Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-20 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 246. szám Árai 1,20 Ft 1979. október 20. szombat Andrej Kirilenko Fejér megyében A hazánkban tartózkodó Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja KB Politikai Bízott, ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára és kísérete — Németh Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában — a pén­teki napot Fejér megyében töltöt­te. A szovjet vendégek programja délelőtt a Fejér megyei pártbi­zottságon kezdődött, ahol Takács Imre első titkár adott tájékozta­tást a megye életéről, gazdasági eredményeiről, a pártunk XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibon­takozott szocialista munkaversenv- ről. A 420 ezer lakosú megye Ipari termelésének 80 százalékát öt nagyüzem — a Dunai Vasmű, a Videoton, az Ikarus székesfehér­vári gyára, a Székesfehérvári Könnyűfémmű és a Dunaújvárosi Papírgyár — adja, amelyeknek kollektívái felajánlották, hogy nö­velik a termelékenységet és a termelés minden területén jó mi­nőségű munkát végeznek. Az SZKP KB titkára elismerés­sel nyugtázta a Fejér megyeiek tö­rekvéseit, további sikereket kívánt a megyét fejlesztő terveik megva­lósításához. Andrej Kirilenko és kísérete a nap folyamán a seregélyes! 'Alko-t tás Termelőszövetkezetbe és a Mezőfalvi Állami Gazdaságba lá­togatott. (MTI) ÁBRAHÁM KÁLMÁN : NAGYON HELYES A BAJAI MÓDSZER Véget ért az építészeti triennálé A triennálé alkalmából hirdetett tervpályázat kiállítása. Közérdekű, nehezen túlbecsül­hető jelentőségű városépítészeti, településfejlesztési kérdések ala­posabb megismerésére, a felgyü­lemlett tapasztalatok kicserélésé­re érkezett csütörtökön Bajára sok tervező, kivitelező, irányító testületben, intézménynél dolgo­zó szakember. A bajai Városi Tanács, Szur- csik János pompás faliképéitől szinte megújult nagytermében pénteken reggel folytatódó tudo­mányos tanácskozás résztvevőit Borbély Lajos megyei főépítész köszöntötte. Kifejezte azt a re­ményét, hogy ez a tanácskozás hozzájárul a közös városfejleszté­si problémák megoldásához. „So­ha még nem állott olyan sokolda­lú apparátus az elhatározó, dön­tő társadalmi funkciót képviselők szolgálatára, és soha nem rendel­kezett az építészet olyan fejlett eszközökkel, valóban településfor­máló technikai erőkkel, mint ma.” Kathy Imrének, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusának Életmód—városszerkezet című előadása történetileg és szocioló­giailag alapozta meg a gyakorla­ti végrehajtást, a sürgető felada­tokat elemző ismereteket. Keré- nyi József, a BÁCSTERV Ybl-dí- jas főépítésze, mint fölkért hoz­zászóló egyebek között a jó ter­vek jó megvalósításához szüksé­ges feltételeket vizsgálta. Vadász György Ybl-díjas (BUVATI) Za­laegerszeg példáján fejtette ki az elavult városrészek rekonstrukciós problémáiról kialakított gondola­tait, dr. Winkler Gábor, a Győr- Sopron megyei Tanács Tervező Vállalatának építésze az ez irá­nyú észak-dunántúli tapasztalato­kat adta közfe. A műemlékvéde­lem és a tömeges lakásépítés, il­letve az új építésű lakóterületek problémáiról szólt Fejérdi Tamás, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség munkatársa, vala­mint Ihrig Dénes, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. Délután Borvendég Béla, a Ma­gyar Építőművészek Szövetségé­nek elnökhelyettese vezette a ta­nácskozást, amelyen Sedlmayr Jánosné, a Városépítészeti Tudo­mányos Tervező Intézet építésze az azonos történelmi szemléletű hozzáállást sürgette. Legyen mű­emléki szempontból védett, vagy városépítészeti jelentőségű terü­letről szó. Dér Béláné, Eger vá­ros Tanácsának elnökhelyettese, Fazakas Péter Vas megye főépí­tésze is a városközpontok felújí­tásának és a tömeges lakásépítés igényeinek konfliktusáról, a ha­gyományos és az új építéstechno­lógia mikénti alkalmazásáról fej­tette ki véleményét. Dr. Szabó Tamás kandidátus (Kelet-magyar­országi Tervező Vállalat) a város­rekonstrukció és infrastruktúra címen foglalta össze hatalmas ta­pasztalati anyagát. (Folytatás a 2. oldalon.) Gyűlések, tanácskozások, fórumok az ENSZ leszerelési hetének programjában OKTÓBER 22.: TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A LESZERELÉSRŐL Október 22-én hétfőn, tudományos konferenciával kezdődik- az ENSZ leszerelési hetének hazai prog­ramja. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti stúdiójában sorra kerülő egész napos fó­rumon Gyovai Gyula, a külügyi intézet igazgatója: „Az enyhülés és napjaink nemzetközi politikai vi­szonyai” címmel tartja meg a plenáris ülés főrefe­rátumát. Az ENSZ leszerelési hetének és a békemozga­lom őszi akcióinak megnyitóját — az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajánlása és a Béke-világ­tanács felhívása alapján — országszerte gyűlések, konferenciák, tudományos fórumok és kiállítások követik. E találkozón szó esik a Salt—II. ratifiká­lásának, a közép-európai haderőcsökkentési tárgya­lásoknak a jelentőségéről, és a szocialista orszá­goknak a politikai és katonai enyhülést szolgáló javaslatairól. Ezek az események lehetőséget kínál­nak a fegyverkezési verseny megállításáért, a tö­megpusztító fegyverek betiltásáért, a leszerelésért folytatott harc további szélesebb körű társadalmi támogatására. A közművelődés továbbra is elsőrendű kulturális feladat Pozsgay Imre sajtótájékoztatója • (Telefotó — MTI: Soós Lajos felvétele — KS) . Pozsgay Imre kulturális minisz­ter tegnap délelőtt a ParlarQgnt- ben a közművelődés és a művésze­tek előtt álló legfontosabb felada­tokról tájékoztatta a sajtó képvi. sejlőit. A XII. kongresszusra készülve megállapítható — mondotta —, hogy a párt és a tömegek közti bizalom és a jó kapcsolat jótéko­nyan hat a kulturális életre, a művészeti alkotómunkára. Az e területen dolgozók — művészek, népművelők, — nagy többségére jellemző a mai társadalmi valóság reális megközelítése, felelős, elkö­telezett ábrázolása. A kulturális politika bevált alapelveinek még következetesebb alkalmazása jó feltételeket teremthet a további együttműködéshez a nép érdekeit érvényesítő politika és az ugyan­csak a nép érdekeinek szolgálatát vállaló, híven kifejezni, megjele­níteni akaró kulturális élet, mű­vészetek között. A miniszter foglalkozott a VI. ötéves terv előkészítésével-is. A kulturális élet irányításában részt vevő állami szervek egybevetik a reális szükségleteket a mai gaz­dasági feltételek szabta reális le­hetőségekkel. A két oldal közötti feszültség csak hosszú távon, javu­ló gazdasági feltételek között, messze tekintő fejlesztési politika érvényesítésével oldható meg. Kö­zéptávon arra van lehetőség, hogy ’ pótoljunk valamennyit az alapel­látásban mutatkozó hiányokból és A munkásifjúság szakmai és politikai ismereteinek bővítése, általános műveltségének gyarapí­tása, kulturálódási és sportolási lehetőségeinek kiterjesztése, ered­ményeik bemutatásához, eligazo­dásukhoz a világban, véleményük kifejtéséhez demokratikus fóru­mok teremtése, illetve a pálya- választás előtt állók figyelmének felkeltése a kevésbé ismert vagy kedvéit szakmák iránt — rövi­den így lehet összefoglalni a ha­gyományos ifjúmunkás és szak­munkástanuló napok célját. Ezt hangsúlyozta Kéry András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársa is tegnap délután a Villamosszigetelő és Műanyag­gyár kiskunfélegyházi gyáregysé­gében, a KISZ Bács-Kiskun me­elvégezzünk néhány — főleg a színházaknál — tovább nerri ha­lasztható rekonstrukciós feladatot. Tovább folytatódik a Budavári Palota épífése, elkezdődik az Operaház rekonstrukciója és meg­történnek az előkészületek az új Nemzeti Színház építésére. A közművelődési program meg­torpanás nélküli, következetes megvalósítása változatlanul az el­jövendő évek legfontosabb kultu­rális feladata — hangsúlyozta. A kulturális területen is ható gazda­gyei Bizottsága és a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa közös ren­dezvénysorozatának — melyre immáron kilencedik alkalommal mozgósítják a munkásfiatalokat — ünnepélyes megnyitóján. Az elnökségben helyet foglalt Princz László, az SZMT, dr. Adorján Mi­hály, a megyei KISZ-bizottság és Ormánál János, a kiskunfélegy­házi pártbizottság titkára, a hall­gatóság. soraiban pedig több száz fiatal, a megye üzemeinek, szak­munkásképző intézeteinek kül­döttei, akik az előadó után lel­kesen megtapsolták a kiskunha­lasi Lyra együttes és a kecs­keméti Táncsics Mihály Irodalmi Színpad műsorát is. A hivatalosan október 19-től 29-ig tartó Bács-Kiskun megyei sági feszültségek közepette, a ta­karékos gazdálkodás követelmé­nyeinek érvényesítésével is töre­kedni kell arra, hogy elért ered­ményeinket megvédjük, a nép ál­tal is • becsült és igényelt érté­keinket megőrizzük, szolgáltatá­sainkat megfelelő színvonalon tartsuk. A kulturális ellátás személyi feltételeinek javításához a közmű­velődési képzés és a művészetok­tatás fejlesztését tűzték napirend­re. (MTI) ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok tulajdonképpen már -egy hete megkezdődtek a különböző szintű szakmai, politikai vetélke­dőkkel. A most következő tíz nap programja rendkívül gazdag: számtalan városi és járási elmé­leti, gyakorlati és tanulmányi versenyre, sporttalálkozóra, kon­ferenciára, író—olvasó összejöve­telre, képzőművészeti kiállításra, irodalmi estre, ankétra kerül sor. A végzős diákoknak több „nyitott kapuk napját”, vagyis gyárlátoga­tásokat szerveznek. Kiskőrösön az épülő ifjúsági park nagyszabású társadalmimunka-akció színhelye lesz, a kecskeméti járásban pe­dig hasznos hulladék gyűjtésére fognak össze a munkásfiatalok. K.\F. Ruhák, kabátok őszre, télre ' . . ' ;• ,V. Az őszi—téli holmik szeptem­berben jelennek meg a ruházati boltokban, az áruházi osztályokon és a kirakatokban. Ebben a hó­napban lezajlanak az immár ha­gyományos divatbemutatók a na­gyobb városokban, ahol ki-ki meg­nézheti, mi újat kínál a kereske­delem? A szezonváltásra azonban a kereskedelem már jóval előbb, még a meleg nyárban megkezdi a felkészülést, a megrendelt áruk pedig folyamatosan érkeznek. S ha befejeződik az iskolások tanévkez­déséhez kapcsolódó „iskolaszezon”, kezdődik az őszi—téli. Hogyan készültek fel erre az idén? A kérdést először Horváth Józsefnek, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat igazgatójának tettük fel. — A vállalat áruházaiban és üzleteiben tíz százalékkal nagyobb az áru'készlet, mint tavaly ilyen­kor, s ez azt is jelenti, hogy soha még ennyi áruval nem vártuk az őszi—téli szezont. Alig van az or­szágban olyan számottevő beszer­zési forrás, amellyel a vállalat ne tartana szoros üzleti kapcsolatot. Kedvezően alakultak a termelő üzemekkel létrehozott kapcsola­taink is: a közös boltjainkban sok úi, keresett árut találnak a vá­sárlók. A szövetekből megfelelő a vá­laszték, elsősorban hazai gyárt­mányú fésűs, és kártolt anyagokat ajánlhatunk. A kishatármenti árucsere keretén belül különleges minőségű dióién kelmét is forga­lomba hoztunk.1 Van választék fla- nellből, de kord- és mikrobársony- ból kevesebb jutott az üzletekbe. A férfi-, női és gyermekkabá­tokból 30 millió forint értékűt ren­deltünk, melynek nagy része már az üzletekben van. S hogy a karácsony előtti csúcs- forgalom ne érjen váratlanul sen­kit, már megkértük a BRK nyug­díjasait, ha kedvük és egészségi állapotuk megengedi, segítsenek ki minket — fejezte be a tájékoz­tatót Horváth József. A kecskeméti Alföld Áruház igazgatójától, Hegedűs Ferenctől a következőt hallottuk a felkészü­lésről: — A megyeszékhely és környéke vásárlóit 20 millió forintos ruháza­ti árukészlettel várjuk. A szoká­sosnál jóval több áru van, a Felső- ruházati Nagykereskedelmi Válla­lattól divatos ruhákat, kabátokat kaptunk. Az idén sokkal választé­kosabb a kínálatunk a szőrme­árukból is.'Férfi-, lányka és bébi­kabátból 11 ezer darab, összesen mintegy 32 ezer felsőruházati cikk található áruházunkban. S még egy megjegyzés. Nemré­giben tartott tájékoztatót a keres­kedelem dolgozóinak dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter: E tájékoztatón hangzott el, hogy a ruházati kereskedelem sokat tett a központi célok megvalósításáért; Főképp a szerződéses fegyelem megszilárdításában jelentős az elő­relépés. Sokkal nagyobb gondot fordítot­tunk mi is az idei őszi—téli sze­zonra való felkészülésben a minő­ségre, az áruátvételnél és a kész­let összeállításában is. Bízunk abban, hogy a vásárlók is így látják majd — mondta vé­gezetül Hegedűs Ferenc. N. M. Megkezdődtek a IX. ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok megyei rendezvényei Ingerült emberek 3. oldal A Rádió és Tv jövő heti műsora 5. oldal Sport oldal Befejeződtek az orvos­gyógyszerész napok A kiskunhalasi Semmelweis kórházban megtartott XIX. Bács- Kiskun megyei orvos-gyógysze­rész napok második napi rendez­vényén az antibiotikumok alkal­mazásával foglalkoztak az elő­adók. A délelőtti kerekasztal- megbeszélést dr. Cserháti István, a Szegedi Orvostudományi Egye­tem professzora vezette, délután 13 előadást hallgattak meg az ér­deklődő szakemberek. A két napig tartó rendezvé­nyen kétszáznál több résztvevő volt kíváncsi a gyógyító-megelőző munkában tevékenykedő orvosok, kutatók megfigyeléseire, eredmé­nyeire. Az előadások valamennyi­ük ismereteit gazdagították, s jó felkészülési alkalmat szolgáltattak további munkájukhoz. Őszi könyvhetek Megyei könyvheteknek mondják, talán azért, mert ilyenkor — ezúttal október 20- tól kezdődően egy hónapon át — főként o szövetkezeti könyvkereskedelem hálózata tevékenykedik teljes erővel. Annak érdekében, hogy csök­kentsék az olvasás „fehér foltjait”, vagyis elsősorban vi­dékre, falvakba, tanyákra, ki­sebb településekre juttassák el a könyvet, s új olvasókat nyer­jenek meg a kortársi iroda­lomnak. Húsz éve lesz jövőre, hogy első ízben rendezték meg az őszi megyei könyvheteket ha­sonló cél érdekében. Az or­szágban több mint másfélszáz szövetkezeti könyvesbolt és könyvárusító hely működik, s munkájukat csaknem ötezer bizományos és aktivista segíti. Az idén is több száz boltban, üzemben, termelőszövetkezet­ben rendeznek vásárlással egybekötött könyvkiállítást és ismertető előadásokat, irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat. Megyénkben a Baján tartott ünnepi est a nyitánya az őszi megyei könyvhetek esemény- sorozatának. Ez is jelzi, hogy a városok sem maradnak ki a megmozdulásból, hiszen a könyvek innen indulnak útjuk­ra a terjesztők segítségével. Nem lehet elszigetelt a könyv őszi seregszemléje olyan érte­lemben sem, hogy a szépirodal­mi alkotások mellett a műsza­ki, a mezőgazdasági és más szakkönyvekre, ismeretterjesz­tő művekre is felhívják a fi­gyelmet. Arra törekszenek, hogy minden korosztály meg­találja a kedvére való köny­vet és olvasnivalót. Az őszi megyei könyvhetek tehát a közművelődést szolgál­ják, s az olvasásra nevelés kü­lönböző fázisain keresztül szin­te lépcsőket raknak a művelt­ség megszerzéséhez. Hiszen még mindig akadnak „egy- könyves” emberek, de egyre többen kapnak kedvet az olva­sáshoz, ha felhívják a figyel­müket a művek. hasznára, szépségére, mondanivalójára. Nem csupán ünnepi meg­mozdulás tehát ez a mostani alkalom, hanem inkább hét­köznapi munka azok számára, akik foglalkozásuk miatt, de attól függetlenül is a könyv terjesztését érzik legfőbb hi­vatásuknak, vagy kedvtelés- ként is szívügyüknek. így vá-. ummmmmmmmmmmmmmmmaa lik a könyv terjesztőjévé a ta­nyai, falusi élelmiszerbolt dol­gozója, a városi áruház eladó­ja, a könyvtáros, az üzemi könyvbizományos és valameny- nyi segítőtársa, munkások és mérnökök, technikusok és al­kalmazottak. S mindazok' a propagandisták, akik a szak- szervezetekben, a KISZ-ben vagy a népfront-mozgalom ke- | rétében önkéntes segítői ennek az ügynek. Bár külön erre az alkalomra nem készültek új könyvek, mégis sok olyan irodalmi al­kotás jut el az olvasóhoz, amely az illető számára még ismeretlen, s az újdonság va­rázsát, izgalmát ígéri. A könyv- terjesztők igyekeztek felké­szülni erre a nagyszabású megmozdulásra, de a segítő­társak is sokat tehetnek azért, j hogy a figyelemfelkeltő és népszerűsítő kiadványok — Mit olvassak? — Könyvmozaik stb. — minél szélesebb körben eljussanak az érdeklődőkhöz. Az őszi estén a könyv a legjobb pihentető, s a legkel­lemesebb kikapcsolódás, de a szórakozás mellett a művelő­désnek, a tudás megszerzésé­nek is legfőbb forrása. Az „Ol­vasó népért” mozgalom meg­hirdetése óta már sok hasonló akció született, s nem kisebb a mostani jelentősége sem. Fi­gyeljünk rá és támogassuk, ahogy erőnkből telik. T. P. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom