Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

1979. szeptember 26. • PETŐFI NÉPE • 3 A tkári Jenő egy boldog em- '' bér Jakabszálláson. Meg­fogadta, még újévkor: „Egy csep­pet se!” Ügy a hatvanadik injekciónál tart január óta. És lám, a mája rendbejött, a közérzete is kiváló. Egyenes tartással lép ki a fehér csempés váróból, amelyet járatla­nabb ember hihetne rendelőnek is. Olyan a tiszta­sága, hogy a kivirradt szeptemberi nap szívesen hunyorog az egynyolcvan magas csempéken és a világoszöld falon. Baleset! Kanyó István, fiatalember, Kunszállás-Tanya 557. alatt csú­nyán megütötte magát. Kerék­párral elesett. Csak segítséggel bírt idevánszorogni. — Az orvosunk továbbképzés­re ment — mentegetőzik a le­gény, de a jakabszállási orvos le­inti: Sebestyén doktor, Jakabról — Na, gyere, fiam, hadd lás­salak! Baj van. A 4-es, az 5-os és a 6-os borda a hónalj vonalában érzékeny. Kulcscsont- és borda­törés — ezen csak Kecskeméten segíthetnek. Pár szavas üzenet egy receptpapíron, útravalóul meg egy injekció. A busz mind­járt indul. Telefon. — Halló! Sebestyén doktor, Ja­kabról. Visszateszi a kagylót, rám néz. — Bocsánat. Egy epegörcsös betegem vár. Majd utána ... •Kis idő múlva visszatér dr. Sebestyén László, 3000 ember gyógyítója. Egy közepes SZTK forgalmát is, kitenné ennyi em­ber. Aki kétféleképp kerül az orvos színe elé. Vagy úgy, hogy a doktor bejárja Jakatoszállás kétharmados többséget alkotó ta­nyavilágát és a könnyebben elér­hető belterületet, vagy pedig fo­gadja betegeit a „körzetiben”. A „Kérem a következőt!” per­sze csak a hivatalos rendelésre vonatkozik. Azokra az órákra, amikor egy-egy délelőtt 60—70— 100-an megfordulnák nála. Akik azonban szerencsére nem mind betegek. Csupán a hét végén túl­csordult a borral teli pohár, meg­ártott, másnapos gyomorral meg ki szeret dolgozni? „Gyerünk hát a doki bácsihoz!” — szede- lőzködik reggelente egy „min­denre elszánt” csapat. Ám a vizs­gálat jobb minden fokolónál. • Fájdalmat csillapítani készül fecskendővel a kezében Sebestyén doktor. Jakabszálláson 13 éve végzett gyógyító tevékenységé­ért nemrégi­ben „Kiváló munkáért” kitüntetést kapott. Kiderül: hetvenből csak huszon­öt igazán beteg, a többinek a „betegségére” igazán jó, hatásos gyógyszert még nem talált föl a medicina. A nővérkével közösen Noha gyógyszer van itt annyi, mint piacon a lencse. Két szek­rényben és ajtók közé téve, sok­sok dobozban bőséges a válasz­ték, melyből a rászorulókat Se­bestyén doktor mindjárt a hely­színen kiszolgálja. Kézi gyógy­szertárát egy év alatt 118 ezer forint értékű tablettával, injek­cióval, kenőccsel töltötte fel, amiből azután gazdálkodhatott... — Nem vagyunk válogatósak. Ami jön: tyúkszem, vagy szülés — nekünk első kézből kell segí­teni. Itt, a rendelőben is, meg se tudnám mondani, hány kis­baba látta már meg a napvilá­got — így a jakabszállási „kör- zetes”. Gyarmati Istvánná, házi beteg­ápoló és Peregi Tiborné, orvos­írnok igyekszik mindenben a ke­ze alá dolgozni Jakabszállás or­vosának. — Időm javarészét az emberek közt töltöm — meséli Eszterke, azaz Gyarmati Istvánné. — Sze­retnek, bizalommal vannak irán­tam. Amikor kimegyek valakihez injekciózni, nem ugrok föl azon­nal, hogy „No, most már én me­gyek!” Maradok még vagy fél órát. Megéri. Olyan jól esik, ami­kor egy idős betegtől azt hallom: „Nővérke, maga olyan, de olyan finoman adja az injekciót. És olyan jó magával beszélgetni. Tudja, én elmondom magának, nekem még itt is fáj...” Eladdig rejtett betegségek ke­zelésére lesz ily módon lehető­ség. Ez történt az érrendszeri betegségekkel is, amelyek a dok­tor és az ápolónő együttes mun­kájával már gyógyíthatók, ked­vezőbb kilátással kecsegtetnek, mint korábban. — Évek óta nincs agyvérzés­ben elhalt betegünk. Az agyvér­zés utáni bénulás is egyre rit­kább. Szaporodnak viszont, már fiatal korban, az alkohol okozta szív-, gyomor- és májkárosodás esetei — jelzi a falu orvosa. Kitekintünk a váróba. Senki. Nyugalmas kedd délelőtt — tiszta, kék égbolt, gyönyörű szeptember. Hétfőn eldőlt: ki beteg, ki nem. Falusi ember, ki­vált, ha férfi, szüretel, keményen dolgozik ilyenkor a határban. Krimi utáni izgalom — Lesz még annak böjtje, hogy ilyen nagy a csend! — tippel- geti előre a jakabszállási orvos. És valóban. Este vagy éjszaka lóhalálában rohan valaki az ab­lakát megzörgetni: — Doktor úr! Baleset! Vagy: Krimi megy a tévében, tetőfokán az izgalom, és akkor valaki úgy érzi: beteg lett hirte­len, orvos kell, de azonnal. /Megesett már, hogy egy asz- szony hajnal felé fájást érzett a derekában, felöltözött, és éjnek évadján becsöngetett az orvosi lakásba: — Doktor úr! Már második hete kínlódom a derekammal... — De miért éppen most jött? — Mert a doktor úr úgyis itt lakik,' falumbéli, én meg nappal nemigen érek rá. Dolgozom. A jakabszállási asszony vajmi keveset hallhatott arról, hogy az orvos is fárad eleget. Hogy éjsza­káit amúgy is darabolják a rendkívüli, súlyos esetek, amikor tényleg mennie kell. 1966. október 1-én érkezett a faluba. 1979. szeptemberét írjuk. Tizenhárom nehéz év. Tartozunk annyival az igazságnak, hogy a falu közvéleményére apellálva kijelentsük: nemcsak a beteg — az orvos egészsége is drága kincs. Féltett kincs, háromezer emberé! Kohl Antal MA ESTE: Madarasi halmok a képernyőn Ma este háromnegyed hatkor Madarasi halmok címmel sugá­roz érdekes műsort a televízió. A szegedi körzeti stúdió húszper­ces riportfilmje Bács-Kiskun me­gye déli részén, Madaras határá­ban a tizenhárom évi munkával feltárt késő szarmata kori — roxo- lán — sírmező anyagát mutat­ja be. Európában ez a legnagyobb szarmata temető, amelyet eddig feltártak. Az ásatás százezer négy­zetméter területre terjedt ki. Hat­százhatvanhat halom- és jeltelen sír leletei kerültek felszínre, ame­lyek a bajai Türr István Múzeum régészeti gyűjteményét gazdagít­ják. Nyilatkozik a riportban Kőhe- gyi Mihály, a bajai múzeum ré­gésze, aki mindvégig irányította a „maratoni” ásatást s aki néhány éve már a leletek, adatok tudo­mányos feldolgozásával foglalko­zik. Szó esik az ásatás eredmé­nyeiről azokról a következteté­sekről, amelyek a kor kultúrtörté­netével, gazdasági életével kap­csolatban levonhatók. Mindehhez adalékként fűzzük hozzá, hogy a nagyszabású régé­szeti munka során a szarmata te­metőre rátelepült Árpád-kori fa­lu maradványait, is feltárták. R. M. • A madarasiak körében nagy volt az érdeklődés az asatás iránt. HAZAI TÁJAKON A régi Pápa ipara • Árkádos köz vagy pápaiasan: közle. Érdekes, jellegzetes kis város Pápa a hegyek lábánál, a dombos Pápai-síkság szélén. Délre s kelet­re lapulnak el az Észak-Bakony nyúlványai, üzenetüket sebes pa­takok viszik északnyugatra a dombvidéken át a Marcal és a Rába felé. E patakok közül a Ta­polca szeli át a városkát, a házak háta mögött, ma már lefedve siet el. Barokk város E város jellegzetessége onnan .red, hogy nagy tűzvészek után épült újból a XVIII. század vé­gétől, a barokk hatása alatt. Leg­régibb, legsajátosabb emlékei ígv a barokkot tükrözik. Mindenek­előtt a nagyszabású kastély, ame­lyet a hatalmas parkba az Eszter- házyak építtettek az elbontott vár köveiből, csakúgy, mint az „öreg­templomot”. A vár lebontását nagy nehezen eszközölték ki a király­tól 1752-ben a pápaiak azért, hogy megszűnjenek a katonaság tartá­sával, elszállásolásával kapcsola­tos kötelezettségeik. így már ak­kor énekelhették volna a „söprik a pápai utcát” kezdetű nótát, mert ugyancsak meneteltek a regruták. A barokk adja meg a jellegét a főtérnek, amelyen a templom áll, s amelyet körülvesz a már em­lített templomon kívül az árká­dos, úgynevezett Lábas-ház, a ré­gi plébániaépület, amelynek tel­két még 1510-ben Szapolyai Já­nos ajándékozta a városnak, s még több jeles épület. Ám ezenkívül is több épületemléket érdemes fel­keresnünk stílusáért, vagy mert Petőfi, Jókai lakott, diákoskodott bennük. S miközben bejárjuk eze­ket. nem kerülhetjük el a sajátos helyi elnevezésű szűk közöket, ut­cácskákat, pápaiasan ..közléket” sem. Egy manufaktúra Ezúttal azonban nem ezeket akarjuk sorra venni — az úti­könyvek megteszik ezt —, hanem egy ipari műemléket keressünk fel, egy hajdani „gyárat”. Ez a Március 15-e téren egy hajdan hí­res kékfestő család üzeme. Bizo­nyos Kluge Károly alapította 1783-ban. Apja szakmáját folytat­ta, aki a pozsonyi festőcéhben kezdte, és Sárváron folytatta ipa­rát. Fia a mesterlegényi vándor- úton bejárva Ausztriát, Csehor­szágot, Németországot és Svájcot, Pápán telepedett le. A Klugék szorgos nemzedékei nyolcvan év alatt a pápai első kékfestő üzemmé tették a manu­faktúrájukat, segédeik betegsegé­lyező társulatot is alapítottak, amelybe fejenként s hetente 5 krajcárt fizettek be. A legények szállását megtekinthetjük a mú­zeum üzemben: a tarkázó szobá­ban volt, amit fűteni lehetett. 1869 és 1929 között — ameddig je­gyezték az említett befizetéseket — 200 segéd fordult meg ott. Kitüntetés száz éve Ma úgy látjuk az üzemet, aho­gyan korszerűsítették. Már az épü­let is érdekes, s különösen az az élethű, eredeti berendezés. A szá­rító vagy a hatalmas mángorló a pincében, a kékfestő kádak és a minták, a munkák leírása. Húsz— huszonöt férfi, s ugyanennyi nő is dolgozott az üzemben, ahol a szá­zad elején nyertek teret a mind erősebb gőzgépek. (Később, az el­ső világháború után azután visz- szatértek a kézművességre, mert nem bírták a versenyt a gépi nagy­üzemekkel.) Itt nemcsak gyártották a kék-, s főleg fehérmintás kelmét — hordták is. Az volt a segédek „egyenruhája”, vagy munkaruhá­ja, járandósága, abból volt a le­pedő az ágyon és a/terítő az asz­talon, a huzat a párnán és a duny­hán. S szép és jóhírű kékfestett vásznak kerültek ki e műhelyből: éppen száz év is kitüntették kiváló munkáiért mesterüket, Kluge Fe­rencet egy kiállításon. N. F. # A barokk Pápa maradványa: a város főterének részlete. KIVÁLÓ ÁRUK FÓRUMA Több mint kétszáz terméknek a fele kiváló A Budapesti Nemzetközi Vásá­ron adták át 47 vállalat 113 ter­mékének a Kiváló Áruk Fóruma oklevelet. Mint ismeretes, a Fórum 1966 óta működik, az embléma megszerzé­sére rendszeresen pályázatot hir­det. Az idei pályázat jó eredmé­nyekkel zárult. Már a nevezések száma is magasabb, mint a tava­lyi. És széles körből, 62 vállalat 217 termékéből választotta ki a szigorú zsűri a kiválónak minősít- hetőket. Hogy végül is 113-nak, tehát minden második cikknek odaítélték az emblémát, azt is je­lenti : jó volt a vállalatok elővá­logatása. Húsz. termék — elsősorban élel­miszer — második vagy harma­dik alkalommal nyerte el a ki­tüntető jelzést. A védjegyet egy­től három évig terjedő használat­ra ítélték oda, egy évre, ha ab­szolút divatcikkről van szó, két évre, ha a bírálat némi észrevé­telt tesz (például az áru minősége kiváló, de csomagolása nem elég szép), három évre a várhatóan hosszabb kifutású, állandó cik­keknek adják az emblémát. A bírálatra való jelentkezés ön­kéntes, az előállító döntésétől, piaci elképzelésétől függ. Műsza­ki, iparesztétikai és az ezek ered­ményét összegző csúcsbírálatból áll a vizsgálat. A későbbiekben szúrópróbasze­rűen ellenőrzik a termék minősé­gét, s ha romlást tapasztalnak, nyilvánosan megvonják az emblé­ma viselésének jogát. Az élelmiszerek, élvezeti cikkek jól szerepeltek e versenyben. A már hagyományosan kiváló szege­di téliszalámi, a kalocsai papri­ka, az egri bikavér és a tokaji borok mellett kiváló minősítést nyert a Békés megyei Extra meggy elnevezésű szénsavas üdítő ital. a Margitszigeti kristályvíz és cit­rom ízű Deit és a Pápai Húskom­binát hatféle húskészítménye. Száz érzékszervi pontot — a maxi­mumot — kapott Győr-Sopron me­gyei ÁHV Hansági sertésfej hús- konzervje, amely kézzel borotvált, gusztusos fejhús darabokból áll, és — bár ezt a minősítést még nem méltányolja — olcsó is. A vegyi cikkek és mezőgazda- sági vegyszerek közül említésre méltók a szegedi Universal Szö­vetkezet Medea dezodorjai, az ugyancsak szegedi Medikémia Szö­vetkezet aerosolos autóápolási cikkei, a Tiszavasvári Alkaloida gyomirtó és lombtalanító szerei. Szépek és funkciójuknak is meg­felelőek a Politechnika Szövetke­zet műanyag játékai. A ruházati cikkek és lakástex­tíliák köréből a Hazai Fésűs, a győri Richards és a Magyar Posz­tó szöveteit, a szombathelyi La­kástextil Vállalat anyagait emeljük ki. Végre cipő. gyermekcipő is ki­váló emblémát kapott! A Duna Cipőgyár melegbéléses, Rally pvc-talpas gyerekcipői vízállók, strapabírók és szépek. Ezúttal először neveztek be te­levíziót, s az Orion fekete-fehér Uránus készüléke jó műszaki jel­lemzőivel, cserélhető elemrend­szerével, jól megtervezett formá­jával kiváló minősítést szerzett. Újdonság az Épületkerámia Válla­lat felületen érdesített padlóbur­koló lapja, amely uszodák, fürdő- szobák, ipari üzemek csúszásmen­tes padlózatául szolgálhat. Ilyen anyagot eddig külföldről szerez­tünk be. Kiváló lett a romhányi kerámiagyár ötféle, egyszínű fal­burkoló csempéje is. A bútorokkal pályázó négy gyár 15 termékének ítélték oda a mi­nősítő jelet. Külön dicsérettel il­lették a Kanizsa Bútorgyár Ko­rái ülőgarnitúráját, és a Szék- és Kárpitosipari Vállalat Diána szé­keit. Mint évek óta, most hiányoztak a pályázatról a háziasszonyok munkáját megkönnyítő élelmisze­rek. a praktikus műszaki cikkek, a kiegészítő bútorok. K. M. megnyílt cs nagy választékkal ÜJ KÖTÖTT DIVATÁRU BOLTJA KECSKEMÉTEN a Széchenyivárosban (nagy ÁBC-áruház mellett) ' 1228

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom