Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-07 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A PÁRTKONGRESSZUS ÉS A FELSZABADULÁS 35. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 183. szám Ára! 1,20 forint 1979. augusztus 7. kedd Ezekben a napokban me- gyeszerte a vállalati és szö­vetkezeti kollektívák érté­kelték az első félévben elért eredményeket. Termelési ta­nácskozásokon és az üzemi demokrácia különböző fórumain mélyrehatóan elemzik azokat a tanulságokat, amelyek hasznosítására feltétlenül szükség van a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának, további növeléséhez, a minőség javításához. Az üzemek dol­gozói, szocialista brigádjai egyben felajánlásokat tesznek a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére. Ezek keretében, erőteljes hangsúlyt kap az exporttervek teljesítése, az anyag- és energiatakarékos­ság, a munkaidő jobb kihasználása és a társadalmi munka, elsősorban a gyermekintézmények fejlesztése. Ugyanakkor a Hazafias Népfront városi, községi elnökségei a településfej­lesztési feladatokat vitatják meg. Felajánlások Bács-Kiskun üzemeiben, gazdaságaiban A FÉMMUNKÁS VÁLLALAT kecskeméti gyárában tegnap 82 szocialista brigád vezetője tartott megbeszélést, amelyen részt vet­tek a gyár párt-, gazdasági és SZOLGÁLJON ÖRÖK MEMENTÓUL...” 1919-es mártírok emlékhelye Kiskunhalason Szombat délután avatták fel Kiskunhalason, az 1919-es mártírok emlékművét, a téglagyár szom­szédságában. Az avató ünnepségen több százan gyűltek össze. Ott voltak a megye, a város, a já­rás, párt- és állami vezetői, a helyi munkásőr egy­ségek, szocialista brigádok, valamint a KlSZ-szer- vezetek képviselői. Az ünnepségen Katanics Sán­dor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. — Az utókor mindig tartozik azoknak az elődöknek, akik életük példájával mutatták meg a jövő­be vezető utat — kezdte beszédét. — Itt most Kiskunhalason egy olyan megemlékezés .történik, amiely méltán adózik azoknak az elődöknek, akik életüket adták a szabadságért, a haladásért. A mai kor hálás gyermekei fejet hajta­nak azok előtt, akik a téglagyár mellett, 1919. augusztus elején az ellenforradalmi terror golyóitól elhullva vesztették életüket. A továbbiakban így folytatta: — A politikai feltételek csak az ötvenes évek végén tették lehető­vé, hogy a Tanácsköztársaság mél­tó helyet kapjon a szocialista ma­gyar nemzeti gondolkodásban. Az elmúlt években jutottunk arra a szintre, hogy népünk legkiemel­kedőbb forradalmi tette elfoglal­ta méltó helyét történelmi szem­léletünkben. Mind emellett még naigyon sok a tennivaló, hogy a helyes értékítéleten át mélyebben ültessük el ennek az időszaknak a hősiességét — mondotta, majd részletesebben is szólott az 1919- es halasi eseményekről. — Kiskunhalas a baloldali mozgalmak egyik központja volt. Bács-Kiskun megye területén először itt alakult meg. 1919. feb­ruár 3-án a kommunista párt he­lyi szervezete. A tiszántúli vere­ségek, a tanácshatalom lemondá- dása után, Kiskunhalason még mindig ellenálltak a reakciós erők nyomásának. bizonyult a legsikeresebbnek. A fiatal szobrász, a hősiesség, a Ta­nácsköztársaság eszmevilágának megfogalmazásában a legjobb ma­gyar művészeti hagyományokhoz fordult. Végül a halasi mártír, Brinkus Lajos nevét viselő munkásőr zászlóalj parancsnoka, Gál Mihály adott át okleveleket a társadalmi munkásoknak. (Munkájuk értéke több mint 340 ezer forint.) Így köszönte meg a lelkes * közremű*- ködést mindazoknak, akik sokat tettek dr. Paprika Antal és har­costársai tiszteletére átadott hala­si emlékmű létrehozásáért. P. E. • Az ünnepségen Katanics Sándor mondott megnyitó beszédet. Készülődnek a hazatérésre az űrhajósok A technológiai kísérletek foly­tatása és a szokásos hétfői or­vosi vizsgálat jegyében telt Vla­gyimir Ljahov és Valerij Rjumin heti első munkanapja. A Szaljut —6 szovjet tudományos űrállo­máson csaknem fél éve tartózkodó űrpáros a hétvégét pihenéssel töltötte, hogy hétfőtől újult erő­vel folytathassa a kijelölt tudo­mányos kutató program végre­hajtását. Hétfőn folytatták a KRT—10-es rádióteleszkóppal végzétt megfi­gyeléseket, a földfelszín és a világóceán egyes térségeinek fel- térképezését, valamint a pulzá­rok rádióteleszkópikus tanulmá­nyozását, A „KrisztalT” olvasztókemence segítségével újabb technológiai kísérletet hajtattak végre az in- diumarzenid félvezető anyag mo­nokristályainak a súlytalanság körülményei közötti előállítására. Az űrhajósok .tegnap alapos or­vosi vizsgálaton estek át. Meg­mérték testsúlyukat és fokozott megterhelésnek vetették alá azo­kat az izmaikat, amelyeket egyébként alig vesznék igénybe az űréletben. Ljahov és Rj.umin hétfőn felöltötte a „Bíbic” vá­kuumruhát, amelyben a nyomás­különbség hatására megélénkül a vérkeringés a test alsó részei­ben és a Föld vonzóerejéhez ha­sonló állapot teremtődik. Ez a gyakorlat a Földre történő visz- szatérésre való felkészülés szer­ves részét képezi. Ljahov és Rju­min hétfőn is elvégezte a köte­lező tornagyakorlatokat, amelyek jó erőnlétük megőrzéséhez elen­gedhetetlenek. Az űrhajósok változatlanul jól érzik magukat, a Szaljut—6, Szo­juz—34 fedélzeti berendezései beszámolóik és a telematrikus adatok szerint is kifogástalanul működnek. (MTI) tömegszervezeti vezetői is. Mi­után meghallgatták az üzem ve­zetőinek beszámolóját, az idén eddig végzett munkáról, a terme­lési eredményekről, elhatározták, hogy a kongresszus és a felsza­badulási évforduló tiszteletére az év elején "tett munkaverseny-vál- lalásaikat pótajánlásokkal egészí­tik ki. Különös figyelmet fordí­tanak a fegyelmezettebb munká­ra, veszteségidők csökkentésére, hogy ezáltal az exportra és a kormány által kiemelt beruhá­zásokra határidőre, s reklamá­ciómentesen leszállíthassák a megrendelt fémszerkezeteket. A szocialista brigádok vezetői úgy döntöttek, hogy a pótfel­ajánlásokat kiskollektíváik ta­nácskozásain részletesen kidol­gozzák, nagy súlyt helyezve az anyag- és energiatakarékosság­ra is —, ,s kérték a gyár párt-, gazdasági és tömegszervezeti ve- zetőiit a kongresszusi és felsza­badulási verseny rendszeres érté­kelésére. Mint arról a megye több épí­tőipari és élelmiszeripari üzemé­ből értesítést kaptunk, ezen a héten hasonló tanácskozásokat tartanak a munkaverseny foko­zására. Csatlakoznak a termelőszövetkezetek A Bácskai és a .Duna mellé- ki TESZÖV körzetében működő 58 szövetkezet közül elsőként a mélykúti Lenin Tsz tagsága tet­te magáévá a XII. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére kibonta­kozott munkaverseny céljait. A mélykúti szövetkezet szocialista brigádjai az augusztus 8-án tar­tott összejövetelükön fogalmazták meg felajánlásaikat. A növény- termesztési főágazatban dolgozók szakszerűen és gondosan elvég­zett talajmunkával fokozzák a szántók .termőképességét, az egy­kori tanyahelyek, feleslegessé vált mezei utak megművelésével gya­rapítják a szántóterületet. Összehangoltabb szervezéssel gyorsítják az őszi növények be­takarítását. Minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy egység­nyi területről minél több ter­ményt gyűjthessenek be, és úgy dolgoznak, hogy a terményszárí­tásra felhasznált energiát csök­kentsék. A legjobban termő faj­tákat állítják termelésbe a ho­zamok növelésére, a költségek csökkentése érdekében. Együtte­sen 983 ezer forint értékű ter­ménnyel emelik a növényter­mesztési főágazat tervteljesítését, s 1 millió 548 ezer forinttal csök­kentik a költséget. A mélykúti Lenin Tsz állatte­nyésztői 411 ezer, a műszaki fő­ágazatban dolgozó szocialista brigádok pedig 695 ezer forintos költségmegtakarításra vállalkoz­tak. A ‘ Kiskunsági TESZÖV körze­tében a szabadszállási Lenin Tsz tagsága csatlakozott először a versenyhez. A növénytermesztő szocialista brigádok az időjárás okozta kiesést a napraforgó, a szója és a vetőmagkukorica többlettermésável ellensúlyozzák. A terményszárításnál a tüzelő­olaj fajlagos felhasználását a be­takarítás idejének helyes megvá­lasztásával, gazdaságosabb hő­energia-szolgáltató bérén dezés üzembe állításával csökkentik. A szövetkezet központi majorjában fázisjavító berendezést szerelnek fel, és évenként mintegy 80 ezer forint értékű villamos árammal kevesebbet használnak. A sza­badszállási szövetkezet 13 szocia­lista brigádjának száznyolcvan- négy tagja együttesen félmillió forintot érő munkafelajánlással emelte meg a termelékenység, a munka hatékonysága fokozására, az ésszerű takarékosságra, az újí- itómozigatom fellendítésére tett vállalásait. A háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének jobb megszervezésével, támogatásával az előző évhez képest 10 száza­lékos termelésnövekedést szán­dékoznak elérni a háztáji ága­zatban. A megyeszékhely közös gazda­ságainak sorában a Törekvés Tsz növénytermesztési brigádjai többek között arra vállalkoztak, hogy a gyümölcs- és zöldségfélék szedésénél, osztályozásánál, cso­magolásánál 30 százalékkal több exportminőiségű terméket készíte­nek elő értékesítésre, amelynek 250 ezer forint bevétel-növekedés a várható eredménye. A kecske­Terv és rugalmasság Rosszul hangzik a mondat első ifele, a /gyárigazgató ar­cán mégis elégedettség tükrö­ződik. Azt mondta ugyanis: nem teljesítettük a tervet, de többre jutottunk, mint ameny- nyit reméltünk. Tavaly, ami­kor az esztendő utolsó negye­dében elkészítették éves tervü­ket, sok minden úgy látszott... azután közbeszólt az élet. A dilemma: la papíron levőkhöz ragaszkodjanak-e makacsul, vagy fölismerve az új lehető> ségeket, a kínálkozó alkalma­kat, éljenek velük? Az utóbbit választották, s ennek , követ­kezménye az év első hat hó­napjának furcsán hangzó mér­lege. Természetes: az évi prog­ram a termelőhely számára fontos iránytű, nélkülözhetet­len forgatókönyv a beszerzés, előállítás, értékesítés minél jobb összhangjának megte­remtéséhez, a ,sokféle cselek­ménynek és szereplőnek helyt adó színpad megtervezéséhez. Előrelátás nélkül nem lehet dolgozni, ez olyan igazság a Vállalkozó számára, mint ta­nulónak az egyszeregy. Nap­jainkban azonban az előrelátás más tartalmat — s értelmezést — kap, mint korábban. Akkor a főként mennyiségeket magá­ba foglaló terv — gyakran: kerül, amibe ikerül alapon is — olyasfajta szentírásnak lát­szott, amitől vétek eltérni, mert hiszen a mennyiségi cél elérése adta a társadalmi, gaz­dasági elismertetésre az alapot. Most ipda jutottunk az élet na­gyon sok területén: nem a mennyiségé a főszerep ebben az elismertetésben, annál in­kább meghatározó elem, mi­ként igyekeztek a célhoz, mi­lyen áron, milyen eredményt értek el. Bevezetőben említett pél­dánkhoz visszatérve: a gyár négy fő termékéből csak kettő­nél tartotta magát a tervhez. A két másik árunál — eladták ugyan, volt rá vevő, de csekély a haszon, a jelentős anyaghá­nyad miatt gyorsan kúsztak fölfelé a költségek — január­ban nagy hajrával előállítot­ták az első negyedévre leszer­ződött mennyiséget, s a máso­dik félévre már nem fogadtak el megrendeléseket. Az így szabaddá tett emberek és esz­közök új feladatot kaptak. Eredetileg a negyedik negyed­évre tervezték annak a friss konstrukciónak a gyártásba vé­telét, amelyhez a fejlesztők és a kereskedők egyaránt nagy reményeket fűztek. A munka meggyorsításával — igaz, ren­geteg gondot, többletfeladatot vállalva — elérték, hogy a má­sodik negyedévet már az új termékkel kezdhessék a gyár­tósorokon, s hatnapi — bukta­tókat is tartogató — próbater­melés után folyamatosan szál­líthattak ia közben megnyert vevőknek. Akiknek véleménye —, ,s ami fontosabb: pénze — igazolta a remélt üzleti sikert, bár ez a siker papíron nem egyezett a tervben rögzített feladatokkal. Mondhatnánk: így kézenfek­vő. S valóban az, ám sajnála­tosan, tipikusnak aligha nevez­hető az ilyen termelői maga­tartás. Az általánosan követett gyakorlat éppen az ellenkező­jére szolgáltat bőven példát. méti szövetkezet növénytermesz­tő, állattenyésztő, műszaki ágaza­tában dolgozó, valamint a trakto­ros brigádok munkafelajánlásai együttesen 859 ezer forinttal gya­rapítják a közös gazdaság terme­lésének értékét. Emellett a Tö­rekvés brigádjai 400 óra társa­dalmi munkával felújítják a szo­ciális létesítményeket, parkokat és munkahelyük környezetét. Felajánlások a településfejlesztésre A településfejlesztési verseny­ben eddig elért eredmények alap­ján a városi, községi tanácsok, népfrontbizottságok, a lakosság egyetértésével felajánlásokat tesz­nek a XII. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére. Vállalásaikban mindenütt azt fogalmazzák meg, hogy összefogással miként teszik még otthonosabbá, kényelmesebbé, szebbé szűkebb hazájukat. Lajosmizsén például egyebek között azt határozták el, hogy a Dózsa György út melletti szabad területen kongresszusi parkot ala­kítanak ki. A helyi áfész párt- és KISZ-szervezete a kongresszusok történetét feldolgozza, s az össze­gyűlt anyagból majd kiállítást nyitnak a parkban. A felsőlajosi népfrontcsoport az Almavirág Szakszövetkezettel együtt ötven személyes óvoda épí­tésére vállalkozott, s e munkához a helyi tanács anyagi segítséget ad. Az idei gyermeknapon adták át a lajosmizsei új játszóteret. A he­lyi Kossuth Termelőszövetkezet, s a nagyközségi KISZ-esek felaján­lása szerint tovább bővítik a gyer­mekek birodalmát. A nagyközségi tanács építési és költségvetési üzeme pedig azt vál­lalta, hogy a héttantermes iskolát a tervezett határidő előtt átadják. A vaskúti tanács és a népfront­bizottság vállalása is a lakosság összefogását, segítőkészségét tükrö­zi. Az új hattantermes iskola át­adását a határidő előtt tervezik. Elhatározták azt is, hogy a nap­közi konyhát bővítik, felújítják. A tornaterem, illetve a tanmedence kialakításánál pedig egymillió fo­rint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. A vállalások között szerepel a gázcseretelep áthelyezése, telkek kialakítása, utak, járdák építése, illetve felújítása, parkok, terek ki­alakítása. N. O.—K. A.—T. L. Az egyszer eltervezettek me­rev betartására, a papír túl­zott tiszteletére, arra, amit a gunyoros üzemi szóhasználat így jelöl: ne Ihagyjuk magun­kat a tényéktől befolyásoltats ni. összehasonlító vizsgálatai alapján például a Könnyűipari Minisztérium arra a követ­keztetésre jutott, hogy az új anyagok kimintázása és gyár­tásba vétele között a hazai vállalatoknál kétszer, két és félszer annyi idő telik el, mint amit nemzetközi átlagban el­fogadhatónak tartanak. Amire perszd ott a felelet: így ter­veztünk, erre készültünk fel, az új feladathoz idő kell. Igen, de ■ ennyi?! Szokatlan a termelőhelyek­nek az, ami'a nemzetközi ke­reskedelemben természetes: nem a már készülő árura ku­tatják a vevőt, hanem azt gyártják, amit a vásárló, a fel­használó keres. Igaz, gyara­podnak a biztató példák a gépiparban, a nehéziparban egyaránt, s hasonlóképpen ren­deződnek át a sorok az élel­miszeriparban is. A példák azonban csak annyit bizonyít­hatnak: van mód a rugalmas­ságra, a tervezés — de: a min­denkori állapotoknak utat nyi­tó tervezés — és a friss ke­reslet, szükséglet egyeztetésé­re. Amihez — ne hallgassuk el — nélkülözhetetlen a gyár ru­galmassága mellett a másik üzem — a kooperáló partner — rugalmassága is, ahogy az egész gazdasági környezet friss , jeleket fölfogó érzékenységé­nek növelése szintén elenged­hetetlen. (Tervezés és rugal­masság egy gyékényre hozásá­nak vannak feltételei tehát, amiktől senki sem tekinthet el, ám az az igazság: a meglevő források isem kihasználtak itt. L. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom