Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-21 / 221. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: túlnyomóan derUlt, napos idő, hajnalban né', hány helyen erős párásság, kőd,’ a nyugati országrészben Időnként már megnövekszik a gomolyfelhőzet és futó zápor, zivatar Is lehet. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 7—12 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet 22—27 fok között lesz. ALKALMAZKODNI KELL A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEKHEZ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 221. szám Ára: l,20Ft 1979. szeptember 21. péntek A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács tudomásul vette az egészségügyi miniszter és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke jelentését a népesedési helyzet alakulásáról és a népesedéspolitikai határozat alapján tett intézkedések hatásáról. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint az igazságügy- és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet alkotott a kutatási—fejlesztési—termelési egyesülések, valamint a kutatási—fejlesztési— termelési társaságok létrehozásának és működésének szabályairól. Csehszlovákia leszerelési javaslatát tárgyalja az ENSZ-közgyűlés Az ENSZ-közgyűlés általános ■ ügyrendi bizottsága és a közgyűlés most folyó 34. ülésszakán, szerdán javasolta annak a nyilatkozattervezetnek a plenáris ülés napirendijére történő felvételét, amelyet Csehszlovákia terjesztett elő a leszerelés megvalósítását célzó nemzetközi együttműködésről. A bizottság első tanácskozásán ugyanakkor egységes támogatásáról biztosított további olyan javaslatokat is, amelyek a béke, a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányulnak. Mint ismeretes, a végleges napirend-tervezetet ma terjesztik a közgyűlés elé. Az ENSZ Palesztina-bizottsága szerdán élesen tiltakozott a Tel Aviv által hozott legutóbbi határozat ellen. Ez — minit ismeretes — lehetővé teszi izraeli magán- személyeknek, hogy földet vásároljanak a megszállt aráb területeken. A bizottság tagjainak többsége támogatásáról biztosította a PFSZ képviselőjének azt a javaslatát, hogy a kérdés megvitatására ‘hívják össze a Biztonsági Tanács ülését. ‘Nyugati ‘hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ mandátum- vizsgáló bizottságában tovább folyik a vita a kambodzsai képviselet kérdésiéről, noha a testület szerdán Kína és az Egyesült Államok nyomására, a törvénytelen Pol Pot-rezsim korábbi képviseletének fenntartása mellett foglalt állást. Hírek szerint a Kongói Népi Köztársaság most egy kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében Kambodzsa helyét a jelenlegi ülésszakón üresen hagynák. A bizottságnak ma kell ezzel kapcsolatos jelentését a plenáris ülés elé .terjesztenie. (ADP, AP) Tanácskoztak a megye agrár- és élelmiszeripari szakemberei *9 t • Dr. Király László, előadói beszédét tartja. ars A Minisztertanács elfogadta a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökének beszámolóját a fogyasztási szövetkezeteknek az V. ötéves tervben eddig végzett tevékenységéről. A kormány elismerően állapította meg, hogy a fogyasztási szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok fontos szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, a lakásépítésben, a kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásokban, eredményesen hozzájárulnak a mezőgazdaság, főként a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséhez, az exportfeladatok megoldásához. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A megye termelő- és szakszövetkezeteinek, közös vállalatainak, élelmiszer-felvásárló és feldolgozó üzemeinek, az ágazat irányítóinak, a tsz-szövetségeknek vezetőit, szakembereit üdvözölte dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, a Kecskeméten tegnap megtartott megyei mező- gazdasági tanácskozáson. Az elnökségben foglalt helyet Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és dr. Szabó Ferenc, a MÉM főosztályvezetője is. A megyei tanács elnökhelyettese bevezetőjében vázolta azt a minden eddiginél nagyohb feladatot, amely a mezőgazdaságban, a felvásárlásban és feldolgozásban ezen az őszön vár az üzemekre, vállalatokra. A sikeres munkához az eddigieknél is nagyobb együttműködésre, kölcsönös segítségnyújtásra, a takarékosságot is szolgáló jó üzemszervezésre hívta fel a figyelmet. Ezután dr. Király László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály- vezetője részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés helyzetét és a feladatokat. , 'A megye mezőgazdasága időarányosan teljesítette az V. ötéves tervben meghatározottakat. Az idén az országos helyzethez hasonlóan kevesebb volt a kalá- szosgabona-termés, amelyhez a kedvezőtlen időjáráson kívül még egyéb tényezők is hozzájárultak. A kukorica vetésterülete a tavalyihoz képest 10 ezer hektárral növekedett és silókukoricát is mintegy 2 ezer hektárral termesztenek nagyobb területen, mint egy évvel ezelőtt. A kalászosok terméskiesését igyekeznek a gazdaságok ily módon pótolni. Kukoricából, napraforgóból és cukorrépából a terméskilátások jók, s a tavalyi átlagot meghaladó mennyiség betakarítására lehet számítani. Megemlítette az előadó, hogy a takarmányhelyzet javítása érdekében a cukorrépát termelő gazdaságoknak fokozottabb gondot kell fordítani a répafej hasznosítására, ugyanakkor valamennyi üzemben szükséges takarmányozásra alkalmassá tenni a különféle melléktermékeket. Az egy esztendővel ezelőtti burgonyaátvételi gondok miatt az idén csökkent a termelési kedv, és a nyári burgonyaellátás érdekében. néhány gazdaságban másfél hónappal előbb kellett megkezdeni a betakarítást. Jó minőségű szőlőt szüretelnek ezen az őszön az ültetvényekről; s a jelenlegi 16—17 cukorfokú alapanyagból minőségi bort kéEgytizedére csökkenthetők a költségek 4. oldal Gépesített szőlőszüret Még tíz évvel ezelőtt is jelentős volt azoknak a tábora, akik azt állították, hogy a szőlőszüretelés egyike azoknak a mezőgazdasági munkáknak, amelyet nem lehet gépesíteni. A kétkedők ellen megdönthetetlen bizonyítékot az az amerikai gyártmányú Chisholm Ryder típusú kombájn nyújtotta, amely elsőként 1972 őszén állt munkába a Kunbajai Állami Gazdaságban. Az azóta eltelt évek szinte forradalmi változást hoztak a homoki szőlőtermesztésben. A géppel művelhető táblák kialakításában az állami gazdaságoknak jutott a legnagyobb szerep. Az idén már a megye állami gazdaságaiban az összes szőlőültetvény termésének, csaknem felét, mintegy 4500 hektárról kombájnokkal szüretelik, amelyeknek száma meghaladja a harmincat. Az eredetileg importált amerikai, francia típus mellett újabban bolgár gépek is dolgoznak. Jelenleg még ma is sok kézi munkát igényel a szüret, de a biztonságos szedés feltételeit egyre inkább kombájnok teremtik meg. szülhetnek a feldolgozók. A szőlőtelepítési programjuknak is igyekeznek eleget tenni a gazdaságok, s az év végéig a tervezett területen elültetik az oltványokat. Most az alma betakarítása köti le a legnagyobb erőket, s e gyümölcs minősége, így exportképessége is igen jó. A gyümölcstelepítési tervek elsősorban pénzügyi gondok és szaporítóanyag hiánya miatt nem valósultak meg. A megyében minden eddiginél nagyabb területen termelnek zöldségféléket. Az idén több mint 300 ezer tonna betakarításáról és feldolgozásáról kell gondoskodni. A kormány zöl-dségprogramját sikeresen valósítja meg a megye, amelyhez jelentős támogatást, így 26 szövetkezet évente mintegy 40 millió forint fejlesztési- alap-bővítést is kap. A lakossági ellátásban fontos a háztáji termelés, amelyet a nagyüzemek következetesen segítenek. Növekedett az állatállomány és az állatitenmék-előállítás is. Az egy évvel ezelőttihez képest több szarvasmarhát tartanak a megye gazdaságai, a sertésállomány 67,5 ezer darabbal gyarapodott. Főként a háztáji és kisegítő gazdaságokban nőtt a sertéstartási kedv, amelynek fenntartása a közös gazdaságoknak a felvásárló és takarmányér tékesítő vállalatnak egyaránt feladata. Legfontosabb a táp- és takarmányellátás helyzetének javítása. A megyében a legdinamikusabban fejlődő ágazat a juhászat. A fejlesztés további lehetősége elsősorban a nagy kiterjedésű rét-legelő területtel rendelkező gazdaságokban van. Ezt követően a takarmányozás és a takarékosság összefüggéseiről beszélt, megemlítve, hogy a tudományos intézetek kutatóinak megállapítása szerint a korábban importból beszerzett takarmánymennyiség fele, költséges berendezések nélkül, egyszerű megoldások alkalmazásával, a lehetőségek kihasználásával és a hatékonyság fokozásával biztosítható lenne. A beruházásokról szólva megemlítette, hogy csökkenő tendenciát mutató, építési beruházások mellett a gépvásárlások is mérsékeltebbek, s ez utóbbi kedvezőtlen. Az állami támogatás mértékétől függetlenül szükséges a tároló- és feldolgozókapacítások bővítése, s megoldásra vár a szövetkezeti hűtőtárolóik jobb hasznosítása is. A jövőben az állami támogatásban részesíthető beruházások köre, illetve az állami támogatás mértéke csökken, ezért a beruházásoknál nagyobb saját fejlesztési forrást kell igénybe venniük az üzemeknek. A ráfordítások és a hozamok arányát javítva jobb munkaerő-gazdálkodással és üzemszervezéssel hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodással a tartalékok felszínre hozásával lehetséges az ágazat továhbfejlődé- sét elérni. A pártkongresszus tiszteletére indult szocialista munka- verseny-vállalások középpontjában is ezeknek, valamint az energiatakarékosságnak kell elfoglalni a központi helyet. Az előadó ezután a termelők és felvásárlók kapcsolatáról beszélt, felhívta a figyelmet a jobb együttműködésre, a szerződések betartására. Szólt a .megyei feldolgozó-, felvásárló és értékesítő vállalatok munkájáról, gondjairól. Az előadás után többen mondták el véleményüket. Felszólalt Erdélyi Ignác is, aki a világgazdasági helyzetet elemezte és felhívta a figyelmet arra, hogy a megváltozott igényekhez fokozottan kell alkalmazkodniok a termelőknek, feldolgozóknak egyaránt. A külföldi piacon nem fizetik meg az üzemanyag-pazarlásból, a szervezetlenségből stb. adódó magas tenmékelőállítási költségiet. Szükséges minden tartalékot és lehetőséget megragadni a termelés gazdaságosságának javításához. Bács-Kiskun megye az ország • élelmiszer-termelésében, meghatározó, amit a Minisztertanács idei határozata is elismert, ugyanis intézkedések történtek, hogy a megyében az élelmiszer- termelés és -feldolgozás összhangja megteremtődjék. A háztáji és kisegítő gazdaságok munkájáról külön is szólt, megemlítve, hogy az állattartási kedvet fenn -kell tartani és ennek érdekében meg kell oldani a folyamatos takarmány- és tápellátást — mondotta többek között Erdélyi Ignác. A tanácskozás dr. Király László összefoglalójával, majd dr. Matos László zárszavával ért véget. Cs. L Értekezlet Pesten Szőlőszüret kombájnnal az Izsáki Állami Gazdaságban. (Karáth Imre (elvétele.) Megjött a telexértesítés, hogy másnap három osztály- vezető jelenjék meg a vállalati központban, fontos megbeszélésen. Az érintettek, legyen bármi más lényeges dolguk, félretehetik azt, s vághatnak neki az útnak hajnalok hajnalán, lévén a központ a fővárosban, ők meg onnét kétszáz kilométerre. Ha a megbeszélés valóban fontos témát ölel fel, ha nélkülözhetetlen a személyes jelenlét, ha ráadásul a három ember jelenléte elengedhetetlen. Sajnos, a szóban forgó értekezleten — ahol a vállalat hat gyárát tizennyolc fő képviselte, s a központot majdnem ugyanennyien — rövid félóra alatt ikiderült: fölöslegesen szólt a gyülekezőt hirdető trombita. Az előadó tudniillik azt tudatta a megjelentekkel, hogy ha majd lesz elektronikus kisszámító- gépe a vállalatnak — mostani állapot: megrendelték —, akkor miként „viszik gépre” az anyagnyilvántartást, de csak úgy, ha a gyárak ... Ez persze példa, s talán nem is tipikus eset. Az azonban bizonyos, hogy miközben — a Minisztertanács két egymást követő határozata alapján — az államigazgatásban lényeges erőfeszítésekre kényszerülnek az ügyviteli költségek csökkentése érdekében, a vállalati szervezetnél alig tapasztalható annak érzékelése, hogy új szelek fújnak a gazdálkodásnak ezen, a sokáig mellékesen kezelt terepén is. Amit az is bizonyít, hogy az ún. vállalati általános költségek a legutóbbi esztendőkben minden más költségfajtánál gyorsabban növekedtek! S e mögött nemcsak fölösleges kiadások húzódnak meg, hanem — és elsősorban, döntő fontossággal — az is ott áll, hogy a lehetségesnél jóval kisebb a gyárak, gyáregységek, telephelyek önállósága, hatásköre. Olyasmiben is a vállalati központ dirigál, amiben ez szükségtelen, amit a helyiek sokkal jobban tudnak, ismernek. S nemcsak a több telephelyű vállalatoknál divat a túl gyakori berendelés gyakorlata, hanem a különféle irányító szervek munkastílusára is. Némi képet kaphatunk e közpénzű utaztatás lehetőségeiről, ha leírjuk: a szocialista iparban 1413 cég — vállalat és szövetkezet — tevékenykedik, ezek azonban 9430 ipartelep birtokosad. Még ha tudomásul vesszük is, hogy a telepek egy része ugyanazon a földrajzi helyen találhatók, mint a vállalati központ, akkor sem zsugorodik kicsinnyé az előbbi számadat. Ráadásul nemcsak az utazásokról van szó; hanem a sürgősre, meg azonnalra kért telefonok tömegéről, a papírhegyekről — hiszen „jó az, ha papír van róla” —, s mindezek okán arról, hogy az indokolt értekezés, az indokolt papír rangja is devalválódik, s már arra sem figyelnek az érintettek, amire kellene. Elkerülve a félreértéseket: a nagyvállalati szervezetben sokféle előny rejlik, különösen, ha a tevékenység valóban azt fogja át, amit a termelés technikai, technológiai színvonala indokol, tehát például a fejlesztést, az értékesítés stratégiáját, a bérpolitika egységes elveit s így tovább. A tapasztalatok azonban nyomatékosan arra figyelmeztetnek, hogy miközben sok fölös, párhuzamos tevékenység foglalja le a vállalati központok apparátusát, a tényleges központi feladatoknak csak töredékét látják el, azzal érvelve, mentve, magyarázva a helyzetet, hogy nincs idő, erő rá...! Tünet az értekezlet Pesten — vagy bárhol másutt, ha a szervezet működésének formális elemeit helyezi a középpontba, az alá- és fölérendeltséget, a hierarchiát testesíti meg a feladatok rangsorolásában, s nem a feladatok súlyát, szerepét véli elsődlegesnek. S ezért az igazán nagy \veszteség — bár ez sem lebecsülhető — nem csupán az utazások ideje, költsége, a pa- pirhegyek előállításának ára — munkabérben, írógépkopásban, sokszorosítópapírban és festékben, postai díjban — s nem is a telefonálgatások, a telexezések forintjai a vészesek, hanem az, ami belőlük következik. A kezdeményezőkészség lehűtése, az egymást keresztező intézkedések okozta zűrzavar, az a távolság, amely a működés lehetséges és tényleges eredményeit elválasztja telephelyeken, gyáregységekben, vállalatoknál. L. G.
