Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

■ 1 « ö> PETŐFI NÉPE % '979 október 31. Nagybaracskán is egyre több a feladat A nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet Petőfi és Dózsa állattenyésztő szocialista brigádja a délelőtti és a déli pihenőidő alatt, társadalmi munkában 15 hektár szőlőt szü­retelt le a 79 hektárnyi üzemi ültetvény terméséből. A bri­gádok naponta, reggel 5-től 9-ig ellátták az ezernél több szarvasmarhát, a 4700 sertést, a délután kezdődő újabb ete­tésig és egyéb állattenyésztő telepi munkáig pedig szőlőt szüreteltek három napon át. így került biztonságba az emlí­tett területről a termés. Az őszi betakarításban segítettek a diákok is, de még így sem győzték a termelőszövetkezetben a munkát, ezért volt szükség a'szocialista brigádok közreműködésére. Szendrői József üzemgazdász elmondja: — Az összefogás jellemző a szö­vetkezet brigádjaira és az állatte­nyésztők példája csak egy a sok közül, szükség van minden mun­káskézre. Gyakorlatilag az őszi érésű növények termését már csaknem betakarítottuk, a fagy­kár ellenére jól termett a szőlő, az almából jelentős mennyiség ment exportra a Német Demokra­tikus Köztársaságba és a Szovjet­unióba. A szőlőszüretben egyébként még az iroda dolgozói, az elnök és a párttitkár is részt vettek. így aztán időben biztonságba került a termés. Most már a jövő évi ke­nyérnek való vetése van soron, hiszen ez alapozza meg részben a következő esztendő eredményeit. A nagybaracskai Haladás a ba­jai járás egyik legjobb szövetke­zete és az idén is az átlagnál jobb termést értek el búzából, kukori­cából, napraforgóból. Az ered­ményeket elősegítette, hogy tag­ja a szövetkezet a nádudvariak által kezdeményezett KITE nevű növénytermesztési rendszernek, beléptek a Bácsalmási Naprafor­gótermelési Rendszerbe is, az idén 230 hektáron termesztettek a rendszer számára hibrid vető­magot. A takarékosság, a hatékonyság, a költségek csökkentése, a hoza­mok növelése állandó feladat, és ez adja a közös gazdaság pénzügyi stabilitását is. A szélsőséges idő­járás okozta károkat megfelelő intézkedésekkel, elsősorban gon­dos agrotechnikával, technológiá­val ellensúlyozták. Ennek köszön­hetők a már említett, az átlagnál jóval magasabb terméseredmé­nyek. „ A folyékony és a villamos ener­giával való gazdálkodásról Ko­vács János energetikussal váltot­tunk szót. — Termelőszövetkezetünk ener­giagazdálkodásának célja a ter­meléshez szükséges igények ki­elégítése, a megfelelő energeti­kai berendezések megválasztása és azok optimális kihasználása — hangoztatta. Évenként energiatakarékossági intézkedési tervet készítenek, amelyben a feladatokat szemé­lyekre bontják. Ezt negyedéven­ként ellenőrzik. Az energetikus a következőkről tájékoztat még: — A központtól több kilométer távolságra dolgozó kombájnok, a nagy teljesítményű traktorok, a helyszínre "kijuttatott tartályokból tankolnak, így jelentős mennyi­• Kárász György traktoros tolólappal továbbítja a szemes kukoricát a szárítóberendezés fogadó garatjába a nagybaracskai Haladás Ter­melőszövetkezetben. (Straszer András felvétele) ségű üzemanyag takarítható meg és termelékenyebb a munka. Folyékony energiából máris megtakarítást értünk el, amely összesen 540 ezer forintot tesz ki. A villamosenergia-felhasznáJás- ban szintén értünk el eredmé­nyeket. Jelentős költségcsökken­tés valósult meg a fázisjavító kondenzátorok felszerelésével. Nagy mennyiségű villamos ener­giát használunk fel, a járásban mi vagyunk a második legna­gyobb fogyasztók. Itt is van 10 százalékos megtakarításunk már. A hátralevő negyedévet tekintve, minden remény megvan arra, hogy továbbra is ezen az úton haladunk és sikerült mérsékelni az energiafelhasználást az éssze­rűség határain belül. A nagybaracskai termelőszövet­kezet szorgalmas tagsága a mun­kának nagy részét már befejezte. Most azon munkálkodnak, hogy felkészüljenek a jövő esztendőre, igazodva a megváltozott közgaz­dasági szabályozókhoz. Az idei tapasztalatok alapján mind a nö­vénytermesztésben, mind az ál­lattenyésztésben keresik azokat a lehetőségeket, amelyek ellensú­lyozzák az ipari termelésből szár­mazó anyagok költségnövekedé­sét és elősegítik a hatékonyabb termelést. — A magasabb követelmé­nyekhez történő alkalmazkodás — hangoztatja Szendrői József —- szinte napi feladatunk, bízunk benne, hogy sikerül nemcsak szin­ten tartani a gazdálkodást, ha­nem jelentősen előbbre is lépni a következő esztendőben. . K. S­■ KÉRDEZZEN - FELELÜNK ■ Ki jogosult felvenni az életbiztosítási térítést? A kiskunhalasi P. I. CSÉB-tag és ugyanilyen biztosítással rendel­kezett a nemrég tragikusan el­hunyt élettársa is. Olvasónk egye­dül fedezte a temetés teljes költ­ségét, ami jelentős anyagi meg­terhelés volt számára, részint ezért sürgeti, hogy megkapja a halál­eset után járó életbiztosítási ösz- szeget. Nagyon elkeseredett, mert többektől hallotta, sem a saját, sem a meghalt hozzátartozója jo­gán nem részesülhet ebben a pénzben, melyet a kiskorú félár­váknak juttatnak el, akik az édes­apjuk háztartásában élnek. „Való­ban effélét tartalmaz az előírás is?” — kérdezi. Értesülése lényegében megegye­zik a Csoportos Élet- és Baleset- biztosítás szabálya egyik fontos kitételével, miszerint ha az élet­társ a CSÉB-tagságával kapcsola­A kecskeméti Széchenyivárosból érkezett szerkesztőségünkbe a „Házfelügyelők” jeligéjű levél. Feladói úgy tudják, vannak a me­gyeszékhelyen olyan lakótömbök, melyek házfelügyelői nem fizetnek fűtési díjat. „Ugyanazon munkát végezzük mindannyian, mégsem egyforma kedvezményt élvezhe­tünk?” — tudakolják olvasóink. A közérdeklődésre számot tartó ügyben a Kecskeméti Ingatlanke­zelő Vállalat főmérnökétől, Király Józseftől kértünk tájékoztatást. Mint elmondotta, a házfelügyelők feladata, következésképp a mun­kaszerződése szinte szóról szóra tos biztosítási összeg kedvezmé­nyezettjeként nem jelölte meg önt a hivatalosan elfogadott módon, a halált követően ilyen jogcímen fo­lyósítandó pénze a törvényes örö­köst illeti. Vagyis a kiskorú gyer­mekeket, akik részére • a gyám­ügyi hatóság közreműködésével utalják ki az összeget. Meg kell itt jegyezni, hogy a kifizetésre né­hány esetben nem kerülhet sor, például akkor, amikor a halál szándékos cselekménynek a követ­kezménye. Ami pedig a szóvá tett anyagi gondokat illeti, azok mér­sékelhetők, hiszen köztudott, a társadalombiztosítási törvény ér­telmében temetési segély illeti meg az eltemettetőt. Ha ezt még nem vette igénybe, forduljon ké­relmével a munkáltatójához, s amennyiben ott nincs SZTK-ki- fizetőhely, a megyei társadalom- biztosítási igazgatósághoz. megegyezik, előnyökhöz, kiváltsá­gos helyzethez tehát egyikük sem juthat. Az említett értesülés kü­lönben csak annyiban igaz, való­ban voltak a városban házfelügye­lők, akik vállalati adminisztrációs hiba folytán egy ideig nem fizet­tek fűtési díjat. Tartozásuk érde­kében már megtörténtek a szük­séges intézkedések. E munkakör­ről azt kell tudni, szolgálati la­kással, valamint a lakbérfizetési kötelezettség alóli mentességgel jár, a világítás, fűtés stb. költsé­geit éppen ezért minden házfel­ügyelőnek fizetnie kell, ahogy te­szi a többi érintett állampolgár is. A korszerű kukoricatermesztés módszerei • Cj hatsoros lengyel kukoricakombájn. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az elmúlt egy-két évtized a mezőgazdaságban a kukorica ter­mesztés terén hozott legnagyobb fejlődést. A „robbanást” a bioló­giai eredmények é# a korszerű technika szakszerű alkalmazásá­val érték el a különféle kukori­catermesztési rendszerekben. Ennek a pázsitfűfélékhez tar­tozó növénynek az őshonában, Amerikában századunk elején felismerték azt a tulajdonságát, hogy a két különböző kukorica- növény-egyed kereszteződéséből származó utód erőteljesebben fej­lődik. mint a két „szülő” külön- kiilön. Ebből a felismerésből fej­lődött ki a ma általánosan hasz­nált nagy hozamú hibridvetőma - gok termesztése. Olyan technológia kellett, amellyel a legjobb hibridek ké­pességeit kihozva művelhető a talaj, és a mezőgazdaságban köz­ismert munkaerőhiány miatt ke­vesebb ember is nagyobb terü­letet művelhet meg. A kuko­ricatáblákon különösen alkalma­sak a hatalmas hátsó ikergumike­rekű, 145 lóerős traktorok, ame­lyek 6,70 métear szélességű por- hanyító tárcsákat is vontatnak a szántáson. A vetőgépek nemcsak vetni tudnak, hanem egyidejűleg talajt fertőtlenítenek, műtrágyát adagolnak és gyomirtószert szór­nak ki. A legújabb vetőgépek ej­tőcsatornáiban fotocellák szám - lálják az elvetett szemeket, se­gítségükkel a traktoros az előtte elhelyezett monitor lámpáin el­lenőrizheti, hogy egyenletes-e a vetés. A modern kombájnok egyszer­re négy vagy hat sor kukoricát törnek, morzsolnak, le, s időn­ként szállító járművekbe ürítik a szemtermést. De fel vannak szerelve a gazdaságok szárítók­kal is, arriélyek a kellő nedves­ségtartalomig szárítják ki a sze­meket, hogy gond nélkül történ­jék a téli tárolás. Űj szakkönyvek Ezúttal a mezőgazdasági gépe­sítéssel kapcsolatos néhány műre hívjuk fel a figyelmet. „Sertéstelepek gépei, berende­zései” címmel jelent meg Csorna Mihály könyve, a Korszerű me­zőgazdasági technika sorozatban. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése után a sertéstartás gé­pesítése rohamosan fejlődött. En­nek a fejlődésnek a szakaszait, termelési formáit elemzi munká­jában a szerző. Tiboldi Vilmos szerkesztésében olvashatjuk a „Gépek üzemelte­tése a mezőgazdaságban” című szakmai kiadványt. A korszerű és gazdaságos mezőgazdasági ter­melőmunka egyik alapfeltétele a maximálisan kihasználható gé­pek szakszerű üzemeltetése. A kö­tetben a szántóföldi gépcsopor­tokról és az erőgépek belső égésű motorjaival szemben támasztott követelményekről, az üzemelési veszteségekről olvashatunk. Janik József—Remsei Nándor közös munkája a „Mezőgazdasági gépek üzemben tartásaA kö­tet célkitűzése a mezőgazdasági gépek fenntartásával kapcsola­tos általános tudnivalók bemuta­tása Mennyi rendes szabadság jár a gyes után? A ladánybenei Bánszki Istvánné három évvel ezelőtt vette ki elő­ször gyermekgondozási szabadsá­gát, s még ez véget sem ért, ami­kor idén tavasszal életet adott második kicsijének, akivel rövid­del ezelőtt ment el gyes-re. A na­pokban munkahelyén járt, a me­zőgazdasági szakszövetkezetben, ahol közölték vele, a kétszeri gyes után is csak az egyévi munkának megfelelő rendes szabadságra jo­gosult. Szerinte tévesen informál­ták, de hogy ez ügyben megnyu­godjon, válaszunkat várja a kér­désre: mit mond az ezzel kapcso­latos rendelkezés? Több mint tíz esztendeje van hatályban az a munkaügyi minisz­teri rendelet, mely leszögezi, hogy a munkaviszonyban álló kisgyer­mekes anyát a gyermekgondozási segélyezés idejére — ez a gyer­mek három éves koráig tarthat — megilleti a fizetéssel járó egyévi rendes, tehát a 12 nap alap- és a kétévenként 1 nappal szaporodó pótszabadság. S ha a gyes alatt újra szül a nő, a következő gyes első évére ugyancsak jogosult e szabadság igénybevételére. Mint­hogy ez pénzben nem váltható meg, kiadására lehetőleg az anya munkába való visszatérésekor kell sor kerülnie. Ha az ebbéli jogának érvényesítése nehézségekbe ütkö­zik, a szövetkezeti nőbizottság se­gítségét kérje, indokolt esetben pedig a helyi munkaügyi döntőbi­zottsághoz forduljon orvoslásért. Kötelező-e megvásárolni a minőséghibás építőanyagot? A szabadszállási Kővári Károly- né 900 darab tetőcserepet vásárolt nemrégen a helyi TÜZÉP-telepen. Odahaza döbbent rá, hogy a ki­szállított mennyiség csaknem tíz százaléka hasznavehetetlen. Emiatt gyorsan reklamált ugyan, de hiá­ba, mert az eladók közölték, bizo­nyos tételű törött cserepet mu­száj megvennie. „Én a teljes ér­tékű áruért fizettem. Tényleg el kell fogadnom a rossz minőségűt is?” — érdeklődik a panaszos. Az Alföldi Tüzelőszer- és Épí­tőanyag Kereskedelmi Vállalattól arról informálódtunk, hogy kizá­rólag téglából adható el fél da­rab, kevéske mennyiségben. Más árura, történetesen a cserépre nem alkalmazható ez az előírás. Ha mégis sor kerül ilyesféle sajnála­tos gyakorlatra, ami ráadásul a szóbeli reklamáció révén sem nyer elintézést, a történteket fel kelt jegyezni a vásárlók könyvébe, melynek ellenőrzése után azonnal foglalkoznak érdemben az üggyel az illetékesek. Nem kocsmai téma Zsúfolt helyiség, füst, pohár­csörgés, hangoskodó emberek. Az egyik állópult mellett, láthatóan heves vitába bonyolódtak, a sö­röskorsókat emelgetve. Az ove- rálos, szikár, javakorabeli ember, csak a vitázókra bámulva kö­nyököl, s ritkán morog közbe va­lamit. A másik, egy bőrkabátos, kopaszodó férfi, nagy füstfelhő­ket eregetve magyaráz a mellet­te álló, kopott farmeröltönyt vi­selő, bajszos fiatalembernek. Oly­kor suttogóra fogja, s közelebb hajol a másikhoz, aki poharára meredve hallgatja. Valami rejté­lyes dologról lehet szó, olvasom le az arcokról, s kíváncsi ember lévén, kicsit közelebb húzódok a beszélgetőkhöz. — A kocsmában mindenkinek nagy pofája van — szólal meg a farmeröltönyös. — Ez se jó, meg az se, ezt se így kellene meg azt se ... Nem itt kell acsarkod- ni, hanem ott, ahol változtatni is lehet azon, ami rossz. Meg­mondani világosan, hogy min, hogyan és miért! Ez a tiszta munka... — Fiatal hevesség! — kacsint az overálosra a kopaszodó. — Valamikor én is így gondolkod­tam — folytatja heherészve, s arcán apai mosoly. — De az élet... — Na, hagyjuk az óhéber szö­veget! — legyint bosszúsan a fiatalabb. — Azt hiszed, hogy ez a sablonduma mindenre rá­húzható? Te is látod a bajo­kat, de elfordulsz tőlük, aztán befordulsz velük a kocsmába, hogy kitálald nekünk valameny- nyit. Egyébként sem hiszem, hogy a hétvégi házad tapétázá­sán, vagy a kocsid motorhibáin kívül különösebben izgatna bár­mi is... — Felesleges viták ezek — dünnyögi az overálos. — Minden ember másképpen látja a dolgo­kat ... — De ő nem! — érvel a far­meröltönyös. — Hiszen most mesélte el az üzem szervezési hibáit, melléfogásait, főnökeinek sötét ügyeit. De miért nekünk? Miért nem a megfelelő helyen mondod el ugyanezt? Félsz? A bőrkabátosnak most komo- rabb, zártabb az arca, s úgy lá­tom, egy kicsit remeg a keze is, ahogy a korsó fülét markolász- sza. — Semmi közöd hozzá, hogy mit hogyan teszek, vagy hogy mit mondok és mit nem. Az én dolgom. — Csak képzeled! Szerintem az üzemé is, amit csak sajnálni tudok, ha ilyen vezetője van ... — Igyunk, s beszéljünk inkább a lányokról — szól közbe békítő- leg az overálos, érezve, hogy kezd elmérgesedni a helyzet. — Minek vitatkozni olyan dolgokról, amit a nálunk okosabbak se tudnak megoldani... — Persze, hogy nem, ha ilyen káderekre kell támaszkodniuk, mint ő is! — E kijelentés lát­hatóan meglepi a bőrkabátost. Düh lobban a szemében, amitől feje búbjáig elvörösödik, majd idegesen, félénken tekintget kö­rül, felmérve az esetleges hall­gatóságot. Kicsit összébbhúzom magam, s igyekszem másfelé nézni. — De nem is ez a baj — mondja a farmeröltönyös, miután leöntötte torkán a maradék sört. — Ide figyeljetek! Engem különösebben nem mérgesít az, ha valakit nem érdekelnek a társadalmi, a munkahelyi, vagy az egyéb szervezeti problémák. Viszont felmegy a pumpám, ha látom, hogy egyesek észrevesznek bizonyos dolgokat, sőt foglalkoz­tatja is őket, véleményük is van róla, de csak a kocsmában. A barátok között sörözgetve. Miért? Hát min tudunk mi itt változ­tatni, segíteni? Semmin! Csak iszunk, s azt képzeljük, hogy minden feszültséget lemoshatunk néhány pohár sörrel... Miért nem ott mondod el ugyanezeket, ahol kell? — Mit ugrálhatnék én, egy egyszerű művezető? — a kopa­szodó sértődötten gyűri szájába cigarettáját. — Azok ellen ágál­jak, akiknek a beosztásomat kö­szönhetem? Mehetnék vissza sze­relőnek az aknákba! És nekem gondolnom kell a családomra is! Nem mindegy, hogy hatezret, vagy csak hármat viszek haza havonta! — Itt a különbség kettőnk kö­zött. Megalkuvás az átkozott anyagiak miatt... Mit röhögtök? Én kinyitom a pofámat, ha tu­dom, hogy igazam van, s nem az esetleges anyagi következmé­nyeken spekulálok! Mitől, vagy kitől félhetsz, ha őszinte, vagy? Mikor gyógyulnak már ki a gyá­vák ebből a régi betegségből? Én tudom, hogy fi szakmámmal bármikor és bárhol meg tudok élni. De ne csupán az anyagiak határozzák meg, hogy hogyan! Ha tévedtem, vagy ha nem si­kerül bebizonyítani saját igaza­mat, önmagámmal szemben ak­kor is rendeztem a számlát... — Fárasztó már ez a téma — morogja az overálos, s egy újabb körért indul. — Ügy látom, hamar megártott a sör — szólal meg a kopaszodó, a másik zavaros szemeit figyel­ve. — Ne igyál már többet! De a fiatalembert nem lehet eltéríteni a megkezdett témától, s tovább dörgöli véleményét a bőrkabátos orra alá. — Okoskodsz itt, s azt hiszed, hogy borzasztóan érdekes dolgo­kat hordasz össze! — A bőrkabá­tos toporogva nézelődik erre- arra, jelezve, hogy lezárt minden további beszélgetést. — Nem baj — motyogja a másik, s könyöklő kezébe tá­masztva imbolygó fejét, a ki­járatra mered. — Viszont én józanon is el merem mondani, ami a meggyőződésem, nem csak a kocsmában ... Az overálos visszajön a teli korsókkal, s a csaposnőt szidja a lassúságát emlegetve. A kopa­szodó bőrkabátos megjegyzése­ket tesz, hogy véleménye szerint milyen szerelmi élet következ­ménye lehet ez a lassúság, majd részletezni kezdik a pult mögött domborodó bájakat. Csak a far­meröltönyös hallgat a kijáratra meredve még mindig, zavaros szemében a meg nem értett em­berek magányosságával. Elindu­lok a tekintete mutatta út felé, miközben előtörnek emlékeim, sok hasonló, őszinte beszélgetést idézve, amelyeket házibulikon, szűkebb baráti körben, vagy ép­pen a kocsmában hallottam. Mindannyiszor felvetődött ezer­nyi baj, gond, igazságkeresés, „neked megsúgom” őszinteséggel, s talán suttogás is maradt vala­mennyi. Miért? — Ezt kérdezte az előbb a farmeröltönyös fia­talember is. — Miért nem az illetékes fórumokon mondjuk el suttogásainkat, ami valójában a véleményünk, meggyőződésünk? A kijárathoz érve, még egyszer visszanézek a farmeröltönyösre. Mondani kellene valamit neki . .. De mit? Hiszen amit kellene, az nem kocsmai téma .. . Koloh Elek Beszámít-e a jövedelemadó az óvodai térítési díjalapba? Egyik kecskeméti olvasónk gyermeke idén júniustól óvodás. A térítés díjaként először napi 4 forintot kellett utána fizetni, szep­tember 1-től 9 forintra emelték ezt az összeget. A díjalap megál­lapításához még a háztáji gazda­ság jövedelemadóját is figyelem­be vették. Levélírónk szeretné tudni: jogszerűen jártak-e el ez ügyben a hatóságok? A munkaügyi miniszter ez év május 1-én hatályba lépett 4/1979. (III. 14.) MüM számú rendelete szerint a gyermekintézményekben — tehát az óvodában is — fize­tendő térítési díjak alapjául a háztáji és kisegítő gazdaságok úgynevezett kivetéses jövedelem- adóját is be kell számítani, mely­ről a tanács pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve ad ki igazolást. Az ön esetében is e sza­bályt alkalmazta a hatóság. A díj­módosulásra pedig azért került sor szeptember 1-től, mert akkor­tól kezdve kell végrehajtani eme / rendelkezést. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-51« 1 Kell-e fizetnie rezsiköltséget a házfelügyelőnek?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom