Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 250. szám Ára: 1,20 Ft 1979. október 25. csütörtök A munkaerő-gazdálkodásról a megyei tanács végrehajtó A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A szakmunkástanulók helyzete Bács-Kiskunban Tegnap a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága Kiskunhala­son, a városi tanács vb-termé- ben tartotta ülését, amelyen dr. Tóth Imre munkaügyi osztály- vezető terjesztette elő a megyé­ben működő vállalatok munka­erő-gazdálkodásának értékelésé­ről, s a kötelező munkaerő-köz­vetítés tapasztalatairól szóló je­lentést. Részt vett a tanácsko­záson Csutorka Lajos, a Munka­ügyi Minisztérium területi fő­osztályának helyettes vezetője, Suhajda István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője és Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője is. ■ Az előterjesztés szerint Bács- Kiskunban már az elmúlt három évben is sokfelé tapasztalható volt munkaerőhiány. Mindemel­lett az egyes ágazatokban kisebb létszámnövekedés is megfigyel­hető volt. Az 1976—1978-as évek­ben az ipari vállalatok 1091 fő­vel tudták növelni állományi lét­számukat. Hasonlóak voltak a ta­pasztalatok a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben is. A létszámigények ennél na­gyobbak voltak, ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1976 októberében három kategóriába sorolta a vállalatokat. A tapasz; falatok azonban azt mutatják', hogy a létszámnövekedés még­sem mindig azoknál a vállalatok­nál következett be, amelyeknél ezt a folyamatot munkaerő-köz­vetítéssel kívánták segíteni. En­nek okai között említhető, hogy a vállalatok többsége túlzott lét­szám- és szakmunkástanuló­igénnyel jelentkezett. Az sem mozdította előbbre az ügyet, hogy a vállalatok jó részénél nem ala­kult ki a hatékony munkaerő­gazdálkodás. A Hazafias Népfront Bács-Kis- kun megyei elnöksége dr. Dobos László elnökletével tegnap Kecs­keméten ülést tartott. Az elnök­ség első napirendi pontként tár­gyalta „A tanácstagi beszámolók és falugyűlések tapasztalatai, s hatásuk a szocialista demokrácia erősítésére” című jelentést, amit Farkas József, a HNF megyei tit­kára terjesztett elő. A jelentés többek között a kör vetkezőket tartalmazta: „A Haza­fias Népfront bizottságai annak érdekében munkálkodnak, hogy a tanácstagok még szorosabbra fűz­zék kapcsolataikat választóikkal, az üzemi munkahelyi kollektívák­kal, legyenek a helyi közélet ak­tív részesei, és a közérdek figye­lembevételével teljesítsék a vá­lasztók megbízatásait. Kijelentette, hogy a tanácsta­gok többsége eleget tett megbíza­tásának, jól látta el feladatát, bár az utóbbi időben tapasztalható bi­zonyos mértékű fáradtság. Az elnökség elemezve a tanács­tagi beszámolók rendszerét meg­állapította, hogy a tanácstagok többsége sokrétű kapcsolatot tart a választókerület lakóival, az ott tevékenykedő politikai és társa­dalmi szervezetekkel. A beszámo­lók segítik a szocialista demokrá­cia fejlesztését, erősítését, az ak­tív közélet kialakulását. A helyi tanácstagok 88—85 szá­zaléka eleget tett beszámolási kö­telezettségének: A lakosság igény­li a beszámolók megtartását. Erre utal a résztvevők számának ala­. Természetesen jó tapasztalatok is vannak. Az utóbbi időben mér­séklődtek a létszámigények, sőt, egyes vállalatok — mint a Fém­munkás kecskeméti gyára, a BÁCSÉPSZER — csökkenő lét­szám mellett is növelni tudta termelését. S mi több, néhány gyárban, üzemben létszámzárla­tot rendeltek el, ami a munkafe­gyelem javítását is előmozdítot­ta. Tekintettel a tapasztalatokra és az életbe lépő gazdasági szabá­lyozókra, a rendelet bizonyos módosításra szorul. A kiemelt fontosságú üzemekre azonban a jövőben is figyelemmel kell len­ni és korszerűsített közvetítéssel elősegíteni létszámigényeik ki­elégítését. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy a három évvel ezelőtt hozott rendelkezések jól szolgálták a munkaerő-gazdálko­dást, az alkalmazott módszerek felülvizsgálatára azonban szük­ség van. Szorosabb kapcsolatra van szükség az ágazatokat irá­nyító főhatóságok, vállalatok és tanácsi munkaügyi szervek kö­zött. Ennek megteremtésére uta­sította a munkaügyi osztály ve­zetőjét. A továbbiakban a vb a kis­kunhalasi Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának tevékenysé­géről szóló beszámolót vitatta meg. A napirend tárgyalásán részt vett dr. Szabó Miklós, az MSZMP Kiskunhalasi Városi Bi­zottságának első titkára is. A városi tanács vb munkáját elem­ző jelentés ismertette Kiskunha­las gazdasági, szociális, egészség- ügyi és kulturális fejlődését. Ez­után a testületek tevékenységét mutatta be. Hangsúlyozta, hogy különösen a Hazafias Népfront városi bizottságával jó az együtt­kulása is, ami évenként 75—85 ezer fő között változott. A lakóterületi politikai munka jelentős bázisai a lakó- és utca­bizottságok. Az általánosan pozi­tív megítéléssel együtt azonban szükséges, hogy néhány helyen (Kalocsa és Kecskemét városok­ban) a nem működő lakó- és ut­cabizottságok életre keljenek. A tapasztalatok szerint a ta­nácstagok tájékoztatják a válasz­tókat a tanács és az általuk vég­zett munkáról, annak eredményei­ről, s gondjairól. Ismertetik a te­rület fejlesztésének terveit, az ezzel kapcsolatos feladatokat, s beszámolnak a megbízatások tel­jesítéséről. A gyűléseken részt vevők élnek véleménynyilvánítási jogukkal. Elismerik az eredmé­nyeket, bírálnak és bőven vetnek fel hiányosságokat. De a lakosság megjegyzései nem pusztán bírá- lóak, hanem egyre többen tesznek javaslatot a gondok megoldására is. Ismerve az ígéretet, társadal­mi munkával segítséget ajánlanak fel. Annál is inkább így van ez, mert számos probléma évek óta visszatérően jelentkezik, s ame­lyek negatívan hatnak a lakosság hangulatára. Ezek többsége az ellátásbeli, a közlekedési, a szo­ciális, kulturális és egészségügyi területeket érintik. A tanácstagi beszámolókból a lakosság tapasztalja a tanácsok munkájának eredményességét. Néhány helyen azonban kívána­tos javítani a szakigazgatási szer­vek, a tanácsi dolgozók és a ta­Hazánkba látogat a holland külügyminiszter Christoph A. van der Klaauw holland külügyminiszter Púja Fri­gyes külügyminiszter meghívásá­ra ma hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik. (MTI) Lengyel ifjúsági delegáció Budapesten A KISZ Központi Bizottságának meghívására szerdán lengyel if­júsági küldöttség élén hazánkba érkezett Krzystof Trebaczkie- wicz, a Lengyel Szocialista Ifjú­sági Szövetségek Föderációja Fő­tanácsának elnöke. A delegáció fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára, és az ifjúsági szövetség több más vezetője. Délután a KISZ KB székházá­ban megkezdődtek a magyar— lengyel ifjúsági megbeszélések. tárgyalt bizottsága működésük. Az együttesen szer­vezett települést fejlesztő társa­dalmi munka értéke például az elmúlt évben meghaladta a 17 millió forintot. Az előterjesztés a feladatokról szólva aláhúzta, hogy növelni kell az ágazatgazdálko­dási munka tervszerűségét, a be­ruházások megfelelő szintű elő­készítését. Kiskunhalas középfo­kú központi szerepköréből adódó­an, a vonzáskörzetébe tartozó te­lepülések igényeivel jobban össz­hangba kell hozni a városfejlesz­tést. Kérte a megyei tanács vég­rehajtó bizottságát, hogy nyújt­son segítséget a város művelődé­si, szociális és sportlétesítményei­nek fejlesztéséhez. A megyei tanács vb által ké­szített jelentés egészítette ki a városi tanács vb és szervei munkájának értékelését. A je­lentés hangsúlyozta, hogy a kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tes­tületi tevékenysége az utóbbi két esztendőben jelentősen ja­vult, összehangoltabbá vált a tanácsi vezetés, erősödött az apparátus, ugyanakkor tovább kell javítani a hatósági munkát. A végrehajtó bizottságnak azon­ban még rendszeresebbé kell ten­nie szakigazgatási szerveinek be­számoltatását. Lényeges, hogy együttműködési megállapodást kössön a szakmaközi bizottsággal, a KISZ-bizottsággal, s a megyei tanács járási hivatalával. A testület a jelentéseket sok­oldalúan megvitatta és elfogadta, elismerését fejezte ki a város ta­nácsi testületéinek és a lakosság­nak az elért eredményekért. Ez­után a Bács-Kiskun megyei Ta­nács által alapított Művészeti díj idei odaítéléséről hozott határo­zatot. N. O. nácstagok együttműködését. (Kecs­keméten, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason.) A tanácstagi beszámolók meg­tartásához jelentős segítséget ad­nak a járásokban működő tanács­tagi csoportok. De igény van a csoportok összehangoltabb tevé­kenységére. Az eddig tapasztalt eredmé­nyekben jelentős a népfrontbi­zottságok szerepe. Év mint év rendszeresen tárgyalják a tanács és a népfront kapcsolatát, az el­nökségek és a bizottságok ülései­ken értékelik a beszámolók szer­vezésének tapasztalatait. Egyér­telmű igény az, hogy növelni kell a beszámolók számát annak elle­nére, hogy azt a kis létszámú vá­lasztókerületekben a tanácstagok egy része családlátogatással pó­tolja. De azt is meg kell említeni, — mint nehezítő körülményt — hogy a helyi tanácstagok jelentős része nem a választókerületben lakik. Éppen ezért a választópol­gárok természetes igénye az, hogy a helyi tanácstag a választókerü­letből kerüljön ki. összegezve, megállapítható, hogy: a tanácstagok választóke­rületi munkája és a lakossággal való kapcsolata jelentősen előse­gítette a tanácsok és a lakosság együttműködését. A beszámolók alkalmával, és más módon a la­kosság folyamatosan tájékozódik a helyi gondokról és eredmények­ről. (Folytatás a 2. oldalon.) A IX. ifjúmunkás és szakmun­kástanuló napok programjába is jól és hasznosan illeszkedett a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizott­sága tegnapi ülésének fő témája. * Dr. Adorján Mihály megyei KISZ- titkár elnökletével ugyanis az if­júsági mozgalom és a szakmun­kástanulók kapcsolatát, az ebből fakadó időszerű feladatokat, a szakmunkásképző intézetek KISZ- szervezeteinek eszmei-politikai nevelőmunkáját tekintette át a testület, támaszkodva a KISZ KB és a megyei párt-végrehajtóbi­zottság ide vonatkozó legutóbbi határozataira. A vitaindító beszámolót Heré­nyi György, a megyei KlSZibi- zottság munkatársa állította ösz- sze. Elöljáróban néhány érdekes statisztikai adatot közöl. Bács- Kiskun tíz intézetében a 8 álta­lánost végzettek több mint 50 szá­zalékát. csaknem 6600 tanulót ké­peznek tovább. Meghaladja az ezer főt a kecskeméti 607-es és a bajai 609-es ipari iskola létszáma. Kereskedelmi és vendéglátóipari szakmában négy helyen 1657-en folytatják tanulmányaikat, a me­zőgazdaságba — ugyancsak négy településen — 605-en készülnek. A kecskeméti egészségügyi szak­iskolának — kihelyezett bajai és halasi tagozatával együtt — 499 hallgatója van. Tény — mondja a jelentés —, hogy a szakmunkásképzőbe je­lentkezők nagy részének tanulmá­nyi eredménye gyenge, főleg a közismereti tárgyakból, s mintegy kétharmaduk választja csak ön­ként, hivatástudatból a szakmát. A diákok 60 százaléka falusi, ta­nyai környezetből kerül a <tanter­Termelési hagyományainál fog­va. az összpontosított állattenyész­tés, abraktakarmány-termesztés a legjellemzőbb a Bácska és ‘ a Duna-mellék mezőgazdaságára. Ebben a térségben tartják a me­gye sertésállományának több mint 60 százalékát. Baján kezde­ményezték a BKR kukoricater­melési rendszert, amelynek ma már országos méreteket öltött a tevékenysége. A Bajai Mezőgazda- sági Kombinátnál helyezték üzembe az 1970-es évek forduló­ján a Duna—Tisza köze legna­gyobb sertéstelepét. A Duna men­ti város ipari körzetében épül nap­jainkban a 23 gazdaság által ala­pított közös vállalat élelmiszer- ipari üzeme, a Bácskai Vágóhíd és Húskombinát. A sertéstenyésztés, -hizlalás, -értékesítés, -feldolgozás eredmé­nyei és mindennapi gondjai rend­szeres vitatéma a Bácskában és a Duna mellékén. Ezzel függ össze, hogy a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tálya, a Bácsalmási Állami Gaz­daság, a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége szerdán Bácsalmáson rendezte meg az ágazat helyzetét, fejlesztését elemző tanácskozást és szakmai bemutatót. Molnár Mihály, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának helyettes ve­zetője ismertette a sertéstenyész­tés helyzetét. Bács-Kiskun sertés- állománya 1979 első negyedévének végén meghaladta az egymillió­huszonötezret. Gyarapodásának a mértéke az állami és a szövetke­zeti gazdaságokban a legnagyobb, de kiemelkedő arányú a háztáji és kisgazdaságokban is. Az előre nem mekbe és -műhelyekbe, s aüol nincs kollégium, ott ennél is ma­gasabb a bejárók aránya. Három­negyedük szülei fizikai dolgozó, egyötödük nagycsaládból szárma­zik. Mindezek alapvetően befolyá­solják az iskolai KISZ-munka kö­zéppontjában lévő szakmai, ta­nulmányi tevékenységet. A szokásos formák mellett, el­sősorban a népesebb intézetek­ben. alakultak ki sajátos tanul­mányi versenyek. Ilyenek: a „bu­kásmentes alapszervezet”, a „leg­jobb tanulmányi közösség”, a „ta­nulmányi csapatverseny” elneve­zésű akciók, melyek sikere válta­kozó, egyrészt mert a gyerekek­nek csak egy kis hányadát moz­gósítják, másrészt, mert túlságo­san a számszerű előmenetelre koncentrálnak. Ezekből aztán, a jó hagyományoka* átvéve, több­felé (pl. Kecskeméten a 607-es és a 623-as; Kiskunfélegyházán a 608-as és a mezőgazdasági-élel­miszeripari iskola; Kiskunhalason a 618-as) középiskolai ötleteket felhasználó, vagy a szocialista munkaversennyel ötvözött tanul­mányi mozgalmakat szerveznek. Jól egészítik ki mindezt a kü­lönböző közismereti szakkörök (iskolánként általában 2—3) és szakmai érdeklődési körök (4—6). A részvétel szervesen illeszkedik a KISZ akcióprogramjába. Külö­nösen népszerűek a szakmai jel­legű foglalkozások, mert az elmé­leti tudásanyag elsajátítása mel­lett olyan gyakorlati ténykedésre nyújtanak lehetőséget, amilyet a tanterv nem foglal magában. Ugyanakkor itt is előre kell lépni a diákönkormányzat megvalósítá­várt, gyors emelkedésből követ­keztek a takarmányellátás, szállí­tás, helyenként a vágóállat-átvé­tel bizonyos nehézségei. A hazai állattenyésztés — hang­súlyozta Molnár Mihály —, szin­te egyedülálló a világon abban a tekintetben, hogy nálunk az ab­rakfogyasztó állatok aránya jóval nagyobb, mint más országokban. A sertés- és baromfiállomány gyarapodásával nem tudott lépést tartani a két ágazathoz kapcsolódó ipar teljesítőképessége, elsősorban a fejlesztési eszközök szerény volta, vagy hiánya miatt. A megye szakosított állatte­nyésztő telepein van az árusertés. nek több mint 60 százaléka, s a hízósertésnek 60 százalékot megr haladó arányát termelési rendszer technológiája szerint állítják elő. A sertéstenyésztés 22 szakosított telepének nagyobbik hányada a bácskai és Duna melléki körzetben működik, ahol egy fiaztató kutri- cára számított ellés száma 11 szá­zalékkal, a férőhely-kihasználás 26, az élősúly termelés 16 százalék­kal nőtt az V. ötéves