Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-02 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 205. szám Ára: 1,20forint 1979. szeptember 2. vasárnap Elénk diplomáciai tevékenység Havannában az el nem kötelezettek csúcsértekezlete előtt Széles körű diplomáciai tevé­kenység folyik Havannában, az el nem kötelezett országok holnap kezdődő hatodik csúcsértekezlete előtt. A külügyminiszterek pénteken elfogadták a csúcstalálkozó napi­rendjét, és úgy döntöttek, hogy hét európai ország — Ausztria, Spanyolország, Svédország. Svájc, Portugália, Finnország és Görög­ország meghívottként részt vehet a konferencián. Pénteken összeült a már koráb­ban megalakított politikai és gaz­dasági bizottság is, és hozzáfo­gott a jóváhagyásra kerülő doku­mentumok megszövegezéséhez Ezek alapjául a vendéglátó Kuba által kidolgozott tervezet szolgál. A külügyminiszteri értekezlet péntek délutáni ülésén ismét sok szó esett a kambodzsai képviselet témájáról. A kérdést ezúttal Szin­gapúr küldötte vetette fel, és ez­után szinte megismétlődött a megelőző, nagyköveti szintű ta­nácskozáson már lezajlott vita. Egyes országok a törvényes kam­bodzsai kormány, mások pedig a bukott Pol Pot-féle rezsim rész­vétele mellett foglaltak állást. Még nem született döntés arról a vita során elhangzott javaslatról, hogy az e témáról folytatott med­dő és állandóan ismétlődő nyilat­kozatok helyett esetleg hozzanak létre egy ad hoc bizottságot, amelynek feladata lenne a kérdés tanulmányozása és ennek alapján mindenki által elfogadható javas­latnak a csúcstalálkozó elé tör­ténő terjesztése. A vita során a mozgalomhoz most csatlakozott Nicaragua képviselője bejelentet­te, hogy kormánya elismeri a Kambodzsai Népköztársaság tör­vényes kormányát. A nap kiemelkedő eseményei közé tartozik, hogy Heng Samrin, a Kambodzsai Népköztársaság ál­lamfője — a kubai párt és kor­mány meghívására — hivatalos baráti látogatásra Havannába ér­kezett. A magas rangú vendéget a főváros repülőterén Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, az Államtanács és a Minisztertanács elnöke fogadta. Ugyancsak pénteken került sor Fidel Castro és a szerda óta Ku­bában tartózkodó Joszip Broz Ti­to találkozójára. Az erről Havan­nában közzétett hivatalos közle­mény megállapítja, hogy az esz­mecserén a kétoldalú kapcsolato­kat és mindenekelőtt az időszerű nemzetközi kérdéseket vitatták meg, különös tekintettel az el nem kötelezett országok küszöbön álló csúcstalálkozójára. A közlemény szerint a két fél leszögezte, hogy szembeszáll a mozgalom meg­gyengítésére és egysége megbon­tására irányuló kísérletekkel, és arra törekszik, hogy minden tag­ország a csúcskonferencia sikerén munkálkodjék. Hangsúlyozták a mozgalomnak az imperializmus, a gyarmatosítás, az újragyarmatosí- tás, faiüldözés, valamint az ide­gen uralom, és a külföldtől való függőség különféle formái ellen vívott harcának fontosságát. (MTI) Becsengetnek Akár tegnap lett volna, hogy elibénk intett a nyár. És most: megint becsenget­nek. Követi az idő múlt-alagút- jába tűnőt az új tanév. Ne­héz lesz, vagy könnyű? Több örömet hordoz-e, mint gon­dot? Milyen nehéz erre most még választ adni. Ha minden gazdasági teen­dőnkkel, demográfiai mutatók által jelzett töprengeni va­lónkkal számot vetünk: kiraj­zolódnak előttünk a titkolha- tatlan gondok. Kezdjük első­ként az óvodásokkal, a holnap iskolásaival. Még emlékezhe­tünk a hetvenes évek legele­jének nagy óvodaépítési neki­buzdulásaira: arra a roppant erővel jelentkező társadalmi megmozdulásra, amelynek nyomán jó néhány ezer hely- lyel sikerült túlteljesíteni a tervidőszak óvodaépítési prog­ramját. öt kisgyermek közül négy óvodába kerülhetett. S azzal a tervvel foglalkoztunk, társadalmi méretekben nem is megalapozatlanul, hogy nincs messze az idő, amikor meg­közelítjük a bűvös száz szá­zalékot. Tartjuk a nyolcvanas ha­tárt — s ez most igen jó tel­jesítménynek, pontosabban szólva, az elért szint megtar­tásának* számít. Öriási erőfe­szítéseket jelez, hiszen a de­mográfiai csúcs első hullá­mai éppen most, ezen az őszön érik el az általános iskola el­ső osztályát is. Az első hullám mögött ma­gasabb is tornyosul: a jelenle­gihez viszonyítva a nyolcva­nas évek közepére legalább 260—280 ezerrel több általános iskolás gyermek oktatásának körülményeiről kell gondos­kodni. A több gyermek több tantermet, több nevelőt kíván. S bárha más körülmények kö­zött is, de a mi országunkban már felnövekedett a felszaba­dulás óta az „első” demográ­fiai csúcs kétszázezernél né­pesebb diáknemzedéke, — a gondok és a feladatok nem azonosak, sok szempontból nem is hasonlatosak az akko­rihoz. A hét esztendővel ez­előtt megfogalmazott, s azóta sok tekintetben már gyakor­lattá lett közoktatási párthatá­rozat idejében kivetítette az oktatáspolitika tennivalóit: Sorra-rendre lépnek életbe a különböző iskolatípusok új oktatási, nevelési tervei. Kö­zülük a mostani tanév kezde­tén a gimnáizumi fakultatív oktatást vezetik be. Négy év múlva mérhetjük le majd a változások hatását; mi módon segítették gyakorlatiasabbá tenni a gimnáziumi tanulók pályaválasztását, hogy ne csak egyedül a felvételi vizsgákra készítsen elő ez a ma is ked­velt iskolatípus. Fontos feladat vár a terve­zett iskola-előkészítőre is. Esz­tendőnként tizenkét—tizenöt­ezer, többnyire hátrányos hely­zetű kisgyermeket kellene a mainál következetesebben és igényesebben eljuttatni — a 192 órás, játékos és okosan hasznos előkészítőkbe. Jussa­nak el hasznos foglalkozások segítségével az iskolaérettség szintjére, és írassák be mind- annyiukat, amint tanköteles korba lépnek, az iskolákba. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntjük a bányászokat Borbély Sándor beszéde a központi ünnepségen Tegnap a Heves megyei Gyöngyösön rendezték meg a bányásznap országos központi ünnepségét, amelyen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A beszédet az alábbiakban ismertetjük: — A mai napon az ország la­kosságának figyelme azok felé fordul — mondotta bevezetőben Borbély Sándor —, akik nehéz, embert próbáló körülmények kö­zött hozzák fel a föld mélyéből a természet kincseit. Dolgozó né­pünk megkülönböztetett tiszte­lettel és nagyrabecsüléssel kö­szönti a bányászat ágazataiban: a szénbányászatban, az érc- és ásványbányászatban, az uránbá­nyászatban, az olajbányászatban dolgozó több mint százezer bá­nyászt, mindazokat, akik a szak­ma munkáshagyományaihoz hű­en most is mindent megtesznek azért, hogy a népgazdaság szén­nel, szénhidrogénekkel és ércek­kel való ellátását erőinkhez ké­pest biztosítsák. A Központi Bizottság titkára méltatta a bányászság forradal­mi küzdelmeit, megemlékezett a felszabadulás utáni széncsaták hőseiről, szénbányászatunk mű­szaki fejlődéséről, majd gazda­ságpolitikai kérdésekről szólt. Idézte pártunk XI. kongresszusá­nak határozatát, amely már 1975 tavaszán kimondta, hogy g je­lenlegi körülmények között fo­kozottan kell takarékoskodni a nyersanyagokkal és az energia- hordozókkal, nagyobb gondot kell fordítani a hazai természeti for­rások — köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására. Elmondta, hogy azóta több olyan intézkedés is történt, amelyek a hazai energia- hordozók és ásványi kincsek fo­kozott hasznosítását segítik elő. — Létérdekünk — hangsúlyozta —, hogy folyamatosan és töretle­nül érvényesüljön a kongresszus határozata. Szólt arról a következetes tö­rekvésről. hogy az új telepítések­nél már a bányák mérete, műve­lési, gépesítési módja, és így a termelékenységük is korszerű színvonalon legyen, s kiemelte, hogy meglevő bányáinkat is el­látjuk a biztonságot és a telje­sítményt egyaránt fokozó beren­dezésekkel. Az ásványvagyon-hasznosítás fejlesztési elképzelései szerint — mondotta a továbbiakban Bor­bély Sándor — továbbra is fenn­tartható a népgazdaság ásványi nyersanyag-szükségleteinek mint­egy 50 százalékban hazai forrós­ból való kielégítése, gazdaságos fejlesztés és reális kitermelési költségek mellett, Ezért várjuk — úg.y véljük, okkal és joggal — a bányászati fejlesztések tervezői­től és kivitelezőitől, hogy a''nö­vekvő beruházási terlíek a lehető legkisebbek, a megoldások minél egyszerűbbek, ésszerűbbek legye­nek, és ugyanakkor az új objek­tumok minél előbb lépjenek mű­ködésbe. és minél gazdaságosab­ban termeljenek. Felhívta a figyelmet a bányá­szatban alkalmazott rendkívül nagy értékű gépek és berendezé­sek jobb kihasználására, a még jobb munkaszervezésre és a ta­karékosságra. Emlékeztetett arra, hogy fej­lesztéseinknél .támaszkodhatunk — és kell is támaszkodnunk — a baráti országok: elsősorban a Szovjetunió és a Lengyel Népköz- társaság tapasztalataira és fejlett bányagépgyártására. ’ — A bányászok mindig becsü­lettel teljesítették feladataikat — hangsúlyozta —.se példás helyt­állást várja pártunk a jövőben is. Ezt a helytállást példázza az a sok felajánlás is, amelyet az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfor­dulója tiszteletére tettek. A bányászoknak tudniuk kell. 0 A -kiskunhalasi olajmezőn. hogy mindig és minden körülmé­nyek között hű társakként ma­guk mellett tudhatják pártunkat. kormányunkat, népünket — fe-j jezte be beszédét a Központi Bií zottság titkára. (MTI) Heti világhíradó 2. oldal A barátság jegyében 3. oldal Fogas kérdés 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Ki kaphat lakást a KISZ segítségével? 8. oldal Tán nem tűnik nehéz feladat­nak ez, ha arra gondolunk, hogy a gyermekkorosztályok 93 százaléka elvégzi tanköte­les koron belül az általános iskolát. Csakhogy a hiányzó hat-hét százalékot az eddigi­eknél sokszorta nehezebb lesz „megszerezni”. S felesleges lenne titkolni: az ország gazdasági ereje nem teszi lehetővé valamennyi szükséges tanterem, napközis helyiség, tornaterem, főző­konyha építését. Szükség lesz a kisebb, nagyobb közösségek találékonyságára, vállalkozó szellemére, ötletességére, áldo­zatkészségére is. Hogy kezde­ményezzék, miként közleked­jenek távolabbi iskolába, mi­ként kapjanak ebédet egy csoporttal töbtíen a közeli ét­teremben: milyen helyiségeket szabadítsanak fel a községi kultúr otthonban diákgyerekek részére; hogyan tárhatna újabb kaput a helyi sportkör, vállalati, gyári egyesület a mozgásra vágyó kisiskolások­nak. « Nem ígér könnyű munkát és hamar elérhető sikereket az új tanév a nevelőknek sem. Bár száznyolcvanezren mindig a legjobb szándékkal és igye­kezettel kezdik ilyenkor az oktatást. A kétműszakos ta­nítások, a zsúfolt napközik, az új oktatási, nevelési dokumen­tumok gyakorlati alkalmazása, vagy az új tankönyvekkel va­ló megismerkedés sok-sok erőt, energiát, türelmet köve­tel. És mégis — gondokkal, ezer­féle tennivalóval együtt is — szépen hangzik megint a szeptemberi csengőszó. Lábak dobognak a folyosón, napbar­nított kis arcok fordulnak a katedrák felé: „Hát itt va­gyunk, eljöttünk megint. Szervusz kedves iskola.” Ma zárul az alföldi megyék mezőgazdasági, élelmiszeripari tájkiállítása • Lakatos Tibor miniszterhelyettes megtekinti a vaskúti Bácska Tsz bemutatóját a mezőtúri tájkiál­lításon. 0 Jobbra: a kiskünmajsai áfész libahizlaló szakcso­portjának kiállítása és libatömőgép-bcmutatója. A Szolnok megyei Mező­túron ma este zárul az a me­zőgazdasági, élelmiszeripari tájkiállitás és vásár, amelyet pénteken dél­előtt nyitott meg Lakatos Tibor mező- gazdasági és élelmezesügyi miniszterhe­lyettes a Deb­receni Agrár- tudományi Egyetem mező­túri mezőgaz­dasági gépésze­ti főiskolai ka­rának, vala­mint a városi parknak a ki­állítási terén. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium és az al­földi öt megye tanácsainak ren­dezésében Szolnok, Békés, Csong- rád, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun sok tízezer háztáji és kistermelőt képviselő 80 vállalat, állami gaz­daság, mezőgazdasági és fogyasz­tási szövetkezet, szakcsoport, mé­hész- és kertbarátkor mutatta be három napon át a háztáji és kis­gazdaságok eredményeit, s ezek tevékenységének támogatására ki­fejtett munkáját. A kiállítók sorában ott voltak országos hírű mezőgazdasági üze­mek, mint a nádudvari Vörös Csillag, a tiszaföldvári Lenin, a dunavarsányi Petőfi, a vaskúti Bácska Tsz, a Palotási Állami Gazdaság, a háztáji és kiterme­lés különböző ágazatait segítő vállalatok, intézmények, közöt­tük az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, a Baromfifeldolgozó Vál­lalatok Trösztje, a Dél-alföldi Mesterséges Megtermékenyítő Fő­állomás, az Agrárgazdasági Kuta­tóintézet. Megyénk kiállítói közül önálló pavilonban mutatkoztak be a Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV szervezésében a fogyasztási szö­vetkezetek házinyúl-, galamb-, li­batenyésztő és hizlaló szakcso­portjai, közöttük a kecskeméti UNIVER, a kiskunfélegyházi, a kiskünmajsai , a kiskunhalasi, a tiszakécskei áfész mutatta be nagy közönségsiker mellett tevé­• Háztáji termelést segítő kisgépek az AGROKER árubemutatóján. (Tóth Sándor (elvételei) kenységének főbb mozzanatait. Osztatlan sikert aratott a vas­kúti Bácska Tsz a háztáji és kis­gazdaságban is nagyszerűen al­kalmazható AGROMAX biokata- lizátor-készítményének bemutatá­sával, a házinyúltenyésztés fej­lesztése érdekében tett kezdemé­nyezéseivel és nyúlvágóhídjának termékkiállításával, amellyel el­nyerte a Bács-Kiskun megyei Ta­nács nagydíját. A SZÖVOSZ má­sodik díját kapta a kiskünmajsai fogyasztási szövetkezet libate- nyésztő, hizlaló szakcsoportja, amely saját, készítésű libatömő berendezéseit, értékes tenyész- anyagából a mintapéldányokat állította ki és libatömési bemu­tatót' rendezett az érdeklődők szá­mára. A majsai szakcsoport az elmúlt esztendőben 60 ezer hízott libát értékesített közfogyasztásra a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárával kötött szerződés alapén. A kiállítás második napján osz­tották ki a díjakat, okleveleket az arra érdemesültelc között. A Bács- Kiskun megyeiek közül az Állat- forgalmi és Húsipari Tröszt áital alapított díjban részesült Hege­dűs Aladár fajszi téesznyugdíjas, aki az elmúlt évben 85 vágóser­tést adott át a megyei húsipari vállalatnak, az idén pedig 105 sertést hizlal meg szerződésre. A Raromfifeldolgozó _ Vállalatok Trösztjének különdíját Németh Zoltán kecskeméti kistermelő kapta. A felsoroltakon kívül a megyéből még tizenöt kistermelő részesült oklevélben, vagy a fel­vásárló, értékesítő vállalatok, szervek által alapított díjakban. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom