Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-19 / 245. szám
4 • TETŐM ttSPE • Ulf. október II. NEHÉZ, DE ÉRTÉKES EMBEREK Akikkel könnyebb • A jó szakmunkás, aki ad a munkája becsületére, miután végzett a feladattal — akár egy konnektor, vagy ajtózár felszerelésével, akár egy szövőgép javításával —, mielőtt eltávozik munkája színhelyéről, többnyire még egyszer meggyőződik arról, valóban megtett-e mindent, hogy a konnektor. az ajtózár vagy a szövőgép jól működjék. A még jobb szakmunkás pedig mielőtt hozzáfogna a feladathoz, megkérdezi — legalább saját magától —, hogy vajon szükséges-e egyáltalán az a konnektor (oda, ahova kérték), vagy az ajtózár (az ajtóval együtt, ott. ahol áll), vagy a szövőgépnél nincs-e az újra és újra elromló gépelemnél újabb megoldás, olyan, amely az adott géprészt, illetve annak funkcióját feleslegessé tenné. Jó szakmunkás az első, mert kifogástalan minőségre törekszik. Azért jobb nála a másik, mert ő már a takarékosságra, az ésszerű megoldás lehetőségére is gondol: nemcsak jót akar csinálni, hanem — ha lehetséges — mást is, a megszokottnál, az általában használatosnál jobbat. • Második emberünk tudja, hogy ami tegnap jó. vagy a legjobb volt, az mára már nem feltétlenül a legjobb. Nem zárja ki a szüntelen változtatás, újítás lehetőségét. Nem statikusan, hanem dinamikusan, összetettebb megközelítésben törekszik a minőség javítására. Ez az újító ember leghasznosabb tulajdonsága, s erre éppen napjainkban nagyon nagy szükség van. Egy-egy üzem életében léteznek nyilvánvaló tartalékok az eredmények növeléséhez. Azt például bárki aránylag könnyebben felfedezi, ha a munkaidő 20—30 százaléka — nyersanyag- és munkaellátási zavarok miatt — veszendőbe megy. Ilyen esetben a javítás módja is kézenfekvőbb. • A gyártmányok, gépek, a termelés menete azonban az újító szándékú és az újítók látásmódjával rendelkezők számára nemcsak ilyen nyilvánvaló tartalékokat kínálnak. A speciális látású ember észreveszi a gyártmányokon azt az illesztést, vonalat, szerkezeti elemet, amelyet, ha megváltoztatnak, egyszerűbbé válhat az adott termék előállítása, csökkenthető a hibák lehetősége, olcsóbbá tehető a termelés, és így tovább. Az ilyen ember látja, hogy mit kell átalakítani a gépen, hogy könnyebb legyen rajta dolgozni, s hogy miképpen kell változtatni a termelés módját, hogy az üzemen belüli kooperáció gördülékenyebbé, hatékonyabbá váljék. A feltaláló merőben újat alkot, az újító kisebb-nagyobb ésszerűsítésekre talál rá a régebbi megoldásokon. Az újítók elgondolásaihoz ezért többnyire nincs szükség nagyobb befektetésekre — a változtatás haszna mégis nagy lehet. Egy éppen elkészült beruházás, vagy egy éppen átvett külföldi li- cenc sem garancia arra, hogy (a gépet, technológiát vagy terméket) ne lehetne azonnal még jobbá, tökéletesebbé tenni. Az adott gyár emberei, akik az újdonsággal éppen melegében találkoznak, tehát nem homályosítja el látásukat a megszokás, ám ugyanakkor rutinosak és felkészültek a szakmában, azonnal észrevehetik azt a kisebb ésszerűsítési lehetőséget, amelyre a tervező, a szerkesztő, távolaim a mindennapok gyakorlatától, nem is gondolhatott. # Nemrégiben például a Magyar Hajó. és Darugyár új kazánkonstrukció gyártási dokumentációját vette meg egy nyugat-európai cégtől. A magyar gyár hegesztői közül hárman, amint megismerkedtek az új módszerrel, rögtön tudtak változtatni, újítani a módszeren. A magyar szakmunkások javaslatát a licencátadó is megvizsgálta (ez a rendje ilyen esetben az eljárásnak), s azon nyomban elfogadta a változtatást, a saját gyárában is bevezette. A legkorszerűbbnek hitt eljáráson a jó szakmunkások azonnal találtak igazítani valót: az átvett licenc inspirálta őket. A magyar vállalat vezetői pedig nem sajnálták a fáradságot, s nem tologatták az ér- tékes javaslatot, hittek embereiknek, oda mertek állni az új elképzeléssel a nagy tekintélyű külföldi partner elé is. # A javaslat bevezetésével egyébként csaknem a duplájára nőtt a kazánhegesztés termelékenysége. A hegesztő szakmunkások jelentős hiánya mellett pedig nem mindegy, hogy négy ernber kell-e egy kazán összeállításához, vagy boldogul kettő is — ugyanazon idő alatt. A jelen időszakban nincs olyan vállalat, amelynek költségvetésében ne játszana nagy szerepet a ráfordítások csökkentése, a géppark és a munkaidő jobb kihasználása, a selejt visszaszorítása. Márpedig az anyag- és energiatakarékosságért, a minőség javításáért, vagy a gépek jó állapotának fenntartásáért, s ezen keresztül a munkaidő jobb kihasználásáért is éppen az újítók tehetik a legtöbbet, akik munkahelyüket, eszközeiket és saját munkájukat mindenkinél jobban ismerik. Azoknál a vállalatoknál gondolkodnak helyesen, ahol mindezt belátva, most az anyagi és erkölcsi elismerés növelésével, a javaslatok ügymenetének egyszerűsítésé^ vei mindent megtesznek a vállalati újítómozgalom bővítéséért, ahol uralkodóvá teszik azt a szemléletet, amely szerint nincs ,,kis ötlet”, mert az eredmények javítása érdekében minden forintnak becsülete kell, hogy legyen. # Egy újítás átlagos haszna az utóbbi években (a népgazdaság egészét tekintve, évente) 45—50 ezer forint között ingadozott. A bevezetett újítások (amelyek száma a nagyobb műszaki fejlesztési programok mellett is, 1975-től, évenként 60—65 ezerre rúgott) ösz- szesen évente 3—4 milliárd forint eredményjavulást hoztak a vállalatoknak. Egy kicsivel több figyelem és törődés az újító emberek iránt — a számok tanúsága szerint — mindenképpen jó befektetés. G. F. Alma, körte, szóló A gombatermesztés kifizetődik • A kiffer körtét szedik ezekben a napokban a kunfehértói Előre Tsz-ben. • Az árnyékolt fóliasátorban a harmatgombához készítik elő a táptalajt. (Tóth Sándor felvételei.) • A körtéket osztályozzák és ládákba teszik. Húsz hektáron termesztenek almát a kunfehértói Előre Tsz-ben A jonatán, a golden és starking fajták minősége kiváló, amit a korábbi termesztéstechnológiával, elsősorban a. szabolcsi móddal történő metszéssel, a rendszeres tápanyag-utánpótlással és növényvédelemmel értek el. Ebben az esztendőben kilenc alkalommal permetezték meg az ültetvényt földi gépek segítségével, egy alkalommal pedig helikopterről szórták le a növényvédő anyagot. Jövedelmező az almatermelés a szövetkezetben. Az idei több mint 3300 mázsa alma, 85 százaléka export minőségű. A szedésben csak a saját dolgozóikat foglalkoztatják. Véleményük szerint nagy szakértelmet és gondosságot igényel, különösen a válogatás és az osztályozás művelete. Befejezték a szőlőszüretet a szövetkezetben. Az 53 hektáron a tervekhez képest mintegy 30 mázsával kevesebb hozamot értek el hektáronként. Fagy- és jégkár miatt jelentős a terméskiesés. Négy-öt mázsa körtét szednek naponta az összesen 16 hektárt kitevő ültetvényen. Négyféle szempontból válogatják és ládákba teszik a kiffer körtét az asszonyok. Hektáronként 150 mázsa termett. Az összes körte felét exportra, 30 százalékát hazai fogyasztók részére, a többit pedig konzervipari fel- használásra küldik. Minden gyermek jó ismerőse a mesebeli piros kalapos gomba, de gyakran olvashatunk életveszélyes mérgezésekről is, ami nem a legkedvezőbb tulajdonságaival jelentkező gombákra hívja fel a figyelmet. Ezekben az egyszerű növényi szervezetekben előforduló fehérjék lényeges jellemzője, hogy nagyon hasonlítanak az állati fehérjékhez, és úgyszólván minden olyan aminósavat tartalmaznak, melyek az emberi test felépítéséhez szükségesek. Emellett a gombák szénhidrátszegények, ami a korszerű táplálkozás alapvető feltétele, olyan vitaminokat is nyerhetünk belőlük, melyeket más zöldségnövényekből nem, például a D-vitamint. Nem közömbös az íz- és zamatanyagok mennyisége sem, talán ez az, ami miatt az utóbbi időben nálunk is közkedvelt lett. A legnagyobb gombafo- gyaszló országokban a hazai éves felhasználás — ami 20 dekagramm fejenként — 20—30-szorosát főzik meg a háziasszonyok. A mezőgazdaságban — így a kistermelőknél is — alapvető és meghatározó, hogy a befektetett összeg gyorsan és biztosan megtérüljön. Ezért fontos, hogy a meglevő termesztőberendezéseket folyamatosan, lehetőleg hatékonyan használják ki. így terelődhet a kistermelők figyelme a gombatermesztésre. Gazdasági előnyei között meg lehet említeni, hogy a házi termesztésre alkalmas fajok olyan alapanyagból állítják elő a fehérjéiket, melyek lényegében a mezőgazdaság melléktermékei, emellett termesztésükhöz olyan építmények és természetes helyiségek is felhasználhatók, amelyek más célra nem, vagy csak kevésbé jöhetnek számításba. Háztáji termesztése elsősorban két fajnak; a laska- és harmat• A Zöldségtermesztési Kutatóintézet hűs lombú fái alatt ellenőrzik a laskagombával átszőtt farönköket. gombának kifizetődő. Első teendőként be kell szerezni egy szakkönyvet. Erre a Balázs Sándor szerkesztette Gombatermesztés a legmegfelelőbb. Ha ennek áttanulmányozása sem vette el a termesztési kedvet, csak akkor érdemes nekifogni a helyiségek tisztításához, laskagomba termesztésekor a farönkök előkészítéséhez, a harmatgomba esetén egészséges szalmából a táptalaj készítéséhez. Az átszövéshez szükséges csírát a Gödöllő és környéke ÁFÉSZ hozza forgalomba. Az ápolási munkáknál lényeges az állandó nedvesség, amit zárt termesztésnél a páratartalom fokozásával lehet elérni. Figyelni kell a gyomgombákat, s ezek rendszeres eltávolítása után a következő tavasszal már várható a termés, ami egy mázsa szalmán 60—70 kilogramm is lehet. A termelőnek a gomba elhelyezése nem okoz gondot, hiszen a piacon kilónként 30—35 forintért gyorsan vevőre talál. Czauner Péter HÁZUNK TÁJA Ipari érdekességek Az észak-mongóliai saringoli külfejtásű szénbányában óriás exkavátort helyeztek üzembe. A szovjet gyártmányú gép egy műszakban több mint 3000 tonna földet mozgat meg. Nagyságára mi sem jellemzőbb, mint hogy 170 vasúti kocsira volt szükség, hogy egyes részeit a helyszínre szállítsák. □ □ □ Megindult az első menetrend szerint közlekedő expressz autó- buszjárat Ulánbátor és Baganur között. A rendszeres és gyors személyszállításra szükség is van, Baganur ma az ország legnagyobb építkezése, a helyi szénkészletekre alapozva itt épül meg az új energetikai központ. □ □ □ Mongólia jelenleg a világ 30 országával kereskedik. Legfontosabb partnerei a szocialista országok. Az utóbbi években az ex" port és import szerkezete megváltozott. Nőtt a könnyűipari termékek, így a bőráruk kivitele, és a hazai nyersanyagok közül már többet, így fluoritpátot is exportálnak. Ugyanakkor egyre több gépet hoznak be az energetika, a fejlődő bányászat és a korszerűsödő könnyűipar üzemeinek felszerelésére. Óvjuk Gemencet! Közigazgatásilag Ba -anya. Bács- Kiskun és Tolna megyéhez tartozik a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság 36,2 ezer hektárja, amely a három megye, s talán hazánknak egyik legszebb tájvédelmi körzetét, Gemencet foglalja magába. / Amióta a két szomszédos gazdaság egyesült, az elmúlt 11 esztendő alatt tökéletesen sikerült itt összehangolni az erdő- és vadgazdálkodás sokrétű, s gyakran ellentmondásokat sem nélkülöző feladatait. Ez idő alatt vált a vadászok, a természetjárók egyik legkedveltebb helyévé ez a táj, amely bővelkedik apró. és nagyvadban, másutt már alig fellelhető növényritkaságokban. Réti sas fészkel a Kádár-szigeten, s otthonra talált a szürke gém a gemenci tájvédelmi körzet nádasaiban. A hazánkban honos vízi madarak tömege tartózkodik itt egész éven át. A tőlünk északabbra élő. a Magyarországon keresztül délre vonuló költöző madárvilág egyik fő útvonalába esik a Duna-ártér és környéke, ahol még megtalálható a fekete gólya, ez a hazánkban ritka és védett madár. Gemenc páratlan vadállományának kialakulása korántsem véletlen. A Duna-ártéri növényvilág faj- és számbeli gazdagsága, amely szinte az év minden szakában ellátja élelemmel az erdei vadat, párosulva az itt tevékenykedő erdészek, vadgazdák temérdek áldozatot kívánó, szakavatott munkájával, mind hozzájárult a tájvédelmi körzet hírnevéhez. A folyami ártér szinte áttekinthetetlenül sűrű vízhálózatának nyomait őrzik a kisebb tavak, erek, a tocsogós limányok, s az egykor halban oly gazdag, és a magas vízálláskor még telítődő holtágak. A régi térképek tanulmányozásakor még vissza lehet idézni az egykori állapotokat, a Duna-ártér buja vízivilágát. Napjainkban azonban egyre inkább tapasztaljuk a megrend- szabályozott folyónak a főmedrébe történő gyors visszaszorításával múlhatatlanul együttjáró szomorú következményeket. Hónapok óta alig használt varsák, egyéb halászszerszámok függnek a vén Duna mind sekélyebb medrű partszegélyén, s hiába ke- resnők a vizet, a másfél évtizeddel még híres halászterülétnek tartott rezéti Duna-ágban, a nagyvadban gazdag Veránkai-szigetnél. Az az igazság, hogy túl jól sikerültek a nagy folyó vízjárását, sodrását szabályozó keresztgátak. Lassanként feltöltődtek a dunai holtágak torkolati szakaszai. A' holtágak vizének megfelelő szinten tartására alig találni errefelé , • Az erdő- és vadgazdaság kezelésében levő kedvelt kirándulóhely a bajai parkerdő. • A gemenci tájvédelmi körzet egyik szép facsoportja. (Szabó Ferenc felvételei.) műtárgyat. A szükséges zsilipek hiányoznak. Kellő nedvesség hiányában sínylődik a növényzet az egykor vízben oly gazdag tájon, ahol másfél, két méterrel süllyedt a talajvíz a korábbi állapotokhoz képest, összehasonlítva ezt a vidéket a Bács-Kiskun megyét szegélyező másik nagy folyó természetvédelmi területének jelenleg is viruló növényvilágával, a Duna-ártéri erdőben bizony — a táj minden szépsége ellenére — érződik az enyészet. És ez nem csupán a szeptember eleje óta tartó szárazság, valamint az utolsó évnegyed beköszöntésének a következménye. A múlt esztendőben nyilvánították hivatalosan tájvédelmi körzetté Gemencet. Ügy tűnik, talán túlságosan is későn ahhoz, hogy az itteni gazdag vízi világot eredeti állapotában még fenn lehessen tartani, mert a folyószabályozás egyre sürgetőbb feladat. Kiss Antal