tervben. Kü­lön fejezetet érdemel a takar­mányozás. Az egy kilogramm súly- gyarapodásra számított abrakfel­használás a 3 kilogramm alatti mennyiségtől 6 kilogramm felü­liekig terjed. S ebben még igen jelentős tartalékok tárhatók fel. A gabonaipar megyei vállalata a szakma tevékenységéből 7—8 százalékkal részesedik. Jóllehet, a gabonafélék termése az utóbbi év­tizedekben megkétszereződött, a tárolótér- és takarmánykeverő- üzem-építés ezt nem követte. A felvásárlást és a tápgyártást emiatt a vállalat csupán szükség­megoldásokkal tudja elvégezni. A sában és a korszerű szakmai-tech­nikai ismeretek oktatásában. A politikai képzés tartalma, szervezeti keretei és látogatottsá­ga az utóbbi időben dinamikusan fejlődtek — állapítja meg a je­lentés. Az első évesek 60—80 százaléka kapcsolódik be a Kiiián- körök munkájába. A „kiliánosok” szinte valamennyien eljutnak ké­sőbb a KISZ-tagfelvételig. Az if­júsági vitakörökön viszont a tag­ságnak alig fele jelenik meg. Az iskolai propagandatevékenység hatékonysága sem javult kellő­képpen. Kevés a technikailag megfelelő iskolarádió és ezek is csak közleményeket és zenét su­gároznak. Szerkesztőbizottság és tartalmasabb műsor három-négy helyen van. ‘ Helyiség- és felszereléshiány, valamint a sok bejáró a legfőbb gátja az iskolai klubmozgalom fejlődésének. Az amatőr művé­szeti csoportok száma a csekély • anyagi juttatások ellenére is gya­rapodott az utóbbi időben. Az is­kolai nevelőmunkához szorosan kötődő, vagy a KISZ által ren­dezett közművelődési műsorok és az azokon részt vevők száma je­lentősen emelkedett. Átlagosan a tanulók 60—80 százaléka tagja az iskola-, vagy lakóhelyi könyv­tárnak. Az intézetek zöme — ki­használva a lehetőségeket — mo­zi-, hangverseny- és színházbér­letekkel, továbbá TIT-szerződé- sekkel rendelkezik. A KISZ Bács-Kiskun mégyei Bi­zottsága rövid vita után a kiegé­szítésekkel együtt elfogadta a be­számolót. K. F. sertéságazat másik gondja, hogy az állami húsipar teljesítőképes, sége az elmúlt másfél évtizedben alig változott. A Bács-Kiskun me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat működési területén állít­ják elő a gazdaságok az árusertés 12—13 százalékát, a megyei válla­lat azonban a sertésvágás orszá­gos feladatának 1,7 százalékát ké­pes elvégezni. A nagyüzemektől, háztáji és kisgazdaságoktól átvett sertéseket — hetenként nyolc-, tízezret — kénytelen más vállala­tokhoz szállítani feldolgozásra, évente mintegy százmillió forin­tos többletköltséggel. Ez elsősor­ban fuvartöbbletet jelent, és nem tartalmazza teljes mértékben a szállításból származó egyéb vesz­teséget. A helyzet a Bácskai Vágóhíd és Húskombinát üzembe helyezése után javul. De a megyében meg­hizlalt vágóállatoknak több mint 50 százalékát továbbra is más megyébe kell szállítani. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyettes ez­után a, szakosított telepek fenntar­tásával összefüggő egyéb teendő­ket elemezte. Majd a Bácsalmási Állami Gazdaság sertéstenyésztési tapasztalatairól, a nagyüzemi te­lep felújításának, korszerűsítésé­nek eredményeiről, Bács-Kiskun megye állategészségügyi helyzeté­ről, valamint a Bajai Vágóhíd és Húskombinát próbaüzemének elő­készítésével összefüggő intézkedé­sekről hangzott el tájékoztató. A vita után a tanácskozás részt­vevői megtekintették az állami gazdaság szakosított állattenyész­tő telepének hulladékhasznosító rendszerét és berendezéseit. K. A. • Az épülő bajai húskombinát. (Straszer András felvétele) NAPIRENDEN A TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK ÉS FALUGYŰLÉSEK A népfront megyei elnökségének ülése A SERTÉSTARTÁS JELENE, JÖVŐJE Tanácskozás és szakmai bemutató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom