Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. október 5. események sorokban Az NDK fővárosába érkezett Leonyid Brezsnyev BEJRUT _________________________ C sütörtökön hajnalban izraeli csapatok újabb partraszállási ki. sérletet tettek a libanoni Rasidije palesztin menekülttábor közelében — jelentette a WAFA palesztin hírügynökség. A Palesztinái El­lenállási Mozgalom és a Libanoni Nemzeti Hazafias Erők együttes csapást mértek az agresszorra. és visszavonulásra kényszerítették az izraeli erőket. (TASZSZ) NEW YORK A kanadai kormány úgy dön­tött, hogy nem állít elő, és nem telepít területére atomfegyvert — írja a Christian Science Monitor című amerikai lap. Allan Mckin- non kanadai hagyüminiszter nem­rég a washingtoni kormányzat ér­tésére adta: Kanadánál? az a szándéka, hogy a közeljövőben ki­vonja fegyvertárából a Voodoo- típusú nukleáris robbanófejekkel felszerelt rakétákat, és hogy nem hajlandó sem előállítani, sem pe­dig külföldről vásárolni atom­fegyvereket. (TASZSZ) MELBOURNE ____________________ S árai Tibor Kossuth-díjas zene­szerzőt, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola tanárát az UNESCO Nemzetközi Zenei Ta­nácsának főtitkárává választotta a tanács * Melbourne-ben tartott közgyűlése. (MTI) BELGRAD _______________________ A crnagorai tengermelléket áp­rilis 15-én sújtott katasztrofális földrengés 68 milliárd 516 millió dinár kárt okozott. (A katonai lé­tesítményekben keletkezett károk nélkül.) Ez az összeg a 4,4-szerese a Crnagorai Köztársaság tavalyi nemzeti jövedelmének. MANAGUA______________________ Heves tűzpárbaj zajlott le a sandinista védelmi bizottságok fegyveresei és ellenforradalmár elemek között a nicaraugai fővá­ros központjában szerda hajnal­ban — jelentették hivatalos for­rások Managuából. Húsz ellenfor­radalmi fegyveres megadta magát. Ellenforradalmi cselekményekre került sor Nicaragua más városai­ban is, így például szabotázsak­ciókról érkeztek hírek Masayából és Chinendegából is. A managuái tűzpárbajt követően a főváros la-, kossága tömegfelvonuláson tilta­kozott az ellenforradalmi cselek­mények ellen, melyek igyekeznek megzavarni a békés építőmunka menetét Nicaraguában. (AFP) PÁRIZS _________________________ S AONE—79 elnevezéssel a má­sodik világháború óta legnagyobb szabású hadgyakorlat kezdődött meg csütörtökön Franciaország­ban. Valéry Giscard d'Estaing el­nök meghívására több ország meg­figyelői vannak jelen a gyakorla­ton. (UPI) WINDSOR _______________________ Ó ránként 155 kilométeres sebes­séggel száguldó orkán pusztított az Egyesült Államok Connecticut államában. Egy ember életét vesz­tette, mintegy kétszázan megsebe­sültek. A szélvész házakat döntött romba, parkoló gépkocsikat földön tartózkodó repülőgépeket repített a levegőbe. A Bradley nemzetközi repülőtéren — az első becslések szerint több mint százmillió dollár anyagi kár ke­letkezett. (UPI) Törökországban a régóta tartó kivételes állapot körülményei kö­zött október 14-én rendkívül fon­tos részleges választásokat tarta­nak. A választások körülményei­nek leírása önmagában is muta­tója a Törökországot gyötrő po­litikai válság mélységének és az egyes pártok közötti politikai kap­csolatok abszurd voltának. A részleges választásokon meg­újítják a szenátus egyharmadát. Ennél sokkal lényegesebb azon­ban, hogy öt pótválasztást tarta­nak megüresedett képviselőházi helyek betöltésére. Ecevit minisz­terelnök köztársasági néppártja, szociáldemokrata jellegű reform- programmal került hatalomra 1978 januárjában — ezt a prog­ramot az ország politikai és gaz­dasági zűrzavara miatt azonban nem tudta teljesíteni. Parlamenti pozíciói is folyamatosan gyengül­tek. Jelenleg a 450 tagú képvise­lőházban a kormánypárt 209 sza­vazatra számíthat. Az ellenzéki pártok jobboldali-uitranacionalista ellenzéki blokkja összesen 222 biztos szavazatra támaszkodhat. A parlamentben a bizalmat­lansági indítvány megszavazásá­(Folytatás az 1. oldalról.) lyéig — vezető 30 kilométeres, feldíszített útvonalon, az őszi napfényben, élő sorfalat alkotva tíz és tízezrek köszöntötték Leo­nyid Brezsnyevet és a többi szov­jet vendéget. Adlershoftól Karlshorston és a jól ismert Karl-Marx-Allen át vé­gig a Schönheuser Allen Pankow- ig Berlin dolgozói lelkesen ün­nepelték Leonyid Brezsnyevet, Erich Honeckert, a Német Demok­(Folytatás az t. oldalról.) tatait, készek vagyunk minden más indítvány megvizsgálására is. Kormányom melegen üdvözöl­te a második SALT-megállapo- dás aláírását. A szerződés alá­írásának és mielőbbi hatályba lépésének a jelentősége — a nemzetközi légkörre gyakorolt pozitív hatásán túl — elsősorban abban áll, hogy megteremti az alapot az újabb előrehaladásra, a stratégiai fegyverzet további korlátozására, majd csökkentésé­re. Meggyőződésünk, hogy a gen­fi leszerelési bizottságban is előbbre lehetne jutni több kér­désben, mindenekelőtt a nukleá­ris leszerelés problémakörében. Megfelelő alapul szolgálnak eh­hez a szocialista országok javas­latai. Határozott álláspontunk, hogy gátat kell emelni az új tömeg- pusztító fegyverek kifejlesztésé­nek. Kormányom üdvözli a ra­diológiai fegyverek eltiltására irányuló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által külön- külön beterjesztett nemzetközi egyezménytervezetet. A magyar küldöttség reméli, hogy a második SALT-megálla- podás a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokra is kedvező hatást gyakorol. Itt még nem sikerült érvényre juttatni azokat az alap­vető elveket, amelyek lehetővé tették a SALT-megállapodás lét­rejöttét. A szocialista országok még nem kaptak érdemi választ sem az 1978 júniusában benyúj­tott áfogó javaslatukra, sem az ez év júniusában tett részjavas­latukra, pedig az tartalmazza a NATO-áMamok 1978 decemberi részjavaslatának számos elemét is. A NATO-államok arra sem hajlandók, hogy a tárgyalások időtartamára az érintett haderők létszámát befagyasszák. Mindez azt bizonyíja, hogy a NATO-or- szágok nem tartják szem előtt az egyenlő biztonság elvét, és egyoldalú előnyöket akarnak ki­csikarni. A Varsói Szerződés tagállamai készek érdemi tárgyalásokat foly­tatni és megállapodni bármilyen fegyverfajta korlátozásáról, csök­kentéséről, sőt teljes megsemmi­sítéséről is. Készségüket ismétel­ten kinyilvánították a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1978. novemberi ülé­séről, majd a külügyminiszteri bi­zottság májusi budapesti üléséről kiadott közleményben. Ugyanak­hoz és így a kormány megbukta­tásához 226 szavazat szükséges. A mostani öt pótválasztás közül há­rom olyan körzetben lesz, ahol a jobboldalnak hagyományosan erős pozíciói vannak. A török kormány sorsa ily módon azon múlik, hogy meg tud-e „kapaszkodni” a másik két választókerületben. Ha a ket­tő közül csak az egyiket is el­veszíti, gyors bukása szinte biz­tosra vehető! A politikai válság ilyen kiélező­déséhez és a kormány ingatagsá­gához az vezetett, hogy a válság­gyötörte Törökországban a két nagy párt (a köztársasági nép­párt és a korábban hatalmon levő nagyburzsoá-vallási erőkre tá­maszkodó igazságpárt) egyike sem képes egymagában a kor­mányzásra. Ebből a helyzetből az követke­zik, hogy szövetséget kell kötniök a török politika peremén elhelyez­kedő pártokkal. Ilyen az ultrana­cionalista, sőt fasiszta vonásokat mutató nemzeti akciópárt, va­lamint a szélsőséges mohamedán képviselő nemzeti üdv pártja. E sajátos kényszer következtében ezek a pártok tényleges erejüket ratikus Köztársaság és a Szovjet­unió testvéri egységét, összefor- rottságát. » Erich Honecker csütörtökön délután az NDK Államtanácsának palotájában „A Német Demokra­tikus Köztársaság hőse” címmel és a Kari Marx-renddel, az NDK legmagasabb kitüntetésével tün­tette ki az NDK megalapításának 30. évfordulója alkalmából Leó­kor alá kell húzni, hogy minden olyan intézkedés, amely a kiala­kult katonai erőegyensúly meg­bontásával fenyeget, csak elmér­gesítheti a helyzetet. Az ENSZ közgyűlésének most folyó ülésszakától mi azt várjuk, hogy megfelelő határozatokat hoz a leszerelési folyamat előmozdí­tására, a konkrét kérdésekről fo­lyó tárgyalások gyorsítására, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása és az enyhülés ka­tonai térre történő kiterjesztése érdekében. A magyar küldöttség üdvözli az ebben a szellemben fo­gant csehszlovák javaslatot, amely nyilatkozat elfogadását irányozza elő a leszereléssel kapcsolatos nemzetközi együttműködésről. E fórumon egyesek évek óta szónokolnak a hegemonizmus el­len. Kormányom álláspontja vilá­gos: mi ellene voltunk és vagyunk a hegemóniára, az egyeduralomra való törekvésnek, bárhol is ta­pasztalható az. Éppen ebből kiin­dulva egyetértünk azzal, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a nem­zetközi kapcsolatokban a hegemo­nizmus megengedhetetlenségére vonatkozó szovjet javaslatot. Bi­zonyos, hogy ennek a jávaslatnak a megtárgyalása és elfogadása hozzájárul a nemzetközi légkör ja­vításához, és megmutatja, hogy kik szállnak valóban szembe a hege- monizmussal. Nyugtalansággal tölt el bennün­ket, hogy a délkelet-ázsiai tér­ségben ismét feszültté vált a hely­zet. Ennek alapvető oka a kínai vezetés hegemonisztikus, expan- zionista politikája, amely a Viet­nami Szocialista Köztársaság elle­ni fegyveres agressziótól sem riadt vissza. Szerepet játszott a veszé­lyes helyzet kialakulásában az a magatartás is, amelyet a fejlett tőkés országok egyes politikusai tanúsítottak, és amelyet nehéz nem az agresszor bátorításaként felfogni. Igen sajnálatos, hogy szá­mos ország — tartva a kínai veze­tés kiszámíthatatlan reakciójától — semleges pozíciót foglalt el eb­ben a nagyon is határozott kiál­lást követelő ügyben. Teljesen vi­lágos, hogy a kínai vezetők ag­resszív politikája, fegyveres tá­madása Vietnam ellen, újabb kí­nai „büntető akció” kilátásba he­lyezése, a kínai vezetés szüntelen politikai nyomása é& beavatkozá­sa a Vietnami Szocalista Köztár­saság, Xaosz és Kambodzsa Belső ügyeibe, nemcsak Indokína béké­jét fenyegeti, hanem általában- a nemzetközi békét és biztonságot is. messze meghaladó módon befo­lyásolják a török belpolitikát. A jelenlegi részleges választások ki­menetele éppen azon múlik, hogy a kritikus választókerületekben Demirel pártja és a két szélsősége­sen jobboldali párt képes lesz-e az egységes fellépésre, vagy leg­alábbis arra, hogy a választások után a parlamentben egyesítsék erőiket Ecevit ellen. Október derekán ily módon el­dől, hogy viszonylag gyorsan bu­kik-e Ecevit kormánya, vagy hosszabb „agóniára” kell számíta­ni. A kormánypárt egy ideig a Demireltől elpártolt lázadók par­lamenti támogatásával tartotta magát felszínen. Miután ezek is elhagyták, a kormánypárt el­veszítette parlamenti többségét. Általános vélemény szerint így a választások kimenetele csak buká­sának időpontjára lehet hatással. A politikai válság mélyén ter­mészetszerűen egy sokkal lénye­gesebb gazdasági válság húzódik meg. Az olajárak emelkedése, amely azt eredményezte, hogy az importált olajért csaknem annyit kell fizetni, mint amennyi az or­szág teljes exportbevétele — en­nek a válságnak fontos, de nem meghatározó eleme. Az olaj ár­robbanása Törökországban egy olyan gazdaságot ért, amelyet mát korábban is a kereskedelmi mér­leg óriási deficitje, az alapvető fogyasztási cikkek hiánya, a gyors nyid Brezsnyevet, a marxizmus— leninizmus eszméinek győzelem­re viteléért, a világ békéjéért, és biztonságáért vívott küzdelemben, valamint az SZKP és az NSZEP, s a Szovjetunió és az NDK test­véri harci szövetségének erősíté­se terén szerzett kimagasló érde­meiért. A szovjet államfő másodízben részesült ezekben a kitüntetések­ben. (MTI) A kambodzsai nép egyetlen és törvényes képviselőjének, a tény­leges hatalmat gyakorló Kambod­zsai Népi Forradalmi Tanácsnak általános nemzetközi elismerése jelentős mértékben hozzájárulná d sokat szenvedett kambodzsai nép felemelkedéséhez, a térség országainak békés, jószomszédi kapcsolataihoz és együttműködé­sük előmozdításához. Kormányom határozott álláspontja, hogy az ENSZ-ben és valamennyi nsmzeF- közi szervezetben a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács képvise­lőinek el kell foglalniuk az őket megillető jogos helyüket. Az utóbbi években jelentős vál­tozás ment végbe a Közép-Kele­ten. Afganisztánban győzött a népi forradalom, de harcot kell vívnia az ellenforradalmárokkal és az őket segítő külföldi erőkkel. Kormányom szolidáris az afgán forradalommal és mellette á'l ne­héz harcában. Napjaink eseményei azt mutat­ják. hogy Latin-Amerika országai mind aktívabban vesznek részt a függőségtől mentes, demokratikus politikai és gazdasági fejlődésért folyó harcban. Üdvözöljük a ni- caraguai demokratikus fordulatot és elítéljük azokat a mesterkedé­seket, amelyeknek célja az, hogy a nép érdekeivel ellentétes meg­oldásokat erőltessenek erre az or­szágra. A sokat szenvedett nica- raguai nép maga döntse el, hogy milyen úton akar járni. A magyar kormány változatla­nul szolidáris az izraeli agresszió következményeinek felszámolá­sáért, az igazságos és tartós kö­zel-keleti rendezésért harcoló arab népekkel. A tartós és igazságos rendezés csak az összes érdekelt fél — köztük a Palesztin Felsza- badítási Szervezet — egyenjogú részvételével teremthető meg, és ennek során biztosítani kell a Pa­lesztinái arab nép önálló állam alapítására való jogát is. Az el nem kötelezett mozgalom­nak a közelmúltban Havannában lezajlott csúcsértekezlete hűen tükrözte azt a fontos szerepet, amelyet a mozgalom a nemzetkö­zi politikai alakításában játszik. Az állam- és kormányfők e ta­lálkozója — hagyományait foly­tatva — ezúttal is szót emelt az imperializmus, a gyarmatos'ftás, a neokolonializmus, a faj üldözés el­len és a leszerelés mellett. A ma­gyar kormány támogatja az el nem kötelezett mozgalom igazsá­gos törekvéseit, és egyetért a ha­vannai deklaráció mondanivalójá­nak lényegével. infláció és a nagyarányú munka- nélküliség jellemzett. Az olaj ár­robbanása ezt a folyamatot meggyorsította, és azt eredményez­te, hogy az infláció üteme ebben az évben eléri a 100 százalékot. A több milliós munkanélküli-sereg pontos nagyságát a fel sem mér­hető mezőgazdasági munkanélkü­liség miatt valójában nem isme­rik. Ebben az általános politikai­gazdasági válságban egyre több esély van arra, hogy Törökország­ban előbb-utóbb napirendre ke­rül a hadsereg esetleges hatalom­átvételi kísérletének lehetősége. Az elmúlt évtizedek során Török­ország több ízben élt közvetlen katonai kormányzat alatt. Voltak olyan, ugyancsak több évig tartó időszakok, amikor a formailag polgári kormányzat létét a kulisz- szák mögött figyelő hadsereg ga­rantálta. Jelenleg is az a helyzet, hogy a kivételes állapot végrehaj­tója a hadsereg, amely ily módon megőrizte hatalmi pozícióit. Mindez arra mutat, hogy az ok­tóber közepére kiírt részleges vá­lasztások jóformán az eredmény­től függetlenül olyan új politikai szakasz kezdetét jelenthetik Tö­rökországban, amelyet a belpoli­tikai áramlat jobbratolódása és a hadsereg egyidejű, a jelenleginél nyíltabb színrelépése jellemez. —I —e Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-közgyíílésen TÖRÖKORSZÁG Csőd és választások Konsztantin Karamanlisz Budapestre érkezik Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa el­nökének meghívására, Konsztantin Karamanlisz, a Görög Köztársa­ság miniszterelnöke október 5-én, pénteken hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik. (MTI) Konsztantin Karamanlisz 1907. február 23-án született az észak- görögországi Protiban. Az athéni egyetemen jogot végzett. majd ügyvédként tevékenykedett. Fiatalon bekapcsolódott a po­litikai életbe, már 28 éves korá­ban parlamenti képviselővé vá­lasztották. Johannesz Metaxasz diktatúrája, majd az olasz—né­met megszállás idején visszavo­nult a politikai tevékenységtől. 1946-ban ismét parlamenti kép­viselővé bálasztották. 1946—1955 között a kormány tagja (a köz­munkaügyi, a közlekedésügyi, a népjóléti és a honvédelmi tárcák minisztere volt, majd 1955-ben miniszterelnökké nevezték ki. Nem sokkal ezután megalapítot­ta a „nemzeti radikális uniót”, (az ERE-t), és a következő vá­lasztásokon e párt színeiben in­dult. Az 1963-as választásokon Kara­manlisz pártja nem szerezte meg a szükséges többséget, s így nem volt lehetősége kormányt alakí­tani. Ugyanebben az évben le­mondott az ERE vezetéséről, és Párizsban telepedett le. A görög politikai helyzetet innen is élénk figyelemmel kisérte, és szoros kapcsolatot tartott fenn több kül­földi politikussal, elsősorban a francia politikai élet kiemelkedő személyiségeivel. Bírálta a ha­talomra került katonai rezsim politikáját. A junta bukását kö­vetően Karamanliszt hazahívták Párizsból; 1974. július 24-én megalakította kormányát, és az­óta Görögország miniszterelnöke­ként egyben a görög parlament legerősebb politikai pártjának, az „Üj Demokrácia” elnevezésű pártnak a vezetőjeként tevé­kenykedik. Személyében első al­kalommal üdvözölhetjük hazánk­ban Görögország kormányfőjét. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Ziaul Hak bombája A címbeli fogalmazás nem puszta újságírói fogás. Minden jei arra vall, hogy Ziaul Hak pa­kisztáni tábornokelnöknek való­ban van bombája, de legalábbis nukleáris szerkezete, amelynek robbantására a Karacsiban meg­jelenő Star című lap szerint a közeljövőben sor kerül. S hogy az említett lap nem légből ka­pott információkkal traktálja ol­vasóit, arra kettős bizonysággal is rendelkezünk; először, is , a szóban forgó újság a; kormányhoz közelálló körökre hivatkozva kö­zölte értesülését; másodszor Ziaul Hak tájékoztatta az indiai kor­mányt a küszöbön álló esemény­ről, hozzátéve, hogy az semmi­képpen sem irányul a hatalmas szomszéd ország ellen. Ez több mint szomorú hír, két okból érdemel figyelmet. Először is a tábornok a minap jelentette be — az általa 1977 nyarán vég­rehajtott puccs óta immár nyol­cadszor —, hogy a közeljövőben mégis megtartják a parlamenti választásokat. Ha ígéretét bevált­ja, a pakisztáni választók milliói úgy járulnak majd az urnákhoz, hogy nem adnak számukra lehe­tőséget az alternatívák mérle­gelésére, merthogy — nincs al­ternatíva. A tábornok ugyanis azt is bejelentette, hogy a parla­menti mandátumokért folyó ver­sengésből eleve kizárja az ország két legnagyobb ellenzéki pártját, a Pakisztáni Néppártot és a Pa­kisztáni Nemzeti Szövetséget. Az indoklás: az említett pártok meg­sértették az alkotmányos elő­írásokat. Az érvelés azonban sántít, hi­szen éppen a szóban forgó előírá­sok nélkülözik az alkotmányos­ságot. Miután Ziaul Hak hiába végeztette ki Zulfikar Ali Bhut- tcl, hiába záratta börtönbe fele­ségét és lányát, az egykori mi­niszterelnök pártja a legerősebb politikai pártnak bizonyult. Bhutto szülőhelye pedig afféle nemzeti zarándokhellyé változott, ahol a nemzet apraja-nagyja nemi csupán a halott, lelkiüdvös- ségéért imádkozik, hanem fenn­hangon követeli a polgári de­mokratikus kormányzási formá­hoz való visszatérést, nem utol­sósorban azokat az — ugyancsak többször bejelentett, de elma­radt — reformintézkedéseket, amelyek kivezethetnék az orszá­got igen súlyos gazdasági hely­zetéből. E tények ismeretében Ziaul Hak a választásokat sza­bályozó alkotmányos előírásokat önkényesen megváltoztatva zárta ki a versengésből két legerősebb ellenfelét. Ziaul Hak azonban az ígért re­formok helyett a tényleges vá­lasztást nem kínáló szavazást és a nukleáris szerkezetet tette le a nemzet asztalára. Sovány vigasz a jobb életkörülményekre vágyó millióknak, egyszersmind súlyos fenyegetés a környező, antiimpe- rislista külpolitikát folytató ha­ladó társadalmi változásokat vég­rehajtó országokkal, mindenek­előtt Afganisztánnal szemben. K. A. A párbeszéd nem lesz könnyű, sem pedig rövid (APN-kommentár a szovjet—kínai tárgyalásokról) A Moszkvában megkezdődött szovjet—kínai tárgyalásokról ír A. Szergej, az APN szovjet saj­tóügynökség kommentátora. Rá­mutat, hogy a felek a szeptem­ber 27-i előzetes találkozón meg­állapodtak: a tárgyalásokat fel­váltva Moszkvában és Pekingben tartják. Megállapodás született arról is, hogy a határkérdések rendezéséről folyó tárgyalásokat a jövőben felváltva tartják a szovjet és a kínai fővárosban. A szovjet—kínai párbeszéd megkezdése széles körű visszhan­got váltott ki a világban. Ez tel­jesen érthető, hiszen a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak esetleges javulása pozitív hatással lehet a nemzet­közi légkör megjavulására. A tő­kés országok sajtójában ugyan­akkor a hangsúlyozott objektív hangnem ellenére gyakorta lehet pesszimista előrejelzéssel talál­kozni. Az imperialista stratégák pedig, akik Peking szovjetelle- tiességének figyelembevételével határozzák el külpolitikai lépé­seiket, távolról sem érdekeltek a Szcvjetunió és a Kínai Népköz- társaság kapcsolatainak normali­zálásában. Mindenesetre tény, hogy a tárgyalások Moszkvában megkez­dődtek. Természetesen mindenki tudatában van annak, hogy a párbeszéd nem lesz sem könnyű, sem pedig rövid. A két ország konfrontációjára azonban sem­milyen objektív alap sincs. A Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság kapcsolatainak normali­zálása megfelelne mind a szov­jet. mind pedig a kínai nép ér­dekeinek. pozitív szerepet játsz­hatna abban, hogy az enyhülés átfogó jellegűvé váljék, hozzájá­rulhatna a nemzetközi béke és biztonság megszilárdulásához — hangsúlyozza az APN kommen­tátora. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Októberben fokozott közúti ellenőrzés az országban Októberben — a közlekedési balesetek megelőzése, a forgalom fo­lyamatosságának, zavartalanságának biztosítása érdekében — az egész országra kiterjedő fokozott közúti közlekedési ellenőrzést tar­tanak a rendőri szervek. Az ellenőrzésben részt vesznek a KPM autó­felügyelete és a Volán Tröszt ellenőrei, a közlekedési hatóságok szak-; emberei, valamint a rendőrség önkéntes segítői is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom