Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

1979. szeptember 7. • PETŐFI NÉPE • S KÖLN, MÜNCHEN, MÜNSTER Múzeumok az N SZK-ban • Kiállítás » mfinsteri művészeti és művészet­történeti múzeumban. • Deutsches Museum: régi repülőgépek. ÚTTÖRŐÉLET Ezerjófű-akció Egyetlen pillantással évezrede­ket fog át tekintetem a kölni Rö­misch-Germanisches Museum má­sodik emeletén. Az óriási ablako­kon egyszerre tükröződik a szom­szédos dóm kőcsipkevonulata toronyerdeje és a benti, gyönyö­rű Dionysos-mozaik. A kék leve­gőégben léglökéses utasszállító húz el, előttem háromkerekű ró­mai győzelmi kocsi díszlik. A csu­pa beton, csupa acél, csupa üveg épület olyan színvonalon képvise­li korunkat, mint a karnyújtásnyi­ra pompázó katedrális a közép­kort, a gyűjteményben látható polgár ház a hajdanvolt birodal­mat. Római régiségek Beülök egy karosszékbe és a tájékoztató feliratokról kiválasz­tom, hogy milyen kiállítási tár­gyakkal szeretnék alaposabban megismerkedni. Némi aprópénz bedobása és két gombnyomás után máris feltűnnek a kis vetítő- vásznon a római üvegedények készítéséi bemutató képsorok, a f ej magasságban elhelyezett hang­szórókból a kívánt nyelven érte­sülök a szükséges tudnivalókról. A másik helyiségben diasorozatok idézik az egykori „oppidum Ubio- ruim”, a Köln helyén álló telepü­lés hangulatát. Az épségben meg­maradt mozaikok legszebb részeit színes fényképnagyítások emelik ki. Az elrendezés, a modern tech­nika ebben a múzeumiban meg­sokszorozza az értékes tárgyak vonzását. Csodálható-e, hogy a dóm déli oldalán pompázó mú­zeum telis-tele látogatókkal? Szinte állandóan foglalt a diá­kok részére fenntartott, jól fel­szerelt tanterem. Még azok szá­mára is élmény a történelemóra ilyen környezetben, akik nem ra­jonganak a históriáért. Ízlésesen berendezett kávézóban beszélhe­tik meg a felnőttek a látottakat. Üjabb információkat szerezhet a könyvtárban az alaposabb tájé­kozottságra vágyó. Az eredetit hí­ven utánzó műtárgyak sokasága kapható a modern elárusítóhe­lyen. Kelet-ázsiai művészet Korszerűen, hatékonyan dolgoz­nak a Német Szövetségi Köztársa- . Ságban a muzeológusok. Jártam kitűnően szervezett könyvtárak­ban, tapsoltam népszerű színházi előadásokon, körülnéztem néhány klubban, de egyetlen kulturális intézménytípus nem tett rám olyan mély benyomást, mint a múzeumi hálózat. A már említett Rajna-parti vá­rosban „a természet és a művé­szet szintézisének” nevezték a ke­let-ázsiai művészet új otthonát. Kuniu Mayekava, Corbusier híres japán tanítványa tervezte a dísz­Az apa, Lakatos Sándor, a fel- szabadulás után újjászülető né­pi zenekarok kiemelkedő prímás- egyémisége. Generációk nőttek fel játékának bűvöletében. Ez a korszak elismerten nagy prímá­sokat nevelt, magasra emelte a cigányzenét, amely ekkor érte el dicsősége és művészete tetőpont­ját. Aztán a híres együttesek szétszóródtak, a közönség érdek­lődése megcsappant, az éttermek­be, kocsmákba szorult zenészek játéka pedig — kevés kivételtől eltekintve — fokozatosan rom­lott. Az első komoly veszteség akkor érte a szakmát, amikor megszüntették a Rádió Lakatos Sándor vezette népi zenekarát. — Abban még együtt szerepel­tünk Apulkával — emlékezik meghatottan a fiú, béki Lakatos Sándor. — Valahogy meg kellett •különböztetni bennünket. Elzért a műsorszerkesztő úgy mondta be a nevünket, hogy ifjabb és idő­sebb Lakatos Sándor. Apuka egészen búskomor lett. Képzel­heti, nem volt több 35 évesnél és attól félt, hogy most majd mindenki idősnek, öregnek, kö­vetkezésképpen hasznavehetetlen­nek tartja. „Fiam — tanácsolta az édesanyám —, ha nem akarsz elbúcsúzni a rádiós fellépésektől, sürgősen változtasd az ifjút más­ra. így lettem Déki. kertek között megbúvó, fényezett barna téglájú épületeket. Egy­szerre ötszáz műtárgyat állítanak ki. Itt is igyekeznek minden le­hetséges módszerrel passzív szem­lélőből cselekvő befogadóvá vál­toztatni a látogatókat. Az intéz­mény száznyolcvan személyes elő­adóterme, kutatórészlege oktató feladatok elvégzésére is alkalmas. A városszéli zöldövezetben, egy tó partján elhelyezkedő kelet­ázsiai múzeum vendégei fejhall­gató segítségével azonnal tájéko­zódhatnak a kiállított művek ere­detéről, jelentőségéről. A főpályaudvar közelében épí­tett Walraf-Ridhartz-Museumbanj nehéz eldönteni, hogy az ember középkori részlegben, vagy a XX. század különféle irányzatait pá­ratlan gazdagsággal bemutató ter­mekben hasznosítsa kiállításláto­gatásra szánt órákat. Modigliani, Klee, Picasso, Chagall, Fontana és más világhírű művészek között örömmel fedeztem fel Vasarely és Moholy-Nagy László alkotásait. Tudomány- és technikatörténet Sokan a világ első négyütemű motorjának megtekintéséért ke­resik fel a Deutz-Mülheimer utcai magas házban a Motor Múzeumot. A technikai különlegességek ked­velőinek a müncheni Deutsches Museum jelenti a legnagyobb él­ményt. Tizenhat kilométer hosz- szan sorakoznak a tudomány- és technikatörténet nagy alkotásai. A hatemeletes épületcsoportban a csillagászattól az elektronikus ipa­rig minden megtalálható. A bőség zavara nehezíti a tájékozódást. * Mit vegyünk alaposan szemügy­re; az 1600-ban fabrikált zsebórát, vagy az 1726-ban készített nap­órát? Benz első motorkocsiját cso­dáljuk vagy a használható álla­potban kiállított, új sugárhajtású repülőgépéket? Mindig akad láto­gató az eredeti holland szélma­lomnál és a világ első tengeralatt­járójánál. Időnként működés köz­ben mutatják be a legkorábbi és a legújabb nyomdai szedőgépeket. A béke és a háború csodái na­ponta sok-sok ezer látogatót von­zanak az Isar-parti múzeumba. Régi zenószdinasztiából szárma­zik. Nagyapja, Lakatos Plóris, a nevezetes győri cigányzenészek legkiemelkedőbb alakja volt. — ö még 70 tagú zenekart ve­zetett, de az szólt is. Nem úgy, mint a mostaniak. Sajnos, nagyon sok helyen beérik 2—3 muzsikus­sal, holott egy igazi zenekar nem is lehet 7 tagúnál kevesebb. Hiá­ba csillog a prímás, ha nincs megfelelő kíséret, ami kiemeli, felerősíti a szólót, a lelke hal meg a muzsikának. — Azt mondják, hogy a prí­mások tudománya apáról fiúra száll. — Senkii sem születik vonóval a kezében. Még a ml családunk­ban sem. A környezet természe­tesen befolyásolja a gyerekek hajlamait. Gyerekkoromban kife­jezetten utáltam a hegedűt. Ha apám nem kényszer!tett volna az állandó gyakorlásra, ki tudja, ma hol tartanék? Apuka szigorú tanítómester volt. Bármilyen fá­radtan jött haza a rádióból, ne­kiállt velem tanulni. Csak akkor futotta el a méreg, amikor ha­misan játszottam. Egyszer szét­Itt is külön programok várják a diákokat. ‘ Felügyelettel kísérle­tezhetnek a számukra fenntar­tott helyiségekben, modelleken tanulmányozhatják a legbonyo­lultabb eszközök szerkezetét. Néprajzi gyűjtemény „Kisebb” városok is sokat ál­doznak közgyűjteményekre. Em­lékezetesen szép órákat töltöttem a münsteri szabadtéri múzeum­ban. A gyors iparosodás ezen a vidéken hirtelen megváltoztatja a táj képét, talán ezért óvják féltő gonddal a népi műemlékeket. Amit csak lehet, itt is működés közben visznek a közönség elé. Igazi kovács izzítja a vasat az igazi 'kovácsműhelyben, valódi molnár őröl lisztet, valódi szél­malomban. Az új és a régi harmonikus Il­lesztéséhez sok példát ad a máso­dik világháborúban többször bombázott Münster. Elpusztult múzeumának eredeti formájában újjáépített régi épületében kaptak helyet a „történelmi” gyűjtemé­nyek. Itt láthatók Heinrich Bra- bendernek az egyik legnagyobb középkori szobrászművésznek le­nyűgöző hatású kompozíciói. A mozgatható térelválasztókkal be­tört a fejemen egy ötezer forin­tot érő hegedűt és dühében a függönyt is letépte. Elmosolyodik. Elnézően és meg­értőén. — Nekem is van egy fiam az első házasságomból. Miután el­váltunk, nem tudtam vele úgy foglalkozni, ahogy annak idején velem. A gyerekből nem is lesz soha muzsikus, pedig kicsi ko­rában gyönyörűen, mi több, él­vezettel játszott a hegedűn. Ez egy olyan szakma, hogy születni kell rá, de benne is kell élni ál­landóan. Apuka — mondja ma is, mint régen, amikor még kisfiú volt. Külsőleg is hasonlítanak egymás­ra és a fiú a zenélésben apja példáját, a családi hagyományo­kat követi. A Mátyás pincében ő vette át édesapja helyét, aki most a bécsi testvérétterem prí­mása. Az egyik neve fogalom, a másik is elért mindent, ami ezen a pályán az igazán kiválók osztályrésze. Játéka lenyűgöző. Ahhoz ás ért, hogyan kell bele­rendezett új épületszámyban ál­lítják ki a modern képző- és ipar- művészeti alkotásokat, itt rende­zik a korunkkal ismertető kiállí­tásokat. Rendszeresen megbeszé­lik programjukat az iskolaigazga­tókkal, mint erről az itt tevé­kenykedő múzeumpedagógusoktól értesültem. Rendezvényeikről a fiatalok életkori sajátosságaikat figyelembe vevő ,tájékoztatót ké­szítenek a közép- és ipariskolák számára, felkészítik a tanárokat a tárlatvezetésre. • Az ,NSZK-ban utazgatva, első­sorban a közművelődési intézmé­nyeket kerestem fel, bnivel min­dig kulturális munkaterületen dol­goztam. Idegenben az ember szüntelenül hasonlít, mérlegel: mi az, amit tmi csinálunk jobban, mi az, amit nálunk is hasznosítani lehetne. Nincs miért szégyenkezni a magyar múzeumügynek, de azt hi­szem, hogy elsősorban az intéz­mények és gyűjtemények bemuta­tásában, népszerűsítésében előbb­re tartanak a Német Szövetségi Köztársaságban, örvendetes, hogy már egyik-másik Bács-Kiskun megyei múzeum is bevezetett ot­tani közgyűjteményekben kialakí­tott módszereket. H. N. muzsikálni magát a hallgatóság szivébe. — Ez is fontos a szakmánkban. Előbb meg kell tanulni hangsze­ren játszani, utána muzsikálni. A kettő nem ugyanaz, de egyik sem hanyagolható el, a cigány­zenének éppen ez a jellegzetessé­ge. Hangszerisimeret és érzelmi azonosulás a zenével, amelyet a közönség hangulata, összetétele is befolyásol. Sokan azt hiszik, hogy az asztalozással borravalóra vadászunk. Ilyen is van, de ál­talában az a jellemző, hogy ke­resünk valakit akinek érdemes muzsikálni. Aggódik a cigányzene jövőjé­ért. A minősítés ugyan szigorú — az A kategóriát például érett­ségihez kötik — de olyan köve­telményeket nem támaszftanak, ami szakmailag is többre, jobb­ra ösztönözne. — Nem a tudást fizetik. Attól függ kinek milyen helyet sikerül kifogni. Nekem, mint vezetőnek 160 forintot fizetnek esténként, a zenekar többi tagjának 100 forint a napidíja. Van, ahol többet ad­nak, ezt nem panaszként mon­dom. Meg vagyok elégedve. Gondtalanul élhetek, elismernék, megbecsülnek. Borravaló? Ennek is van egy tradíciója. A (magya­rok általában bőkezűbbek. A külföldiek — a közhiedelemtől eltérően — nem szórják a pénzt. Volt olyan is, aki 20 fillért adott. Blécsben egy olajsejk egész este ímiuzsikáltatott magának és 10 shillinget nyomott a markomba. Azt is megköszöntem. Feláll az asztaltól, állához emeli a hegedűt. A vendégek felnéznek a tányérjukból, elhall­gatnak. Elragadja őket a zene. Most már a szigorú Apuka sem találhatna hibát a dinasztia leg­ifjabb sarjának virtuóz játéká­ban ... Vadas Zsuzsa A nyár folyamán kapott pos­tánkat rendszerezve kiderült, hogy több — összesen tizenhét — csapattól kaptunk olyan kí­vánságot, amely szeriint „vala­milyen hasznos, érdekes munkát szeretnénk csinálni, mozgalmi ke­retek között”. Eseti eg más meg­fogalmazásban : „Olyan feladatot keresünk, amelyben a raj min­den tagja részt vehet tanulságos és hasznos.” 'Bizonyára ennél többen kaptak már kedvet Olyan munkához, amivel ismereteiket bővíthetik, valamennyien foglalkozhatnak ve­le, mozgalmi keretek között vé­gezhetik. Ezért közöljük az aláb­biakat, reméljük, többen éltek a lehetőséggel, és majd beszámol­tok az Úttörőéletnek a végzett munkáról is. A Magyar Néprajzi Társaság több érdekelt intézmény támoga­tásával országos gyűjtőakciót kezdeményez nyelvjárási és bo­tanikai (növénytani) érdeklődésű honismereti gyűjtők, gyűjtőközös- ságék számára. 'Főként úttörőközösségékTe szá­mít a most kibontakozó akció, hiszen jelentős tudománysegítő eredményeket hozhat, a honisme­reti mozgalmat segítő, gazdagító hatása is nyilvánvaló. Az Ezerjófű-akció fontos és sürgős feladatokat ró a résztve­vőkre. Lényege a következő: a gazdálkodás korszerűsödésével a természetes növénytakaró bizo­nyos fajtái kipusztulnak. A nö­vényekkel együtt eltűnnek ezek népi nevei is. Most még az idő­sebb falusi emberek emlékezeté­ben él ezelknek a kipusztulófél­ben levő növényeknek a neve, hagyományos felhasználásuk módja, a hozzájuk tartozó gazdag népi ismeret és néphagyamány. Ilyenformán az akció egyik fő feladata a szógyűjtés, a már csak szájhagyományban élő szavaink­nak megörökítése, jelentésük pontos meghatározása. (Egyetlen példa: az ongonavirágot a Dunán­túli legtöbb közsiégében szelencé­nek, Erdélyben iboroszlánnak ne­vezik.) Az Ezerjófű-akoió másik cél­ja az egyes tájakra, azok nö­vényzónáira jellemző, hagyomá­nyosan termesztett, illetve va­don termő növények felkutatása, elterjedtségének felmérése. A legérdekesebbnek ígérkezik A jugoszláviai Vajdaság irodal­mának legjelesebb képviselői az idén immár huszonhetedszer ren­dezik meg a minden esztendőben igazán rangos irodalmi esemény­nek számító seregszemléjüket. Kanizsán — mint arról a Vajda­sági írók Egyesületének vezetői­től értesültünk — szeptember ti­zenegyedikétől tizenötödikéig. A Kanizsai írótáborozásra az idén is száznál több írót, költőt, esztétát, műfordítót és könyvki­adót, azonkívül számos neves közéleti személyiséget, s nem utolsósorban jó néhány külföldi ismert literátust hívtak meg, hogy ott lehessenek déli szom­szédunk sok nyelvű irodalma kép­viselőinek ötnapos tanácskozásán. Az írótáborozás negyedik nap­ján a kanizsai Amatőrszínházban rendezik meg a hagyományos és mindig nagy érdeklődéssel várt irodalmi estet, amelyen köszön­tik majd a hetvenéves Herceg János írót. A vajdasági írók és költők dovenje dr. Szentteleky Kornél félévszázados irodaimii él­az akció harmadik feladata, a növények hagyományos felhasz­nálási módjainak összegyűjtése. A feladat sokszerűségéből érte­lemszerűen adódik, hogy igazán, jól csak (közösségi munkával le­het elvégezni. Természetesen nem foghattak hozzá egyedül — a raj vagy szakkör gyermekfelelősének, iráinyitása ebben az esetben nem elegendő! — a rajvezető vagy szaktanár minden bizonnyal tá­mogatja, segíti az'akcióban részt vevőket. Mielőtt a gyűjtés mun­kájához hozzáfogtok, feltétlenül beszéljétek meg velük! A gyűjtőmunkát a tél kivételé­vel bármikor megkezdhetitek. A határ valamennyi növényét szám­ba keli venni az akció kapcsán, a haszonnövényeket, gyomnövé­nyeket, cserjéket, gyógynövénye­ket. Természetvédelmi területen, példáiul a Kiskunsági Nemzeti Parkiban, gyűjteni nem szabad! 'Fontos az adatközlőik helyes kiválasztása is. Csőszök, pászto­rok, erdészek, illetve 'gyógynövé­nyeket gyűjtő emberek lesznek legfőképpen segítségetekre. Természetesen az a legjobb megoldás, ha az akció (kezdetén megbeszélitek, kihez fordulhattok, kihez érdemes fordulnotok. A •gyűjtéshez szükséges technikai eszközöket valamennyien ismeri­tek: erős zsebkés vagy kisásó, gyűjtőmappáik, sok újságpapír a préseléshez — és egy felnőtt, aki a növénygyűjtemény készíté­séhez, szakszerű összeállításához ért. Azok a gyűjtőközösségek, ille­tőleg vezetőik, akik az Ezerjófű- akcióban részt kívánnak venni, jelentsék he ezt a szándékukat a Magyar Néprajzi Társaság ön­kéntes gyűjtő szakosztályának (Budapest, Kossuth 'Lajos tér 12, 1655). A borítékra írjátok rá: Ezerjóiű. Ebben a levélben ír­játok meg, hogy ki fogja a mun­kát irányítani, és azt is, hogy amilyen intézmény — ha van a közelben — szakmai segítségét vennétek örömmel. Jó gyűjtést, Pajtások! Remél­jük, hogy több raj találjá ér­dekesnek, fontosnak ezt a mun­kát. Szívesen közöljük azok ne­vét, akik bekapcsolódnak az akcióiba — és majd azokét is, akik gyűjtőnaplóját majd pálya- ■ munkaként jutalmazzák a moz­galmi év befejezésekor. S. K. ményeiről, küzdelmeiről számol be az est közönségének. Az él­ményekben gazdagnak ígérkező irodalmi esten rajta kívül azok az írók és költők is felolvasnak alkotásaikból. , ^ A fiatal vajdasági irónemze- dék ünnepélyes találkozóját, a Kanizsai Irótáborozás kereteiben, Palicson rendezik meg, és egy­úttal rendszeresíteni is kívánják, mégpedig oly módon, hogy — mint azt értesítésben közli ve­lünk Urban János szabadkai író, a tizenkilences forradalom adai eseményeivel foglalkozó, s nagy sikerű TÜZSZIGET szerzője — „az ifjúsági brigádok otthonában megteremtsék a lehetőséget az alkotómunkára.” Értesülhettünk még arról is, ' hogy a kanizsaiak szorgalmasan összegyűjtik a Vajdaságban meg­jelenő irodalmi kiadványokat — könyvekét, képzőművészetről írt köteteket, időszakos folyóiratokat —, hogy minél teljesebb legyen az írótábor könyvtára. Vass Imre • HAGYOMÁNYOK FOLYTATÓJA Szól a nóta, nem hallgat a hegedű... REJTVÉNYFEJTŐKNEK Az elmúlt héten közölt rejtvény helyes megfejtése: az ábrák közül az első sor második, és &tí ötödik sor ötödik ábrája azonos. A helyes megfejtéseket beküldők közül könyvét nyertek: Bielik Andrea, Fü- löpszállás; Szabó Rozália, Tiszakécske; Fodor Ferdinand, Csólyospá- los; Herke Edit, Tázlár; Bódvai Csilla, Kecskemét; Tüske Erika, Baja; Görög Anetta, Kiskunfélegyháza; Horog Sándor, Szalkszentmárton; Nagy Erzsébet, Szeremle; Kuti Éva, Felsőszentiván. Most egy nehezebb fejtörőt közlünk, úttö­rőknek, de természe­tesen megfejthetik kisdobosok is. Az itt közölt ábrát osszátok fel négy egyforma nagyságú és alakú részre úgy. hogy min­den részbe egy-egy különböző alakú kis ábra kerüljön. Tech­nikai megoldás: az ábrát másoljátok át levelezőlapra, és ott készítsétek el a fel­osztást. A megfejtése­ket szeptember 13-ig kérjük beküldeni, a szökött címre, (Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Szabadság tér 1/a.) A címoldalra írjátok rá: Üttörőrejtvény! A helyes megfejtést beküldők között ezúttal is tíz darab könyvet sorsolunk ki, postázunk részükre. Vajdasági írók seregszemléje □□□□□ □□□□□ MIT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom