Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-14 / 241. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE & AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 241. szám Ára: 1,20 Ft 1979. október 14. vasárnap Ülést tart a megyei tanács Bács-Kiskun megye Tanácsa október 17-én, szerdán tartja legközelebbi ülését. A végrehajtó bizottság a taná- j esi testületnek a kö- ! vetkező napirendet javasolj a megtárgyalásra: Jelentés a nőpolitikái határozat végrehajtásának ‘ tapasztalatairól, különös tekintettel közéleti tevékenységükre. Beszámoló a megyei tanács termelési és ellátási bizottságának munkájáról. Tanácsrendelet alkotása. Bejelentések és interpellációk. T ermékszerkezet-váltás a tanácsi iparban Az utóbbi években a párt- és kormányhatározatok arra ösztönözték a vállalatokat, hogy a külső és belső piacokon jobban értékesíthető áruk gyártásával, termékeik korszerűsítésével is javítsák gazdálkodásukat. Mi történt eddig, vagy mit terveznek a jövőben? Erről beszélgettünk a megyei tanács két osztályvezetőjével. Vágó Jván ipard osztályvezető asztalán ott fekszik a TECHNO- IMPEX Külkereskedelmi Vállalat katalógusa. Ebben egy sor országos nagyvállalat között szerepel a Dunavecsei Fémipari Vállalat neve is, sőt, az általa gyártott' tforgácsoló, daraboló kisgépek képei és fontosabb műszaki paraméterei is megtalálhatók benne. Ez a tanácsi vállalat két évvel ezelőtt még fából nyílászáró szerkezeteket készített betanított munkásokkal — mondta az osztályvezető. — Azóta műszakilag jóval igényesebb termékek gyártására állt át. Erre sikerrel képezte át dolgozóit. Több változatban állítanak elő asztali fúrógépeket, oszlopos fúrógépeket, olyan műszaki színvonalon, hogy az exportkövetelményeknek is megfelelnek. Egyes géptípusaiknál kifejlesztették a gépi előtolást, a szerszám- hűtést, ami még szélesebb alkalmazási lehetőségeket nyújt. Ez a vállalat gyárt az országban egyedül keretes fémfűrész gépet. Jelenleg 850 kiló a súlya egy-egy ilyen gépnek, de a jövőre piacra kerülő berendezéseik súlya már a 400 kilogrammot sem éri el. Ugyanakkor teljesítményben is sokkal többet nyújt, mint elődje. Máris nagy az érdeklődés a gép iránt a bel- és külkereskedelem részéről. A másik tanácsi üzem a Kalocsai Műanyagfeldolgozó és Gumiipari Vállalat (KALOPLASZTIK) az úgynevezett háttéripart képviseli. Számos könnyűipari, gépipari, építőipari országos nagyvállalat alkatrészeket rendel tőle, és belkereskedelmi igényeket is kielégít. Sőt, azt is hozzátehetem — mondotta Vágó Iván —, hogy a nagyvállalatok is csak akkor tudnak magasabb színvonalú termékekkel jelentkezni, ha a KALOPLASZTIK is lépést tud tartani velük gyártmánykorszerűsítésben. A kalocsai vállalat pedig az ilyen jellegű igényeket általában ki is elégíti. A többi között a Hajdúsági Iparműveknek például a külföldi li- cenc alapján készülő Midimat és Minimat mosógépeihez húszféle gumialkatrészt gyártanak. A Kecskeméti MEZŐGÉP serleges felvonóihoz a műanyag láncokat készíti. A textiliparnak csévetes- teket, a lakossági ellátásra a cérnák csévetestjeit gyártják. Az építőiparnak a svéd licenc alapján készülő panelok közé kerülő gumitömítéseket szállítják. Jelentős a belkereskedelem részére gyártott termékeik köre is. Különböző célokra műanyag rekeszeket készítenek. Nemrég jelentős importanyag-megtakarító eljárást dolgoztattak ki a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolával. Ennek alapján visszavásárolják az elhasználódott rekeszeket, és újra feldolgozzák. A belkereskedelem részére műanyagból pedálos házi szeméttartókat gyártanak. A figyelemreméltó, ahogyan a túl sok átfutási időt igénylő gyártmánytervezést és költséges felszerszámozást megoldották. Nyugati tőkés cégektől bérelnek szerszámokat, amelyek díját termékben fizetik. Ezzel a módszerrel igen gyorsan és jó minőségben tudnak átállni új termékek gyártására. Az építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetője, Sándor Béla azokról a változásokról beszélt, amelyek kialakulóban vannak a felügyelete alá tartozó vállalatoknál. Az építőiparban — mint mondotta — az elkövetkező években egyre nagyobb súlyt kap á tatarozás, felújítás, bővítés és a rekonstrukció. A megye településeinek csaknem mindegyikében kiépültek már például az alap vízművek. A jövőben új vízművek már nem épülnek, viszont sor kerül a hálózat bővítésére és olyan rekonstrukciókra, amelyek csúcs- időszakokban is képesek a vízigényeket kielégíteni. Ezzel együtt jó néhány víztározó építésére is sor kerül. Az építőiparban, elsősorban a tanácsi, szövetkezeti szektorban és a házilagos éptöszervezetekben az eddiginél jóval nagyobb súllyal szerepel majd a felújítás, karbantartás. Erre annál is inkább szükség van, mert a 15—20 évvel ezelőtt épült lakóházak és egyéb létesítmények már felújításra szorulnak, s ez a későbbiekben folyamattá válik. Ezek jelentős feladatokat rónak majd a tervezőkre, fel kell ugyanis tárniok, hogy mit kell felújítani, vagy újraépíteni. A különböző időszakokban, különböző módon építettünk, a hagyományos falazástól az öntött technológiákon át, a panelrendszerig. Mindegyik építési módnak más és más a felújítási technológiája, s ezek közül nem egyet ezután kell kidolgozni. Az építőiparra pedig az a feladat vár, hogy a munkaigényes tevékenységre műszakilag is megfelelően felkészüljön. Némi tapasztalat már rendelkezésünkre áll, hiszen olyan létesítményeket újítottak fel, méghozzá új funkcióknak megfelelően, mint a Kodály Intézet, vagy a Tudomány és Technika Háza Kecskeméten. N. O. SZEDIK A MÁSODVETÉSÜ ZÖLDSÉGFÉLÉT Energiatakarékos talaj-előkészítés A burgonya 90 százaléka a tárolóban A szárazság miatt elég mostoha körülmények között dolgoznak a betakarító- és talajművelő gépek kezelői. Az elmúlt hét évtizedben csupán öt alkalommal volt ilyen kevés csapadékú a szeptember, mint az idei. Nehéz megmunkálni a kemény talajt. Me- gyeszerte mégis egyre kevesebb a lábon álló kukorica, és szaporodik az őszi, tavaszi vetésre előkészített terület. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának legutóbbi adatgyűjtése szerint, e hét végéig 147 ezer hektárt szántottak fel, s munkáltak meg az őszi kalászosok, valamint a tavaszi vetésű növények szá. mára. Magtárba került a kukoricatermés fele, a burgonya 90 százaléka és valamennyi napraforgó, amelyet Bács-Kiskun gazdaságai az idén termesztettek. Befejeződött a szója betakarítása is. A cukorrépa szedése a feldolgozó üzemek és a termelők közösen egyeztetett ütemterve szerint történik, mivel ilyen időjárás mellett a felszedett répa prizmákban sokáig nem tárolható. Általában a rövid idő alatt elszállítható és feldolgozható mennyiséget veszik át a megye három termelési körzetéből a szolnoki és a mátravidéki cukorgyárak helyi telepei. Így október fordulójáig a répa-vetésterület legfeljebb 40—45 százalékáról szedhetik fel a termést Bács- Kiskun állami és szövetkezeti gazdaságai. Jó ütemű viszont a fűszerpaprika szedése, valamint a szőlőszüret, és megyeszerte folyik a másodvetésű zöldségfélék betakarítása. A szabadszállási Lenin Tsz 85 hektár másodtermesztésű zöldbabját a napokban gyűjtötte össze, és kielégítő termést fogott • Energiatakarékos magágykészítés a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság hildpusztai kerületében. ki a szárazság ellenére. Nagy segítségére volt azonban a közös gazdaságnak a néhány éve üzembe helyezett öntözőmű, amely a szövetkezet kertészeti termelését biztonságosabbá tette. A szeremlei határban a másodvetésű napraforgó ígéretes, ahol a Duna közelsége, valamint a jó vízháztartású talaj miatt elég nedvességhez jutott az értékes olajosnövény. A bácskai és a Duna melléki gazdaságok jól hasznosítják a szántóföldi növénytermesztésben a sok éves gyakorlat és a különböző tápanyag-gazdálkodási, talaj művelési, valamint fajta-összehasonlító kísérletek alapján leszűrt tapasztalatokat. Ennek megfelelően készítik elő a kenyér- és takarmánygabona vetését is. Sok helyen alkalmazzák például az energiatakarékos művelési módokat. Ezekben a száraz hetekben nehéztárcsákkal, kombinátorok- kal munkálják a talajt az őszi vetés előtt, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. Így valami csekély nedvesség még mindig marad az elvetett gabonaszemek kikelésére a talajban. K. A. I • Befejeződött a paradicsomidény. A gépsoron most az étkezési paprikát osztályozzák a tompái Kossuth Tsz kertészeti dolgozói. • Varga Sándor ágazatvezető-he- lyettes a szállításra előkészített paprikát vizsgálja a Kiváló szövetkezet címmel többszörösen kitün. tetett tompái tsz-ben. (Straszer András felvételei) Alkalmazkodunk a változó feltételekhez 4. oldal Gazdaságunk Ezekben a napokban Bács- Kiskun-szerte pezsgő élet folgt k a közgazdász körökben. Ha jól meggondoljuk, éppen a legjobb időben rendezte meg a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete szűkebb hazánkban a közgazdasági heteket. Mert időszerű téma van bőven. Ugyanis a jövő év elején lépnek életbe, s kezdenek hatni a jelentősen módosított gazdasági szabályozók, és megkezdődött már a VI. ötéves terv előkészítése is. A megye gazdasági szakemberei most abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az ország legtekintélyesebb vezető közgazdászainak előadásait hallgathatják és tájékozódhatnak a feladatokat illetően. A rendezvényeken igen sokoldalúan vitatják meg a tennivalókat. A konvertálható árualapoktól, a szolgáltatásfejlesztésig, a szabályozók módosításától a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiig, sok minden szóba került. A most folyó sokrétű tájékoztatás azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezáltal könnyebb lesz a megye gazdasági szakembereinek dolga. A nemzetközi piacokon bekövetkezett változások továbbra is hátrányosan befolyásolják hazánk gazdasági életének fejlődését, ezért vált szükségessé a gazdasági szabályozórendszer megszigorítása. Az új rendelkezések pedig éppen azt igénylik, hogy a belső ellátás biztosítása mellett a külső piacokon jól értékesíthető árukat termeljenek, mégpedig gazdaságosan. A gazdaságosság egyébként a szabályozórendszer élére került, hiszen a jövő év elején érvénybe lép az új termelői árrendszer is. Ennek elsődleges célja, hogy a bel- és külföldi forgalomba kerülő árukat ne csak a piaci igényeknek megfelelő korszerűségben és minőségben, hanem nyereségét biztosító önköltséggel állítsák elő. Vagyis a jövőben nem lehet számítani az állami dotációra, úgy kell termelni, hogy abból a népgazdaságnak is haszna legyen. Keményebbek lesznek tehát a termelés feltételei, az iparban és mezőgazdaságban egyaránt. A gazdasági vezetőknek takarékosabban kell bánni az anyaggal, energiával, gondosabban gazdálkodni az állóeszközökkel, a munkaerővel, és minden rendelkezésünkre álló erőforrással. Az üzemek termelésének hasznát ugyanis az dönti majd el, mennyire kelendő és gazdaságosan előállított áruval jelentkeznek a fogyasztóknál. Mindez a kezdeményezőkészségen is múlik. Bács-Kiskun megye iparában kétségtelenül fokozza a vezetők és közgazdászok jó részének nehézségeit, hogy sok a gyár, gyáregység, telephely. Kezdeményezőkészségük — a kockázatvállalásról nem is beszélve — csak annak arányában növekedhet, amilyen mértékben növekszik önállóságuk. A gyáregységi rendszer az esetek többségében korábban sem volt előnyös, s félő, hogy az elkövetkező években egyeneseit hátrányos lesz. Helyesebb lenne talán — legalább is a nagyobb gyárak, gyáregységek esetében — ha a nagyobb önállóságot élvező kooperációs partner vállalat, vagy gyár szerepét tölthetnék be. A közgazdász hetek keretében a megyei pártbizottság első titkára is tartott előadást. Elsősorban politikai szempontból elemezte a megye gazdasági szakembereinek feladatait. Tájékoztatójában utalt arra, hogy Bács-Kiskunban — az eddig elért, s eléggé látványos eredmények mellett — korántsem merítettük ki még az ipar és a mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeit. Hangsúlyozta, hogy a VI. ötéves tervben is folytatni kell a megye gazdaságainak gyarapítását. E téren is jelentős feladatok várnak tehát a megye gazdasági szakembereire. Természetesen az eddiginél sokkal körültekintőbben kell a célokat megfogalmazniok. A hatékonyság, a termelt áruk piacképessége a legfontosabb követelmény. Gazdasági életünk fejlesztéséről, a lakosság életszínvonalának további növeléséről ugyanis a legnagyobb külső, körülmények okozta nehézségek közepette sem maradhatunk le. N. O. Üjabb felajánlások a településfejlesztésre Milliáidos értékű társadalmi munka Az elmúlt három héten az országban újabb 200 város és falu lakossága csatlakozott a hazánk felszabadulása 35. évfordulójának és a XII. pártkongresszusnak a tiszteletére kibontakozott településfejlesztési munkaversenyhez. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondották: az eddig beérkezett vállalások összegzése szerint a lakosság, valamint az üzemek, a termelőszövetkezetek és az intézmények szocialista brigádjai október elejéig több mint egymilliárd forint értékű társadalmi munkafelajánlást tettek. Külön is említést érdemel, hogy — a népgazdasági érdekeknek megfelelően — mind több helyütt összpontosítják az erőket a már megkezdett iskola, óvoda, bölcsőde és más, a közösség céljait szolgáló létesítmény építésének mielőbbi befejezésére. A bácsbor- sódiak a már megkezdett iskola építésén munkálkodnak: az alapozást — társadalmi munkával — befejezték, s még tpvábbi több ezer munkaórával számolnak. A vaskútiak tornaterem és tanmedence beruházására összpontosítanak, várhatóan egymillió forintot jelent majd a községbeliek önzetlen munkája. Az erőforrások észszerű kihasználásának és az összefogásnak szép példája a Felsőlajoson 50 gyereknek készülő óvoda építése: a pénzt és a munkáskezeket a lakosság társadalmi segítsége révén, valamint a helyi szövetkezet és a nagyközségi tanács erőforrásaiból együttesen teremtik elő: Mind szervesebben illeszkednek a lakosság életkörülményeit javító tanácsi fejlesztési tervekhez is a társadalmi felajánlások. Szinte nincs olyan megye, ahol törpe vízművek, csatornák, járdák építésének meggyorsításáról ne értesítették volna a népfront-bizottságokat. Dorogon például 3000 négyzetméternyi, Győrben 13, Kaposvárott egy, Kecskeméten nyolc, Polgárdiban öt kilométernyi járda építésével számolnak. A közös gazdálkodás receptje szinte mindenütt azonos: a tanács adja az anyagot, s hozzá a lakosság a szorgos kezeket. Felszabadulásunk közelgő évfordulója, hazánk településeinek többségében történelmi emlékhelyek építésére, a meglévő felújítására indította a lakosságot. Kiskunhalason felszabadulási emlékpark készül társadalmi munkában. A bácsborsódi felszabadulási emlékparkban szobor felállítását tervezik. Lajosmizsén kongresz- szusi parkot építenek a lakók, s a megnyitásra a pártkongresszusok történetét reprezentáló kiállítást is rendeznek.
