Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

IDŐJÁRÁS Várható ldöjárá* m» estlf: álulá- ban kevés felhő, legfeljebb a délutáni­éit! órákban néhány helyű záporral, zivatarral, mérsékelt, Időnként megélénkülő déli, délnyugati szél. Zivatar idején átmenetileg szélerősődés. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 17—22, legmagasabb nappali hőmérséklet: 10—J] fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál tegnap 11 órakor 21 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KIBKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. ISO. szám Ára: 1,20 Ft 1979. augusztus 3. péntek Németh Károly fogadta a Chilei Szocialista Párt küldöttségét Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csü­törtökön délelőtt fogadta a Chi­lei Szocialista Párt hazánkban tartózkodó küldöttségét, amelyet Clodomiro Almeyda főtitkár ve­zet. A baráti légkörű találkozón részt vett Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A Chilei Szocialista Párt küldöttsé­ge tegnap elutazott Budapestről. (MTI) Változások Dunavecsén I. oldal Programozott tápanyagellátás 4. oldal Bajnoki rajt előtt a megyei labdarúgócsapatok 7. oldal A szalma is lehet értékes takarmány • A szalma nem maradt sokáig a tarlón, jókora adagokat szállítottak a traktorok a kijelölt helyre. Annak, aki gyakran járja a ha­tárt. bizonyára feltűnt, hogy az idén aratás után nem sorakoznak olyan sűrűn egymás után a szal­mabálák, mint az elmúlt évek­ben. Nemcsak a gabona szemter­mése, de szalmája is kevesebb most, mint amit megszoktak a mezőgazdasági üzemiben. Mi­után ugyanez állapítható meg a takarmányok legfontosabbikáról, a szénáról is, a szalma az idén igen jelentős szerepét kap kérődző állatok etetésében. Ez hazánkban elég idegenül hangzik még ma is. hiszen a szal­mát a mezőgazdasági üzemekben egyáltalán nem, vagy csak nagyon elvétve használták takarmányo­zásra. Az idén azonban minden­képpen kényszerítővé vált vala­mennyi lehetséges melléktermék, Így a gabonaszalma, etetése is. An­nál is inkább mert ez. a nyers­rostban oly gazdag anyag, a silók, a szilázsok takarmányértékét je­lentősen jar'ítja. Van erre példa Bács-Kiskunban is. A felsőszent- iváni termelőszövetkezetben évek óta keverik a gyengébb tápértékű szilázst. gabonaszalmával. A szal­mabálákat egy hazai gyártmányú egyszerű géppel, a SZÖI-jelű bá­labontóval 3—4 centiméteresre szecskázzák, aprítják. Ezután a keverése és a takarmánykiosztó kocsival az állatok elé juttatása már nem okoz gondot. Az állattenyésztők ismernek még több szalmafeltáró módszert, pelletkészítési eljárást, ami mind megfelelő értékű takarmánnyá emelhetné a szalmát. Külföldön, különösen a szarvasmarha-hizla­lók körében ezek a munkák ter­mészetesnek tűnnek. Nálunk azon­ban szívesebben használták a gaz­daságokban a szalmát csupán al- mozásra, akkor is, amikor megfi­gyelték, hogy az állatok szívesen szedik ki még maguk alól is — a bendő kényszeríti őket erre — a higiéniai követelményeknek nem éppen megfelelő „takarmányt”. Az idén is az egyik kezével el­vett a természet, de a másikkal adott, igaz, hogy az ajándéka most sem egyértelműen örömöt szer­ző. A későn jött esős időjárás miatt a gabonák közt igen sűrűvé vált a gyom. Emiatt az idei szal­ma beltartalmi értékeit dúsítják a közte maradt gyomok is. Most’ elsőrendű feladat, hogy a szalma betakarítása és tárolása se rontsa a minőségét. Minden erre alkal­mas gépet a bálázásnál, behordás- nál. kazlazásnál kell használni. Igen egyszerű, olcsó megoldásnak kínálkozik a bálakazlak fóliás ta­karása és bálával való lenyomatá- sa. A fólia alatt a szalma rpinő- sége kiváló marad. Az idén mintegy 8) ezer hek­tárról várható a szalma, ami dur­va számítás szerint 400—500 ezer tonnányi lesz. A megyében gon­dozott 147 ezer szarvasmarhának és egymilliónyi sertésnek körülbe­lül 200—220 ezer tonna alomszal­mára van szüksége évente. A megmaradt szalma tehát 180—200 ezer tonna. Ebből viszont csupán harmincezer tonnányit terveznek takarmányként felhasználni a me­zőgazdasági üzemek. Főleg a ke­resztezett, tejelő szarvasmarha-ál­lomány, de nem kevésbé a hizlalt jószágok takarmányozásának költ­ségeit csökkenteni lehetne a szin­te mindenütt rendelkezésre álló szalmával. Csak jó minőségét kel­lene megőrizni. SZEDIK AZ ÚJBURGONYÁT 4 DUNA MENTÉN Öntözik a szántóföldi és a kertészeti növényeket A nyári {orróságban annyira hiányzó eső pótlására minden alkalmas időt és eszközt kihasználnak a Duna menti kertészetek. Mesterséges csapadékkal serkentik erőtelje­sebb fejlődésre a 4,2 ezer hektáros fajszi ön­tözőmű körzetében a fűszerpaprikát, a pa­radicsomot, a káposztaféléket, valamint a másodtermesztésű kerti veteményeket. Bá­tya, Fájsz, Miske, Dusnok közös gazdaságai jeleskednek ebben. A Kalocsától északra fek­vő már teljesen kész, vagy a még építés alatt levő öntözőművek jelentős részét ugyancsak üzembe helyezték az állami és szövetkezeti gazdaságok. Kukoricát, cukorrépát, évelő­pillangóst, Apostag, Dunavecse környékén pedig burgonyát öntöznek. Az apostagi Duna menti Tsz és a dunavecsei Béke, a kalocsai já­rás legjelentősebb burgonyater­mesztő gazdasága. A ZÖLDÉRT megyei társulásának tagjaként, a keszthelyi Agrártudományi Egye­temen kidolgozott eljárással, évek óta iparszerűen termesztik a bur­gonyát. Termésátlagaik jóval meg­haladják a megyei hozamokat. A ZÖLDÉRT harmadéve mindössze 16 ezer 340 tonna burgonyát vásá­rolt meg Bács-Kiskun megyében, főként a társulásához tartozó kö­zös gazdaságoktól, 1978-ban vál­lalati mérlege szerint 28 040 ton­nát.. Az idén mindössze 19 600 tonna burgonya volt a zöldség-gyümölcs - kereskedelem megyei szövetkeze­ti vállalatának szerződéses átvéte­li terve. Ennek ellenére 22130 tonna burgonya felvásárlásában állapodott meg. Ez a mennyiség 12.9 százalékkal magasabb a vál­lalat eredeti előirányzatánál, de alatta marad a múlt esztendőben átvett mennyiségnek. 1978-ban a jó burgonyatermés, s egyéb okok miatt e fontos élel­mezési cikkből Bács-Kiskun me­gyében nagyobb volt a kínálat a 0 A másod. vetésű kukoricára is jutott mesterséges csapadék. keresletnél. Még az iparszerű tár­sulás szövetkezetei is elég nehe­zen tudták értékesíteni a burgo­nyát, jóllehet a HUNGARO- FRUCT közvetítésével Bulgáriába és a Szovjetunióba is exportál­tak belőle. Az apostagi Duna menti Tsz 1978-as gazdálkodási mérlegének eredményét 4 millió forinttal csökkentette a termelési költségé­nél alacsonyabb áron értékesített burgonya, valamint az a nagyobb mennyiségű áru, ami a hosszan tartó tárolás közben tönkrement a burgonyatermesztő gazdaságban. Emiatt csökkentette 200 hektár­ral a nagyüzemi burgonya vetés­területét az apostagi szövetkezet, és a megyében másutt is volt ki- sebb-nagyobb arányú csökkentés. Ezzel szemben megnőtt a burgo­nya iránti kereslet. A ZÖLDÉRT már július 16-án kérte az apostagi Duna menti Tsz-t, hogy kezdje meg az újburgonya szállítását a budapesti nagyvásártelepre. A szövetkezet erre több száz mázsa újburgonyát küldött a főváros piacaira. A 350 hektáros vetéste­rületének legnagyobb részén azon­ban ősszel kezdik a burgonyater­més szedését, s annak hozamát rendszeres öntözéssel is növeli a közös gazdaság. K. A. • Az önjáró berendezéssel éjjel-nappal öntözik a burgonyát az apostagi Duna menti Tsz-ben. Fel­vételünk a kora esti órákban készült. MILLIÓKKAL OLCSÓBBAN Takarékosabb gazdálkodás az ipari üzemekben Az ipar különböző ágazataiban és alágazataiban az egyes üzemek anyag- és energiaszükségleteit alapvetően a termék- összetétel jellege és a géppark fogyasztása határozza meg. Ennek függvényében térnek el egymástól például az óriás acélszerkezeteket előállító, a finommechanikai vagy híradás- technikai termékekét készítő, a zömmel szerelő műveleteket végző, vagy saját megmunkálású alkatrészekből dolgozó gyá­rak takarékoskodást lehetőségei. Azonban egy bizonyos: min­denütt van még rá mód, hogy megfontoltabb anyag- és energiagazdálkodással javítsanak a népgazdaság eredmé­nyein. Fejlődik Kecskemét könyvtárhálózata Félidejénél tart a könyvtárhálózat hosszú távú — 1973-tól 1985-ig szóló — fejlesztési programja. Kecskeméten mi va­lósult nieg az eredeti elgondolásokból, kielégítő-e a fejlesz­tés, a korszerűsítés üteme, nyílnak-e újabb fiókkönyvtárak a megyeszékhelyen? Ezekre, s a fejlesztéssel kapcsolatos egyéb időszerű kérdésekre kértünk választ Lisztes Lászlótól, a Kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár igazgatójától. Az Épületasztalos-ipari és Fa­ipari Vállalat kiskunhalasi gyá­rában ajtókat és ablakokat állí­tunk elő, fenyő fűrészáru felhasz­nálásával. A takareKosság terén az a kollektíva egyik fő célja, hogy a zömmel importból szárma­zó anyagnak minél nagyobb há­nyadát beépítsék a termékekbe, szaknyelven szólva: jobb legyen az anyagkihozataluk, ami egyet je­lent a hulladék mennyiségének csökkentésével. Horváth László főmérnök ar­ról tájékoztatott, hogy kitűnő módszert alkalmaznak a szabás után visszamaradt rövid darabok összetoldására, s ily módon teljes értékű alkatrészanyaghoz jutnak. A „visszanyert” anyagból abla­kokat gyártanak. Az első félévben mintegy félmillió forintot taka­rítottak meg így. Ehhez hozzájá­rult még a brigádvállalásokban szereplő egyszázalékos általános anyagtakarékosság, amit megva­lósítottak, s ennek eredménynö­velő értéke 1,2 millió forint volt. A* ÉPFA-gyár rezsiköltségei ugyanekkora összeggel maradtak alatta az első félévre tervezett költségnek, ami javuló gazdálko­dásra vall. A takarékosabb gazdálkodást segítette, hogy a második ne­gyedévben 4 millió forinttal lej­jebb „gyalulták” a készletek ér­tékét. Oly módon, hogy az egyes üzemrészeknek készletnormákat állapítottak meg, s azok betartá­sát az ottani kollektívák köteles­ségévé tették. A főmérnök többek között el­mondta még. hogy a villamos- energia-felhasználást a tervezett keretek közt tudták tartani. Egyébként az energiafogyasztás racionalizálására pályázatot ké­szülnek benyújtani az illetékes szerveknek. Ugyanis a keletkező fahulladékkal — akárcsak a kecs­keméti parkettagyárban —, meg­felelő kazán üzembe helyezésével elláthatnák energiával a most épülő szárítót, s lehetőség nyílna az üzemek mostaninál gazdasá­gosabb fűtésére is. A tervek sze­rint olajtüzelésű kazánt ad a vál­lalat a szárítóhoz, ami éves vi­szonylatban jó néhány millióval növeli majd az önköltséget. Ha a saját hulladékot eladás helyett ők hasznosíthatnák fűtéssel, ez el­kerülhető lenne, sőt 3 millió fo­rintot megtakarítanának évente. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofongyá­ra korábban tőkés exportból sze­rezte be a közhasználatú magne­tofonokba beépített motorokat. Mint Rudast Károly igazgató tá­jékoztatott, az idén februárban maguk is megkezdték a motorké­szítést, hogy a jelentős tőkés be­hozataltól mentesüljenek. Egy ja­pán motort kétszáz forintnál drá­gábban tudnak megvásárolni, ter­mészetesen dollárért. A saját mo­tor önköltsége kétszáz forint alatt van. Az első félévben 30 ezer motor előállításával 6,6 millió forintnak megfelelő tőkés fizetőeszköz ki­adásától mentesítették a népgaz­daságot. Az év végéig további 100 ezer magnetofonmotort készí­tenek, mintegy 20 millió forint értékben, de a szükséglet ennél több, ezért egyelőre még impor­tálnak is. Az egyéb területeken foganatosított intézkedésekkel együtt a tőkés import kiszorítása is a takarékosabb gazdálkodást segíti. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyárának fő termékei az áramfej­lesztő aggregátorok, a kompresz- szorok és a szivattyúk. A gyárt­mányösszetétel eléggé anyagigé­nyes, amit kifejez az is, hogy a termékek árának átlagosán 60 .százalékát a felhasznált anyagok ára képezi. A gyártmányok saját készítésű alkatrészei munkaigé­• Az FPFA halasi gyárában sok fahulladék keletkezik, aminek a helyi feltüzelésével olcsóbbá le­hetne tenni az energiaellátást. nyesek, amiből az következik, hogy elég sok energiát fogyasz­tanak a megmunkáló üzemek. Gidai János fejlesztési főmér­nök és Tóth László főenergetikus elmondták, hogy az idén — a múlt esztendőhöz hasonlóan — 2 millió kilowattóra elektromos áram felhasználásával akarják a tavalyinál tíz százalékkal maga­sabb termelési értéket elérni. A fűtőolaj-szükséglet 900 tonna. Az első félévben valamivel több ener­giát fogyasztott a gyár, mint 1978 első felében, de az év végén az összesített hőegyenérték nem ha­ladja majd meg a tavalyit. Ennek érdekében máris intézkedtek. A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium 2 százalékos anyagmegtaka­rítást írt elő vállalatai számára. A Ganz-MÁVAG halasi gyárában ez forintba átszámítva 1,2 millió, amiből az első félévben 592 ezer forintot sikerült elérni A. T. S. Köztudott, hogy Kecskemét könyvtárhálózata, a városszerke­zetnek megfelelően, igen össze­tett. Ki kell (kellene) elégíteniük a bel- és külterületi, a tanyai lakosság és a négy város környé­ki község, Hetényegyháza, Hel­vécia, Városföld és Ballószög la­kosságának könyvkölcsönzési igé­nyeit. Sok gonddal járó feladat ez. Ennek ellenére, ha nem is a kívánt mértékben, sikerült előbb­re lépni az utóbbi években. Kis könyvtárat kapott a Műkertvá­ros, a külterületiek ellátása pe- dág a Ménteleken és Szarkáson megnyílt fiókkönyvtárakkal ja­vult. Előreláthatóan ez év őszén megnyithatják a nagyon hiányzó új könyvtárat a megyeközpont legnagyobb új lakóterületén, a Széchenyivárosban is. Ez két­százhetven négyzetméter alapte­rületű, szabadpolcos rendszerű lesz. A városrész szolgáltatóház­komplexumában létesülő könyv­tár a könyvkölcsönzésen, a fo­lyóirat-olvasáson kívül zene- hallgatási lehetőséget is kínál majd látogatóinak. Sok itt az is­kolás gyerek, ezért az ő igénye­ik kielégítésére megkülönböztetett figyelmet fordítanak majd. Továb­bi fontos feladat egyebek . között a Hunyadiváros könyvtári ellátá­sának a megfelelő megoldása. Erre azonban csak a hatodik öt­éves tervidőszakban kerülhet sor. Szakmai szempontból kifogá­solni kell — hangsúlyozza a me­gyei könyvtárigazgató —, hogy az új fiókkönyvtárak nem a kö­vetelményeknek megfelelő alap- területűek. A műkertvárosi pél­dául a szükséges mintegy nyolc­van négyzetméter alapterülettel szemben mindössze 26 négyzet- méternyi. A leendő széchenyivá- rosi könyvtárnak is legalább a kétszeresének kellene lennie. A város környéki községekben — Hetényegyháza kivételével — nem megfelelő a könyvtári szol­gáltatás. Helvécián például két hónapja nincs könyvtáros, Vá­rosiföldön pedig lényegében nincs is könyvtár. A községi tanács évek óta az idén először adott pénzt, ötezer forintot, könyvvá­sárlásra. A kölcsönzést eddig jó­részt a megyei könyvtár letétjé­ből oldották meg, az iskolában. Van tehát még bőven megol­dásra váró feladat. A megyei könyvtár, lehetőségeihez képest, továbbra is mindent megtesz an­nak érdekében, hogy városszerte javuljon a könyvtári szolgáltatás. Ahhoz azonban, hogy Sz intéz­ményhálózat fejlődése meggyor­suljon, s megvalósuljanak a táv­lati elgondolások, nem elég a megyei könyvtár erőfeszítése, az illetékes tanácsi szerveknek is többet kell törődniük a közmű­velődés e fontos intézményeinek helyzetével. R. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom