Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

1979. augusztus 31. • PETŐFI NÉPE • 3 KUTAK, SZIVATTYÚK, TÁROZÓK Bővítik a kecskeméti vízmüvet- FOGYASZTÓK A föld mélyéről felszivattyúzott víz azonmód nem iható, előbb meg kell tisztítani a szennyező­désektől. Ezt a munkát a vízmű­vek berendezései végzik el. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat kecskeméti Il-es víz­müvének például naponta 13 ezer köbméter vizet kell fölhasználha­tóvá alakítani — tudtuk meg Szekeres István főmérnöktől. — A 14 kút nedvét a búvárszivattyúk a vastalanító gyorsszűrőbe továb­bítják. A vízben oldott ferrohidro- génkarbonát az oxigén hatására vasoxiddá alakul, s így kiszűrhető. A kecskeméti víz egyébként lite­renként 0,5—0,8 milligramm vasat tartalmaz, ami nem túl sok, ám nem is túl kevés. A szűrés után klórt kevernek a vízhez. Kevesen tudják, hogy a szer nemcsak fer- tőtlenítési célt szolgál: esetleges csőrepedéskor elpusztítja az élő mikroorganizmusokat is. A nagyobb vízműtelepekhez — így a kecskemétihez is — tározó csatlakozik. A fogyasztás ugyanis nem egyenletes, s a holtidőszak­ban a hatalmas fazékhoz hasonló, műanyag festékkel bevont meden­cében gyűlik a víz. A Il-es vízmű tárolója azonban telenként nem vizet, hanem bort raktároz, ebben az időszakban ugyanis legfeljebb 30 ezer köbméter vizet használ fel a város, ami a víztorony és a má­sik tároló segítségével biztosítha­tó. A bortározás hasznot hoz a Vízmű Vállalatnak, ugyanakkor nagy gondtól mentesíti a termelőt. Szólni kell azonban a tározó ta­karékos voltáról is, ami a mai energiaszegény világban pluszt jelent. Éjjel olcsóbb árammal tölt­hetik meg a „betonfazekat” ami tetemes megtakarítás. A város már kinőtte a két víz­müvet, hisz a 33 ezer köbméteres kapacitással szemben nyári csúcs- időszakban már 43 ezer köbméte­res rekordfogyasztást is följegyez­tek. Szerencsére — ám inkább elő­relátásról van szó — a Il-es víz­műt eredetileg is bővítendőnek tervezték. A munka valószínűleg a nyolcvanas évek első felében ér véget, attól függően, mikor lesz rá • A magas- nyomású szivattyúk gépháza a Il-es vízműben. A masinák a tározóból a vastalanított, klórozott vizet már a hálózatba továbbítják. • A vastalanító gyorsszűrő. pénz, akkorra újabb tíz, 200—300 méteres kutat fúr a vállalat. A saját kivitelezés egyébként szá­mottevő megtakarítást eredmé­nyez, amit egyebek közt jól jelle­mez az egy köbméter/nap kapa­citásra számított 12 ezer forintos fajlagos beruházási költség. Ez a legalacsonyabb az országban. Az szintén az Észak-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalat által beveze­tett gyakorlat, hogy a vízművek­ben az építésben is részt vett szak­emberek dolgoznak, akik eképpen tulajdonképpen saját maguknak épített objektumba kerülnek. A jövő vízellátása tartogat meg­lepetéseket. Előfordulhat, hogy víztározók helyett változtatható fordulatszámú, de állandó nyo­mással dolgozó .szuperszivattyúk” látják majd el a felhasználókat Az is könnyen meglehet, hogy a jelenleginél jóval több tározót épí­tenek. Az azonban egészen biztos, hogy központi diszpécserközpont­ban kísérik figyelemmel a min­denkori fogyasztást, s nemcsak azt tudják majd, hogy hány kút üze­mel, de a számítógép az optimá­lis üzemmenetre vonatkozóan is jó tanácsokat ad. A diszpécserek természetesen legalább szakmér­nökök lesznek. S hogy a jövő nem nagyon távoli, arra az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat mutat példát: irodaháza mellett már megkezdte a diszpécserköz­pont építését. B. J. • A vízmű látképe — nem sokan tudják mi minden folyik itt, mindössze két ember irányításával. (Tóth Sándor felvételei.) Barangolás Bács-Kiskunban • Alsó fokú központ a bajai járásban. Lakossága 2052 tő, területe 535S hektár. A falu központját városok is megirigyel­hetik, iskolája, nevelőotthona éppúgy Igényes tervezőre utal, mint a korszerű üzletház. Korlátozás a vasúti szállításban AZ OLVASÓ HOZZÁSZÓL Nincs búza a hurkában Jobbára egyetértő olvasói véle­mények kísérték a lapunk júliusi 20-i számában megjelent Egy hűsboltnak is lehet jó híre című írásunkat, mely a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi üzleté­ben folyó példás kereskedelmi tevékenységről tudósított. Egyet­len kritikus hangyételű hozzá­szólás érkezett csupán szerkesztő­ségünkbe, ám az sem a cikk lé­nyegével vitatkozik, inkább csak apróságokat tesz szóvá. Idézünk Térjék Józsefné félegyházi lakos leveléből: „Még jobb hírnévnek lehetne örvendeni, ha a bolt vezetője megkövetelné, hogy a hátsó ser­téscombot is részekre bontsák, például a szakmai nyelven göm­bölyű felsálnak, diónak, rózsájá­nak, hosszúfelsálnak nevezett da­rabokra. A háziasszonyok így könnyebben tudnának szép szele­teket rántani vagy tölteni, s nem ugrana össze a hús sütéskor. Mert ha a vágóhídon csak csontoznak, a tőkénél bontani is kellene ... Nem beszélve arról, hogy a 25 forintos hurka búzával van meg­töltve, és ehetetlenül fűszeres. Ügy látszik mégsem teljesítik azt az ígéretüket, hogy gondolnak majd az idős, beteg emberekre, a gyomorbajosokra, a magas vér- nyomásúakra és a gyerekekre, De ez már a húsipari vállalatot érin­ti közelebbről.” Térjék Józsefné észrevételére Nemes Ferenc üzletvezetőtől és Sjúsz József termelési osztályve­zetőtől kértünk választ. — A sertés minden részét ana­tómiai szabvány szerint —, tehát ahol ízesülnek a húsrészek — daraboljuk szét — mondotta Ne­mes Ferenc. — A hátsó comb fel­bontására nincs külön szabvá­nyunk, ilyen kötelezettség nem terheli a henteseket. Egyébként nem is nagyon aiáhlatos előre diribdarabokra szedni, mert an­nál inkább ki van téve a kör­nyezeti ártalmaknak. Ennek el­lenére. ha a vevő kéri, minden­kor megtesszük azt. A nálunk kanható véres hur­kában. a só kivételével, egyálta­lán ninrs fűszer, a tüdős hurkán enyhe tájjellegű fűszerezés érző­dik. Diétás konyhát, sajnos, nem áll módunkban vezetni. Csak a vállalat által előállított termé­keket forealmazhatiuk. amelvek megfelelnek a közízlésnek. A hur­ka ízéről rendszeresen megkér­dezzük vevőinket, eddig semmi­féle kifogást nem hallottunk. Teriékné sem közölte mé» ve­lünk tnoasztalatait, panaszát. — Mi is úgy értesültünk, hogy hurkakészítményeinket kedvelik a fogyasztók — teszi hozzá Szász Károly. — Nem beteg emberek­nek valók, ez igaz, de ilyen igénv- nyel eddig nem is találkoztunk. Búzát egyáltalán nem haszná­lunk, nem is volt soha az üzem­ben. F,gy időben árnagyöngyével próbálkoztunk, kísérletképpen, de azt is több hónapja kivontuk a forgalomból, és ezután sem lesz. Normál rizst keverünk a tölte­lékbe. K. F. Az őszi csúcsforgalom idején a népgazdaság megnövekedett szál­lítási igényeinek kielégítése és a közlekedési ágazatok közötti jobb munkamegosztás érdekében — a korábbi évekhez hasonlóan — korlátozást vezetnek be a vasúti szállításban. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter rendeletére szeptember 1- től további intézkedésig — legfel­jebb azonban december 31-ig — a 40 kilométeres távolságon belül levő vasútállomások egymás kö­zötti forgalmában az áruszállítás szünetel. A fuvarozást — az ipar­vágányon berakott szén, vasérc, és olajáruk, valamint a darab­súly és a terjedelem miatt gép­járművel nem továbbítható ter­mékek kivételével — a közúti köz­lekedés bonyolítja le. Az intézke­dés alapján 60 kilométeres távol­ságon belül többféle árut ugyan­csak nem szállít a MÁV. Ennek megfelelően csak közúton fuvaroz­hatok mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékek — például zöldségfélék, gyümölcsök, gabona­félék, malomipari termékek, kon- zervek, takarmányok, dohány­áruk —, továbbá dolomit, cement és cementgyártmányok, műtrá­gyák, fa és faáruk, papír és pa-, píralapanyagok, fonóanyagok stb. Az idén bővítették azoknak a ter­mékeknek a körét, amelyek fuva­rozását a meghatározott időben közútra terelik. Ilyen például a napraforgó, a só, a kő, a mész, a pala. a növényvédő szerek, a gu­miáruk, a cserép és a tégla. Eze­ket az árukat is a rendelkezés visszavonásáig a közúti közleke­dési ágazat — a Volán, a célfuva­rozási vállalatok, az állami gazda­ságok, a termelőszövetkezetek, a gyárak, üzemek — gépjárművei továbbítják rendeltetési helyükre. Az intézkedés a vasút tehermen­tesítésén túlmenően a közületi gépjárműállomány jobb kihasz­nálását is célozza. (MTI) Űj növényolajgyár épül Martfűn • A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat az olajos növények feldolgozására (repce, napraforgó, szója), napi 80—100 vagon kapaci­tású gyárat épít. A növényolaj mellett fehérjetakarmányt is készíte­nek majd. A martfűi gyár elsősorban tőkés exportra szállítja az ola­jat, a próbaüzem a tervek szerint 1980. második felében kezdődik. (MTI-fotó) Élete kockáztatásával is vállalta Országszerte élénk visszhang kíséri a Kossuth-rádió húszas stú­diójának szombaton sugárzott megrázó műsorát, melynek a kis- kunmajsai Sípos család a főhőse, s amely Sípos Zoltánné 44 éves munkásasszony emberfeletti küz­delméről szólt. Érthetően Kiskun­félegyházán még nagyobb érdek­lődéssel fogadták, és azóta is be­szédtéma, hiszen a drámai küzde­lem az ottani kórházban zajlott. Az előzményekhez tartozik, hogy Sípos Zoltánné, a majsai MEZŐGÉP dolgozója, első gyer­mekét 3 hónapi mozdulatlan fek­vés és császármetszés árán szülte meg — házassága nyolcadik évé­ben. A kisfiút 10 éves korában, 1978. április 8-án halálos autó^ baleset érte. A tragédia egy ki­egyensúlyozott, boldog családra sújtott le könyörtelenül, s az anya úgy érezte, hogy gyermeke nél­kül értelmetlen az élete. A reménynek egy nagyon hal­vány kis szikrája gyúlt fel ben­ne, amikor ez év januárjában megtudta, hogy gyermeket hord a szíve alatt. De azt is közölte orvosa, hogy korára és betegsé­gére való tekintettel nem java­solja a szülést. A bátor anya azonban elhatá­rozta, hogy élete árán is világra hozza gyermekét, s ettől nem hagyta magát eltéríteni. Ezután jobban felszerelt, nevesebb kór­házakat javasoltak neki, de ő kitartott a félegyházi mellett. Ja­nuár 9-től egyetlenegyszer hagy­ta el a kórházat, amikor kisfia halálának egyéves évfordulóján orvosi kísérettel a majsai teme­tőbe ment. Irénke türelemmel viselte sor­sát. A kórházban töltött nyolc hónap alatt valóságos családtag­nak érezte ott magát, még ő vi­gasztalta az egy-két hétre be­költözött kismamákat, akik egy­másnak adták át a szülőszobát. Végre ő is sorra került. A min­dent legyőző akaraterő, az orvo­si tudomány, és a szülőosztály valamennyi dolgozójának együt­tes, emberfeletti küzdelme „gyü­mölcsöt” hozott: nem is egy, ha­nem két kisfiúnak adott életet: Zoltán 3,45 kg, Tibor pedig 3,25 kg súllyal született. S a nehéz szülés után tíz napra már fent fogadott. Most eszmélt csak rá — mondta —, hogy mi mindenen ment keresztül az utolsó másfél év alatt, amikor a fizikai fájdal­mát megbénította, s közömbösí­tette a sokkal nagyobb lelki fáj­dalom. Az a kívánsága, hogy két kis­fiát felnevelhesse, és lápsa éle­tük folytatását, s példaképük a mindig kedves, kiváló, de tragikus véget ért bátyjuk legyen. Tóth Miklós , • Az anya két kisfiával a kórházi ágyon. • Cjra együtt a Sípos-házaspár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom