Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 206. szám Ára: l,20forint 1979. szeptember 4. kedd Megkezdődött Havannában az el nem kötelezett országok VI. csúcsértekezlete * Fort Péter és Nyárádi Róbert, az MTI tudósítói jelentik: Havannában hétfőn (magyar idő szerint délután 3 órakor) az új kongresszusi palotában Junius Richard Dzsajewardene Sri Lanka-i államfő megnyitó szavaival megkezdődött az el nem kötelezett országok VI. csúcsértekezlete. Az elnökség asztalánál mindössze hárman foglaltak helyet: az elnöki tisz­tet átadó Sri Lanka-i államfő, az elnökséget átvevő Fidel Castro, a Kubai Köztársaság államfője és miniszterelnöke, valamint Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Az üléstermet zsúfolásig meg­töltötték az el nem kötelezett mozgalom immár 95 tagállamá­nak küldöttei, a megfigyelőként és meghívottként részt vevő or­szágok delegátusai és a világsaj­tó mintegy ezer képviselője. Kam­bodzsa helye „üresen” maradt, miután az előzetes megbeszélése­ken a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy az ázsiai országot a csúcson a Kambodzsai Népköztársaság törvényes kormá­nya, vagy pedig a bukott Pol Pot- rezsim képviselje. A megnyitón a tagországok, a megfigyelők és a meghívottak több mint 110 ország képviseleté­ben foglalták el helyüket. Hétfő reggelig összesen ötvenegy tagor­szág államfője, vagy kormány­fője és hatvan ország külügymi­nisztere érkezett a kubai főváros­ba. és vett részt az ünnepélyes megnyitón. Az értekezlet megnyitása után, a megjelentek hatalmas tapsa kö­zepette Fidel Castro lépett a szó­noki emelvényre, és mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. Fidel Castro beszéde bevezető részében bensőséges szavakkal emlékezett Huari Buimedienről, a mozgalom egyik alapító tagjá­nak, Algériának elhunyt elnöké­ről, akire a csúcskonferencia egy­perces néma felállással emléke­zett. A kubai államfő ezután rész­letes áttekintést adott a mozga­lom előtt álló politikai feladatok­ról. A leghatározottabb hangon utasította vissza az Egyesült Ál­lamoknak és Kínának a hatodik csúcsértekezlet megtorpedózására tett kísérleteit — fontosnak és nagy jelentőségűnek nevezte azt, hogy ezek a kísérletek kudarcot vallottak. „Az imperializmus — spekulációs céllal — azt a pro­pagandát terjeszti, hogy Kuba az el nem kötelezett országok mozgalmát a szovjet politikához ® Az el nem kötelezett országok havannai csúcsértekezletének megkezdése előtt fontos tárgyalá­sok folytak Fidel Castro kubai és Josip Broz Tito jugoszláv állam­elnök között. (Telefoto — AP — MTI — KS) kívánja kötni” — mondotta, majd így folytatta: „Kuba független és szuverén ország, amely senkinek sem en­gedi meg, hogy diktálja, mit te­gyen. Kuba gyakorlati példákkal és nem szavakkal bizonyította hűségét külpolitikájának alapel­véhez, a nemzetközi szolidaritás­hoz. Azzal vádolnak bennünket, hogy szocialista ország vagyunk. Igen, azok vagyunk. Ugyanakkor nem akarjuk rákényszeríteni politikán­kat és ideológiánkat egyetlen más országra sem. Azt mondják, hogy a kubai forradalom radikális. Igen, a mi forradalmunk radikális. De nem akarjuk radikalizmusunkat más államokra erőltetni. Barátai vagyunk a Szovjetuniónak. Hálá- (Folytatás a 2. oldalon.) Leonyid Brezsnycv üdvözlete Fidel Castro Ruznak MOSZKVA-Leonyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa, a szov­jet kormány és az egész szovjet nép nevében üdvözletét küldött Fidel Castro Ruznak, aki az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek VI. konferenciáján az elnöki tisztet látja el. „Az el nem kötelezett országok soros csúcstalálkozóját első al­kalommal rendezik meg Latin- Amerikában, az el nem kötelezett mozgalom egyik alapítóállama, a szabadságszerető Kuba földjén. A mozgalom, fennállásának 18 éve alatt több kontinens számos or­szágát tömörítette, a világpolitika jelentős tényezője lett”. A szovjet államfő üdvözlete rá­mutat arra, hogy a havannai ta­lálkozóra olyan időben kerül sor, amikor a nemzetközi enyhülés a nemzetközi kapcsolatok fejlődésé­nek meghatározó irányvonala lett. Ugyanakkor a béke, a szabadság és a népek függetlensége elleni erők fokozzák erőfeszítéseiket a nemzetközi életben lezajló pozitív változások megállítására. A szovjet állam — folytatja az üdvözlet — lenini örökségéhez hí­ven szent kötelességének -tartja, hogy harcoljon a békéért és biz­tonságért, az egyenjogú nemzetkö­zi együttműködésért, -küzdjön az imperializmus, a gyarmatosítás, az egyenlőtlenség és a népek elnyo­másának -minden formája ellen. Leonyid Brezsnyev végezetül si­keres munkát, az el nem kötele­zett országok további összeforrott- ságát kívánta a békéért, (Szabad­ságért, függetlenségért, a népek haladásáért és az emberiség bol­dogabb jövőjéért vívott harcuk­ban. TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉGEK Uj iskolák, új pedagógusok Erre utalva jegyezte meg beszé­dében dr. Gajdócsi István, hogy Bács-Kiskun megye minden egyes lakosára ezer forint értékű társa­dalmi munka jutott az elmúlt esz­tendőben, ami az országos átlag­nak két és félszerese. Jórészt en­nek a buzgalomnak köszönhető, hogy megyénkben ma már a leg­eldugottabb -tanyasi iskolákban is ég a villany, használják a korsze­rű technikai eszközöket, és — a körzetesítés eredményeként — a felső tagozatosok kilencvennyolc százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. Utalt továbbá arra is, hogy a tanévnyitás küszöbén minden esz­tendőben el kell gondolkodnunk azon: társadalmunk fejlődése szempontjából roppant nagy je­lentősége van annak, hogy miként alakul, formálódik a jövő nemze­dékének élete az oktatási intézmé­nyekben, s milyen körülmények között végzik oktató-nevelő mun­kájukat a pedagógusok. — Csalá­dok százezreinek közérzetét-szem- léletét befolyásolja, hogy az isko­larendszer változásai közepette vajon elegendő útravalót kapnak-e gyermekeink tudásban, emberség­ben egyaránt. Végül megjegyezte: a vaskútiak ilyen tekintetben is példát mutatnak. Az ünnepi beszéd után a jelen­levők megtekintették a tágas, nap­fényes tantermeket és szertára­kat. Nem sokkal később egy másik eseménynek örülhettek a vaskúti- ak: délben Szabó István, a TOT elnöke adta át Kirchmayer Ká­roly szobrászművész Űj termés cí­mű alkotását, amely a művelődé­si ház előtt hirdeti, hogy Vaskú- ton nemcsak a hasznosság, hanem a szépség szempontjait is szem előtt tartják azok, akika jövőt for­málják. K. J. Az 1979—1980. tanév országos megnyitó- ünnepségét, vasárnap délután tartották Za­laegerszegen, a Csányi László Közgazdasági Szakközépiskolában. Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott Garamvölgyi Ká­roly oktatási miniszterhelyettes. A többi kö­zött hangsúlyozta, hogy az oktatás további korszerűsítése csak a szülőkkel, az ifjúsági mozgalommal, az egész társadalommal szö­vetségben lehetséges. Az eddiginél is na­gyobb aktivitásra, összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy valóra váljanak szocialista ne­velési céljaink. Diplomaosztás az Oktatási Igazgatóságon Az ország valamennyi általános és középiskolájában tegnap ren­dezték az ünnepélyes tanévnyitó­kat, s ma reggel kezdődik meg a tanítás. Hoz-e újat ez a tanév? A kérdésre egyértelműen igennel vá­laszolhatunk. Folytatódik az új tantervek bevezetése. Az általános iskolákban nemcsak az elsősök, hanem a másodikosok is az űj pe­dagógiai dokumentumok alapján tanulnak, s néhány tantárgyból a felsőbb osztályokban is a korábbi­tól eltérő, korszerűbb lesz a tan­anyag. Életbe lép az új tanterv a gimnáziumok és a középfokú kép­zési célú szakközépiskolák első osztályaiban is. Újdonság az is, hogy tizenegy napos tanítási ren­det vezethetnek be azokban a kö­zépiskolákban, ahol erre a feltéte­lek adottak. Az általános iskolák­ban ez a rendszer már a múlt tan­évben egyetemessé vált. Országszerte, így Bács-Kiskun- ban is tovább korszerűsödött, bő­vült az oktatási intézményhálózat. Jelentős összegekért vásároltak újabb, korszerű iskolai felszerelé­seket, oktatási eszközöket. A múlt tanév közben nyolcvan új tante­remben kezdődött meg a tanítás, ez év végéig további mintegy öt­ven tantermet nyitnak meg. Kecs­keméten a Széchenyivárosban tegnap megtartották a tanévnyitó ünnepséget az új városrész har­madik, tizenhat tantermes általá­nos iskolájában. Az egy évvel ez­előtt megnyílt másik iskolában rö­videsen elkészül a tornaterem. Ka­locsán az eperföldi általános isko­lát bővítették hat tanteremmel. Rövidesen befejeződik a bátmo- nostori, a sükösdi, a nyárlőrinci és a dunavecsei iskolák bővítése is. A vaskúti gyerekek ugyancsak teg­nap vették birtokukba hattanter­mes új iskolájukat. Sükösdön tor­naterem készült el, Dunavecsén pedig tornacsarnokot avathatnak a közeljövőben. Az előző évhez képest javult az iskolai napköziellátás, nőtt a men- zás diákok száma. Sok új pedagó­• Horváth István átadja a vörös diplomát Berta Sándornak, a kecs­keméti járási hivatal dolgozójának. (Straszer András felvételei) gussal erősödtek a tantestületek. Csak a megyében 149-en álltak munkába: óvónők, tanítók, általá­nos és középiskolai tanárok. Természetesen gondok marad­nak még bőven. Erre utalt Ga­ramvölgyi Károly oktatási minisz­terhelyettes is az országos tanév­nyitón, s kérte a pedagógusokat, hogy az űj oktatási-nevelési ter­vek adta szabadsággal alkotó mó­don éljenek, bátran keressék az eredményes, hatékony módszere­ket és eljárásokat: a kis- és nagy­diákok pedig szorgalmasan, képes­ségeik szerint, fegyelmezetten vé­gezzék munkájukat. ve hétévi tanulás után szakosí­tón végeztek, s szereztek főisko­lai oklevelet. Külön is üdvözölte a hallgatók soraiban helyet fog­laló huszonhároméveseket, akik egyidősek az intézménnyel. A továbbiakban szólt az ideológiai műveltség jelentőségéről, majd arról, hogy az új tanévben bizo­nyos változásokra kerül sor. Így például a hároméves általános tagozaton új tematika szerint in­dul be az oktatás. Ennek tan­anyagát egységesítették az egye­temekével, főiskolákéval. Na­gyobb szerepet kap majd az egyéni tanulás, az öntevékenység. Három évre csökken a szakosító tagozat, két évig a marxizmus— leninizmus valamelyik ágával, egy évig pedig a kiegészítő is­meretanyagok elsajátításával fog­lalkoznak majd a hallgatók. A kiegészítő szak megszűnik. A tanévnyitó beszéd után ün­nepélyes pillanat következett: a teljes szakosítón végzett száz- nyolcvan hallgató vette át dip­lomáját. Közülük tizenegyen vö­rös diplomát kaptak. Az okleve­leket Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára adta át. R. M. • A kecskeméti tagozat hallgatói, a Megyei Művelődési Központban megtartott ünnepségen. Huszonharmadik tanévét nyi­totta meg az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Oktatási Igazgatósá­ga, amelynek a hat városban és ugyanennyi községben működő tagozatain, összesen nyolcvan- nyolc osztályban, több mint két­ezer-.kétszáz hallgatót fogadnak az új tanévben. Tegnap délelőtt az igazgatóság épületében tartották meg a szokásos összevont tanév­nyitó tanári értekezletet. Ezen részt vettek a megyei pártbizott­ság titkárai, Erdélyi Ignác, Kata- nics Sándor és Terhe Dezső, akik egyébként oktatói is az intéz­ménynek. Ezután került sor a tanszéki tanácskozásokra, ame­lyéken az új oktatási év legfon­tosabb feladatait beszélték meg, s elfogadták a munkaterveket. ■Kora délután a Megyei Műve­lődési Központ színháztermében rendezték meg — a kecskeméti tagozat hallgatóinak részvételé­vel — az igazgatóság tanévnyitó ünnepségét. Az eseményen részt vett Horváth István, a megyei pártbizottság első titkaira, Kata- nics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, s ott voltak a kecskeméti városi és járási párt- bizottság képviselői is. Dr. Szabó Lajos, az Oktatási Igazgatóság vezetője köszöntötte a hallgatókat, köztük az elsőéve­seket, s azokat, akik négy-, illet-r A vaskútiak öröme „Szeptember minden diák és minden szülő számára az újat kez­dés, a magasabb osztályba lépés örömével és izgalmával jár együtt. Kétszeresen így van ez most Vas- kúton, ahol nemcsak az 1979— 1980. tanévet nyitják, de új, hat tantermes iskolát is avatnak egy­ben.” Dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke e szavak kísé­retében adta át Duba János isko­laigazgatónak azt az új épületet, amelyet tízmillió forintos költség­gel és szinte tüneményes gyorsa­sággal, alig tíz hónap alatt épített fel a helybeli Bácska Tsz építő­brigádja. Illés László vezetésével tizenöt kőműves dolgozott a falakon, ám a tetszetős épület sok-sok vaskúti lakos kezenyomát őrzi. Bárkit szó­lítottam is meg az ünnepi átadá­son jelenlevő vaskútiak közül, mindről kiderült néhány mondat után, hogy így vagy úgy, maga is segédkezett az építésben. A fér­fiak főként a tereprendezésben és az alapozásban, a nők pedig a már kész épület kitakarításában segí­tettek sokat. • Az Oj termés című alkotás. • Az ünnepség egyik emlékezetes pillanata: dr. Gajdócsi István át­vágja a szalagot. (Tóth Sándor felvételei) • Akik a vaskúti új létesítményt használni fogják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom