Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

2 # PETŐFI NÉPE # 1979. szeptember 29. Beiktatták hivatalába Róma kommunista polgármesterét Izrael súlyosan fenyegeti a békét Péntek reggel letette a hivatali esküt Luigi Pötrocelli, Róma első kommunista polgármestere. Az Olasz Kommunista Párt római szervezetének titkárát csütörtö­kön este választották meg Guilio- Carlo Argan utódjának. Mint is­meretes, Argan professzor — akit független jelöltként á kommunista párt listáján választották meg az „örök város” polgármesterének — három évig töltötte be ezt a tiszt­séget, s néhány héttel ezelőtt mon­dott le magas kora és egészségi állapota miatt. Luigi Petrocelli beiktatása után megkoszorúzta a náci terror má­sodik világháborús áldozatainak Róma melletti emlékművét, vala­mint az Olasz Kommunista Párt két alapítójának, Antonio Grams- cinak és Palmiro Togliattinak a sírját. NAPI KOMMENTÁR mmm iCkS-v.'"1 .*.*» Ha a klasszikus — vagy éppen az újgyarmatosítás gátlástalan brutalitásáról hall — és sajnos, gyakran hall — az ember, lángoló őserdei falvak elevenednek meg előtte. Olyan települések, amelye­ken, éppen a kolonialista örökség miatt, még „normális” körülmé­nyek között is nagyon nehéz az élet. Nos, az elmúlt huszonnégy órá­ban két, egymással nyilvánvalóan összefüggő jelentés is bizonyítja, hogy mindez nemesük a múlt, ha­nem a jelen szomorú valósága is. A dél-afrikai légiérő Mirage tí­pusú repülőgépei két hullámban hajtottak végre támadást a dél­angolai Huila tartomány ellen, majd Cunene tartományban vá­lasztottak hasonló „stratégiai cél­pontokat”, hogy bombákkal, gép­puska-sorozatokkal pusztítsanak, öljenek. A másik hír szerint közvetlenül a dél-afrikai, Angola ellen irányu­ló agresszió után rhpdesiai csapa­tok lépték át Umtali határváros térségében a mozambiki határt és mintegy ötven kilométerre beha­toltak az ország területére. A meg­figyelők emlékeztetnek arra, hogy ebben a térségben Ián Smith tele­pes-kormánya évek óta rendszere­sen indít ilyen expedíciókat, de a választási komédia óta két hete indította az „új” Muzorewa-rezsim az első ilyen akciót i—, ezzel is ér­zékeltetve, hogy a némileg „átszí­nezett, kabinet igen is folytatja a legrosszabb Smith-féle hagyomá­nyokat. Mi az agressziósorozat politikai háttere? Az angolai Cunene-tartomány Namíbia szomszédságában van, New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán pedig a Namíbia-téma ezúttal is reflektorfényben áll. Ami Rhodesiát illeti, Londonban folyik a Zimbabwe-konferencia és Muzorewáékat rémülettel tölti el, hogy a brit kormány a jelek sze­rint komolyan tárgyal a hazafias front képviselőivel. Mind a pretoriai, mind a salis- bury-i rendszer tisztában van az­zal, hogy a világ népei — és a kormányok elsöprő többsége is — elítéli politikájukat — de azzal is, hogy a kulisszák mögött számít­hatnak bizonyos nyugati pártfogók segítségére. Érvek híján mindket­tőjük számára csak a rezsim lé­nyege, az erőszak, a katonai erő­fitogtatás maradt. Ez az erőde­monstráció csak az egyik angolai körzetben hatvankét halottat je­lentett. Az ENSZ-palotában is, másutt is mind erősebb és felháborodottabb a kérdezők hangja: meddig lángol­hatnak még védtelen dzsungelfal­vak a fekete kontinens déli ré­szén? H. E. A Közel-Kelet témája áUt csü­törtökön az ENSZ-közgyűlés New Yorkban folyó 34. ülésszakának középpontjában. Az általános po­litikai vita felszólalói között is többségben voltak a közel-keleti válságban közvetlenül vagy köz­vetve érintett országok képviselői. Mose Dajan izraeli külügymi­niszter beszédében semmi kétséget nem hagyott afelől, hogy Tel Aviv nem változtat eddigi közel-keleti politikáján! Nincs szándékában megszüntetni az 1967-ben elfoglalt arab területek megszállását, és nem hajlandó kielégíteni Palesz­tina arab népének törvényes jo­gait. Az izraeli külügyminiszter is­mét a nyilvánosság előtt erősítet­te meg, hogy szó sem lehet az Iz­rael által „terrorista csoportnak” • Vance amerikai külügymi­niszterrel folytatott tárgyalásait befejezve, hazautazott az Egyesült Államokból A. A. Gromiko szovjet külügy­miniszter, aki országa küldöttségét vezette az ENSZ- közgyűlés 34. ülésszakán. (Telefoto —AP—MTI —KS) Lemondott a dán kormány Pénteken benyújtotta lemondá­sát Anker Jörgensen dán minisz­terelnök és kormánya. Jörgensen csütörtökön jelentette be, hogy a 13 hónapja hatalmon levő kisebb­ségi koalíció lemond. Politikai források szerint várha­tóan október végén idő előtti vá­lasztásokat tartanak az országban. (Reuter) minősített Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet izraeli elismerésé­ről. Az izraeli külügyminiszter kije­lentései elleni tiltakozás jeléül az arab országok, valamint a PFSZ képviselői elhagyták az üléstér, met. A további felszólalók, élükön Abdul Halim Khaddam Szíriái külügyminiszterrel, elmarasztal­ták a közel-keleti válsággal kap­csolatos amerikai—izraeli—egyip­tomi különkezdeményezéseket. A szíriai diplomácia vezetője rá­mutatott arra, hogy az említett, három országnak nincs joga dön­teni a palesztinai nép Sorsáról. Khaddam hangsúlyozta, hogy a térségben kialakult rendkívül fe­szült helyzet — amely mindenek­előtt Izrael agresszív . politikájá­nak következménye — súlyosan fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot. A Camp David-i meg­állapodások jellegéről szólva ki­jelentette, hogy olyan kísérletek­ről van szó, amelyeknek célja az agresszor megjutalmazása az ag­resszív akcóik során erővel szer­zett területek birtoklásának tör- vényesítése. A szíriai diplomácia vezetője végezetül hangsúlyozta: az Egyesült Államok közvetlenül felelős azoknak a közel-keleti té­nyezőknek a létrejöttében, ame­lyek elmélyítették a válságot a térségben. Ugyancsak a Camp David-i ösz- szeesküvés ellen emelt szót felszó­lalásában Tunézia külügyminisz­tere. Hangsúlyozta, hogy Tel Aviv számos ENSZ-határozatot meg­szegve folytatja az agresszió és az expanzió politikáját a térségben, nyílt kihívást intézve ezzel a vi­lágszervezet ellen. Az arab államok ENSZ-beli cso­portja csütörtökön egyébként kö­vetelte, az ENSZ egyetlen szérve se vállalkozzon olyan akciókra, amelyek hozzájárulnának a Camp David-i különalku elismeréséhez, vagy megvalósításához. A Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárhoz eljuttatott nyilatkozatban az arab országok rámutattak arra, hogy említett követelésük az ENSZ közel-keleti tűzszünet-meg­figyelőire is vonatkozik. Hangsú­lyozták: az arab államok csoport­ja határozottan ellenzi, hogy nö­veljék az ENSZ-megfigyelők lét­számát, avagy mandátumukat ki­terjesszék a Sinai-félszigetre is oly módon, hogy ez megkönnyíte­né az egyiptomi—izraeli megálla­podások megvalósítását. (UPI, AP, Kétéves a Szaljut-6 Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Születésnapot köszöntenek szombaton a szovjet űrkutatás­ban: két évvel ezelőtt, 1977. szep­tember 29-én indult útjára a vi­lág eddig legjobban kihasznált űrlaboratóriuma, a Szaljut—6. űr­állomás. Bár a Föld körül kerin­gő űrlab oratóriumnak jelenleg éppen nincs lakója, ebben a no- natkozásban minden eddigi re­kordot megdöntött: eddig három állandó expedíciónak és négy lá­togatóba érkezett együttesnek adott otthont összesen több mint egy évet töltöttek már belsejé­ben űrhajósok. Tizenkét alkalom­mal csatlakozott hozzá személy­vagy teherszállító űrhajó, hat íz­ben töltötték fel üzemanyaggal — együttvéve mintegy négy ton­na súlyban — a teherszállító űr­hajók eddig már több mint ki­lenc tonnányi utánpótlást juttat­tak el az űrállomáson dolgozók számára. Több mint nyolcvan al­kalommal hajtottak végre az űr­állomással pályakorrekciót, ré­szint saját hajtóművével, részint a vele összekapcsolt űrhajók fel- használásával. Az űrállomás olyan egyedül­álló kutatóberendezéseknek adott helyet, mint a szplav és a krisz- tall kemencék. az MKF—6 több- zónás fényképező berendezés, a BSZT—1 jelzésű a szubmillimé- teres tartományban dolgozó te­leszkóp, a 10 méter átmérőjű KItT—10 rádióteleszkóp, és sok más különleges felszerelés. (MTI) A sarkvidék úttörői nukleáris A világ első jégtörője — a Le­nin — megjelenése 1959. január 1-én új korszakot nyitott a ten­gerhajózásban. Ezt megelőzően ugyanis a hajók csak kedvező év­szakokban merészkedtek a maga­san fekvő szélességi fokok körze­tébe, míg az új jégtörő a hajó­zás szempontjából legkedvezőt­lenebb időszakban! is céljukhoz juttatta a hajókaravánokat. Sztyepán Makarov orosz admi­rális a múlt század végén „di­rekt” akarta átszelni az általa felépített jégtörővel — a Jer- makkal — az Északi-sarkot. Tu­domásul kellett azonban vennie, hogy e feladat megoldására csak egy 50—60 ezer lóerős hajó le­het képes. Bár a 44 ezer lóerős Lenin jég­törővel ez még nem sikerülhetett, a következő, a 75 ezer lóerős Arktyika már meghódította az Északi-sarkot. A Szovjetunió próbálkozott el­sőként az atom felhasználásával. Igaz, más országok is megpró­bálkoztak atomhajtású hajók lét­rehozásával, de az NSZK-ban ké­szült Otto Hahn atómhajtású ha­jó üzemeltetése gazdaságtalannak bizonyult. Ismeretes a szárazter- het szállító japán Hajó — a Mi- cu — szomorú sorsp is: az ener­getikai berendezésében levő hi­bák és az emiatt megnyilvánuló társadalmi tiltakozás miatt még mindig nem sikerült báziskikötőt találni számára. A szovjet atomjégtörők vi­szont megbízható biztonsági rendszerrel üzemelnek — ezt bi­zonyítja az a tény, hogy a Le­nin jégtörő legénységének több­sége a hajó üzemelése óta dol­gozik itt, és sugárkárosodást sen­ki sem szenvedett. A Lenin jégtörő jó bázisul szolgál a szovjet atomhajtású flotta szakembereinek felkészíté­sében. A Szibir jelenlegi főgé­pésze például ugyanilyen posztot töltött be korábban a Lenin atomjégtörőn. Korábban a Lenin kapitánya volt Júrij Kucsijev, aki az Északi-sakkot 1977-ben elért Arktyika atomjégtörőt irá­nyította. A Lenin murába állását megelőzően a sarkvidéki hajózá­si szezon! július második [felében kezdődött; és. októberben fejező­dött be. Az; 1960-as évektől a hajók már május végén kifutot­tak, és útjaikat novemberben zárták le. Az új atomjégtörők még jobban meghosszabbították a hajózás időszakát. A 60-as évek végén évente csak három hóna­pon át tudtak feljutni a hajók Utat tör az Arktyika. • A jégtörő flotta büszkesége: a Szibir. (Foto: APN—KS, Tonkacsev felvételei) Dugyinkába, a Jenyiszej torko­latába. Később ez az időszak 5—6 hónapra nőtt, 1978-tól pe­dig gyakorlatilag egész éven át lehet érni Dugyinkát. A Lenin nyitotta meg az első hajózási útvonalakat a magasban fekvő szélességi fokok vidékén át. az Arktyika átszelte az Észa­ki-sarkot, míg a Szibir a legrö­videbb északi útvonalon vezette át Murmanszkból Magadánba a Kapitan Misevszkij teherhajót. Ez utóbbi próbatétel volt a ha­jó minden részegységének szi­lárdsága, a hirtelen hőmérséklet- változások és a rakomány köl­csönhatása, valamint a hajózási viszonyok szempontjából egy­aránt. Az északi körzetek hasznosítá­sával tökéletesítik a teherhajó- flottát is. A régi hajók helyett új, a jégtörők nyomában halad­ni képes teherszállítókat építe­nek. Ezek erősebbek, megbízha­tóbbak és nagyobb teljesítmé­nyűek lesznek a régieknél. Mi­vel a sarkvidéken a hajózás hó­napokon át tart, a hajónak meg­felelő kényelmet, jó munka- és pihenési feltételeket biztosítani. A Szibir és az Arktyika jelen­leg úton van, míg a Lenint ja­vítják. Hamarosan az utóbbi is megkezdi a hajókaravánok veze­tését Murmanszkból — mindhá­rom atomjégtörő báziskikötőjéből. Hamzat Mahajev APN—KS Vessenek már véget a hazug propagandakampánynak A Kubában tartózkodó szovjet katonai személyzet jelenléte kö­rül immár három hete folyó pro­pagandakampányhoz hasonlót az utóbbi években nem lehetett ta­pasztalni az Egyesült Államok­ban. Az a benyomás alakul ki, mintha a kampányt tudatosan nem hagyják lecsendesedni azok a körök, amelyek érdekeltek az Egyesült Államok és a Szovjet­unió, illetve Kuba közötti ellen­ségeskedés szításában, hiszen ha hagynák, hogy a dolgok a maguk természetes módján alakuljanak, a kampány már rég magától ki­fulladt volna, lévén minden táp­láló eleme — az ürügy, a rá fel­épített tételek, a felhozott érvek — mind egy szálig hamisak — állapítja meg Vlagyimir Goncsa- rov, a TASZSZ politikai szemle­írója. Meglehetősen visszataszítóak a hadjárat céljai is. Mindenekelőtt ugyanis fel kell idézni azt a tényt, hogy a propagandabot­rányhoz felhasznált ürügy — szovjet katonai kiképző központ létezése Kubában — már tizen­hét éve fennáll. Régóta ismere­tesek annak az okai is, miért kérte a kubai kormány a Szov­jetuniótól a katonai kiképzőket: erre Kuba védelmi képességének megszilárdítása érdekében volt szükség, a védelmi képesség fej­lesztésére pedig Kubát — mint ismeretes — nem csak a múlt­ban szerzett tapasztalatok, ha­nem a jelenlegi, az ország békés fejlődésének egyáltalán nem kedvező körülmények is kénysze­rítik. Teljességgel nyilvánvaló, hogy Washingtonban kiválóan tájékozottak a kubai néppel szemben ellenséges, külföldön megbúvó erők ténykedéséről, s sokat tudnának mesélni erről. Csakhogy éppen ezt a témát hallgatás veszi körül Washing­tonban, s egészen másról folyik a szócséplés: az Egyesült Álla­mokat fenyegető valamifajta „ve­szélyről”. Eközben Carter elnök egyik legutóbbi választási beszédében elismerte, hogy a jelenleg Kubá­ban tartózkodó szovjet katonai személyzet semmiféle veszélyt nem jelent az Egyesült Államok­ra nézve, ö maga jelentette ki, hogy a szovjet kiképzők „nem rendelkeznek támadó fegyverek­kel, amelyekkel katonai csapást lehetne mérni partjainkra. Nincs olyan harci eszközük, amelynek révén be lehetne törni a tenger felől. Nincs olyan harci eszkö­zük, amelynek segítségével meg lehetne valósítani egy légi betö­rést, s ily módon nem veszélyez­tetik biztonságunkat”. Valóban, teljesen nyi '\r, ü. . hogy a -Kubában tartózki v-'a • jet katonai személyzet számát, sem pedig funkcióját e kintve nem fenyegetheti kém ;v. Egyesült Allantökatr'*4»™ is országokat.-Nincs kétség afelől, begy u mesterségesen keltett, ester - gesen szított, és teljes pe é nélküli ügy most mái nírfcé'.. <. felül elhúzódott. Világ.v; ír a dolognak véget kell v a:, hasznára válna a ns r > és s i gető nemzetközi prob ■ ak trt oldásának, az ország és- : peink közötti kapeso- s.ki fejlesztésének, az eg e nes bé* • megszilárdításának — ál aph . ■ meg a TASZSZ pol szerei­írója. Véget ért a szocialista országok munkásfiataljainak tanácskozása Pénteken délután befejeződött a szocialista országok munkás- fiataljainak moszkvai tanácskozá­sa. A záró plenáris ülés részve­vői először meghallgatták a há­rom szekció vezetőinek beszámo­lóját a délelőtti megbeszélésről. Az első szekció azt a kérdést vizsgálta, hogy miként működ­hetnek közre a szocialista orszá­gok ifjúsági szervezetei a világ­nézet helyes kialakításáért folyó ideológiai hancban. A másik két szekció a gazdasági építésnek, il­letve a fiataloknak a mezőgaz­daság fejlesztésében betöltött sze­repének kérdéseit vitatta meg. A záróülés részvevői ezután — magyar részről előterjesztett — felhívást fogadtak el. A doku­mentum a szocialista országok fiataljait arra szólítja fel, hogy még jobban tömörítsék soraikat a kommunista- és munkáspártok köré a szocializmus és a kommu­nizmus eszméiért folytatott harc­ban, és indítsanak versenymoz­galmat Lenin születése 110. év­fordulójának méltó megünneplé­sére. A felhívás leszögezi: a talál­kozón részt vett ifjúsági küldött­ségek egyetértettek abban, hogy továbbra is harcolni fognak az enyhülés folytatásáért, a leszere­lésért, erősíteni fogják az anti- imperialista szolidaritást, a fia­talok együttműködését és együt­tes cselekvését a béke, a szabad­ság, a függetlenség és a népek jóléte érdekében. A munkásfia­talok szolidaritásukat fejezték ki a cionizmus és imperializmus ellen küzdő arab népekkel, Pa­lesztina arab népével, amely igaz­ságos harcot folytat. Támogatá­sukról biztosították a chilei és az uruguayi hazafiakat, Zimbab­we és Namíbia hazafias erőit és mindazokat a népeket, amelyek a fasiszta elnyomó rendszerek ellen küzdenek. „Mélységesen felháborítanak bennünket Peking expanzionista törekvései, amelyek a szocialista Vietnam függgetlensége és szu­verenitása ellen irányulnak, forró szolidaritásunkat fejezzük ki Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel, ifjúságával” — hangoz­tatja a felhívás. A MAGÉV Szegedi Kirendeltsége 6724 Szeged, Marx tér 4. sz. Telefon: 14-489, 14-730. Telex: 82-458. MOSZ AKI BECSLÉST TART 1979. október 2-án BAJA, MÉH Vállalat, Szegedi út 17. sz. alatt. Írásbeli bejelentésüket a fenti címre kérjük. Foglalkozunk: HASZNÁLT GÉPEK, MŰSZEREK, SZERSZÁMOK VÉTELÉVEL, ELADÁSÁVAL ÉS KÖZVETÍTÉSÉVEL. 1248 Púja Frigyes megbesze r-sei NEW YORK Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 34. ülésssza- kán részt vevő magyar küldött­ség vezetője csütörtökön New Yorkban találkozott ' Hans Diet­rich Genscherrel. az NSZK alkancellárjával és külügyminisz­terével, majd Jean Francois Pon­cet francia külügyminiszterrel. A megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kér­désekről, valamint az ENSZ-kö*- gyűlés napirendjén szereplő egyes témákról volt szó. Megnyitották a múzeumi hónapot Pénteken a nyíregyháza-sóstói múzeumfalu felavatásával Ábra­hám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter megnyitotta a 18. országos múzeumi és műemlé­ki hónapot. Magyar siker A Magyar Televíiió Ebéd című ver­senyfilmje nyerte el a zsűri különdf- ját a pozsonyi gyermek és ifjúsági fil­mek V. fesztiválján, a Prix Danuben. A rangos rendezvényen 24 ország 30 tv-állomása 75 produkcióval vett részt. Békés József és Katklcs Ilona alkotása a drámai kategóriában érte el sikerét, itt 20 film vetélkedett a helyezésekért. (MTI) Lángoló dzsungelfalvak

Next

/
Oldalképek
Tartalom