Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 218. szám Ára: 1,20 Ft 1979. szeptember 18. kedd Hazaérkezett Etiópiából a magyar párt- és kormány- küldöttség \ Pullai Árpádnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, a közlekedés és posta ügyi miniszternek veze­tésével az etióp íorradalom V. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken részt vett párt- és kormányküldöttség hazaérkezett Addisz Abebábóű. Pullaá Árpádot fogadta Mengisztu Halié Mariam, az Ideiglenes Katonai Kormány­zó Tanács elnöke. (MTI) „A brigádban lettem újító” 4. oldal Sport í-7. oldal Halálos és súlyos közúti balesetek, 8. oldal Ma kezdődik az ENSZ-közgyűlés idei ülésszaka Keltái András, az MTI tudó­sítója jelenti: ■ Ma nyílik meg New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 34. rendes ülésszaka. A világszervezet idei ülésszakán már 152 ország vesz majd részt, a napirenden — ed­dig — 130 pont szerepel. Amint Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra is utalt rá: az ülésszak az egyik legnehezebb lesz a világ- szervezet történetében, hisz egy sor súlyos, megoldatlan nemzet­közi kérdésről folynak majd vár­hatóan heves viták. Ezúttal is előtérben állnak majd a közel-keleti problémák. A Rhodesia jövőjéről folyó londoni alkudózás különös jelentőséget ad az Afrika déli részével kapcsola­tos napirendi pontoknak. Az ENSZ tagállamainak sorá­ban különös súllyal esik latba az el nem kötelezett országok cso­portja, amelyet a legutóbbi, ha­vannai csúcsértekezlet után Ku­ba képvisel hivatalosan a világ­szervezetben is. Valószínű, hogy Fidel Castro szólal majd fel az ülésszakon. A kubai kormányfő eddig egyszer, 1960-ban járt az ENSZ székhelyén, az Egyesült Államokban. Napirendre kerül a változatla­nul megoldatlan ciprusi kérdés, heves viták várhatók Indokína, főként Kambodzsa ügyében. Az idei közgyűlés illusztris ven­dégei között lesz II. János-Pál pápa is, aki október 2-án mond beszédet. (MTI) SAJÁT KIVITELEZÉSŰ MAGTÁR, BOLT, LAKÁS Gyors és Ahol a .körülmények le­hetővé teszik, megyeszerte a mezőgazdasági üzemek sa­ját kivitelezésében épülnek fel a különböző közhasznú létesítmények. Emlékezetes, hogy Jászszentliászlón harmadéve avat­ták fel azt az ötvenszemélyés óvo­dát, amelyet a helyi termelőszö­vetkezet szakmunkásai építettek a községi tanács megrendelésére, a szakipari munkát pedig a szom­szédos szank-móricgáti szövet­kezet dolgozói végezték el. A különböző helyi építő szerveze­tek, építő közös vállalkozások meg­szüntetése, összevonása óta a falu­helyeken nem is igen akad más vál­lalkozó, mint egy-egy mezőgazda- sági nagyüzem amelyik, az óvodák, iskolák, esetleg lakóházak építésé­iben közreműködik. Kecskemét, Kiskunfélegyháza között az E5-ös számú főútvonal mentén emele­tes házak sorakoznak Városföld szélén. A négylakásos társashá­zakat a helyi állami gazdaság épí- itőszervezete hozta tető alá egé­szen rövid határidő alatt, az ál­lami gazdasági dolgozók szerve­zett lakásépítő akciója keretében, szinte hihetetlenül olcsón és gyor­san. Hasonló kezdeményezésről Kis­kunhalason, Kiskőrösön, Nyárlő- rineen, Kalocsán, az állami gaz­daság, Baján, Bácsbokodon, Garán a Bajai Mezőgazdasági Kombinát építői készítettek családi otthono­kat a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozód számára. Említésre méltó a vaskúti Bács­ka Tsz építőbrigádjának tevé­kenysége. A szövetkezet szakmun­kásai ez év januárjában alapozták azt a hat tantermes iskolát, ame­lyet a tanév kezdetén avattak fel ünnepélyes keretek között. A szö­vetkezet dolgozói építik könnyű- szerkezeti elemek felhasználásá­val a felnőttek és iskolások köz- megelégedésére Vasfkút leendő sportlétesítményét is. A Vaskúttal szomszédos Garán ugyancsak a helyi mezőgazdasá­gi szövetkezet végzi — más építő- szervezet hiányában — a helyi ta­nács megrendelésére a különböző közhasznú építkezéseket. Vegyes élelmiszerboltot épített a Vörös Csrillag Tsz brigádja Garán az áfész számára. Tevékenyen köz­reműködtek a szövetkezet szak­munkásai a garai oktatási és szo­ciális létesítményék kivitelezésé­ben. Hasonló gyakorlatot követ rég­óta a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság, amelynek szakmunkásai számos mezőgazdasági és keres­kedelmi létesítmény kivitelezői voltak. Állami gazdaságii élelmi­szerbolt épült Sükösdön, Hajóson, Hildpusztán és másutt, amelyben a nagyüzem saját termékeit is forgalmazza. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság szakmunkásai a gabonabetakarí- tás kezdetére készültek el Szántó­olcsó építkezés mezőgazdaságban • A Vörös Csillag Tsz építőbrigádjának közreműködésével huszon­négy tantermes oktatási központtá alakult át Garán a helyi általános iskola. Képünkön: az egyik új tanterem. • Autóbuszvá­rót épített a jánoshalmi Haladás Tsz a kiserdei tanya­központban, amely a nagyközség legnépesebb külterülete. (Straszer András felvételei.) pusztán az új terményszárító és takarmánykeverő üzemmel. Ezek­ben a napokban pedig ugyanott 980 négyzetméter alapterületű magtárat építenek ragasztott fa­elemekből. A gazdasági épület al­kalmas lesz a szántóföldi növény- termesztő kerület szemes termé­nye nagy részének befogadására. Más vállalat fel sem vonul ennyi idő alatt az építkezés színhelyére. K. A. Bács megyei nap a vásáron Mint arról hírt adtunk, Bács­Kiskun ipara sikerrel szerepel az őszi BNV-n. A két BNV-nagydíj és hét BNV-díj népszerűvé tette a megye üzemeiből származó ter­mékeket. Kedves szokást honosítottak meg a Habselyem Kötöttáru- gyár vezetői. Már évek óta baráti beszélgetésen látják vendégül a hozzájuk tartozó gyáregységek képviselőit. A hétfőn megtartott Bács-Kiskun megyei napon Kis­kunfélegyháza város párt- és ta­nácsi vezetői, valamint a félegy­házi és kecskeméti gyárból érkező vendégek találkoztak a vállalat irányítóival. A jó hangulathoz hozzájárult a Habselyem Kö­töttárugyár egyik újdonsága ál­tal elnyert BNV-nagydíj. Gyeb- rovszki Andrásné vezérigazgató nem pusztán udvariasságból je­lentette ki, hogy nemcsak a mun­kában, hanem a sikerben is osz­toznak a gyárak dolgozóival. Zala Ferenc, a kecskeméti gyár főmérnöke elmondta, hogy csu­pán a kerekegyházi telepük 2 mil­lió 70 ezer darab terméket bocsá­tott ki az első félévben, s ebből 700 ezer darabot a Szovjetunió­ba szállítottak. Hangsúlyozta, hogy a tavalyihoz képest jelentő­sen javult a minőség. Az idén ugyanis célul tűzték a 96 száza­lékos minőségi színvonal elérését. Ezt mindkét telepük teljesítette első osztályú árucikkekkel. A kiskunfélegyházi üzem igaz­gatója Farkas Jenőné, ugyancsak elégedetten nyilatkozott arról, hogy a tőkés piacra gyártott termékeik 99 százaléka volt ki­fogástalan minőségű, s a gyárba egyetlen reklamáció sem érkezett a megrendelők részéről. Rózsi Lászlónénak, a kecskeméti gyáregység SZB-titkárának kér­désére a nagyvállalat kereskedel­mi igazgatója Szabó István el­mondta. hogy a BNV-nagydíjas termékükre máris 18 ezer darabos megrendelés érkezett Kuvaitból és Irakból idei szállításra. A jövő év első felében a polieszter-acetát kelméből készült garnitúrákból belföldön is 50 ezer darabot hoz­nak forgalomba. A garnitúrákat a megrendelések nagyságától füg­• Elsősorban az iskolás gyerme­kek szülei nézegetik nagy érdek­lődéssel a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzemében készült is­kolaruhákat, köpenyeket. • A Kiskunhalasi Kötöttárugyár divatos termékei a BNV-n. • Sok nézője akad a kecskeméti Cipőipari Szövetkezet gyermekcipői] nek. (Tóth Sándor felvételei) • Nagy sikere van a vásáron g Habselyem Kötöttárugyár pavi. Ionjában kiállított divatos dlszkd; öltözékeknek. gően Kecskeméten, illetve Ka­zincbarcikán varratják. Nagy sikere van a vásáron a divatos diszkó öltözékeknek. Egyelőre kisebb mennyiségben forgalmazzák a Centrum áruhá­zak a BNV idején, s a fiatalok nagyon megkedvelték. A belke­reskedelem még nem közölte vé­teli szándékát, a Szovjetunió vi­szont 50 ezer darabot rendelt be­lőlük, 1980-ra pedig 9 és fél mil­lió rubeles megrendelést kötöttek a gyár termékeire. Ez egyben biztosíték is a kecskeméti üzem­nek, hiszen azt jelenti, hogy jö­vőre is lesz bőven munkájuk. Jordániával 100 ezer dollár ér­tékben kötöttek üzletet női fehér­neműre, egy NSZK céggel szin­tén 100 ezer dolláros üzletkötés­ről tárgyalnak. V. Zs. Szépülő városok Debrecenben a múltnak ad­ták át a Libakertet. A gémes­kutas, pocsolyás városrész he­lyén emeletes házak övezte lakótelep nőtt ki a földből. Az ilyesfajta városkép-változás­sal nemcsak a jubiláns hajdú­sági főváros dicsekedhet. Egész sor megyeszékhely bel­városában bontogatják már az évszázados, rozoga viskókat, hogy helyükre 8—10 emeletes toronyházak épüljenek. Olya­nok, amelyeket korábban se­hol sem láthattunk az ország­ban a fővároson kívül. A vá­roskép átalakítását kisérő kommentárok közül egyet emelünk ki, azt, amelyet a pécsi új, tízezres lakótelep építői jegyeztek meg: „Ne­künk is megvolt a Mária-Va- léria telepünk, nemcsak Pest­nek. Mi is eltüntetjük.. Vidéki városaink, megye- székhelyeink az utóbbi évek­ben egyre inkább jó értelem­ben vett riválisai lettek egy­másnak — s Budapestnek is. Ki tagadná, hogy ma már szinte minden vidéki központ­ban megtalálhatók \a modern nagyvárosra annyira jellemző sugárutak, tágas ligetek, ne­onfényes utcák, szélesvásznú mozik, gazdag kirakatok, bisztrók, kozmetikai szalonok akárcsak Pesten... A miskolci Herman Ottó Múzeum várostörténeti kuta­tói immár tíz éve hozzáláttak, hogy elkészítsék a város ut­cakataszterét. Miközben a ko­rabeli forrásmunkákat tanul­mányozták, egy XV111. száza­di feljegyzésre bukkantak. Szerzője nem minden dicsek­vés nélkül iközölte: „... az utolsó fél évszázadban erősen meggyorsult a város fejlődése, amit az is bizonyít, hogy ez idő alatt nem kevesebb, mint öt új utca épült”. A szerző bizonyára elképedne, ha tud­ná, hogy az elmúlt harminc- három esztendő során Miskol­con több mint kétszáz utca született, többségüket modern lakóházak, üzletsorok övezik. Persze nem feltétlenül kell histörikus távlatokhoz fordul­ni összehasonlításért ... A ma embere a városiaso­dás régen elképzelhetetlen ütemének a tanúja. Aki csak néhány évig él távol szűkebb hazájától, az is nehezen ismer rá visszatértekor régi szülő­városára, amely időközben ki­lométerekkel terjesztette ki határait, helyet adva új hi- daknak, pályaudvaroknak, rendelőintézeteknek, stran­doknak, játszótereknek, sport­pályáknak. E városok versengését ma­gától értetődően évről évre nagyobb közönség 1kíséri fi­gyelemmel. Mondhatni, az egész ország kíváncsi az ered­ményre. A történelmi kövek, históriai nevezetességek, épí­tészeti emlékek, tájak, hagyo­mányok valamikor az ország lakosságának csak kis hánya­dát vonzották vidéki váro­sainkba. Milliószámra éltek hazánkban olyanok, akik nem ismerték városainkat, vagy csak egyet-kettőt közülük. Ta­valy, egy esztendő leforgása alatt egymillió látogatója volt városainknak. Ez a kíváncsi­ság már vidéki „fővárosaink­nak” szólt, azoknak a helyek­nek, ahol a természetes adott­ságok a modern élet kényel­mes, hasznos újdonságaival párosultak. Az igények tették szüksé­gessé a felszabadulás óta, hogy városaink alig három évtized alatt évszázadok mulasztását pótolják. A falu, a vidék is magáénak akarja tudni, köze­lebb kívánja hozni mindazt a kényelmet, szépséget, modern­séget, amelyet korábban csak a főváros — bár sokszor még az sem — nyújthatott volna. Minderre a lehetőséget első­sorban a szocialista iparosí­tás teremtette meg, amely az eladdig elhanyagolt, sokszor sivár mezővárosokat iparváro­sokká, és egyúttal kulturális centrumokká varázsolta. Az iparosítás nyomán az anyagi és szellemi kultúra új köz­pontjai alakultak ki hazánk­ban. A vidék és a főváros közt folyó nemes vetélkedés alap­hangúját éppen ez a megválto­zott gondolkodás adja meg. Városainkban ezer és ezer olyan ember él, aki már tuda­tosan munkálkodik igénye be­teljesedéséért, szeretett szülő­városa felvirágozásáért. Ezek a patrióták, saját szabad ide­jüket áldozzák föl, eszük és kezük munkáját bocsátják a közösség rendelkezésére, hogy városuk szebbé, rendezettebbé, kulturáltabbá váljék. ök azok, akik elébe sietnek jövőjüknek, s elhatározásuk­kal, lelkesedésükkel méltóak kívánnak lenni a szocialista nagyvárosok lakóihoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom