Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

1979. szeptember 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Kunszentmiklós nagy ünnepe Biztató jelek fényezik a háromszáz éves fenn­állását ünneplő kunszentmiklósi gimnázium jövő­jét. Amennyire hátrányos volt a kisebb középis­kolák számára a tagozatos oktatási rendszer tér­hódítása, annyira bővíti lehetőségeiket az új, vá­lasztható tan tárgy csoportos oktatás. A városiasodó falvak, az iparosodó mezőgazdasági nagyüzemek is egyre több művelt szakembert kívánnak, mind jobban respektálják a tudást hazánkban. Mind ál­talánosabbá válik az a fölismerés, hogy nagyköz­ségek' is kitűnhetnek gazdasági, kulturális teljesít­ményeikkel, ha akadnak értelmes célokért mozgató emberek, ha előnyösen alakítják a feltételeket, ha ösztönző hagyományok lelkesítik a közösséget. örvendetes az öt-tíz éve foenépesítési gondokkal küszködő gimnázium iránt növekvő érdéklődés, a tanulmányi eredmények javulása is szebb holna­pokat ígér. (A Kunszentmiklóson érettségizettek 52 százalékát vették föl az utóbbi három esztendőben egyetemre, főiskolára.) Joggal büszkék arra, hogy a miklósi diákok háromszor nyerték el a KISZ KB vörös vándorzászlaját a mezőgazdasági munkákban tanúsított buzgalmukért. A termelő munka megbecsülése az ősi tanintézet legnemesebb hagyományai közé tartozik. A kétkezi munkát a hasznos felnőtté nevelés fontos eszközé­nek tartották a deákoskolában. A kialakult szoká­sokat követték a Tanácsköztársaság időszakában is, amikor a Forradalmi Kormányzótanács rendeletére igyekeztek az ifjúságot bevonni a termelő munká­iba. Illyés Bálint szép iskolatörténetéből példák so­rával igazolhatnám, hogy az egész Fölső-Kiskun­ság történetét jótékonyan befolyásoló gimnázium legjobb tanárai messze túlláttak Kunszentmiklós,- a megye határain, érzékenyen ügyeltek a legkorsze­rűbb európai irányzatokra. így korán igyekeztek egyensúlyt teremteni a humán és a reáltárgyak között. Mint a kun vidékeken általában, itt is ro­konérző szívekre találtak a nagy szabadságeszmék, cselekvő támogatókra a nemzeti függetlenségért küzdő honfiak. A kunszentmiklósi református^ gim­názium tanárainak példájára álltak nagy időkben zászlók alá a diákok, vállalták a meghurcoltatást, az üldözést sötét korszakokban. Kevés iskola bocsátott ki annyi jeles tudóst, mű­vészt, politikust, sportolót, mint az immár műkö­désének negyedik évszázadába lépő kunszentmik­lósi Damjanich János Gimnázium. Itt tanult Fehér Géza, az Európa-hiírű régész, Virágh Gedeon sza­badsághős, Thury József, a török nyelv alapos is­merője, Bolyó Károly, ideggyógyász, Ács Károly népköltési kutató, a Duna menti népek megbéké­lésének szorgalmazója. Volt kitől tanulniuk: Baksay Sándor író, Bernáth Lajos tanár, a közelmúltban elhunyt Gál Sándor festőművész nevét méltán tisz­telik országszerte. — A múltat idéző és a jövőbe tekintő mai és holnapi ünnepségre várják — többek között — Csukás Istvánt, a József Attila Tudományegyetem dékánját, dr. Jöboru Magdát, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, Tálasi István akadémikust, Tolnai Gábor akadémikust, Varga Domokos írót, és a hazai kulturális élet sok-sok kiválóságát. Mindegyiküket szoros szálak fűzik a múltjára jog­gal büszke miklósi iskolához. Az alföldi közművelődésben oly nagy szerepet vállaló, lelkesítőén gazdag hagyományú tanintézet­re szocialista társadalmunkban is fontos feladatok várnak. Ezek teljesítéséhez is buzdítást, frissült erőt, ösztönzést kaphatnak a mostani, ritka jubi­leumi ünnepségen. H. N. Barangolás Bács-Kiskunban Drágszél • Kisközség a kalocsai járásban. Lakosainak száma mindössze 465: Területe 1283 hektár, csoportjáról és az itt készülő színpompás kalocsai kézimunkákról. Híres tánc­SZÍNHÁZI MŰHELY Próbálják Károlyi Mihály drámáját iPróba a színházban, a kamara­színpadon, a Megyei Művelődési Központban. Augusztus 23-a óta egyidejűleg három színmű bemu­tatójára készül a kecskeméti Ka­tona József Színház társulata. Szinte' éjjel-nappal próbálnak. S bizony sokszor nincs kegyelem: a rendező még a próbaidő utolsó perceiben is megszakítja a jelene­tet, megismételtet a művészekkel egy-egy párbeszédet, mozdulatot. Az ügyelő hívására újabb szerep­lők lépnek színpadra. A színészek fáradtak, fáradt a rendező is. A súgó ilyenkor igazán a munka fő­szereplője: a szövegmondásban a legapróbb pontatlanságot, bakit sem tűri el. Az október 5-én kezdődő új évad premierdarabjának, Károlyi Mihály: Én vagyok Ravelszki cí­mű drámájának a színpadi pró­báira látogattunk el fotóriporte­rünkkel, hogy a művészeti műhely nagy önfegyelmet igénylő, ke­mény munkájából némi ízelítőt adjunk a színház barátainak, a dráma majdani nézőinek. Károlyi Mihály, az 1918-as őszi­rózsás forradalom vezéralakja, egyetlen drámáját külföldi emig­rációban, Londonban írta 1927­• A főrendező (balra) kemény kompozíciót követel Fekete Tibor és Blaskó Balázs színművészektől. ben. A cselekmény, és a fősze­replő, Ravelszki jellemvonása sok párhuzamot mutat Károlyi jel­lemvonásával. A drámát, a kecs­keméti színház felkérésére Hubay • Eldöntötték: Ravelszkit, azaz Sinkó Lászlót, (a kép jobb szélén) száműzetésbe küldik. Miklós író — Száraz György dra­maturg és Beke Sándor főrendező gondolataihoz igazodva — alkal­mazta színpadra. Ilyen formában a kecskeméti előadás ősbemuta­tónak számít. Károlyi Mihály szinte látnoki módon idézi meg, nagy érzékenységgel sűríti gon­dolatokba a társadalmi haladásért elkötelezett emberek erkölcsi problémáit. S ez drámájának a legnagyobb érdeme. A színház felkérésére Sinkó László, a Budapesti Nemzeti Szín­ház művésze játssza a darab cím­szerepét. Több, újonnan Kecske­métre szerződött színművész, a többi között Holl István, Molnár Zsuzsa, Joós László is jelentős szerepet kapott az’ évadnyitó drá­mában. Szöveg: Rapi Miklós Fotó: Tóth Sándor • Gyerekcipők, exportra. juk, ennek az a tulajdonsága, hogy nem engedi át a vizet és könnyen tisztítható. A Szovjet­unió jövőre 750 ezer pár cipőt ren­delt tőlünk és-ebből 250 ezer pár az egészségügyi cipő. Itthon a Centrummal kötöttünk megálla­podást. Ügy néz ki, hogy 1980-ban elkezdődhet a folyamatos szállítás, de azt a kereslet dönti el, hogy milyen mennyiségben. A nemzetközi gyermekév alkal­mából meghirdetett pályázaton harmadik helyezést értek el a gyár gyerekcipői. Most csak az a kérdés, hogy mikor vásárolha­tunk belőlük? — A következő kollekciónkban tervezzük a gyártásukat, addig is szeretnénk néhány ezer párat már a jövő év elején kivinni a boltok­ba. Hiszen, ha a gyermekév az idén be is fejeződik, a róluk való gondoskodás később is kötelessé­günk marad. A mi gyárunkban hagyomány a gyerekcipő gyártása és ezt folytatni, fejleszteni is sze­retnénk. V. Zs. AZ ALFÖLDI CIPŐGYÁR ÚJDONSÁGAI A BNV-N Tetszetős forma, kényelmes viselet .Női cipőben most a vékony, magas sarok a divat. A vásáron látható lábbelik álomszépek és reményt ébresztenek a női szí­vekben, hogy a tipegés széles kö­rű elterjedésének útjából sikerül elhárítani minden akadályt. A forró lelkesedést némileg lehűti az a cseppet sem mellékes szem­pont, hogy lehet, bár fölöttébb kényelmetlen tűvékony torony­sarkakon imbolyogva munkába rohanni, cipekedni, sort állni a boltokban, egyensúlyozni a zsúfolt autóbuszokon. Mindezek számba­vétele után valóságos megköny- nyebbülés a dolgozó nők számá­ra, hogy az Alföldi Cipőgyár nem a divat szélsőségeit követi, ha­nem a saját hagyományait. Mint minden évben, ezúttal is tetsze­tős formájú, rendkívül kényel­mes cipőket helyezett a BNV ki­rakatába. — Sőt, nemcsak kirakatban mutogatjuk termékeinket — mondja ígért János igazgató —, hanem külön táblával jelöltük, melyik modellek vásárolhatók meg a Centrum áruházakban, il­letve a budapesti mintaboltunk­ban. Természetesen, a legfrissebb •termékeink még nincsenek közöt­tük, ezekből még ezután választ a kereskedelem. — A könnyű, hófehér bőrből készített egészségügyi lábbelik nagy feltűnést keltettek. Nem nehéz megjósolni, hogy ezek a munkacipők a köznapi viseletben is elterjednek. Máris sokan ér­deklődnek, hogy mikor és hol kaphatók? — Erre még nehéz pontos vá­laszt adni. Tény, hogy orvosi, egészségügyi' célokra felhasznál­ható cipők idáig nem készültek, ezért írtak ki pályázatot egy ilyen jellegű gyártmánycsalád kialakítására. Több vállalat min­takollekciója közül a miénket tar­tották alkalmasnak a sorozatgyár­tásra. A félcipők, szandálok fel­sőrészét. a bőripar által e célra ki­dolgozott Astra nevű bőrből szab­• A nemzetközi gyermekévre meghirdetett pályázat harmadik díjával kitüntetett kollek­ció. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa a munkahelyi nevelő­munka kérdéseit vitatta meg pénteki, ülésén, amelyen Győri Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára is részt vett. — A vállalati kollektívák való­ban jól csak akkor tudnak dol­gozni, ha mindenütt építenek a dolgozók önbecsülésére és fele­lősségérzetére, a példamutatás vonzerejére — hangsúlyozta tá­jékoztatójában Virizlay Gyula, a SZOT titkára. A munkahelyi ne­velőmunka egyik fontos feladata, hogy segítse egyes több évtizedes helytelen beidegződések, szokások megváltoztatását. A verseny­szervező munkában is közelebb kell kerülni a dolgozókihoz, az ő egyénisége, képessége a legdön­tőbb a munka módszereinek ki­alakításában, a munkafelaján­lásban és annak teljesítésében. A szocialista imunkaverseny szerve­zésében sajnos ma még nem mindenütt foglalkoznak kellőkép­pen egyénileg a dolgozókkal. Az sem mindig világos egy-egy kol­lektívában, hogy annak egy-egy tagjára külön-külön milyen fela­datok hárulnak. Pedig enélkül száimonkémi, segíteni, értékelni nem lehet kellőképpen a ver­senyvállalások teljesítését. Saj­nálatos, hogy a szocialista brigá­dok egy része befelé fordul, nem mindig vállalkoznak arra, hogy fölemeljenek magukhoz olyan embereket, akik a fegyelemben, a magatartásban, hozzáértésben el vannak maradva. Ennek szükségességéről mindenütt meg kell győzni a szocialista brigádo­kat. (MTI) KÖZÉTKEZTETÉS 4. Munkahelyi étterem A közétkeztetés harmadik for­máját a munkahelyi étkeztetés képezi, amelyet a Duna vidéki Vendéglátó Vállalat lát el intéz­ményekben, üzemekben. Ez eset­ben is két vállalatot kerestünk fel azzal a céllal, hogy össze­hasonlítást végezzünk. ÉPSZER Vállalat. A konyhán 817 dolgozónak és 500 diák ré­szére főznek. (A diákétkeztetést nem vizsgáltuk, mert az jellegé­ben és árban is eltér a munka­helyi étkeztetéstől.) A fogyasztói ár ennél a vállalatnál 17,70 fo­rint. A nyersanyagár 13,50 forint és a haszonkulcs 31 százalék. A vállalat tíz forinttal, a dolgozók 7.70 forinttal részesednek. A döntő nyilvánvalóan a fogyasztói és a nyersanyagár. A konyhán egyfajta levest, s kétfajta másodikat készítenek. Az ellenőrzéskor paradicsomle­ves, sült csirke petrezselymes burgonyával, illetve marhapör­költ tésztával szerepelt az étla­pon. Az ételeknél az íz megfe­lelő volt. Sült csirkénél a meny- nyiség megfelelő, ám a marha- pörköltnél nem érte el a kívánt szintet. Ugyanezen a napon vizsgáltuk meg a Fémmunkás Vállalatnál a Duna vidéki Vendéglátó Vál­lalat üzemeltette konyhát. Itt 450 dolgozóra és 1600 gyermekre főznek. A fogyasztói ár 18,30 fo­rint. A nyersanyagérték 12,45 forint, a haszonkulcs hasonlóan az ÉPSZER Vállalathoz, 31 szá­zalék. A vállalat 7,80 forinttal, a dolgozók 8,30 forinttal része­sülnek a közétkeztetésben. Érde­kes módon, ennél a vállalatnál egyfajta levest, s háromfajta másodikat készítenek. Őrjártunk­kor a menü a következő volt: csirkeaprólék-leves, töltött dagadó petrezselymes burgonyával, csir- keipörkölt tésztával, illetve há­rom túróslepény. Az adagok íz­letesek, mennyiségileg megfele­lőek. A két, főleg fizikai munkáso­kat foglalkoztató vállalatnál egy­azon vállalat készíti az üzemi ebédet, mégis nagy különbsége­ket észlelhettünk. Amíg a Fém­munkás Vállalatnál kevesebb nyersanyagértékből (12,45 forint­ból) képesek gyakorlatilag négy­fajta ételt készíteni, addig a ma­gasabb nyersanyagárból az ÉP­SZER Vállalatnál csupán három­fajtát. Különbség mutatkozik a fogyasztói árak tekintetében is. Az ÉPSZER Vállalatnál a fo­gyasztói ár 1,40 forinttal maga­sabb, mint a Fémmunkás Válla­latnál, s ott, ahol drágább az étel, valamivel kisebbek az ada­gok, mint ahol olcsóbb. ­A megkérdezettek a Fémmun­kás Vállalatnál egyértelműen ki­jelentették, kielégítő, változatos, jó a koszt, amíg az ÉPSZER-nél a vélemény már nem volt eny- nyire egyértelmű. A nagy kü­lönbség nem egészen érthető. Ugyanis a konyhákat üzemeltető Duna vidéki Vendéglátó Vállalat a nyersanyagot egyforma árért szerzi be, s a kalkulációjuk, a haszonkulcsuk is egyforma. Gya­korlatilag semmi sem indokolja; hagy az ÉPSZER Vállalatnál ne legyen ugyanolyan mennyiségű és minőségű az étkezés, mint a Fémmunkásnál. •Közétkeztetés. A megyében szinte valamennyi dolgozó vala­milyen formában igénybe veszi ezt az állami, társadalmi gondos­kodást. A formáktól, a kalkulá­cióktól, az állami, a vállalati hozzájárulástól függően, több vagy kevesebb összegért. Szeren­csére, a megye közétkeztetését le­bonyolító kereskedelmi vendég­látásban, a munkahelyi étkezte­tésben, a saját kezelésű konyhák működésében kirívó hiányosságo­kat nem • tapasztaltunk, igaz, csupán hat ilyen helyen jár­tunk. A megállapítások szerint azonban, ha kismértékben is, a fogyasztói ár és a mennyiség nem minden esetben áll arány­ban, s ugyanez mondható el a változatosságra és az ételek íz­letességére is. Az eltérések adódhatnak kal­kulációs hibákból, ízlésből, lé­lektelen munkából, amelyekre érdemes az adott vállalatoknál, intézményeknél odafigyelni. A jó étkezés hangulatilag is befolyá­solja az embereket, nem beszél­ve arról, hogy a jó ételért szí­vesebben fizetnek többet, s nem kerül annyi veszendőbe. A gaz­daságosság alapvető követelmény, az emberek ma már meggondol­ják miért, s mennyit adjanak ki', s ugyanígy a vállalatok is. A jó kasztért azonban nemcsak fizet­ni, hanem tenni is kell. Ez pedig az üzemi konyhák, a kereske­delmi vendéglátás és a munka­helyi étkeztetés feladata. Gémes Gábor • Az egészségügy dolgozóinak tervezett gyártmánycsa­lád. Puha, kényelmes, egészséges lábbelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom