Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-08 / 210. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. szeptember *. Hasznos és gazdaságos a ciroktermesztés Bemutató a pálmonostorai Keleti Fény Tsz-ben Tanulságos és hasznos rendezvény színhelye volt szerdán délelőtt a pál- monostori Keleti Fény Termelőszövetkezet. A Takarmánycirok Termesztési és Hasznosítási Társaság, a TAURINA Szarvasmarha-tenyésztők m Közös Vállalkozása, valamint a vendéglátó közös gazdaság rendezésében bemutatóval egybekötött tapasztalat- cserét rendeztek a ciroktermesztő gazdaságok szakemberei részére. Hegedűs János, a termelőszövetkezet elnöke elöljáróban rövid tájékoztatót adott a közös gazdaság életéről, eredményeiről és terveiről. Elmondta, hogy 1500 hektár olyan gyenge homoktalajuk is van, amelynek hasznosítása a korábbi években sikertelen volt. Két esztendővel ezelőtt kapcsolódtak be a ciroktermesztési rendszerbe, s bár az első év nem hozott nagy sikert, az idén már megtalálják a számításukat. A tájékoztató után dr. Bács Barna, a Takarmánycirok Termesztési és Hasznosítási Társaság vezetője tartott érdekes előadást e növény termesztésének múltjáról, jelenéről, tájékoztatót adva a jövő elképzeléseiről is. Szólt arról, hogy a korábbi évtizedekben is termesztették hazánkban ezt a melegigényes növényt, több-kevesebb sikerrel. A figyelem csak az ötvenes évek elején terelődött a cirokra, s ekkor kezdődött a hibridek előállítása. A kutatók sok éves munkájának jó eredményei születtek, bár a kutatás, a nemesítés még korántsem fejeződött be. Az ócsai székhelyű termesztési rendszer a különböző kutatóintézetekkel karöltve jelenleg 8,5 ezer hektáron termeszti a magcirkot, silócirkot, valamint az ebbe a növénycsaládba tartozó szudáni füvet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az állattenyésztésben kiválóan alkalmazható takarmányféleség termesztése egyre szélesebb körűvé válik és a gazdaságok szakemberei is egyre nagyobb gyakorlatra tesznek szert. A vendéglátó termelőszövetkezet növénytermesztési főágazatának vezetője, Bontovics Gáspár adott ezután részletes tájékoztatót a ci- rcktermesztés eddigi tapasztalatairól. Fontosnak mondotta a gondos talajelőkészítést, és a gyomtalanítást. Az idei esztendő eredményei biztatóak, a silócirokból eddig hektáronként mintegy 400 mázsát takarítottak be. Ezt követően a tapasztalatcsere mintegy ötven résztvevője megtekintette a betakarítást végző • Bő termést hozott a magcirok- tábla. • A tiputltlilciere résztvevői érdeklődve figyelik a járvaszecskázó munkáját. gépeket, ellátogatott a halomsilókhoz, végül pedig a még lábon álló magciroktáblákat nézték meg. Mindhárom helyen a termesztési rendszer, valamint a tsz szakemberei részletesen válaszollak a résztvevők kérdéseire. O. L. ÉVENTE SOK MILLIÓ FORINT A tízéves kecskeméti hobbitelkekről le: — A városhoz olyan közel, hogy még kerékpárral is elérhető legyen, de olyan távol, hogy a kertészkedést ne zavarja semmilyen új beruházás létesítése. — Gazdaságilag mit jelentenek a kistermelő kertek? — Az az 1600 kiskert, ami napjainkig kiosztásra került a Halasi és a Hetényegyházi út mentén — országos felmérések szerint — mintegy 5000—5200 forintos évi termelési érték mellett évi 8 millió forintot jelent. Ezt tulajdonképpen munkaidőn kívül termelték meg a tulajdonosok, ezzel tehermentesítve a piacot és saját pénztárcájukat'. Emellett olyan területeket rendezték be intenzív művelésre, melyek nagyüzemi termesztésre alkalmatlanok — talajtani adottságok, szétszórtság és számos más kizáró tulajdonságluk miatt. — A telekbérlőknek milyen építési lehetőségeik vannak? — A szerszámok tárolására 12 négyzetméter alap- területű .kamra létesíthető, amelybe a villany bevezetését — hogy elejét vegyük az illegális lakótelepek kialakításának — nem engedélyezhetjük. Víznyerési hely létesíthető, kerítés is. f — A városi tanács mezőgazdasági osztályvezetőjeként — ismerve a város kertészeti termékekkel való ellátottságát — mit javasol termeszteni? — Amennyiben a család részére gazdálkodnak, úgy az egész tenyészidőszakot kihasználva különböző zöldség- lés gyümölcsfajok, fajták termesztését. Viszont, ha eladásra szánják, akkor mindenképpen azokat a növényfajokat javasolhatom, melyeket nagyüzemüleg — a • kézimunka-igényük miatt — nemi, vagy igen keveset termesztenek. Ezekre ipéldatóént a bogyós gyümölcsűek, a csemege- szőlők, nyári almák, nyári körték, meggy sitb. — A nem mezőgazdasági dolgozók honnan kapják szakmai ismereteiket? — Kertészeti ismereteiket általában szakkönyvekből szerzik, illetve a szomszédok segítik egymást. A kertbarátok. .köre szervez szakmai látogatásokat, előadásókat, ‘bérmutatókat, ezzel is elősegítve a hatékonyabb, célratörőbb termesztést. C. P. Egy brigádvezető monológja Jó érzés a bizalom, de teher is. Amikor megválasztottak szocialista brigádvezetőnek, azt súgta az agyam; „van neked elég bajod Béla!” Hát ez igaz. Az asszonyt hat éve leszázalékolták. Sokat szenved, s szinte mozdulni sem tud, az ízületei miatt. Pedig ott a kis kertünk, néhány fólia, meg malacok ... A lányomék most építettek, lenne munka ott is. Mégis elvállaltam, s már három éve csinálom. Tizenheten vagyunk a biigádban. Vannak pedig régebbi emberek, sőt érettségizettek, mégis engem választottak. Azt mondták; „Maga jó szakmunkás, szorgalmas és rendes ember. Maga kell nekünk Béla bácsi.” — Nem voltam én soha törtető, se hiú, de olyan jól esett, amikor hallottam. Én melós voltam mindig, a múltban is, és soha nem vágytam arra, hogy embereket kommandí- rczzak. Most meg tizenhatan vannak a szárnyaim alatt. Sokszor nem tudtam elaludni, csak forgolódtam, s valami jó dolgon törtem a fejem, hogy megfeleljek a bizalomnak. Csak később értettem meg, hogy a jó dolgokat a problémák érlelik. És problémák a mi gyárunkban is vannak, amiket nekünk kell megoldani. Eleinte büszkeség töltött el, ha Marika berohant a műhelybe, s kiabált, hogy telefonhoz hívnak. Ügy, mint a fontos embereket! Engem azelőtt sohasem hívtak telefonhoz ... Most meg hol a főmérnök, hol a párttitkár keres. Aztán meg ott vannak a fiúk. Ha valami bajuk van, engem keresnek meg vele leginkább. És mi tagadás, jó érzés, ha sikerül segíteni, s ha látom viselkedésükön, vagy a pillantásukon a köszönetét, meg a bizalmat. Kár, hogy két év múlva nyugdíjba megyek. Ha tíz évvel fiatalabb lennék ... No jó, tudom, hogy sok magam- korú sóhajtozik így. De nekem olykor úgy tetszik a dolog, mintha most nyílt volna ki a szemem. S amióta nemcsak önmagam miatt kell nyitva tartani, sok mindent másképpen látok. Egyre jobban érdekel, ami körülöttem, a gyárban, sőt országosan is történik. A lányom nekemtámadt a múltkoriban, amikor az iskolánál társadalmi munkáztunk. Tudom, hogy az ő házuknál is özön a csinálni való, de hát hogy jönne az ki, ha pont a brigádvezető húzná ki magát a közösen vállalt munkából. Hát nem? De ezt ő nem érti, s azt mondogatja — az anyjával egyhangon —, hogy öregségemre minden hülyeséget elvállalok. 0 még fiatal, és szakmája sincs! Pedig megtehette volna, hogy tanuljon. És ha mondom neki, azt mondja rá, hogy az az ő dolga. Hát, az meg hogy brigádvezető vagyok, az enyém, feleltem neki, s nem is jött egy hétig felénk, úgy megsértődött. Az asz- szonyt is ő uszítja, pedig az nem bánja. Áprilisban még örült is. a jutalom miatt. Azt hiába győzködöm nekik, hogy többről van itt szó, mint pénzről. Én jól érzem magam a gyárban, s keserű a szám íze, ha a nyugdíjra gondolok. No de, lesz tennivaló akkor is. S amíg tenni tud az ember, nagy baj nem lehet. Koloh Elek EXPORTRA KÉSZÜLNEK • A Magyar Hajó- és Darugyár kazán gyáregységében épfii a 2. sz. óriás hőerőmű-kazán. A kétszázhuszonöt négyzetméter alapterületű acélkolosszust a harmadik negyedév végén vehetik át a görög megrendelők. • Hidraulikus tápegységek sorozatgyártását kezdte meg a DANU- VIA nagyatádi telepe. Szovjet exportra ebben az évben 1250 berendezést szállítanak, mintegy 30 millió forint értékben. Ifjúsági találmányi hivatal Hogyan lehet egy mopedet kétüléses repülőgéppé alakítani? Hogyan kell olydn tűt készíteni, amelyiknek nincs foka? Hogyan működik az ablaknyitó automata? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre ad választ Lengyelországban a Fiatal Műszakiak Egyesülete mellett működő Ifjúsági Találmányi Hivatal. Szakemberekből álló bíráló bizottság vizsgálja meg a fiatalok valamennyi benyújtott ötletét — még a valószínűtlennek és fantasztikusnak tűnőket is. A legjobb elgondolásokat diplomával és szabadalommal jutalmazza az iroda. A fiatal feltalálók javaslatai között — életkoruk 8—18 év — nem egyszer igen komoly nép- gazdasági jelentőségű ötletek is akadnak. Ezt mi sem igazolja jobban, mint a néhány tucat hivatalos állami szabadalmi bizonyítvány, amely a fiatal feltalálók munkájának komolyságát hitelesíti. Rendkívüli MOSTANÁBAN egymást követik gazdasági életünkben, szű- kebb hazánk ipari vállalatainál a „rendkívüli” események. Először akkor lettem figyelmes a jelenségre, amikor tudomást szereztem róla, hogy a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál a különböző üzemekben különféle színű munkaruha viselését vezették be. Azzal a nem titkolt céllal, hogy a munkahelyéről él- csámborgó dolgozót könnyebb legyen felelősségre vonni. A fegyelmezett feladatvégzésre szoktatásnak ezt a kézenfekvő eszközét szűketjb hazánkban eddig sehol sem vették igénybe, ezért rendkívüli az eset, S az sem megszokott dolog még, hogy a munkakerülők béréből levonnak. Az előző hónapban a negyvenhét közül egyszerre több, mint húsz ipari szövetkezet elnökének hozott meglepetést a posta. A KISZÖV elnökének levelét, amelyben az állt, hogy szeptember közepéig ezeknek a nagyobb ipari szövetkezeti egységeknek — az állami vállalatokhoz hasonlóan — el kell készíteniük a takarékos energiafelhasználás tervezetét. Eddig ilyen még nem volt. Most a szövetkezeteknek több évre szóló intézkedési tervet kell összeállítaniuk , az elképzelt energiafelhasználásról. Növekvő fogyasztást csak a termelés és a szállítás indokolt bővítése alapján engedélyez a szövetség. A KISZÖV arra is felszólította az érintett szövetkezetek első számú vezetőit, hogy a korábbi évekhez képest csökkentsék a fajlagos energiafelhasználást, a takarékos technológiák szélesebb körű alkalmazásával. S hogy a felszólításnak foganatja legyen, a jövőben a Bács- Kiskun megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége a magasabb beosztású dolgozók összetett értékelésen alapuló jutalmának megszabásakor komoly súllyal figyelembe veszi az energiatakarékosságban elért eredményt is. Továbbá előírja, hogy az energia- gazdálkodásban részt vevő középvezetőknek és az érintett beosztott dolgozóknak tegyék prémiumfeladattá a készülő intézkedési terv megvalósítását. „RENDKÍVÜLI” igazgatói utasítást juttattak el nemrégiben a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában a különböző osztályokra. Pár nao múlva — szintén „rendkívüli” — munkásgvű- lést hívtak össze, hogv megvitassák az utasítás tartalmát. Az igazgató a szigorúan takarékos gazdálkodás érdekében egyebek közt elrendelte, hogy éves viszonylatban két százalékkal csökkentsék az általános költségeket. Az illetékes munkahelyi vezetők figyelmét felhívta, hogy egyes reszortokra terjesszék ki a teljesítmény szerinti bérezést. A szállító és az anyagmozgató járművek üzemeltetőinek előírta kétezer liter hajtóanyag megtakarítását, a helyes fogyasztásra történő gépbeállítás révén. A tömören fogalmazott utasítás sorra vett minden reális lehetőséget a takarékos gazdálkodásra, s kérte, hogy okosabb felhasználással a tervezettnél 62 tonnával kevesebb anyagból oldják meg a termelési feladatokat. EGYESEK nem számítottak erre. de a szóbanforgó munkásgyű- lésen azt is idézték az utasítás-, bői, hogy a kétszer igazolatlanul hiányzó dolgozót el kell bocsátani. A többség véleményét az egyik munkás fogalmazta meg: kell ez a szigorítás, mert az alapos indok nélkül való távolmaradásnak csak így lehet elejét venni. Akinek pedig a fegyelmezett, mindennapi munkához nem fűlik a foga, az keresse a boldogulást a gyár kerítésén kívül! Egyébként a kétmillió forint „plusz” nyereség elérésére készített igazgatói utasítás többi pontját is egyetértéssel fogadta a többség. AKI AZT HISZI, hogy az embereknek csupán az öntudatára apellálva fegyelmezett, lelkiismeretes munkát várhat — a kivételt tisztelet illeti meg —, az délibábot kerget. A halasi Fémmunkásgyárban hozott intézkedés az élet talaján áll, s a negatív ösztönzés módszerétől sem riad vissza, amit csak helyeselhetünk. Akkor is, ha pillanatnyilag még ez „rendkívülinek” számít a megyében. Ahhoz, hogy az ipari termelésben íöljussunk a hatékonyságnak arra a lépcsőfokára, ahova elindultunk, még sok „rendkívüli” eseménynek kell végbemenni az üzemekben. Az eddigiek konfliktustól mentesek voltak, mert egy- től-egyig a közös érdeket szolgálták. A kollektívák tagjainak többségétől nem idegen, hogy a gazda szemével tekintsen a gyárra, a népgazdaságra. De mivel a megtermelt javakból mindenki részesedik, mindenki szemét fel kell nyitni, akár rendkívüli intézkedésekkel, ha egyesek eleinte kissé hunyorognak ts*. .....................* A . T. S. Pályázat munkavédelmi tanulmány írására A SZOT munkavédelmi osztálya pályázatot hirdetett meg termelésirányítók, üzemvezetők, társadalmi aktívák, tehát minden érdekelt részére. A téma egy szóban kifejezve: munkavédelem. A pályázóktól elsősorban a következő kérdésekre várnak választ — műveikben: A felügyeletük alá tartozó üzemiben, munkahelyeken mit tesznek a biztonságos termelés, a rend, tisztaság állandósítása érdekéiben? — Miként győződnék meg arról, hogy a dolgozók vezetőik távollétében is betartják-e az előírásokat? Mit tesznek, ha az utasítást figyelmen kívül hagyva veszélyes munkát végeznek, vagy az előírásokat sorozatosan megszegik; ha indokolatlanul, engedély nélkül hagyják el a munkahelyet, ittasan jelennek meg, vagy munkaidőben fogyasztottak italt? Írjanak a fegyelmezés módszereiről, s hogy ehhez milyen- segítséget kapnak az aktíváktól, szocialista 'brigádoktól, vezetőktől. Véleményük szerint — milyen jelentősége van a munkavédelmi szemlének a vállalati ellenőrzés rendszerében? Ismertessék a szemlére való felkészülés és ellenőrzés módszereit. Van-e következménye, ha az előző ellenőrzésen feltárt hiányosságokat nem szüntetik meg, illetve azok meglétét ismételten tapasztalják? Hogyan intézkednek a hatáskörüket ‘meghaladó 'kérdésekben, kapnak-e támogatást a vezetőktől, s kellő mértékben-e? Foglalkozzanak a munkavédelmi oktatásokat színvonalasabbá tevő eszközökkel, mint film, dia, szemléltető tárgyak stb. Miként győződnek meg arról, hogy az újonnan munkába állított dolgozók rendelkeznek-e az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakmai, munkavédelmi ismeretekkel? Mit tesznek olyankor, ha a dolgozó a vállalat által kijelölt vizsgabizottság előtt tanúságot tett tudásáról, azt -mégfel előnek is tartották, de a pályázati feltételek által támasztott követelményeket a vizsgázó munkavédelmi ismeretei nem elégítik ki? Térjenek ki arra, hogy gyakorlati tapasztalataik szerint milyen tényezők gátolják a baleset tényleges okának feltárását, az azonos jellegű balesetek megelőzését szolgáló intézkedések megtételét. Milyen segítséget kapnak munkájukhoz a vállalati gazdas, * vezetőktől, szakszervezeti sze vektől, üzemi aktivistákitól, mi káskotlektíváktól? Milyen lehetőségük van erkölcsi, anyagi ösztönzésre, s joguk a felelősségre- vonásra? A pályázók tevékenységének értékelésénél milyen tényezőket vesznek figyelembe a vállalat vezetői, szerepel-e ebben és milyen súllyal a munkavédelmi ténykedés? A fentiek természetesen a pályamunkák legfőbb tartalmi szempontjaira vonatkoznak, s éppen -mert a konkrétság, tárgyszerűség fontos követelmény a pályázókkal szemben, értelemszerű, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően sok más tény, tapasztalat is helyet kap a munkákban. A pályázatok terjedelme kötetlen, s azokat lehetőleg legépelve, 3 példányban küldjék a következő címre: SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet tájékoztatási és propaganda osztály — 1021 Budapest, Ötvös János u. 1—3. Beküldési határidő: 1979. november 30. A beérkező pályázatokat szak- bizottságok értékelik. Az arra alkalmas tanulmányokat, módszertani leírásokat publikálják. A közlési jogot a „kiíró” fenntartja magáinak. A központi és helyi célkitűzések megvalósítását segíti majd elő a SZOT munka- védelmi osztálya azzal, hogy a széles körben alkalmazható és eredményeket hozó munkaimódszereket, tapasztalatokat eljuttatja a termelés vezetőihez, szervezőkhöz, aktivistákhoz. Végezetül — a sikeres pályamunkák honorálása sem jelentéktelen tényező: az I-től V-ig helyezettek díja: 6000—5000—4000— 3000—2000 forint. További díjakként vásárlási utalványok szerepelnek. Eredményhirdetésre 1980 első negyedében kerül sor. (t) Éppen tíz esztendeje, hogy megindult a kiskert- akció Kecskeméten. Azóta mintegy 1600 parcella talált gazdára. Hogyan is kezdődött? — kérdeztem dr. Agud Károlyt, a városi tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjét. — Az 1069-ben kezdődő akciót megelőzően indultak meg a nagyszabású — napjainkban is tartó — lakásépítések. Az ideköltözőknek jószerivel csak az ablakipárkány vagy az erkélyek virágkosarai jelentették az egyetlen kertészkedés! lehetőséget. A beérkező igényeik alapján a városi tanács mező- gazdasági osztálya a földhivatal egyetértésével megkezdte a parcellák kijelölését a Halasi útnál. Az akkori földtörvények lehetővé tették, hogy a tulajdonosok .meg is vásárolják. Így körülbelül 2500 forintért hozzájutottak ezekhez a telkekhez. A földtörvény-módosítás következtében később haszon- bérleti szerződéséket köthettünk. — Milyen változásokat jelentett a földtörvény- módosítás? — Szerződéseket 10 évre kötjük, évi 50 forint földhasználati díj mellett, gyakorlatilag addig gazdálkodhatnak a tulajdonosok területükön, ameddig akarnak. — A szervezést és az igények elbírálását hogyan bonyolították le? ^ — Elsősorban bérből és fizetésből élőkről van szó, így a vállalatok, üzemek, tanácsi hivatalok szakszervezeti bizottságai gyűjtik az igényeket és javasolják az igénylőket. — Mik voltak, illetve lesznek a szempontok a területek kiválasztásánál?
