Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-18 / 218. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 218. szám Ára: 1,20 Ft 1979. szeptember 18. kedd Hazaérkezett Etiópiából a magyar párt- és kormány- küldöttség \ Pullai Árpádnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, a közlekedés és posta ügyi miniszternek vezetésével az etióp íorradalom V. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken részt vett párt- és kormányküldöttség hazaérkezett Addisz Abebábóű. Pullaá Árpádot fogadta Mengisztu Halié Mariam, az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnöke. (MTI) „A brigádban lettem újító” 4. oldal Sport í-7. oldal Halálos és súlyos közúti balesetek, 8. oldal Ma kezdődik az ENSZ-közgyűlés idei ülésszaka Keltái András, az MTI tudósítója jelenti: ■ Ma nyílik meg New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 34. rendes ülésszaka. A világszervezet idei ülésszakán már 152 ország vesz majd részt, a napirenden — eddig — 130 pont szerepel. Amint Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára is utalt rá: az ülésszak az egyik legnehezebb lesz a világ- szervezet történetében, hisz egy sor súlyos, megoldatlan nemzetközi kérdésről folynak majd várhatóan heves viták. Ezúttal is előtérben állnak majd a közel-keleti problémák. A Rhodesia jövőjéről folyó londoni alkudózás különös jelentőséget ad az Afrika déli részével kapcsolatos napirendi pontoknak. Az ENSZ tagállamainak sorában különös súllyal esik latba az el nem kötelezett országok csoportja, amelyet a legutóbbi, havannai csúcsértekezlet után Kuba képvisel hivatalosan a világszervezetben is. Valószínű, hogy Fidel Castro szólal majd fel az ülésszakon. A kubai kormányfő eddig egyszer, 1960-ban járt az ENSZ székhelyén, az Egyesült Államokban. Napirendre kerül a változatlanul megoldatlan ciprusi kérdés, heves viták várhatók Indokína, főként Kambodzsa ügyében. Az idei közgyűlés illusztris vendégei között lesz II. János-Pál pápa is, aki október 2-án mond beszédet. (MTI) SAJÁT KIVITELEZÉSŰ MAGTÁR, BOLT, LAKÁS Gyors és Ahol a .körülmények lehetővé teszik, megyeszerte a mezőgazdasági üzemek saját kivitelezésében épülnek fel a különböző közhasznú létesítmények. Emlékezetes, hogy Jászszentliászlón harmadéve avatták fel azt az ötvenszemélyés óvodát, amelyet a helyi termelőszövetkezet szakmunkásai építettek a községi tanács megrendelésére, a szakipari munkát pedig a szomszédos szank-móricgáti szövetkezet dolgozói végezték el. A különböző helyi építő szervezetek, építő közös vállalkozások megszüntetése, összevonása óta a faluhelyeken nem is igen akad más vállalkozó, mint egy-egy mezőgazda- sági nagyüzem amelyik, az óvodák, iskolák, esetleg lakóházak építéséiben közreműködik. Kecskemét, Kiskunfélegyháza között az E5-ös számú főútvonal mentén emeletes házak sorakoznak Városföld szélén. A négylakásos társasházakat a helyi állami gazdaság épí- itőszervezete hozta tető alá egészen rövid határidő alatt, az állami gazdasági dolgozók szervezett lakásépítő akciója keretében, szinte hihetetlenül olcsón és gyorsan. Hasonló kezdeményezésről Kiskunhalason, Kiskőrösön, Nyárlő- rineen, Kalocsán, az állami gazdaság, Baján, Bácsbokodon, Garán a Bajai Mezőgazdasági Kombinát építői készítettek családi otthonokat a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozód számára. Említésre méltó a vaskúti Bácska Tsz építőbrigádjának tevékenysége. A szövetkezet szakmunkásai ez év januárjában alapozták azt a hat tantermes iskolát, amelyet a tanév kezdetén avattak fel ünnepélyes keretek között. A szövetkezet dolgozói építik könnyű- szerkezeti elemek felhasználásával a felnőttek és iskolások köz- megelégedésére Vasfkút leendő sportlétesítményét is. A Vaskúttal szomszédos Garán ugyancsak a helyi mezőgazdasági szövetkezet végzi — más építő- szervezet hiányában — a helyi tanács megrendelésére a különböző közhasznú építkezéseket. Vegyes élelmiszerboltot épített a Vörös Csrillag Tsz brigádja Garán az áfész számára. Tevékenyen közreműködtek a szövetkezet szakmunkásai a garai oktatási és szociális létesítményék kivitelezésében. Hasonló gyakorlatot követ régóta a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, amelynek szakmunkásai számos mezőgazdasági és kereskedelmi létesítmény kivitelezői voltak. Állami gazdaságii élelmiszerbolt épült Sükösdön, Hajóson, Hildpusztán és másutt, amelyben a nagyüzem saját termékeit is forgalmazza. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság szakmunkásai a gabonabetakarí- tás kezdetére készültek el Szántóolcsó építkezés mezőgazdaságban • A Vörös Csillag Tsz építőbrigádjának közreműködésével huszonnégy tantermes oktatási központtá alakult át Garán a helyi általános iskola. Képünkön: az egyik új tanterem. • Autóbuszvárót épített a jánoshalmi Haladás Tsz a kiserdei tanyaközpontban, amely a nagyközség legnépesebb külterülete. (Straszer András felvételei.) pusztán az új terményszárító és takarmánykeverő üzemmel. Ezekben a napokban pedig ugyanott 980 négyzetméter alapterületű magtárat építenek ragasztott faelemekből. A gazdasági épület alkalmas lesz a szántóföldi növény- termesztő kerület szemes terménye nagy részének befogadására. Más vállalat fel sem vonul ennyi idő alatt az építkezés színhelyére. K. A. Bács megyei nap a vásáron Mint arról hírt adtunk, BácsKiskun ipara sikerrel szerepel az őszi BNV-n. A két BNV-nagydíj és hét BNV-díj népszerűvé tette a megye üzemeiből származó termékeket. Kedves szokást honosítottak meg a Habselyem Kötöttáru- gyár vezetői. Már évek óta baráti beszélgetésen látják vendégül a hozzájuk tartozó gyáregységek képviselőit. A hétfőn megtartott Bács-Kiskun megyei napon Kiskunfélegyháza város párt- és tanácsi vezetői, valamint a félegyházi és kecskeméti gyárból érkező vendégek találkoztak a vállalat irányítóival. A jó hangulathoz hozzájárult a Habselyem Kötöttárugyár egyik újdonsága által elnyert BNV-nagydíj. Gyeb- rovszki Andrásné vezérigazgató nem pusztán udvariasságból jelentette ki, hogy nemcsak a munkában, hanem a sikerben is osztoznak a gyárak dolgozóival. Zala Ferenc, a kecskeméti gyár főmérnöke elmondta, hogy csupán a kerekegyházi telepük 2 millió 70 ezer darab terméket bocsátott ki az első félévben, s ebből 700 ezer darabot a Szovjetunióba szállítottak. Hangsúlyozta, hogy a tavalyihoz képest jelentősen javult a minőség. Az idén ugyanis célul tűzték a 96 százalékos minőségi színvonal elérését. Ezt mindkét telepük teljesítette első osztályú árucikkekkel. A kiskunfélegyházi üzem igazgatója Farkas Jenőné, ugyancsak elégedetten nyilatkozott arról, hogy a tőkés piacra gyártott termékeik 99 százaléka volt kifogástalan minőségű, s a gyárba egyetlen reklamáció sem érkezett a megrendelők részéről. Rózsi Lászlónénak, a kecskeméti gyáregység SZB-titkárának kérdésére a nagyvállalat kereskedelmi igazgatója Szabó István elmondta. hogy a BNV-nagydíjas termékükre máris 18 ezer darabos megrendelés érkezett Kuvaitból és Irakból idei szállításra. A jövő év első felében a polieszter-acetát kelméből készült garnitúrákból belföldön is 50 ezer darabot hoznak forgalomba. A garnitúrákat a megrendelések nagyságától füg• Elsősorban az iskolás gyermekek szülei nézegetik nagy érdeklődéssel a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzemében készült iskolaruhákat, köpenyeket. • A Kiskunhalasi Kötöttárugyár divatos termékei a BNV-n. • Sok nézője akad a kecskeméti Cipőipari Szövetkezet gyermekcipői] nek. (Tóth Sándor felvételei) • Nagy sikere van a vásáron g Habselyem Kötöttárugyár pavi. Ionjában kiállított divatos dlszkd; öltözékeknek. gően Kecskeméten, illetve Kazincbarcikán varratják. Nagy sikere van a vásáron a divatos diszkó öltözékeknek. Egyelőre kisebb mennyiségben forgalmazzák a Centrum áruházak a BNV idején, s a fiatalok nagyon megkedvelték. A belkereskedelem még nem közölte vételi szándékát, a Szovjetunió viszont 50 ezer darabot rendelt belőlük, 1980-ra pedig 9 és fél millió rubeles megrendelést kötöttek a gyár termékeire. Ez egyben biztosíték is a kecskeméti üzemnek, hiszen azt jelenti, hogy jövőre is lesz bőven munkájuk. Jordániával 100 ezer dollár értékben kötöttek üzletet női fehérneműre, egy NSZK céggel szintén 100 ezer dolláros üzletkötésről tárgyalnak. V. Zs. Szépülő városok Debrecenben a múltnak adták át a Libakertet. A gémeskutas, pocsolyás városrész helyén emeletes házak övezte lakótelep nőtt ki a földből. Az ilyesfajta városkép-változással nemcsak a jubiláns hajdúsági főváros dicsekedhet. Egész sor megyeszékhely belvárosában bontogatják már az évszázados, rozoga viskókat, hogy helyükre 8—10 emeletes toronyházak épüljenek. Olyanok, amelyeket korábban sehol sem láthattunk az országban a fővároson kívül. A városkép átalakítását kisérő kommentárok közül egyet emelünk ki, azt, amelyet a pécsi új, tízezres lakótelep építői jegyeztek meg: „Nekünk is megvolt a Mária-Va- léria telepünk, nemcsak Pestnek. Mi is eltüntetjük.. Vidéki városaink, megye- székhelyeink az utóbbi években egyre inkább jó értelemben vett riválisai lettek egymásnak — s Budapestnek is. Ki tagadná, hogy ma már szinte minden vidéki központban megtalálhatók \a modern nagyvárosra annyira jellemző sugárutak, tágas ligetek, neonfényes utcák, szélesvásznú mozik, gazdag kirakatok, bisztrók, kozmetikai szalonok akárcsak Pesten... A miskolci Herman Ottó Múzeum várostörténeti kutatói immár tíz éve hozzáláttak, hogy elkészítsék a város utcakataszterét. Miközben a korabeli forrásmunkákat tanulmányozták, egy XV111. századi feljegyzésre bukkantak. Szerzője nem minden dicsekvés nélkül iközölte: „... az utolsó fél évszázadban erősen meggyorsult a város fejlődése, amit az is bizonyít, hogy ez idő alatt nem kevesebb, mint öt új utca épült”. A szerző bizonyára elképedne, ha tudná, hogy az elmúlt harminc- három esztendő során Miskolcon több mint kétszáz utca született, többségüket modern lakóházak, üzletsorok övezik. Persze nem feltétlenül kell histörikus távlatokhoz fordulni összehasonlításért ... A ma embere a városiasodás régen elképzelhetetlen ütemének a tanúja. Aki csak néhány évig él távol szűkebb hazájától, az is nehezen ismer rá visszatértekor régi szülővárosára, amely időközben kilométerekkel terjesztette ki határait, helyet adva új hi- daknak, pályaudvaroknak, rendelőintézeteknek, strandoknak, játszótereknek, sportpályáknak. E városok versengését magától értetődően évről évre nagyobb közönség 1kíséri figyelemmel. Mondhatni, az egész ország kíváncsi az eredményre. A történelmi kövek, históriai nevezetességek, építészeti emlékek, tájak, hagyományok valamikor az ország lakosságának csak kis hányadát vonzották vidéki városainkba. Milliószámra éltek hazánkban olyanok, akik nem ismerték városainkat, vagy csak egyet-kettőt közülük. Tavaly, egy esztendő leforgása alatt egymillió látogatója volt városainknak. Ez a kíváncsiság már vidéki „fővárosainknak” szólt, azoknak a helyeknek, ahol a természetes adottságok a modern élet kényelmes, hasznos újdonságaival párosultak. Az igények tették szükségessé a felszabadulás óta, hogy városaink alig három évtized alatt évszázadok mulasztását pótolják. A falu, a vidék is magáénak akarja tudni, közelebb kívánja hozni mindazt a kényelmet, szépséget, modernséget, amelyet korábban csak a főváros — bár sokszor még az sem — nyújthatott volna. Minderre a lehetőséget elsősorban a szocialista iparosítás teremtette meg, amely az eladdig elhanyagolt, sokszor sivár mezővárosokat iparvárosokká, és egyúttal kulturális centrumokká varázsolta. Az iparosítás nyomán az anyagi és szellemi kultúra új központjai alakultak ki hazánkban. A vidék és a főváros közt folyó nemes vetélkedés alaphangúját éppen ez a megváltozott gondolkodás adja meg. Városainkban ezer és ezer olyan ember él, aki már tudatosan munkálkodik igénye beteljesedéséért, szeretett szülővárosa felvirágozásáért. Ezek a patrióták, saját szabad idejüket áldozzák föl, eszük és kezük munkáját bocsátják a közösség rendelkezésére, hogy városuk szebbé, rendezettebbé, kulturáltabbá váljék. ök azok, akik elébe sietnek jövőjüknek, s elhatározásukkal, lelkesedésükkel méltóak kívánnak lenni a szocialista nagyvárosok lakóihoz.