Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUW MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxi v. évf. 223. szám Ára: 1,20 Ft 1979. szeptember 23. vasárnap Heti világhíradó 2. oldal Játékbőség a BNV-n 3. oldal Alkalmazkodni a feltételekhez 3. oldal Három brigád a Fémmunkásból 4. oldal A tehetség útkeresése 5. oldal Ezer forint jutalom S. oldal MEGBÍZHATÓ munkával az újabb megrendelésekért Export az ipari szövetkezetekből Bács-Kiskun, negyvenhét ipari szövetkezete közül tizennyolc termel exportra. A határokon túlra szállított áru értéke a szövetkezeti ipar össztermelésének tizenkét százalékát tette ki az elmúlt évben. Még nem tudható, hogy az idén változik-e ez az arány, s az sem, hogy 1979-et sikerül-e a tőkés export tervezett, dinamikus növelésével zárni. Minden esetre, a december végéig hátralevő három hónapban arra kell törekedniük az exportáló szövetkezeteknek, hogy jó minőségű termékekkel, határidőre eleget tegyenek valamennyi kötelezettségüknek, mert ez föltétele lehet a jövő évre szóló szerződések megkötésének. A Kalocsai Asztalos-, Építő- és Villamosipari Szövetkezetnek — a jó minőségű és esztétikus cikkek kínálatának, valamint a 'külkereskedelmi vállalatokkal való gyümölcsöző együttműködés eredményeképp — egyelőre nem az a gondja, hogy kap-e elegendő exportmegrendelést 1980-ra, hanem az, hogy a tőkés üzletemberek ajánlatai közül melyeket fogadja el. Mint Vass Béla elnök elmondta, az asztalosüzemük rusztikus kisbútorai iránt olyan nagy a kereslet, hogy csak részben tudják kielégíteni. Az idén az NSZK-ba, Franciaországba és Svédországba szállítanak, összesen — a tervet teljesítve — 26 millió forint értékű faipari terméket. Jövőre, a szeptemberben átadott új, hajósi üzem kapacitására is számítva, 50 milliós tőkés exportot terveznek. A beruházáshoz fölvett 36 millió forint hitelt két és fél év alatt visszafizetik. A kalocsai asztalosok a Nyugaton kedvelt rusztikus kisbútorokat hazai alapanyagból állítják elő, s egy dollárt nem egészen 34 forintért „termelnek”. Kövesvári Zsolt, a Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet elnöke elégedetten számol be a kollektíva jól összehangolt tevékenységének eredményeiről. — Az idén a tavalyihoz hasonló, 57 millió forintos árbevétel elérését tűztük ki célul — mondta. — Az év első felében a terv 55 százalékát már teljesítettük. Ennél is jobb eredményeket értünk el az exportfeladatok megvalósításában, éves tervünk 65 százalékát végrehajtottuk. Szövetkezetünk termékeivel — elsősorban a vegyifülkékkel — egyre keresettebbek a tőkés piacokon. Két évvel ezelőtt Nigériába és Pakisztánba szállítottunk először, alig 250 ezer forint értékű terméket. A múlt évben tőkés exportunk már elérte a 2,5 millió forintot, az idei esztendő első felében pedig már 3 millió volt a tőkés államokba kerülő áruk értéke. Az államközi szerződések teljesítésébe bekapcsolódva a külkereskedelmi vállalaton keresztül június végéig 16,5 millió i • int értékű vegyifülkét szállítottunk a Szovjetunióba. Ha a folyamatban levő tárgyalásaink sikerre vezetnek, akkor az első félévinél is több áru kerül a tőkés megrendelőkhöz és az összes idei exportunk eléri a 43 millió forintot. Gyártmányaink növekvő sikerét, a piacok bővülését elsősorban az segíti, hogy megrendelőink elégedettek a minőséggel. Másrészt azért lépünk előre, mert jól szervezett, gondos piackutatást végzünk. Az egyre nagyobb gyakorlatra szert tevő műszaki gárdánk újra és újra áttervezi a fülkéket, s ennek során nagy gondot fordítanak arra, hogy a gyártásuk egyre gazdaságosabb legyen és a célnak jobban megfeleljenek. Jelenleg Moszkvában a Szerveskémiai Intézetben folyik a kipróbálása négy új típusú fülkénknek, s ha megnyeri a szovjet szakemberek tetszését, ebből a négy típusból előreláthatóan 1983-ig mintegy 60 millió forint értékűt rendelnek tőlünk. A vegyifülkék iránti érdeklődést különben jól mutatja, hogy amíg tavaly 1000 normál és 350 ikerfülkét gyártottunk, addig az idén 1200 normálra 400 ikerre és 100 egyéb típusú fülkére van megrendelésünk. Bízunk abban, hogy mint eddig, ezután is tudjuk tartani a gyártási és szállítási határidőket. Az exportmegrendelések teljesítése mellett természetesen nem feledkezünk meg a hazai igények kielégítéséről sem. Az idén összesen 300 vegyifülkét adtunk és adunk át a különböző iskoláknak, intézeteknek, gyógyszertáraknak és más megrendelőknek. A mi fülkéinket vették használatba már az idén például a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a lakitelki Szőlészeti Kutató Intézetben, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. (Folytatás a 2. oldalon.) Kedvez az időjárás a termény betakarításának A száraz talajon nehéz a vetés előkészítése Az elmúlt napok száraz, meleg időjárása kedvezett az őszi betakarítási munkáknak, azonban a csapadékhiány miatt — augusztus 25, óta jelentősebbje«) nem hullott — a talaj nedvességtartalma alacsony, ami nehezíti a vetőágy előkészítését, többletmunkát igényel. Szeptember 17-én kisebb fagykárok voltak a megye egyes területein, elsősorban a másodvetésű zöldségesekben, a silókukoricánál, valamint a szőlőkben. A legfontosabb őszi növényünk, a kukorica, több mint 20 százalékát takarították be eddig A burgonyatermés csaknem fele került biztonságba. A szója betakarítása — 4420 hektárnyi területről — 95 százaléknál tart. A napraforgó 70 százaléka került le a földekről, a cukorrépának viszont alig 10 százalékát takarították be eddig. A szőlőültetvények mintegy 20 százalékán fejezték be a szüretet. Az egyes fajták cukorfoka, a kedvező időjárás hatására, fokozatosan javult. Rendeződött a kadarka felvásárlási árával kapcsolatos vita is. A Közép-magyarországi Pincegazdaság, a megyei vezetés, valamint a területi szövetségek közbenjárására, a 16,1 cukorfok felett a pecsenyeminőséget adó fehér szőlőkre kialakított áron vásárolja fel ezt a szőlőfajtát. Ismeretes, hogy az előzőleg meghirdetett árakat, a termelők igazságtalannak tartották. Az idén kiváló minőségű az alma, nagy része exportképes, a termelés mintegy 70 százalékát szedték le. Megfelelő ütemben halad a • Szüretelik a csemegeszőlőt Katonatelepen az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti állomásának dolgozói. zöldségfélék betakarítása is. A paradicsomtermés 90 százaléka került biztonságba. A fűszerpaprika 20 százalékát szedték le és jelenleg már'nemcsak kézzel végzik a paprikaszüretet, hanem megkezdődött a gépi betakarítás is. A mezőgazdasági üzemek kihasználják a kedvező időjárást, összefognak a munka meggyorsítására, sőt nemzetközi együttműködés is kialakult a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében, ahol csehszlovák szállító- járművek segítik a munkát, Jugoszláviából pedig kézi munkások érkeztek a termés betakarítá-. sára. A betakarítás mellett a vetés előkészítésére és a vetésre vasárnapi munkát szerveznek számos üzemben. A vetőszántás 45 százalékát végezték el, az előirányzott 13 ezer 500 hektár rozsvetés több minit fele a földben van már. Az őszi árpát 4 ezer hektáron, vagyis a tervezett terület 40 százalékán vetették el. A mélyszántás 30 százalékát végezték el a me-, zógazdasági nagyüzemek. K. 8. • Kétszáz hektár gyenge homokterületen rozsot vetnek a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz- ben. Arra számítanak, hogy rozsból is megtermelik hektáronként a 20—25 mázsát. A gyenge homok hasznosításán túl az vezérli a szövetkezet szakembereit, hogy ily módon kielégítsék sütőüzemük rozslisztigényét. » A felnőttoktatási hetek előkészületei a megyében Októberben harmadszor szerveznek felnőttoktatási heteket Bács-Kiskun megyében. A felnőttoktatás népszerűsítése mellett a rendező szervek ezúttal feladatuknak tartják a tankötelezettségi törvény végrehajtásának a segítését, az iskolai és a családi nevelés egységének az erősítését, valamint az iskolák és a termelőüzemek kapcsolatainak a bővítését is. A program célja továbbá, hogy felhívják a figyelmet: az iskolák és az irányító tanácsi szervek csakis a társadalom fokozott támogatásával, tudják ellátni felelősségteljes munkájukat. A szervezésből, a program lebonyolításából részt vállalt az SZMT kulturális osztálya^ a szakszervezet kecskeméti művelődési házg, a megyei tanács művelődésügyi és munkaügyi osztálya, továbbá a pedagógus szakszervezet megyei bizottsága, s természetesen a dolgozók iskolája is. Hozzá kíván járulni az oktatási hetek sikeréhez a Megyei Művelődési Központ felnőttoktatási stúdiója, és a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat kollektívája is. Ezúttal csupán utalunk a fontosabb rendezvényekre. Az eseményeket október 3-án megyei jellegű fórum vezeti majd be Kecskeméten, a szakszervezeti művelődési házban. Az oktatás- politikai határozat végrehajtásának tapasztalatairól, időszerű feladatairól hangzik majd el előadás. Szó lesz az „Egy üzem — egy iskola” mozgalommal kapcsolatos időszerű kérdésekről is. Október 9-én a Bács megyei Építőipari Vállalatnál a munkásszállásokon lakó dolgozók művelődési lehetőségei ről kerekasztal-beszélgetést, 10-én a Megyei Művelődési Központban a felnőtt szakmunkás- képzés helyzetéről. 17-én pedig a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál tapasztalatcserével egybekötött ankétot terveznek. Megrendezik majd a felnőttoktatásban dolgozó pedagógusok szaktárgyankénti tanácskozását. Sor kerül munkahelyi beszélgetésekre, a dolgozók iskolájában, a szakszervezeti művelődési házban és több üzemben pedig nyílt tanítási órákat rendeznek, amelyekre meghívják azokat is, akik nem végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. Lesznek továbbá munkás-filmnapok, üzemi filmvetítések. viták. A megyei könyvtár könyvismertető sétákra várja a munkahelyi kultúrfelelősöket, könyvtárosokat, munkásokat, szocialista brigádvezetőket. A felnőttoktatásban részt vevők számára tanulmányi vetélkedőkét hirdetnek. Az oktatási hetek eseményei zömmel a megyeszékhelyen zajlanak majd. A rendező szervek azonban eljuttatták, s ajánlják a programot más városoknak, nagyobb községeknek is. S az ajánlásra bizony érdemes odafigyelni. Ne felejtsük el. hogy azoknak a fiataloknak a száma, a megyében viszonylag magas akik tizenhat éves korukig nem fejezték be az általános iskolát, ugyanakkor megyeszerte mintegy nyolcvan községet tartanak számon, ahol az utóbbi években egyáltalán nem volt felnőttoktatás. ' , ‘ ' p ■ Tervek és célok . • • i >w, i'\"t " ‘.j?: Űj esztendő és új ötéves terv kidolgozásának feladata előtt áll a magyar népgazda- ság. A tervek, mint már hosz- szú ideje, most is a kisebb gazdálkodó szervezetek, tanácsok, vállalatok, és mezőgazdasági üzemek elgondolásaira épülnek, előre felmérve természetesen az ország teherbíró képességével arányban álló fejlesztési ütemet, a beruházás, az energia-, a munkaerő- és bérgazdálkodás lehetséges mértékét, várható körülményeit. A feladat most abban különbözik az előző évekétől, hogy sokkal nehezebb körülmények között kell célt és utat mutatni, meghatározni a gazdasági egységek rövid-, majd középtávú feladatait. Azt is mondhatnánk, hogy a korábbinál jóval több a bizonytalansági tényező, az előre nem látható akadály, melyet a tervezők kénytelenek megfelelő rugalmasságot tanúsítva számításba venni. A korábbinál nehezebben körvonalazható ‘gazdasági, fejlesztési távlatok azonban nem szabad, hogy tétlenségre kárhoztassanak bárkit is, akikre felelős munkát, irányító tevékenységet bíztak. Hiszen az alapelvek ismertek, s a gazdasági szabályozók január 1-i módosítását tartalmazó jogszabályok is folyamatosan kiadásra kerülnek. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium együttes közleménye például, mely az említett módosításról szól, éppen a napokban jelent meg a minisztérium hivatalos lapjában, s ennek alapján a legfőbb irányelvek máris a szakemberek tudomására jutottak. Amint a közlemény bever zetöje is megállapítja: a gazdasági szabályozó rendszer módosításával szemben támasztott alapvető gazdaságpolitikai követelmény a társadalmi termelés hatékonyságának .fokozása, a népgazdasági egyensúly javítása és az e célokat szolgáló strukturális átalakítás meggyorsítása. A szabályozók módosítása a vállalatokat és a szövetkezeteket egyre jobban az említett és a népgazdasági terv által meghatározott irányú tevékenységre kell, hogy serkentse. A gazdasági szabályozó rendszer módosításának alapelveit, a január 1-én életbe lépő termelő árrendezés legfőbb szabályait, a bér- és keresetszabályozás jellemzőit, a fejlesztési tevékenység, a termék- forgalom és készletezés, a területfejlesztés rendjét tartalmazzák ezek az előírások, melyek részletezése túlmegy egy újságcikk keretein. Annyi azonban máris megállapítható, hogy a vállalatok és gazdálkodó szervezetek rákényszerülnek a hatékonyság növelésére, az eredményesebb piaci értékeléssel fedezett termelő munkára, a differenciált bérezés érvényesítésére, a megfontolt, körültekintő fejlesztési célok kitűzésére. A tanácsi gazdálkodás alapelvei is a megváltozott nép- gazdasági követelményekkel összhangban érvényesülnek. Ezt az összehangolást a tanácsi költségvetés és fejlesztési alap bevételi forrásainak szabályozása biztosítja. A bevételek alakulásában a tanácsi érdekeltség továbbra is érvényesül. A saját bevételekből származó többletek ezután is a tanácsokat illetik meg. A helyi tanácsok önállóan határozzák meg a fejlesztési alap saját forrásaiból történő fejlesztések összetételét és tartalmát. A tanácsok és a vállalatok, valamint egyéb szervek között — a kölcsönös érdekek alapján — a területi és a településen belüli koordinációt erősíteni kell. Amint az elmondottakból, a vázlatos ismeretekből is kiderül, szó sincs a gazdálkodó szervek önállóságának megnyirbálásáról, bár természetesen a szabályozás korlátokat állít és megfelelő kereteket szab számukra. De nem az a célja, hogy lehetetlenülést okozzon a lakosságot ellátó intézmények működésében. Társadalmi céljaink, melyek a szocializmus fejlettebb szakaszának építését szolgálják, nem változtak. Arra kell tehát törekedni mindenütt, hogy valóban a szükséges mértékben, a túlköltekezést és nagy lábon élést, a luxusigényeket keményen lefaragva, megvalósuljanak az alapellátás feladatai, a szociális és egészség- ügyi szolgáltatás, az oktatás, a kommunális fejlesztés élőirányzatai. Annak sem lehet akadálya — a tervek készülhetnek —, hogy a hazai ellátás ipari, mezőgazdasági termelési szintje megfeleljen a várakozásnak. Sokkal nehezebb, de szá- .mos területen szerződésekkel, minisztériumi, külkereskedelmi, ágazati irányszámokkal máris lefedezett az exportra kerülő ipari termékek és mezőgazdasági termelvények jelentős köre. A megye üzemeinek eredményeiről naponta készített híradásaink is azt igazolják, hogy nem ülnek ölhetett kezekkel a gyárak, szövetkezetek, gazdaságok vezetői. Számos BNV-díj, sőt két nagydíj, a termékek javuló színvonalát is bizonyítja. Lehet tapasztalni a felzárkózási készséget és rugalmasságot, a kellő aktivitást, a jó üzleti szellemet, amely képes a tőkés partnerek előtt is igazolni a magyar termékek hírét. A tervek csakis ezekre a kezdeményezésekre, a minőségileg is kifogástalan áruféleségekre, termékekre, a növénytermesztés és állattenyésztés eddigi eredményeire épülhetnek. Mivel a piacon eladható kifogástalan termékek jövőjét az új szabályozó rendszer, a termelői árak változása sem teszi kétségessé, sőt alátámasztja azt, indokolatlan tehát a helyenként tapasztalható kishitűség, s az a szemlélet, mintha sötét alagútba érkezne el a népgazdaság vonatja. A gondokon, nehézségeken túljutni csakis a munka folytatásával, a fegyelmezett ösz- szefogással, helytállással lehet. S ennek feltétele, hogy minden szinten reális, mértéktartó célok és tervek rajzolódjanak ki. T. P. R. M.
