóházak és egyéb lé­tesítmények már felújításra szo­rulnak, s ez a későbbiekben folya­mattá válik. Ezek jelentős feladatokat rónak majd a tervezőkre, fel kell ugyanis tárniok, hogy mit kell fel­újítani, vagy újraépíteni. A kü­lönböző időszakokban, különböző módon építettünk, a hagyományos falazástól az öntött technológiákon át, a panelrendszerig. Mindegyik építési módnak más és más a fel­újítási technológiája, s ezek közül nem egyet ezután kell kidolgozni. Az építőiparra pedig az a fel­adat vár, hogy a munkaigényes te­vékenységre műszakilag is megfe­lelően felkészüljön. Némi tapasz­talat már rendelkezésünkre áll, hiszen olyan létesítményeket újí­tottak fel, méghozzá új funkciók­nak megfelelően, mint a Kodály Intézet, vagy a Tudomány és Technika Háza Kecskeméten. N. O. SZEDIK A MÁSODVETÉSÜ ZÖLDSÉGFÉLÉT Energiatakarékos talaj-előkészítés A burgonya 90 százaléka a tárolóban A szárazság miatt elég mostoha körülmé­nyek között dolgoznak a betakarító- és ta­lajművelő gépek kezelői. Az elmúlt hét év­tizedben csupán öt alkalommal volt ilyen kevés csapadékú a szeptember, mint az idei. Nehéz megmunkálni a kemény talajt. Me- gyeszerte mégis egyre kevesebb a lábon álló kukorica, és szaporodik az őszi, tavaszi ve­tésre előkészített terület. A megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának legutóbbi adatgyűjtése szerint, e hét végéig 147 ezer hektárt szán­tottak fel, s munkáltak meg az őszi kalászo­sok, valamint a tavaszi vetésű növények szá. mára. Magtárba került a kukoricatermés fe­le, a burgonya 90 százaléka és valamennyi napraforgó, amelyet Bács-Kiskun gazdaságai az idén termesztettek. Befejeződött a szója betakarítása is. A cukorrépa szedése a feldol­gozó üzemek és a termelők kö­zösen egyeztetett ütemterve sze­rint történik, mivel ilyen időjá­rás mellett a felszedett répa prizmákban sokáig nem tárolha­tó. Általában a rövid idő alatt elszállítható és feldolgozható mennyiséget veszik át a megye három termelési körzetéből a szolnoki és a mátravidéki cukor­gyárak helyi telepei. Így október fordulójáig a répa-vetésterület legfeljebb 40—45 százalékáról szedhetik fel a termést Bács- Kiskun állami és szövetkezeti gazdaságai. Jó ütemű viszont a fűszerpap­rika szedése, valamint a szőlő­szüret, és megyeszerte folyik a másodvetésű zöldségfélék betaka­rítása. A szabadszállási Lenin Tsz 85 hektár másodtermesztésű zöldbabját a napokban gyűjtötte össze, és kielégítő termést fogott • Energiataka­rékos magágy­készítés a Hosz- szúhegyi Álla­mi Gazdaság hildpusztai ke­rületében. ki a szárazság ellenére. Nagy se­gítségére volt azonban a közös gazdaságnak a néhány éve üzembe helyezett öntözőmű, amely a szövetkezet kertészeti termelését biztonságosabbá tette. A szeremlei határban a má­sodvetésű napraforgó ígéretes, ahol a Duna közelsége, valamint a jó vízháztartású talaj miatt elég nedvességhez jutott az érté­kes olajosnövény. A bácskai és a Duna melléki gazdaságok jól hasznosítják a szántóföldi nö­vénytermesztésben a sok éves gyakorlat és a különböző táp­anyag-gazdálkodási, talaj művelé­si, valamint fajta-összehasonlító kísérletek alapján leszűrt ta­pasztalatokat. Ennek megfelelően készítik elő a kenyér- és takar­mánygabona vetését is. Sok he­lyen alkalmazzák például az energiatakarékos művelési módo­kat. Ezekben a száraz hetekben nehéztárcsákkal, kombinátorok- kal munkálják a talajt az őszi vetés előtt, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. Így valami csekély nedvesség még mindig marad az elvetett gabona­szemek kikelésére a talajban. K. A. I • Befejeződött a paradicsomidény. A gépsoron most az étkezési pap­rikát osztályozzák a tompái Kossuth Tsz kertészeti dolgozói. • Varga Sándor ágazatvezető-he- lyettes a szállításra előkészített paprikát vizsgálja a Kiváló szövet­kezet címmel többszörösen kitün. tetett tompái tsz-ben. (Straszer András felvételei) Alkalmazkodunk a változó feltételekhez 4. oldal Gazdaságunk Ezekben a napokban Bács- Kiskun-szerte pezsgő élet fo­lgt k a közgazdász körökben. Ha jól meggondoljuk, éppen a legjobb időben rendezte meg a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete szűkebb hazánkban a közgazdasági heteket. Mert időszerű téma van bőven. Ugyanis a jövő év elején lép­nek életbe, s kezdenek hatni a jelentősen módosított gazdasá­gi szabályozók, és megkezdő­dött már a VI. ötéves terv elő­készítése is. A megye gazdasági szakem­berei most abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az ország legtekintélyesebb vezető közgazdászainak előadásait hallgathatják és tájékozódhat­nak a feladatokat illetően. A rendezvényeken igen sokolda­lúan vitatják meg a tennivaló­kat. A konvertálható áruala­poktól, a szolgáltatásfejlesz­tésig, a szabályozók módosítá­sától a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiig, sok min­den szóba került. A most folyó sokrétű tájé­koztatás azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezáltal könnyebb lesz a megye gazda­sági szakembereinek dolga. A nemzetközi piacokon bekövet­kezett változások továbbra is hátrányosan befolyásolják ha­zánk gazdasági életének fejlő­dését, ezért vált szükségessé a gazdasági szabályozórendszer megszigorítása. Az új rendel­kezések pedig éppen azt igény­lik, hogy a belső ellátás bizto­sítása mellett a külső piacokon jól értékesíthető árukat ter­meljenek, mégpedig gazdasá­gosan. A gazdaságosság egyébként a szabályozórendszer élére ke­rült, hiszen a jövő év elején érvénybe lép az új termelői árrendszer is. Ennek elsődleges célja, hogy a bel- és külföldi forgalomba kerülő árukat ne csak a piaci igényeknek meg­felelő korszerűségben és mi­nőségben, hanem nyereségét biztosító önköltséggel állítsák elő. Vagyis a jövőben nem lehet számítani az állami do­tációra, úgy kell termelni, hogy abból a népgazdaságnak is haszna legyen. Keményebbek lesznek tehát a termelés feltételei, az ipar­ban és mezőgazdaságban egy­aránt. A gazdasági vezetőknek takarékosabban kell bánni az anyaggal, energiával, gondo­sabban gazdálkodni az állóesz­közökkel, a munkaerővel, és minden rendelkezésünkre álló erőforrással. Az üzemek ter­melésének hasznát ugyanis az dönti majd el, mennyire ke­lendő és gazdaságosan előállí­tott áruval jelentkeznek a fo­gyasztóknál. Mindez a kezdeményező­készségen is múlik. Bács-Kis­kun megye iparában kétségte­lenül fokozza a vezetők és közgazdászok jó részének ne­hézségeit, hogy sok a gyár, gyáregység, telephely. Kezde­ményezőkészségük — a kocká­zatvállalásról nem is beszélve — csak annak arányában nö­vekedhet, amilyen mértékben növekszik önállóságuk. A gyáregységi rendszer az esetek többségében korábban sem volt előnyös, s félő, hogy az elkövetkező években egyene­seit hátrányos lesz. Helyesebb lenne talán — legalább is a nagyobb gyárak, gyáregységek esetében — ha a nagyobb ön­állóságot élvező kooperációs partner vállalat, vagy gyár szerepét tölthetnék be. A közgazdász hetek kereté­ben a megyei pártbizottság el­ső titkára is tartott előadást. Elsősorban politikai szempont­ból elemezte a megye gazda­sági szakembereinek felada­tait. Tájékoztatójában utalt arra, hogy Bács-Kiskunban — az eddig elért, s eléggé látvá­nyos eredmények mellett — korántsem merítettük ki még az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztési lehetőségeit. Hangsú­lyozta, hogy a VI. ötéves terv­ben is folytatni kell a megye gazdaságainak gyarapítását. E téren is jelentős feladatok várnak tehát a megye gazda­sági szakembereire. Természe­tesen az eddiginél sokkal kö­rültekintőbben kell a célokat megfogalmazniok. A hatékony­ság, a termelt áruk piacképes­sége a legfontosabb követel­mény. Gazdasági életünk fej­lesztéséről, a lakosság életszín­vonalának további növeléséről ugyanis a legnagyobb külső, körülmények okozta nehézsé­gek közepette sem maradha­tunk le. N. O. Üjabb felajánlások a településfejlesztésre Milliáidos értékű társadalmi munka Az elmúlt három héten az országban újabb 200 város és falu lakossága csatlakozott a hazánk felszabadulása 35. év­fordulójának és a XII. pártkongresszusnak a tiszteletére ki­bontakozott településfejlesztési munkaversenyhez. A Haza­fias Népfront Országos Tanácsánál a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondották: az eddig beérkezett vállalások összegzése szerint a lakosság, valamint az üzemek, a terme­lőszövetkezetek és az intézmények szocialista brigádjai októ­ber elejéig több mint egymilliárd forint értékű társadalmi munkafelajánlást tettek. Külön is említést érdemel, hogy — a népgazdasági érdekeknek megfelelően — mind több helyütt összpontosítják az erőket a már megkezdett iskola, óvoda, bölcső­de és más, a közösség céljait szolgáló létesítmény építésének mielőbbi befejezésére. A bácsbor- sódiak a már megkezdett iskola építésén munkálkodnak: az ala­pozást — társadalmi munkával — befejezték, s még tpvábbi több ezer munkaórával számolnak. A vaskútiak tornaterem és tanme­dence beruházására összpontosí­tanak, várhatóan egymillió forin­tot jelent majd a községbeliek önzetlen munkája. Az erőforrások észszerű kihasz­nálásának és az összefogásnak szép példája a Felsőlajoson 50 gyereknek készülő óvoda építése: a pénzt és a munkáskezeket a lakosság társadalmi segítsége ré­vén, valamint a helyi szövetkezet és a nagyközségi tanács erőfor­rásaiból együttesen teremtik elő: Mind szervesebben illeszkednek a lakosság életkörülményeit javí­tó tanácsi fejlesztési tervekhez is a társadalmi felajánlások. Szinte nincs olyan megye, ahol törpe vízművek, csatornák, járdák épí­tésének meggyorsításáról ne ér­tesítették volna a népfront-bizott­ságokat. Dorogon például 3000 négyzetméternyi, Győrben 13, Kaposvárott egy, Kecskeméten nyolc, Polgárdiban öt kilométer­nyi járda építésével számolnak. A közös gazdálkodás receptje szinte mindenütt azonos: a tanács adja az anyagot, s hozzá a lakos­ság a szorgos kezeket. Felszabadulásunk közelgő év­fordulója, hazánk településeinek többségében történelmi emlékhe­lyek építésére, a meglévő felújí­tására indította a lakosságot. Kis­kunhalason felszabadulási emlék­park készül társadalmi munká­ban. A bácsborsódi felszabadulási emlékparkban szobor felállítását tervezik. Lajosmizsén kongresz- szusi parkot építenek a lakók, s a megnyitásra a pártkongresszu­sok történetét reprezentáló kiállí­tást is rendeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom