Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-15 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 216. szám Ára: 1,20forint 1979. szept. 15. szombat Kiegyensúlyozott áruellátás Az SZMT elnökségének tanácskozása 9 Keserű Jánosné könnyűipari miniszter megnyitja az 1979. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A lakossági áruellátásról, a kereskedelmi szolgáltatások hely­zetéről és a további feladatok­ról tárgyalt tegnap délelőtti ülé­sén a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. A vi;ta alapjául szolgáló jelentéseket Ge- rőcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályénak vezető­je, illetve Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára terjesz­tette elő. Három és fél év eltel­tével megállapítható, hogy a kö­zéptávú .tervek — a változatlan áruforgalmi célkitűzés kivételével — nem nagy eltérésékkel telje­sülni fognak. A lakosság áruel­látása egészében kiegyensúlyo­zott, élelmiszerekből, iparcikkek­ből a kereslethez jobban iga­zodó, a tervekkel megegyező volt. Jelentősek eredményeink a kereskedelmi hálózat fejlesztésé­ben, korszerűsítésében. Bővült az üzlethálózat, új kereskedelmi raktárak épültek, egy sor elavult boltot korszerűsítettek. A fejlődéssel párhuzamosan nőtt az ágazatban dolgozóik, el­sősorban az eladóik száma és aránya. Komoly előrelépés tör­tént — töhb esdtben. a szakszer­vezetek kezdeményezésére — a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók élet- és murakakörülimé- nyeinék javítása terén., emelke­dett a szociális ellátás színvo­nala. De épp a jelentős eredmények mellett váltak szembetűnővé az áruellátásban, a kereskedelmi munkában még időközönként ta­pasztalható hiányosságok. Az ipar és kereskedelem kapcsolatát illetően — nem erősödött kellően a kereskedelem vevő pozíciója, s a szerződéskötések jelenlegi gyakorlata sem szolgálja a haté­kony áruellátást. A megyében és különösen a megyeszékhelyen a kereskedelmi üzlethálózat fejlesz­tése elmaradt a tervektől és az igényektől. Az V. ötéves terv teljesülésé­nek számos érdekes vonása kö­zül .biztató például, hogy a ke- , reskedelem készletgazdálkodása az elmúlt években kiegyensú­lyozottabbá vált. Továbbra is gyorsabban nőtt az iparcikkfélék eladása, mint az élelmiszereké. Az iparoiikkforgalmon belül gya­korlatilag . az egész növekedés a vegyesiparoikkekre esett, míg a ruházati forgalom majdnem stag­nált az elmúlt években. Az egészében kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátást, a legfonto­sabb áruk közül, a hús- & hús- készítmények esetenkénti ellátási gondjai, a zöldségnél és gyü­mölcsnél időnként adódó problé­mák, és néha a magas piaci.árak „árnyékolták be”. — Észlelhetően javult az üdítő italok választéka, s több helyütt .bővültek a mun­kahelyi és diákétkeztetés fel­tételei, de a kereskedelmi ven­déglátás üzleteiben csak lassú a kulturáltság javulása. Az áruellátás meghatározó sze­repén túl azonban az eladó és a vevő közti kapcsolatok milyen­sége is erőteljesen befolyásolja a lakosság közérzetét. A keres­kedelmi dolgozók nagyobb része — mindig ideértve a boltok és vendéglátóüzletek személyzetét is — ennek tudatában:, lelkiis­meretesen végzi e fontos mun­kát. Így is magas a követelmé­nyek ellen vétők száma, ami erős ellenőrzést kíván. A kiemelten fontos feladatok között szerepel a továbbiakban a lakosság folyamatos áruellátása, a differenciáit igények mind tel­jesebb kielégítése, A .kínálatban elsődlegességet az alapellátást szolgáló cikkek élvezzenek. Ami­hez fokozni kell a helyi áruala­pok feltárását. Tovább kell javítani a keres­kedelmi dolgozók élet- és mun­kakörülményeit mert -bár növe­kedett például az árumozgatást könnyítő .gépek száma, alaposabb á munkavédelem, — .még sok gondot okoz a raktárak zsúfolt­sága, s főként a kisebb boltok szociális ellátottságának ala­csony színvonala. Nehezíti a helyzetet a régi építésű egységek alkalmatlansága a gépesített — pl. konténeres — áruszállításra. •— Szorgalmazni kell ösztönzőbb bérrendszer kialakítását és beve­zetését. — Mindez erősíteni fogja a kereskedelmi dolgozók szakma­szeretetét, felelősségérzetét, ami­ről sokszor állíthattak ki szá­mukra jó bizonyítványt irányító és fölöttes szervek, mint például a július 23-a körüli időkben. Hogy az árváltozások végrehaj­tása, s a vele járó plusz-felada­tok teljesítése általában rendben, fegyelmezetten folyt, jelentős részben rajtuk múlott. Mint ahogy az eddigi eredményekben is döntő szerepe van az ágazat­ban működő 918 szocialista bri­gád közel 9000 tagjánák. Csatla­kozásuk a kongresszusi és felsza­badulási munkaversenyhez bizto­sítéka újabb sikerek, a kereske­delmi, vendéglátód munka kul­turáltsága, minősége további fej­lődésének kivívásához. A továbbiakban az elnökség egyetértőiéig vette tudomásul Szigeti Péternek, a megyei ta­nács osztályvezetőjének tájékoz­tatóját a pedagógusok, az egész­ségügyi és igazgatósági dolgozók bérgazdálkodásának idei, első fél­évi alakulásáról. T. I. • Bács Kiskun megye ipara két BNV-nagydíjat is magáénak tekint­het. Képünkön: az értékes trófeát elnyerő Glória elemes bútorcsalád, amely a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában készült. NAPIRENDEN A MEGYEI NÉPI ELLENŐRZŐ SZERVÉK MUNKÁJA Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Tegnap a Hosszúhegyi Állami Gazdaság érsekcsanádi üzemegységében ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Dr. Boza József, a csoport ve­zetője köszönltö'tlte képviselőtár­sait és a meghívott vendégeket, közöttük Horváth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság el­ső titkárát, Barabás Miklóst, a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság tagját és Seregi Róbertét, a Központi Népi ellenőrzési Bizott­ság főosztályvezetőjét. Miklós Zoltán, a megyei NEB elnöke a megyében dolgozó népi ellenőrök munkájáról tájékoztat­ta a képviselőket. — Munkánk fő irányát a XI. pártkongresszus által meghatáro­zott követelmények, az V. ötéves tervből adódó legfontosabb társa­dalompolitikai, gazdaságpolitikai célok megvalósításának segítése határozza meg — mondta. — Fo­kozott figyelmet fordítunk a la­kosság ellátására, életkörülmé­nyeinek alakulására, a bejelenté­sek, panaszok vizsgálatára, a .köz­élet tisztaságára. A társadalmi, gazdasági életünk minden terü­letén bekövetkezett fejlődés na­gyobb követelményeket támaszt a népi ellenőrzéssel szemben is. A XI. pártkongresszus határozata kimondta, hogy a népi ellenőrzés hatókörét bővíteni kell. A Mi­nisztertanács az állami ellenőr­zésen belül meghatározta a népi ellenőrzés konkrét feladatait is. E határozat jegyében dolgozunk ellenőrzési tevékenységünk to­vábbfejlesztésén. A megyei NEB elnöke ezt köve­tően a népi ellenőrzés szervezetét, működését, kapcsolatait ismertet­te. Mint mondta, a megyei •'Népi Ellenőrzési Bizottságon kívül öt járási, városi és egy városi Népi Ellenőrzési Bizottság működik. Ellenőrzési feladataikat közel 1600 népi ellenőrrel valósítják meg. akik között megtalálhatók fizikai dolgozók, mérnökök, közgazdá­szok, orvosok, a kulturális terület számos kiváló dolgozója. A népi ellenőrök politikai és szakmai fel- készültsége, áldozatkész munkája biztosítja a szakszerű, megalapo­zott, és egyben segítő ellenőrzése­ket. Nagy gondot fordítanak a mun­kakapcsolataik megszilárdítására, továbbfejlesztésére. A megyei NEB, valamint a járási-városi NEB-ek munkatervi feladatainak jelentős részét, a téma- és cél- vizsgálatok mintegy kétharmadát a helyileg illetékes pártbizottsá­gok, egyharmadát a tanácsok és az országgyűlési képviselőcsoport megbízásából végzik. A továbbiakban a megyei NEB Pénteken délelőtt ünnepélyesen megnyitották az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt, a fogyasztási cikkek 6. alkalom­mal megrendezett nagyszabású szakosított bemutatóját. A több mint 1300 hazai és külföldi kiállító képviselői, az infor­mátorok, a gazdasági és a műszaki szakemberek elfoglalták helyüket a standokon, amelyeket sokan még közvetlenül a nyitást megelőzően is rendezgettek, igazítottak, hogy méltó­képpen fogadhassák a vásár várhatóan több százezer látoga­tóját. A részt vevő 31 ország és Hong­kong, valamint a nemzetközi vá­sárok szövetségének zászlajával feldíszített főtéren gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei, akiknek általános isikolás tánc- csoportoik adtak rövid, hangula­tos, tetszéssel fogadott műsort. A megnyitón megjelenít Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Marjai Jó­zsef és Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, a kormány több tagja. Ott voltak a vásárra érkezett külföldi vendégek, a diplomáciai képvise­letek vezetői és tagjai, a hazai és a külföldi kiállítók képviselői. Ezután Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter mondott be­szédet. — A magyar kormány nagy je­lentőséget tulajdonít minden olyan gazdasági eseménynek, amely elősegíti népgazdasági cél­jaink megvalósítását, a nemzet­közi kapcsolatok, az .együttmű­ködés elmélyítését. Ezek sorába illeszkednek be a Budapesti Nemzetközi Vásárok. Ezúttal, itt a vásárvárosban tizenkét áru­csoportban 31 országiból 1300 ki­állító fogadja a kereskedelmi partnereit, a látogatókat, a je­lenlegi és a jövőbeni lehetséges vásárlóikat — mondotta. Ezután szólt arról, hogy a Ma­gyar Szocialista Munátáspárt Köz­ponti Bizottsága és a kormány gazdaságpolitikai döntései, a konkrét gazdasági intézkedések abba az irányba hatnak, hogy népgazdaságunk egészében meg­gyorsuljon a termelési és ter­mékszerkezet-átalakítás. Ennek kezdeti eredményei a vásáron is lemérhetők. Majd Kesferű .Jánosné hangsú­lyozta: a vásárnak nem kevésbé fontos funkciója, hogy ellátás- politikánkat tükrözve áttekintést nyújtson a hazai vásárlóknak, fogyasztóknak a közszükséglett cikkek meglévő és bővülő válasz­tékáról, hozzájáruljon a korszerű fogyasztási szerkezet kialakításá­hoz. — Mind a hazad, mind a kül­földi kiállítóknak kívánom, hogy eredménye^ tárgyalásokat foly­tassanak, hasznos üzletkötéseket készítsenek elő, vagy zárjanak Le. Legyen az őszi BNV is aktív kereskedelmi fóron!. E találkozó is járuljon hozzá a gazdásági együttműködés, a népék közötti barátság, a 'békés egymás mellett élés el mélyítéséhez — fejeződött be a könnyűipara miniszter meg­nyitó 'beszéde. A megnyitó után a vendégek a vásár tizenkét árucsoportjának megtekintésére körsétára indul­tak. (MTI) • Bal oldali képünkön: már az első napon' jelentős közönségsikere volt az ugyancsak BNV-nagydíjas, a Habselyem Kötöttárugyár által bemutatott poliészter-acetát anyagból készült fehérneműknek. Na­gyobb sorozatban való készítését rövidesen megkezdik a vállalat kecs­keméti gyárában. (Tóth Sándor felvételei) elnöke az ellenőrzések tapaszta­latairól tájékoztatta a képviselő­ket. Az utóbbi három évben 280 téma- és célvizsgálatot tartottak, amely közel kétezer termelő üzem­re, intézményre terjedt ki. A la­kosságtól, a különböző szervek dolgozóitól érkezett mintegy 600 közérdekű bejelentést vizsgáltak meg, amelyekben a jogszabályok­kal vagy a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes magatartásra hívták fel a figyelmet. Az V. ötéves terv sikeres telje­sítése érdekében előtérbe került a gazdaságfejlesztés minőségi té­nyezőinek vizsgálata. Ennek alap­ján elsősorban a munka termelé­kenységének, a gazdaságosságnak az egyensúlyi helyzetet javító té­nyezők vizsgálatának tulajdoní­tottak nagy jelentőséget. Az 1975-ben megtartott megyei pártértekezlet a megye sajátos helyzetét figyelembe véve az or- szágosah számottevő mezőgazda- sági és élelmiszeripari termelés, illetve termelékenység fejlesztését Jelölte meg. Ennek alapján a NEB-ek a vizsgálataikban először a mezőgazdasági termelés tárgyi feltételeinek alakulását elemez­ték. ezt követően a termelés sze­mélyi feltételeinek, a munkaerő számának, arányának, összetételé­nek alakulását vizsgálták a ter­melőszövetkezetekben. Az ellenőrzések lehetővé tették a vizsgált területeken a gazdálko­dás fejlődését, a munka megjaví­• Á képviselők egy csoportja. (Straszer András felvétele) tását, a hiányosságok felszámolá­sát, indokolt esetben szankciók alkalmazását. Az ellenőrzési mun­ka hasznosságát az úgynevezett realizálással lehet mérni. Á felhí­vások, javaslatok a vizsgált szer­vek döntő többségét cselekvésre; a mulasztások felszámolására •késztették. Az utóbbi három évben a NEB közel kétezer vizsgált egy­séghez több mint négyezer úgy­nevezett realizálási intézkedést tett. A fegyelmi, kártérítési, bűn­vádi és egyéb eljárások kezdemé­nyezése mellett nagy gondot for­dítottak a munka további javítása céljából olyan javaslatok kidolgo­zására, megtételére, amelyek elő­segítették a gazdaságosabb terme­lést. A NEB munkájában gyakorlat­tá vált. hogy rendszeresen felke­resik a vizsgált szerveket, és fo­lyamatosan figyelemmel kísérik az intézkedések megvalósítását. Hasznos az is, hogy a vizsgála­tok tapasztalatait üzemi fórumo­kon, szövetkezeti közgyűléseken: ankétokon ismertetik. Az állam­polgárok közéleti felelősségének növekedését, a népi ellenőrzéssel kapcsolatban megnyilvánuló bi­zalmát jelenti az is, hogy egyre többen fordulnak a NEB-hez köz­érdekű bejelentésekkel, javasla­tokkal. panaszokkal. Ezekben a jogszabályokkal, vagy a szocia­lista gazdálkodás elveivel ellen­tétes magatartásra hívják fel a figyelmet. Tájékoztatójának további részé­ben Miklós Zoltán a népi ellenőr­zés előtt álló feladatokat ismer­tette. Ezután a képviselőcsoport ve­zetője kérésének eleget téve dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság igazgatója a gazdaság munkájáról, az eredmé­nyekről, feladatokról tájékoztatta a képviselőtársait. Az országgyűlési képviselők programja üzemlátogatással feje­ződött be. T. L. Megnyílt az őszi BNV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom