Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-09 / 236. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MAGYAR—GÖRÖG EGYEZMÉNYEKET ÍRTAK ALÁ PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. év. 236. szám Ára: 1,20 Ft 1919. október 9. kedd Hazaérkezett Berlinből a magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Parlamentben fogadta Konsztan- tin Karamanliszt, a Görög Köztársaság miniszterelnökét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke a Parlamentben szintén fogadta a görög kormányfőt. A találkozón jelen volt Rácz Pál külügyi államtitkár. Délelőtt a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában magyar—görög egyezményeket írtak alá. A Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság közötti polgári és bűnügyi jogsegélyszerződést dr. Markója Imre igazságügy-miniszter és Georgiosz Rallisz külügyminiszter, a két ország kormánya közötti tudományos és műszaki együttműködési egyezményt pedig Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Georgiosz Rallisz írta alá. Az egyezmények aláírásánál jelen volt Rácz Pál, dr. Szilbereky Jenő igazságügyi államtitkár, valamint politikai életünk számos vezető személyisége, s Konsztantin Karamanlisz kíséretének több tagja. Kádár János fogadta Konsztantin Karamanliszt Vasárnap hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Német Szocialista Egy&égpárt Központi Bizottságának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt .Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett az NDK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából október 6-án és 7-én Berlinben rendezett ünnepségeken. A küldöttséget — melynek tagja volt Marjai József, az MSZMIP KB tagja, a Miniszter- tanács elnökihelyettese és Berecz Jáinos, a KB Külügyi Osztályának vezetője — a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, Németh Károly és Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai1, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elínöke, Borbély Sándor, Győri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai, valamint Benkei András belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszlter, Katona István, a KB osztályvezetője, Rácz Pál kül- ügyminisztériumi államtitkár és Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Rudolf Ross- meisl, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) A görög kormányfő és kísérete tegnap délben Budapestről Prágába utazott. A Ferihegyen búcsúztatásukra megjelent Lázár György, valamint Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Markója Imre igazságügy-miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, továbbá politikai és kulturális életünk számos vezető személyisége. Lázár György és Konsztantin Karamanlisz tárgyalásairól tegnap közös közleményt adtak ki. Ebben a kormányfők elégedetten állapítják meg, hogy a két ország kapKépernyő 3. oldal A határút két oldalán t. oldal „Ha a lélek kinyújtózik” 5. oldal Sport 6—7. oldal Űj mezőgazdasági szaküzlet Kecskeméten 8. oldal Őszi munka a földeken Egy hét alatt újabb sikereket értek el a szántásban, vetésben az állami gazdasági és szövetkezeti dolgozók. A dusnoki Munkás- Paraszt Tsz növénytermesztő gépészei, az előző évihez viszonyítva már három hetes előnyt szereztek a talaj-munkában. Minden olyan szabad területet felszántottak, elponhanyítototak, ahonnan október elejéig a termést felszedték, összegyűjtötték a kukorica- és pa pri kaibeta kari - tók. A dusnökiakéhoz hasonló igyekezet számos mezőgazdasági nagyüzemben tapasztalható. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának tájékoztatása szerint egy hét alatt 14 ezer hektárt készítettek elő Bács-Kiskun állami és szövetkezeti trak'toristái az őszi és tavaszi vetésű növények számára. Ezzel együtt az őszi kalászosok számára előirányzott területnek a 64 százalékát szántották fel, tárcsázták meg a növénytermesztő gépészek, s október 6-ig több mint 33 ezer hektár kalászost vetettek el. A munka nagyobbik fele azonban hátra van, hiszen a talajelőkészítés és vetés mellett a termés betakarítása is sürgető feladat. Az előző napokban lényegében véget ért a szója, a napraforgó kombájnölása. A burgonyának több mint háromnegyed részét felszedték és a tárol óhelyiekre szállították. A sze- maskukorica-termlásmek 38, a cukorrépának 28 százalékát helyezték biztonságba. A Kiskunság egyes gazdaságai pár napon belül .befejezik ezt a munkát. A Városföldi Állami ’ Gazdaság csaknem másfél ezer hektár kukoricájának 85 százalékát gyűjtötte magtárba, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz pedig 90 százaléknál tart. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz a termésbe takarítás példás megszervezésével, gépeinek szakszerű karbantartásával, a növénytermesztő gépészek szakismereteinek állandó .gyarapításával érte el ezt az eredményt. A kecskeméti szövetkezet komiba j- nosai, terményszárítói éjjel-nappal dolgoznak, váltott műszakban. Nemcsak saját szövetkezetük termését kambájnoílják és szárítják, hanem a szomszédos gazdaságokét is. A Magyar- Szovjet Barátság Tsz szakmunkásai és gépei gyűjtik a kukoricát a kecskeméti Üj Tavasz Tsz- ben, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezetben, s a kecskeméti Kossuth Tsz kukoricáját víztelenítik a nagy teljesítményű gabonaszárító telepükön. Mindezeken felül a kecskeméti szövetkezet arra is képes, hogy még 400 hektár kukorica termését takarítsa be, ha azt igényli egy tt’ÜSAV • Szovjet kombájnnal gyűjtik a cukorrépatermést a hartai Erdei Ferenc Tsz gazdái. • A soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezetben termést hozott a széles sorúvá átalakított üzemi ültetvény. szerényebb műszaki felkészültségű közös gazdaság. Az őszi munka műszaki feltételeinek javítását szoűgálja a közelmúltban megjelent kormány- határozat, amely lehetővé teszi az erő- és munkagépek beszerzését rövid lejáratú gépvásárlási hitellel. Bács-Kiskun megyében ez ideig 53 szövetkezet és 2 állami gazdaság igényelte ezt a gyors pénzügyi segítséget. iMás gazdaságok az őszi munka meggyorsításának egyéb lehetőségét tárják fel. Különösen a szőlő- és almaszüretnél tapasztalható megyeszerte hasznos kezdeményezés. Soltvadkerten két szakszövetkezet a harmadik közös gazdaság gyümölcstermésének kezelésében nyújt segítséget. A helyi József Attila Tsz pedig a szakszövetkezetek szántóföldi növényeit takarítja be korszerű gépparkjával és vízteleníti terményeiket a szárítóüzemében. Kádár János és Konsztantin Karamanlisz a tárgyalóasztalnál. csolatai kedvezően fejlődnek. Az árucsere-forgalom az utóbbi években jelentősen növekedett. A mi. niszterelnökök egyetértenek a hoszúlejáratú gazdasági, ipari és műszaki kooperációs megállapodás, valamint egy állategészségügyi egyezmény megkötésének szükségességében. Lázár György és Konsztantin Karamanlisz teljes mértékben elégedett volt tárgyalásaik szívélyes légkörével és eredményeivel, valamint azzal, hogy a két fél álláspontja több fontos kérdésben azonos vagy hasonló. A görög miniszterelnök hivatalos görögországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Cél: az üzemegészségügyi szolgálat hálózatának megteremtése Az integrált megelőző-gyógyító orvosi ellátás alapegysége a körzeti és az üzemorvosi ellátás. Első fokon itt találkozik a beteg az orvossal, aki szükség szerint ellátja, s ha a beteg érdeke úgy kívánja, továbbirányítja a szakorvosi, illetve a kórházi ellátás útjára. Az ingyenes orvosi ellátásra 1958-ban 106 ezer Bács-Kiskun megyei lakos, 1965-ben 221 ezer, 1975-ben pedig már 310 ezer volt jogosult. Napjainkban — amikor az egészségügyi törvény valamennyi állampolgár számára jogként biztosítja az ingyenes orvosi ellátást — 572 ezer emberre terjed ki. Megyénkben a biztosítottak számának gyors ütemű növekedése igen nehéz települési viszonyok között zajlott le: a lakosság 28,7 százaléka élt szétszórt, tanyai településeken. Mindezekhez alkalmazkodva kellett létrehozni a körzeti orvosi egészségügyi szolgálatokat, melyek száma a múlt év végén kétszáztizennyolc volt. A körzeti / orvosok nagyobb hányada a falun élő lakosság ellátását végzi. Szám szerint 145 falusi körzeti egészségügyi szolgálat működik, s mindössze tizenegy településen nincs állandó orvos. Az itt élők sem maradnak azonban orvos nélkül, egészségügyi ellátásukat a szomszédos község körzeti orvosa végzi. A községi tanácsok — lehetőségeik határai között — mindent megtesznek az orvosi munka feltételeinek javítása érdekében. Ezt bizonyítja az a számtalan modern körzeti orvosi rendelő; a rendelőt, a fogorvosi rendelést, az egészségházat, esetleg a gyógyszertárat is magában foglaló egészségügyi „kombinát”, amely az utóbbi években épült. Példaként említhető Kerekegyháza, Csengőd, Harta egészségügyi létesítménye. A külterületeken élő lakosság ellátásában a tanácsok segítségére siettek a mezőgazdasági nagyüzemek is: jelenleg félszáz külterületi rendelő működik, melyeket zömmel termelőszövetkezetek, állami gazdaságok hoztak létre. Ti- szakécskén és Jánoshalmán a tanácsok megszervezték a tanyai lakosság orvoshoz szállítását. Több községben a központi körzeti orvosi rendelőben kis laboratóriumot alakítottak ki, s ha a körzeti orvos megfelelő szakismerettel, képzettséggel rendelkezett, EKG-ké- szüléket állítottak a gyógyítás szolgálatába. A gyermekorvosi szolgálat hálózatának megteremtésé is megkezdődött, jelenleg harminchét körzeti gyermekorvosi szolgálat működik, melyek közül nyolc a nagyközségek gyermeklakóinak ellátásával foglalkozik. A falusi lakosság fogászati ellátását több nagyközségben és községben letelepített fogorvosi szolgálatok végzik. A megye 119 fogorvosa közül 45 dolgozik a községekben. A hálózat fejlesztése jelentős feladat. Megyénkben, a 215 ezer foglalkoztatott közül 96 ezernél több a mezőgazdaságban dolgozik. A mezőgazdasági üzemek üzemegesz- ségügyi ellátását zömmel a községi körzeti orvosok végzik. Az országban elsőként az Izsáki ÁG alkalmazott főfoglalkozú üzemorvost. A dinamikus fejlesztés eredményeképpen jelenleg tizenegy állami gazdaságból nyolcban dolgozik teljes elfoglaltságú üzemorvos. Még az idén a Kiskunsági Erdőgazdaság is önálló üzemegészségügyi szolgálatot kap. A termelőszövetkezetek közül a mélykúti Lenin Tsz-ben kezdi meg még ebben az esztendőben a rendelést egy főfoglalkozású üzemorvos. Az üzemorvosi rendelők, kisebb házi gyógyszertárak létesítéséhez a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok jelentős támogatást adnak, felismerve annak jelentőségét, hogy dolgozóik helyben, gyorsan kaphatnak így szakszerű orvosi ellátást, s részesülhetnek a betegségek, foglalkozási ártalmak megelőzésére szolgáló szűrővizsgálatokban. N. M. Házigazda kell latsakon a Sárfehér Tsz-mek az egész tagsága szüretel, akiket a távolabbi hozzátartozók is segítenek. A széles körű összefogást elősegítette a téesznek az az in- tézkediése, hogy tagjaitól megvásárolta azoknak a szőlőfajtáknak a termését is, amelyekre a pincegazdaság nem tartott igényit. Az izsáki közös gazdaság a szüret előtt olyan műszaki beruházást valósított meg, amely- lyel a szőlőskertek termésének szállítását gépesítette. Ez megkönnyítette a tagság munkáját. A műszaki fejlesztés költségei megtérülnek azzal, hogy a jobb minőségű, a sérülésmentesen szállított szőlőjéért magasabb térítést kap majd a közös gazdaság. Ennek használt látja az egész tagság, nemkülönben az állami felvásárló vállalat is, amely a jobb alapanyagból kedvezőbben értékesíthető végterméket állíthat elő. K. A. Az október már „holt idő"- nek számít, az idegenforgalmi üres zóna kezdetének, amikor rég kereket oldott a nyár, sőt a nyárutó is. A kánikulai bevetésben kifáradt erők visszavonultak, nem úgy a felső ve. sárkar, melyre most a mérlegelés, a számvetés és számadás nem csekély feladatai várnak. Annyit mindenesetre tudunk — a félévi összesítőkből —, hogy Magyarország vonzása, a- hazai vendégáramlás az idén sem csorbult meg, csökkent le. A kérdés ezek után így hangzik: Bács-Kiskun megye vendégfogadó kapacitása és kultúrája hogyan állta a sarat, miként tudott megfelelni az országosból óhatatlanul — és szerencsére! — ide is bőségesen jutó turisztikai tömegigénynek, -érdeklődésnek? Egyértelmű válasz természetesen nincs, akkor sem adhatnánk, ha létezne megbízható műszer, amely mérné a mérhetetlent. Lényegi benyomásainkat, tapasztalásainkat szedhetjük csupán csokorba, de óvatosan kell bánni ezekkel is, mert tévútra vihet a könnyelmű általánosítás, arról nem is beszélve~ hogy mi, itthon mégiscsak más aspektusból vizsgálódunk. Bács-Kiskun — a terület sajátos helyzeténél, adottságainál fogva — nem rendelkezik kellő hagyományokkal, gyakorlattal és készséggel az ide érkező utasok — bel- és külföldiek — fogadásában, ellátásában. Javában tanuljuk még ezt a mesterséget — mi tagadás, elég hosszúra nyúlnak az iskolaévek —, mely körülményt erényeink és hibáink megítélésekor sem szabad szem elől téveszteni. Amiben feltétlen felnőttünk már feladatainkhoz, sőt olykor fölibe is emelkedünk az országos átlagnak: a vendéglátás, a szolgáltatások színvonala. A főidény — tudjuk — hatalmas túlterhelést jelent mindazoknak, akik a pult másik oldalán vannak, akik az igényeket jól- rosszul kielégítik, akik szolgálatot teljesítenek a látogatók, üdülők, nyaralók érdekében, akik első helyen felelősek a vendég közérzetének alakulásáért. Nos, elmondhatjuk róluk, hogy — néhány kirívó esettől eltekintve — elismerésre méltón állták meg helyüket. Aki nyári vándorlásai során sok helyütt megfordult a megyében, s mint átutazó, vagy hivatalos kiküldött érintkezésbe került a szállodák, éttermek, üzletek dolgozóival, arra figyelhetett föl, hogy a vendéggel, vevővel foglalkozók hada megfiatalodott. És ezek a fiatal szakemberek szinte kivétel nélkül szeretik, magas szinten ismerik, 'gyakorolják hivatásukat, a vendéglátást... örülnünk kell hát a kedvező változásoknak, mint ahogy bosszankodni is van okunk bőséggel, a Bács-Kiskun megyei fogadó tevékenységet jellemző szervezetlenség láttán. Tucatnyi szerv — hivatalok, utazási irodák, gazdálkodó egységek, tanácsok] stb. — fogadja és szórakoztatja a vendéget, sokszor egymástól teljesen elkülönülve, egymással rivalizálva. Részvételük e sokrétű munkában akár kívánatos is lehetne, ha volna itt, a Duna—Tisza köze déli részén is egy igazi gazda, mely összehangolná, összefogná és irányítaná a fogadóképesség fejlesztésével, illetve a vendéglátással együtt járó összes tennivalót. A megyei idegen- forgalmi hivatal — jóllehet, annak idején kifejezetten e céllal jött létre — hatáskör hiányában erre egyelőre nem képes. Nagyrészt e tisztázatlan, zűrzavaros helyzetből következik, hogy azt a keveset, amink van, azt sem tudjuk megfelelően csomagolni, tálalni és — eladni! Pedig turizmus manapság enélkül elképzelhetetlen. Propagadánk nem kielégítő, sokkal, de sokkal több részletes térképre, szemléletes eligazító táblára, ismertető kiadványra, információs anyagra — és nívós programra! — van szükség. Becsülendő természeti kincseinket — a Duna és a Tisza mentét, a nemzeti parkot, a szikes tavakat, a hévizeket, stb. — még csak rendesen kínálni, ajánlani sem tudjuk. A dicséretes cselekedetek és törekvések számbavétele mellett az 1979-es idegenforgalmi idény talán legfontosabb tanulsága Bács-Kiskun megyében: sürgősen rendet kell csinálni végre! K. F.
