Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

PETŐFI

NÉPE

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

XXXIV. évf. 185. szám Ára! 1,20 forint 1979. augusztus 9. csütörtök

Kádár János és Alvaro Cunhal találkozása

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap Tihanyban találkozott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására pihenés céljából hazánkban tartózkodik.

A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen kifejezésre jutott a Magyar Szo'cialista Munkáspárt és a Portugál Kommunista Párt nézetazonossága valamennyi érintett kérdésben. Áttekintették a két párt 'hagyományosan jó kapcsolatait és megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy az MSZMP és a PKP kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében tovább fejlődjenek. (MTI)

• Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán találkozott a Portugál Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával, Alvaro Cunhallal. (Telefotó — MTI-fotó — Tóth István felvétele — KS)

Németh Károly látogatása Zánkán

Szerdán kedves vendéget fogadtak Zánkán az európai gyermektalálkozó részvevői: a balatoni úttörővárosba látogatott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A művészetek napján ismerkedett a gyer- mektalál'kozó gazdag programjával. 34 ország gyermekeinek vidám táborozásával. Részt vett a látogatáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára is. A vendégeket Szűcs Istvánná, a Magyar Üttörőszöveíség főtitkára tájékoztatta a 220 hektáros parkba telepített úttörővárosról.

Németh Károly felkereste a Barátság központot, úttörők kalauzolásával tekintette meg a szolidaritási plakátrajzverseny légszebb munkáiból válogatott kiállítást. a magyar úttörőéletről ösz- Szeállított fotóbemutatót, a stadiont és a sportcsarnokot.

Németh Károly végezetül baráti beszélgetést folytatott az úttörőváros vezetőivel és az európai gyermektalálkozó rendezőivel.

Újabb csatlakozások a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez

Bács-Kiskun megye vállalatai, gyárai.

szövetkezetei körében tovább szélesedik a XII. párt- kongresszus és a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaverseny. A napokban újabb üzemek kollektívái határozták el, hogy pótvállalásokat tesznek a minőség javítására, az energiával

GÁSPÁR SÁNDOR ÚJPESTEN

Munkásgyűlést tartottak az Egyesült Izzóban

Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, szerdán a főváros IV. kerületébe látogatott. Részt vett a látogatáson Molnár Endre, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. A vendégeket a kerületi párt- bizottság székházában Káder Gyula, a pártbizottság titkára, Kovács Ferenc, a kerületi tanács elnöke, és Hegyi Ferenc, a KISZ-bizottság titkára fogadta. Gáspár Sándor, a kerület vezetőivel folytatott beszélgetésen tájékozódott Újpest életéről, fejlődéséről, majd az Egyesült Izzóba látogatott.

A SZOT főtitkára, délután munkásgyűlésen találkozott az Egyesült Izzó és más újpesti vállalatok dolgozóinak képviselőivel és tájékoztatót tartott időszerű belpolitikai kérdésekről.

és anyaggal való takarékosságra, a munkaidő jobb kihasználására, a termelés gazdaságosságának további növelésére.

Csúcsszezon van a Kecskeméti Konzervgyárban, nyújtott műszakokban folyik a munka. A szocialista brigádok vezetői tegnap mégis szakítottak időt egy rövid megbeszélésre, amelyen Hantos József igazgató tájékoztatta a megjelenteket a termelés első hét hónapi eredményeiről.

— Kevesebb borsó és gyümölcs termett, mint amire számítottunk, ezért év eleji célkitűzéseinket módosítani kell ahhoz, hogy éves termelést tervünket teljesíteni tudjuk — mondotta az igazgató. — Zöldbabból, kukoricából, és még néhány terményféleségből viszont gazdagabb a termés, amelyekből pótolni lehet az eddigi termeléskiesést. Ezen túlmenően pedig az a feladat, hogy minőségileg jobb, exportképesebb termékeket állítsunk elő.

A továbbiakban az igazgató az energia-, anyag- és munkaerő- takarékosságra hívta fel a figyelmet, végül részletesen elemezte az egyes üzemrészekre háruló feladatokat.

Ezután Kránitz György, a 2-es telep konzervüzemének vezetője kért szót. Elmondta, hogy náluk a szocialista brigádok egymillió forint anyag-, energia- és munkaerő-megtakarítást vállaltak a po- rításra készülő paradicsomsűrítmény gyártásánál. Jelentős meny- nyiségű gőzenergiát tudnak megtakarítani a paradicsom ivóié gyártásánál is, az újítás kalkulációja most készül. Kis átalakítással nagymértékben korszerűsíthe- tők a dzsemgyártó gépsorok is. Kiss Antal tmk-brigádvezető arról beszélt, hogy a kollektíva a többi között felajánlotta, hogy a bébiételgyár idejében való üzembe helyezését is elő kívánják segíteni. Vállalják azoknak a szerelési munkáknak elvégzését, amelyeket a beruházásban részt vevő cégek nem végeznek el. Dudás Katalin, a főzeléküzem brigádvezetője elmondta, hogy éves tervüket a rossz zöldborsótermés miatt eddig csak 37 százalékra teljesítették. A kollektíva azonban felajánlotta, hogy az üzem éves tervét egyéb termékféleségekből teljesíti, nyújtott műszakok vállalásával. A szállítási dol>- gozók, a járművek gazdaságosabb üzemeltetésére, a tmk-sök a gépek gondos kijavítására, termelékenységet növelő célgépek készítésére tettek felajánlást.

A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában 32 szocialista brigád vezetője tartott megbeszélést, amelyen ismertették az egyes üzemrészek felajánlásai alapján összeállított gyári mun- kaverseny-vállalásokat. A gyár vezetői az egyes egységekre lebontva előzőleg gondoskodtak arról, hogy a dolgozók ismerjék az üzemi célkitűzéseket, amelyek alapján megtehetik felajánlásaikat.

A gyár 1979-re kitűzött 280,5 millió forintos tervét kívánják a szocialista brigádok gazdaságosabban, és minőségileg még kifo- gástalanabb termékekkel teljesíteni. Elhatározták, hogy növelik a présléggépek exportját, gyorsítják a fékszerelvények cserejavításának ütemét. Gyorsabban gyártásba kívánják vonni a KNORR céggel kötött kooperációs szerződésben, szereplő fékszerel vény- típusokat.

A hatékonyabb gazdálkodást célozza, hogy tovább növelik az eddig import útján beszerzett alkatrészek, anyagok hazai gyártással történő helyettesítését.

A gyár dolgozói vállalták, hogy hatékonyabban használják ki a munkaidőt azáltal, hogy tovább fejlesztik az egy dolgozó által több gépen végzett munkát, s újabb területeket vonnak be a teljesítménybéres elszámolási rendszerbe. Különösen a nagy értékű gépek kihasználását szándékoznak fokozni.

A golyósorsó gyártásba vételének előkészítésére is számos felajánlás történt. A dolgozók vállalásai 'között szerepel, hogy az idén a selejt nem haladja meg a 0,35 százalékot. A múlt évben a termelő és a nem termelő területeken dolgozók aránya 80—40 százalék volt. El kívánják érni, hogy év végére a termelő területeken dolgozók aránya 65 százalék legyen, s a fizikai dolgozók 50 százaléka már teljesítménybérben legyen foglalkoztatva. Felajánlások történtek a készletgazdálkodás javítására, s javaslatokat tettek a kisgépesítésre, pótlólagos automatizálásra, a célgépesített munkahelyek kialakítására.

A Kecskeméti 9-es sz. Volán Vállalat bajai üzemegységének Jelky András szocialista brigádja a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben az alábbi felajánlásokat tette:

Év elején a brigád a normához viszonyítva 5 százalékos üzemanyag-megtakarítást ajánlott fel. Eddig elért eredményeik alapján vállalták, további 5 százalék üzemanyag megtakarítását. A különjáratok utasainak kulturált kiszolgálása érdekében vállalt 350 óra társadalmi munkát 500 órára emelik, hogy ezzel a gépkocsik esztétikai és műszaki állapotát még inkább javítsák. A külföldi különjáratok utasainak magasabb fokú kiszolgálására a brigád tagjai alapfokú nyelvtanfolyamot végeznek. A rájuk bízott autóbuszok közül hat jármű üzemeltetését nullára futásig vállalják középjavítás végzése nélkül.

*

Napról napra gyarapodik azoknak a városoknak, községeknek a száma, amelyek a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállalásokat tesznek településeik továbbfejlesztése érdekében. A lakosság felelősségérzetét, aktivitását jellemzi például az, hogy a tervezettnél több társadalmi munkát vállalnak, amellyel jelentősen elősegítik a településfejesztési célkitűzések megvalósulását, illetve azt, hogy egy-egy intézmény, út, járda; víz- vagy villanyvezeték, park, játszótér és sok egyéb más a határidő előtt elkészüljön.

A kiskunfélegyháziakat is ez a törekvés jellemzi. Elfogadva a tanács és a helyi népfrontbizottság javaslatát úgy döntöttek, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolai tantermek építésénél a tervezettnél több társadalmi munkát végeznek majd. Elhatározták azt is, hogy a Fürst Sándor utcai lakótelepen’ a Petőfi-lakótelepen játszótereket, a Kossuth utcai játszótéren pedig KRESZ-parko't alakítanak ki.

Kiskunfélegyháza település- fejlesztési tervében szerepel egyebek között a szociális otthon bővítése. A műsgaki tervek elkészítését a tanács dolgozói társadalmi munkában vállalták, s a kivitelezésben a lakosság szintén segítséget ad.

Néhány nappal ezelőtt a helyi népfrontelnökség kezdeményezésére tanácskozást tartottak Hárfán. A megbeszélés több mint fél száz résztvevője elhatározta, hogy vállalásokat tesznek a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére. Szinte egymás szavába vágva sorolták a helyes ötletekéit, kezdeményezéseket, amelyeket összefogással valósítanak meg. Talán az foglalkoztatta őket leginkább, hogy mit tehetnek környezetük védelméért. Sok gondot okoz nekik például a szemét elszállítása. Ezért elhatározták, hogy azokat a műanyag zsákokat. amelyekben a műtrágyát szállítják a helyi közös gazdaságoknak. ezután nem égetik el, hanem ezekbe gyűjtik össze a hulladékot.

A hartaiak vállalták azt is, hogy társadalmi munkájuk segítségével jövőre elkészül a tornaterem, amelynek nemrég rakták le az alapjait.

Kiskunhalason szintén jelentős vállalásokat tettek. Az egyik lényeges felajánlás értelmében a jelenlegiek mellett új lakásépítő közösségeket szerveznek a fiatalok or: hon teremtésének megkönnyítéséért. A halasiak közül sokan a városban élő idős emberek rendszeres támogatására vállalkoztak.

A halasiak egy jelszót is megfogalmaztak, miszerint: legyen minden utcában szilárd burkolatú út és járda az utca lakóinak ösz- szefogásával.

Bácsalmáson a kommunális fejlesztés érdekében a lakosság 10 millió forint értékű társadalmi munkát vállalt a pártkongresz- szus és a felszabadulási évforduló tiszteletére.

N. O.—2. J.—T. L.

A gyűlésen Vadas Sándorné. köszöntötte az újpesti üzemek küldötteit, a szocialista brigádok vezetőit, tagjait, köztük az Egyesült Izzó 35 ezer dolgozójának képviselőit, a munkásgyűlés résztvevőit, majd Gáspár Sándor emelkedett szólásra.

— Tennivalóink meghatározásának elsőrendű követelménye a kialakult helyzet pontos, reális megítélése. Nincs helye túlzott optimizmusnak, de annak sem, hogy fekete szemüvegen át nézzük a dolgokat — hangsúlyozta a bevezetőben, majd így folytatta:

— Ha számot vetünk eddigi munkánk eredményével, határozottan és egyértelműen kimondhatjuk: népgazdaságunk egészséges, van dinamikája, a jelenlegi nehéz világgazdasági viszonyok közepette is képes a fejlődésre. Eddig sem kellett nagyobb megrázkódtatással járó intézkedéseket hozni, s minden valószínűség szerint — ha mindenki komolyan veszi a maga munkáját, ,s ha valamennyien együtt erőnk, tudásunk legjavával nekilátunk feladataink megoldásának — ezután sem kell.

— Minden hazáját szerető, becsületes magyar állampolgár és a közösséggel együttérző, a közösségért felelősséget vállaló magyar ember büszke lehet az utóbbi több mint három évtizedben elért vívmányainkra. Olyan élet- színvonalat teremtettünk, amely- lyel határainkon kívül is tekintélyt szereztünk magunknak. Mai tennivalóink azt a célt szolgálják, hogy megóvjuk, amit már elértünk és megalapozzuk életünk további gazdagítását.

— Ehhez a jövőben is meg kell őrizni gazdaságunk képességét a folyamatos megújulásra, hiszen a fejlődés természetes kísérője, hogy ami tegnap korszerű volt. az holnapra elavul és idejét múlja. Legyen tehát állandó törekvésünk a gazdaságosan előállítható és eladható termékék arányának növelése.

Gáspár Sándor a továbbiakban elmondta, hogy a kormány — mint minden alapvető kérdés eldöntése előtt — a legutóbbi ár- intézkedések előtt is kikérte a szakszervizetek véleményét.

— Az állásfoglalás ezúttal sem volt könnyű — folytatta. Vitatkoztunk is, meg kompromisszumra is törekedtünk, de végső soron a szakszervezeteknek is az volt a véleményük, hogy ezekre az intézkedésekre szükség volt és van. Bármennyire sokat számít is az egyéni érdek vagy a csoportérdek, a mi döntéseinkben

a társadalmi érdek elsődlegességét kell figyelembe venni. Csak a közérdekből kiindulva lehet az egyén vagy egy-egy csoport érdekeit helyesen megítélni és képviselni. A szakszervezeteket is ez az elv vezérli, amikor gondjaink enyhítésének útjait, módjait keresik és sajátos eszközeikkel részt kérnek a tennivalókból.

Tudjuk azt, hogy az intézkedések különböző mértékben érintik az embereket. Nekünk, a szakszervezeteknek is például jobban oda ’kell figyelnünk a lakásnélküli fiatalok, a pályakezdők, az albérlők, a nyugdíjasok életének alakulására. Gondjaink, problémáink azonban nem kérdőjelezhetik meg pártunk politikáját.

— Feladataink tekintélyes része nem újkeletű — folytatta ezután a SZOT főtitkára. — A kormány már eddig is számos intézkedést hozott további fejlődésünk feltételeinek megteremtéséle. Módosította a szabályozórendszert, lépéseket tett: az importgazdálkodás hatékonyságának javítására, a gazdaságtalan termelés csökkentésére, és az anyag-, energia- és munkaerő-takarékosság szélesebb körű kibontakoztatására. Ennek hatása már nem egy helyen érződik, de szembe kell néznünk azzal, hogy még nagyon sok a teendőnk.

— Az eddiginél jobban kézben kell tartani a főbb gazdasági folyamatokat. de éppen enftyire fontos továbbra is erősíteni az üzemek önállóságát, úgy, hogy ezzel párhuzamosan felelősségérzetük is nagyobb legyen. Minden vezetővel szemben az a követelmény, hogy ahol dolgozik — ipari üzemben, intézményben, irodában vagy az élet más területén — tisztességgel, becsülettel és az eddiginél nagyobb hatékonysággal végezze azt a munkát. amit rábíztak, amiért odaállították. Meg kell szüntetni minden olyan jelenséget, üresjáratot, amely céljainkkal ellentétes, s nem erősíti a népgazdaságot. Az eddiginél racionálisabban kell vezetnie annak, akinek ez a feladata, s valamennyiünknek racionálisabban kell élni. gondolkodni éj cselekedni a maga helyén helyzetünk javítása, közös céljaink gyorsabb ütemű megvalósítása érdekében.

— A vezetőknek még teljesebb összhangot kell teremteniük a munkaerő és a munkahelyek között. Máskor is igaz, de most még- inkább az, hogy az ember a legfontosabb termelőerő, s ennek észszerű felhasználása elsőrendű nép- gazdasági érdek. A mi rendszerünkben az alkotmány szavatolja mindenki jogát a munkához. Ennek azonban természetes párja, hogy mindenki dolgozzék ott, ahol valóban szükség van rá, ahol a

legtöbbet használ a közösségnek, az országnak. Ehhez azonban arra is szükség van. hogy legyen nagyobb a munkahelyek értéke és becsülete, s a több pénzt minél több, minél jobb, a szó igazi értelmében értékesebb munkával lehessen megkeresni. Ezt fogja szolgálni a mainál sokkal .ösztönzőbb bérrendszer bevezetése.

— Eddig is idegen volt tőlünk az egyenlősdi, s a „jobb a békesség” szemlélet, amely útját állta a céljainknak és szándékainknak megfelelő, ösztönző differenciálásnak. A jövőben azonban még kevésbé tűrhetjük meg, hogy a legjobbak nagyobb megbecsülése helyett a könnyen odébbállok, a vándormadarak megtartására herdáljuk el a bérfejlesztésre felhasználható anyagi eszközöket.

Az alkotóerő kibontakoztatása még fontosabb, mint valaha. Sehol, semmilyen formában ne elégedjünk meg a szürkeséggel, a középszerűséggel. Vegyük az_ed- diginél jobban észre és becsüljük is meg érdemük szerint a kezdeményezőkészséget, a valós emberi értékeket. Adjunk nagyobb tiszteletet a közösségért cselekedni tudóknak, a. közösségért dolgozni akaróknak: emeljük magasabbra az egész társadalmat gyarapító munka rangját.'

— Valamennyiünk személyes érdeke, hogy mindenki annyit kapjon, amennyit ad a társadalomnak. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az eddiginél jobban szétválasszuk a szociálpolitikai Juttatásokat és a munka után járó jövedelmeket. Az egyik ugyanis a társadalom gondoskodását fejezi ki. a másik pedig az. elvégzett munka díjazása.

— Feladataink megoldásához rendelkezünk a szükséges anyagi és erkölcsi erővel. Eddig fejlődésünk jó alapokat teremtett az előrelépéshez — hangsúlyozta a továbbiakban Gáspár Sándor, majd így folytatta:

— Most a gazdasági feladatok megoldása van előtérben. Ez azonban semmivel sem kisebbíti az. érdekvédelmi, az érdekképviseleti tennivalók jelentőségét. Változatlanul fejleszteni kell az üzemi, a munkahelyi demokráciát. Ha az emberek judják, hogy mit miért kell tenni, s hogyan alakulnak dolgaink, akkor mindenkor szá- mítihatunk a bérből és fizetésből élők több milliós táborának alkotó, aktív közreműködésére is. A kollektívák mindenütt legyenek részesei a döntések előkészítésé* nek, mert így várhatjuk el teljes részvételüket a végrehajtásban. A nyílt, őszinte hang vezetők és vezetettek között kipróbált politikánk folytatásának, gazdasági haladásunknak egyik legfőbb feltétele és záloga.

— Az utóbbi hetekben közvéleményünk éretten vetett számot az ország helyzetével és tennivalóig val. Azonosult a gondokzal és a feladatokkal. Ez tükröződik a dolgozó kollektívák legfrissebb kezdeményezésében: új vállalásokkal, jobb munkával és jobb eredményekkel köszöntik pártunk XII. kongresszusát ás felszabadulásunk 35. évfordulóját! Új, sokat ígérő mozgalom van országszerte kibontakozóban. amely a szocialista munkaverseny lendületével is segíti céljaink elérését — fejezte be beszédét Gáspár Sándor. (MTI)