Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-20 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Pártvezetők ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS ÉS BEMUTATÓ CSÁVOLYON PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 220. szám Ára : 1,20 Ft 1979. szeptember 20. csütörtök látogatása a BNV-n Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára és Méhes Lajos, a budapesti párt- bizottság első titkára szerdán meglátogatta az őszi BNV-t, a fogyasztási cikkek nemzetközi bemutatóját. A vendégeket Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta. A vá­sárról szóló, a BNV adatait is­mertető rövid tájékoztató után a vendégek megtekintették a szakosított kiállítás legjellemzőbb árucsoportjainak — a háztartás­vegyipar, a bankács- és játék- kiállítás, az öltözködés, a bútor és lakberendezés, a szabad idő és a közlekedés, valamint az élel­miszeripar — bemutatóját és a szocialista országok kiállításait. (MTI) Hétfőn kezdi az általános politikai vitát az ENSZ közgyűlése NEW YORK Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: Az ENSZ közgyűlésének elnöke szerdán isimét határozottan ki­állt a palesztin nép jogai, a PFSZ, valamint az afrikai fel­szabadítás! mozgalmak mellett. Salim Aihmed Salim, Tanzánia állandó ENSZ-képviselője, az idei közgyűlés elnöke, első sajtóérte­kezletén hangoztatta: nem lehet igazságos, tartós közel-keleti ren­dezés, ha a tárgyalásokba nem vonják be a palesztinai népet, S annak képviselőjét, a PFSZ-t. A Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozata jó alap, de csak palesztin menekültekről be­szél, nem rögzíti viszont a pa­lesztinai nép önrendelkezési jo­gát. (Várható, hogy arab és más országok javasolni fogják majd e határozatok ilyen szellemű ki­egészítését a közgyűlésen.) Az (izraeli) álláspont, -hogy ,,sosem tárgyalnak” a PFSZ-szel, ellentétes az ENSZ szellemével — mondotta a nagykövet. Véle­ménye szerint lehet mód kölcsö­nösen elfogadható megoldásra, ha Izrael tárgyal a PFSZ-szel, az utóbbi pedig elismeri Izrael ál­lamát. Salim. Ahmed Salim kifejtet- (Folytatás a 2. oldalon.) A FŰTÉSI SZEZON ELŐTT Megélénkült a forgalom a TÜZÉP-telepeken Hogy miért vásároltunk az idén eddig 10 százalékkal több szenet, mint tavaly, az első nyolc hó­napban, bajos lenne kinyomozni. Az általános energiaválság fel­tétlen nyomós okként esik latba, de az is elképzelhető, hogy az Alföldi TÜZÉP Vállalat érdekelt­ségi területén — Bács-Kiskum, Békés és Csongrád megyében — növekedett a hagyományos fűtő- berendezések száma. A forgalmi adatok mindenesetre arról tanús­kodnak, hogy sokan idejében és alaposan felkészültek a télre: a pincékben, kamrákban most több tűzrevalót tárolnak, mint a meg­előző évék szeptemberében bár­mikor. Búza Endrétől, a vállalat ke­reskedelmi igazgatóhelyettesétől a fűtési idény beköszönte előtt a szén- és tűzifa kínálatról kértünk rövid tájékoztatót. Az igazgatóhe­lyettes elöljáróban elmondta, hogy hirtelen ismét megélénkült a lakosság, sűrűsödnek a problé­mák, nagy a kereslet a TÜZÉP- kirendeltségeken. A minőségi im­port kazánszenekből már régóta nincs elegendő és sajnos kedvező fordulatra sincs kilátás, ezért a bentlevő lengyel lángborsóból ki­zárólag a magyar szenek feljaví­tására tudnak adni. A barnaszén — aminek zöme Borsodból való — piaca már ed­dig is felülmúlta a várakozást, csak Bács-Kiskunban az elmúlt évihez képest 7 ezer tonnával több kelt el. Megnyugtató, hogy bármikor, bármilyen mennyiség­ben hozzá lehet jutni. A brikett iránt is fokozódott az érdeklődés; ebből azonban nem tudják min­dig folyamatosan kielégíteni az igényeket. Mivel erősen fogy a készlet, pótrendelést adtak fel, remélhetőleg sikerül még egy na­gyobb tételt beszerezni. Mostanában a tűzifa is gyakran okoz fejfájást a kereskedőknek: csupán a megyében 3900 tonnával értékesítettek többet ez évben, mint 1978-ban; úgyhogy a minő­ségi szenek után ez okozza a leg­több gondot, jóllehet az ország valamennyi erdészetéből érkeznek szállítmányok. Rengetegen van­nak ugyanis — és úgy néz ki, hogy számuk egyre gyarapszik —, akik tisztán tűzifával akarják kályháikat táplálni. Ez nem megy. Az eladók igyekeznek meggyőzni a vevőket, hogy csak a begyújtás­hoz szükséges tűzifamennyiséget kérjék, különben nem jut belőle másoknak. Aki igazolja, hogy fű­tőberendezése kimondottan fatü- zeléses, az természetesen így is megkapja a kívánt hasábokat. Ha a nyugdíjasutalványra nem tud­nának tűzifát kiszolgálni, egyéb fűtőnyagra pedig nincs szüksége az illetőnek, visszafizetik a pénzt. Másik gond ezzel kapcsolatban: a TÜZÉP-telepeken 'nem győzik a fűrészelést, ezért előfordulhat, hogy a közületeknek . maguknak kell elvégeztetni azt. Végül arról is szót ejtett Búza Endre, hogy napjainkban mind többen látják be: a központi fű­téséé rendszer minden szempont­ból gazdaságosabb. Az üzletekben jó minőségű, a KERMI által be­vizsgált kazánokat kínálnak, még­is sokan fusizókkal, alkalmi kon­tárokkal csináltatják, így kisebb hatásfokkal tudják elégetni a sze­net és nyilvánvalóan a balesetve­szély is nagyobb. És még valami: az energiatakarékosság — népgaz­dasági és egyéni érdekből — azt is megköveteli mindenkitől, hogy ne az utca légterét fűtse, hogy szigorúan ügyeljen a lakásajtók, -ablakok megfelelő szigetelésére. K. F. Olcsó, energiatakarékos tárolás • Jó ütemben folyik a betakarítás Takarmányozási tanácskozást és bemutatót rendeztek tegnap Csávolyon, ahol a helyi Egyesü­lés Tsz-ben hét év óta alkalma­zott módszerével, a nedves ku­korica fóliás gödörben történő idényszerű tárolásával ismerked­tek meg az ország és a megye mezőgazdasági szakemberei, va­lamint tájékoztatót hallgattak meg az így tárolt termény ete­tésével összefüggő eredmények­ről. Sántha Lajos, a megyei Ta­karmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója üdvözölte a megjelenteket, közöttük Gál Gyulát, a bajai pártbizottság első titkárát. Demeter János, a MÉM takarmányozási főelőadója megnyitójában a csávolyí mód­szer népgazdasági hasznát, gyors el térj esetésének szükségességét hangoztatta. Nagy elismeréssel szólít az Egyesülés Tsz szakem­bereinek a módszer kidolgozásá­ban és sikeres megvalósításában végzett munkájáról. Az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettese, dr. Munkácsi László, hasonló gondolatokkal kezdte előadását, és számokkal bizonyította a gödörfóliás ned- veslkukorica-tároiás előnyeit. Elmondta, hogy az ország ál­latállományának évi albrakta- karmány-szükséglete 11 millió tonna, s ennek több mint há­romnegyede a szemes, amelyben 60 százalékkal a kukorica szere­pel. Ennek minősége alapvetően meghatározza az állattenyésztés és takarmányozás hatékonyságát. Elterjedt — a korábbi olcsó gáz­olaj és villamos energia alapján (Folytatás a 2. oldalon.) a csávolyí Egyesülés Termelő- szövetkezet­ben. • Zuhatagként omlik az idei tengeri a fóliával bélelt' gödör­tárolóba. Pecsenyekacsa és liba Kiskunhalasról A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat nagy múltú kiskun­halasi gyára a megye jelentős élelmiszeripari üzemeinek egyi­ke. Az ez évi tervében 1120 ton­na konyhakész pecsenyeliba és 2758 tonna pecsenyekacsa előál­lítását irányozta elő. A két vízi- szárnyasból az idén összesen öt­száz tonnával szándékoztak töb­bet termelni, mint tavaly. A ter­vet szeptember végéig megvaló­sítja a gyár kollektívája. Az áru zögnet exportra, főként tőkjés or­szágokba szállítják. A gyár minőségvizsgáló szak­emberei szerint az idén eddig a pecsenyekacsa igen jó minőségű volt, a liba lehetett volna jobb, feldolgozásra alkalmasabb is, el­sősorban a súlyát illetően. Er- • ről az állattartó pantnergazdasá­javításával növelik. Ehhez segít-, séget nyújt majd az új hűtőház, amelyet körülbelül egy hónap múlva helyeznek üzembe. Ebben az éviben még többéit közt kövér libát szállítanak Kis­kunhalasról a megrendelőknek.' A 470 tonnás terv megvalósítá­sához több nyersanyagot kell a gyárnak felvásárolnia, mint amennyire szerződése van mező- gazdasági üzemekkel. A. T. S. • Csomagolják az exportárut. gokkal is tárgyalnak a jövő évi szerződések megkötésekor, s ké­rik őket, hogy minél több kifo­gástalan, exportképes szárnyast neveljenek. A szerződések köté­sét megkezdték, s várhatóan ok­tóber végére zárul le a nyers­anyag-szükséglét biztosításának időszaka. A szóban, forgó cikkekből 1980- ban körülbelül az ideivel meg­egyező mennyiséget állítanak elő, úgy, hogy a termelési érté­ket és a nyereségét a minőség Társuló magánépítkezők A családi ház hiúéi arra hi­vatkoznak, hogy még mindig ez az építési mód a legolcsóbb. Könnyen hasznosíthatók a bontási anyagok, sokat segít­hetnek a kalákában összegyűlt szomszédok, rokonok, ismerő­sök. Azzal a felfogással sem könnyű vitatkozni, mely sze­rint pénzéért mindenki a szá­mára legelőnyösebbet, a neki legkedvesebbet választhatja. Megalapozottnak érezhető az a kívánság is, hogy az országos lakáshiányt enyhítő építtetőket az állam gyorsabban, erőtel­jesebben támogassa az úgyne­vezett járulékos beruházások­kal. Mégis itt-ott joggal pa­naszkodnak a késedelmes te­lekellátásra, a lassan kiépülő járdára, a hiányzó kövesútra, indokoltan kérnek, követelnek óvodát, kis- és nagyboltot. Ideje tudomásul venni, hogy a növekvő költségek miatt a tanácsok egyre nehezebben tudják kielégíteni az ilyen igé­nyeket. Nálunk gazdagabb or­szágok sem engedhetik meg maguknak városaik „földszin- tesítését”, az üres peremkerü­leti telkek viszonylag olcsó ki­árusításával nem vállalhatnak újabb közösségi terheket. A rétestésztaként nyúló csa­ládiház-övezetek ugyanis mind több gondot okoznak a keres­kedelmi, a ' közlekedési, a köz­műellátási szakembereknek. A hosszan elhúzódó utcák csa­tornázása, kövezése, villamosí­tása nagyon sokba kerül. Arról nem is szólva, hogy lassan elfogynak a szabad par­cellák, mert szigorú törvény védi a termőterületeket. A városiasodást, a mindnyá­junknak oly kedves, szép vá­roskép kialakítását aligha szol­gálják ezek az eléggé unalmas, egyhangú utcasorok. Igaz, az utóbbi években a televíziós műsorok, az újságok, a TIT- előadások hatására egyre több korszerű, ízléses családi házat építenek. megszűnt a sátorte­tő fájdalmas egyeduralma. A szemléletváltozáshoz a némi késéssel forgalomba került tí­pustervek is hozzájárultak. Egyetlen szakember, egyet­len testület sem akarja meg­akadályozni a családi házra vágyókat térdük megvalósítá­sában. Számolniuk kell azon­ban a lehetőségekkel, a közér­dekkel. Világszerte a város­közeli községekben formálód­nak ki az ilyen kertes, föld­szintes házakból álló lakóne­gyedek. Lényegesen javulna — például — a kecskeméti lakás- helyzet, ha Hetényegyháza, Katonatelep, Ballószög, Kada- falva a mostaninál előnyö­sebb feltételekkel, jobb körül­ményekkel (víz, gáz, közleke­dés, szép természeti környe­zet stb.) várná, vonzaná az otthonteremtőket. A városok­ban viszont egyre inkább a sor- és láncházak felelnek meg az egyéni és közösségi érde­keknek. Ezek varázsolják ott­honosabbá a sátortetős, vagy pameltengeres szürkeséget. Ezek jelentenek átmenetet a szükségszerűen szerény föld­szintes házak és a felkiáltójel­toronyépületek között. Ezért ösztönzik társulásra a magán­építőket az állami intézkedé­sek, a pénzügyi rendelkezések. Az OTP hitelfeltételei is az összefogást, az adott terület gazdaságos kihasználását, a többszintes beépítést szorgal­mazzák. Érthető, helyeselhető, hogy a rendezési tervek mind na­gyobb mértékben számolnak a családi ház és a városi kör­nyezet előnyeit egyesítő beépí­tési formákkal. A már elké­szült hunyadivárosi sorházak, a kiskunfélegyházi, kalocsai láncházak felelnek meg leg­inkább a lakosok érdekeinek, a gazdasági lehetőségeknek, az esztétikai követelményeknek. Értesüléseink szerint egyre több helyen követik példáju­kat. H. N. • Szénhegyek a kecskeméti TOZEP-telepen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom