Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-31 / 203. szám
1979. augusztus 31. • PETŐFI NÉPE • 3 KUTAK, SZIVATTYÚK, TÁROZÓK Bővítik a kecskeméti vízmüvet- FOGYASZTÓK A föld mélyéről felszivattyúzott víz azonmód nem iható, előbb meg kell tisztítani a szennyeződésektől. Ezt a munkát a vízművek berendezései végzik el. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat kecskeméti Il-es vízmüvének például naponta 13 ezer köbméter vizet kell fölhasználhatóvá alakítani — tudtuk meg Szekeres István főmérnöktől. — A 14 kút nedvét a búvárszivattyúk a vastalanító gyorsszűrőbe továbbítják. A vízben oldott ferrohidro- génkarbonát az oxigén hatására vasoxiddá alakul, s így kiszűrhető. A kecskeméti víz egyébként literenként 0,5—0,8 milligramm vasat tartalmaz, ami nem túl sok, ám nem is túl kevés. A szűrés után klórt kevernek a vízhez. Kevesen tudják, hogy a szer nemcsak fer- tőtlenítési célt szolgál: esetleges csőrepedéskor elpusztítja az élő mikroorganizmusokat is. A nagyobb vízműtelepekhez — így a kecskemétihez is — tározó csatlakozik. A fogyasztás ugyanis nem egyenletes, s a holtidőszakban a hatalmas fazékhoz hasonló, műanyag festékkel bevont medencében gyűlik a víz. A Il-es vízmű tárolója azonban telenként nem vizet, hanem bort raktároz, ebben az időszakban ugyanis legfeljebb 30 ezer köbméter vizet használ fel a város, ami a víztorony és a másik tároló segítségével biztosítható. A bortározás hasznot hoz a Vízmű Vállalatnak, ugyanakkor nagy gondtól mentesíti a termelőt. Szólni kell azonban a tározó takarékos voltáról is, ami a mai energiaszegény világban pluszt jelent. Éjjel olcsóbb árammal tölthetik meg a „betonfazekat” ami tetemes megtakarítás. A város már kinőtte a két vízmüvet, hisz a 33 ezer köbméteres kapacitással szemben nyári csúcs- időszakban már 43 ezer köbméteres rekordfogyasztást is följegyeztek. Szerencsére — ám inkább előrelátásról van szó — a Il-es vízműt eredetileg is bővítendőnek tervezték. A munka valószínűleg a nyolcvanas évek első felében ér véget, attól függően, mikor lesz rá • A magas- nyomású szivattyúk gépháza a Il-es vízműben. A masinák a tározóból a vastalanított, klórozott vizet már a hálózatba továbbítják. • A vastalanító gyorsszűrő. pénz, akkorra újabb tíz, 200—300 méteres kutat fúr a vállalat. A saját kivitelezés egyébként számottevő megtakarítást eredményez, amit egyebek közt jól jellemez az egy köbméter/nap kapacitásra számított 12 ezer forintos fajlagos beruházási költség. Ez a legalacsonyabb az országban. Az szintén az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat által bevezetett gyakorlat, hogy a vízművekben az építésben is részt vett szakemberek dolgoznak, akik eképpen tulajdonképpen saját maguknak épített objektumba kerülnek. A jövő vízellátása tartogat meglepetéseket. Előfordulhat, hogy víztározók helyett változtatható fordulatszámú, de állandó nyomással dolgozó .szuperszivattyúk” látják majd el a felhasználókat Az is könnyen meglehet, hogy a jelenleginél jóval több tározót építenek. Az azonban egészen biztos, hogy központi diszpécserközpontban kísérik figyelemmel a mindenkori fogyasztást, s nemcsak azt tudják majd, hogy hány kút üzemel, de a számítógép az optimális üzemmenetre vonatkozóan is jó tanácsokat ad. A diszpécserek természetesen legalább szakmérnökök lesznek. S hogy a jövő nem nagyon távoli, arra az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat mutat példát: irodaháza mellett már megkezdte a diszpécserközpont építését. B. J. • A vízmű látképe — nem sokan tudják mi minden folyik itt, mindössze két ember irányításával. (Tóth Sándor felvételei.) Barangolás Bács-Kiskunban • Alsó fokú központ a bajai járásban. Lakossága 2052 tő, területe 535S hektár. A falu központját városok is megirigyelhetik, iskolája, nevelőotthona éppúgy Igényes tervezőre utal, mint a korszerű üzletház. Korlátozás a vasúti szállításban AZ OLVASÓ HOZZÁSZÓL Nincs búza a hurkában Jobbára egyetértő olvasói vélemények kísérték a lapunk júliusi 20-i számában megjelent Egy hűsboltnak is lehet jó híre című írásunkat, mely a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi üzletében folyó példás kereskedelmi tevékenységről tudósított. Egyetlen kritikus hangyételű hozzászólás érkezett csupán szerkesztőségünkbe, ám az sem a cikk lényegével vitatkozik, inkább csak apróságokat tesz szóvá. Idézünk Térjék Józsefné félegyházi lakos leveléből: „Még jobb hírnévnek lehetne örvendeni, ha a bolt vezetője megkövetelné, hogy a hátsó sertéscombot is részekre bontsák, például a szakmai nyelven gömbölyű felsálnak, diónak, rózsájának, hosszúfelsálnak nevezett darabokra. A háziasszonyok így könnyebben tudnának szép szeleteket rántani vagy tölteni, s nem ugrana össze a hús sütéskor. Mert ha a vágóhídon csak csontoznak, a tőkénél bontani is kellene ... Nem beszélve arról, hogy a 25 forintos hurka búzával van megtöltve, és ehetetlenül fűszeres. Ügy látszik mégsem teljesítik azt az ígéretüket, hogy gondolnak majd az idős, beteg emberekre, a gyomorbajosokra, a magas vér- nyomásúakra és a gyerekekre, De ez már a húsipari vállalatot érinti közelebbről.” Térjék Józsefné észrevételére Nemes Ferenc üzletvezetőtől és Sjúsz József termelési osztályvezetőtől kértünk választ. — A sertés minden részét anatómiai szabvány szerint —, tehát ahol ízesülnek a húsrészek — daraboljuk szét — mondotta Nemes Ferenc. — A hátsó comb felbontására nincs külön szabványunk, ilyen kötelezettség nem terheli a henteseket. Egyébként nem is nagyon aiáhlatos előre diribdarabokra szedni, mert annál inkább ki van téve a környezeti ártalmaknak. Ennek ellenére. ha a vevő kéri, mindenkor megtesszük azt. A nálunk kanható véres hurkában. a só kivételével, egyáltalán ninrs fűszer, a tüdős hurkán enyhe tájjellegű fűszerezés érződik. Diétás konyhát, sajnos, nem áll módunkban vezetni. Csak a vállalat által előállított termékeket forealmazhatiuk. amelvek megfelelnek a közízlésnek. A hurka ízéről rendszeresen megkérdezzük vevőinket, eddig semmiféle kifogást nem hallottunk. Teriékné sem közölte mé» velünk tnoasztalatait, panaszát. — Mi is úgy értesültünk, hogy hurkakészítményeinket kedvelik a fogyasztók — teszi hozzá Szász Károly. — Nem beteg embereknek valók, ez igaz, de ilyen igénv- nyel eddig nem is találkoztunk. Búzát egyáltalán nem használunk, nem is volt soha az üzemben. F,gy időben árnagyöngyével próbálkoztunk, kísérletképpen, de azt is több hónapja kivontuk a forgalomból, és ezután sem lesz. Normál rizst keverünk a töltelékbe. K. F. Az őszi csúcsforgalom idején a népgazdaság megnövekedett szállítási igényeinek kielégítése és a közlekedési ágazatok közötti jobb munkamegosztás érdekében — a korábbi évekhez hasonlóan — korlátozást vezetnek be a vasúti szállításban. A közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletére szeptember 1- től további intézkedésig — legfeljebb azonban december 31-ig — a 40 kilométeres távolságon belül levő vasútállomások egymás közötti forgalmában az áruszállítás szünetel. A fuvarozást — az iparvágányon berakott szén, vasérc, és olajáruk, valamint a darabsúly és a terjedelem miatt gépjárművel nem továbbítható termékek kivételével — a közúti közlekedés bonyolítja le. Az intézkedés alapján 60 kilométeres távolságon belül többféle árut ugyancsak nem szállít a MÁV. Ennek megfelelően csak közúton fuvarozhatok mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek — például zöldségfélék, gyümölcsök, gabonafélék, malomipari termékek, kon- zervek, takarmányok, dohányáruk —, továbbá dolomit, cement és cementgyártmányok, műtrágyák, fa és faáruk, papír és pa-, píralapanyagok, fonóanyagok stb. Az idén bővítették azoknak a termékeknek a körét, amelyek fuvarozását a meghatározott időben közútra terelik. Ilyen például a napraforgó, a só, a kő, a mész, a pala. a növényvédő szerek, a gumiáruk, a cserép és a tégla. Ezeket az árukat is a rendelkezés visszavonásáig a közúti közlekedési ágazat — a Volán, a célfuvarozási vállalatok, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a gyárak, üzemek — gépjárművei továbbítják rendeltetési helyükre. Az intézkedés a vasút tehermentesítésén túlmenően a közületi gépjárműállomány jobb kihasználását is célozza. (MTI) Űj növényolajgyár épül Martfűn • A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat az olajos növények feldolgozására (repce, napraforgó, szója), napi 80—100 vagon kapacitású gyárat épít. A növényolaj mellett fehérjetakarmányt is készítenek majd. A martfűi gyár elsősorban tőkés exportra szállítja az olajat, a próbaüzem a tervek szerint 1980. második felében kezdődik. (MTI-fotó) Élete kockáztatásával is vállalta Országszerte élénk visszhang kíséri a Kossuth-rádió húszas stúdiójának szombaton sugárzott megrázó műsorát, melynek a kis- kunmajsai Sípos család a főhőse, s amely Sípos Zoltánné 44 éves munkásasszony emberfeletti küzdelméről szólt. Érthetően Kiskunfélegyházán még nagyobb érdeklődéssel fogadták, és azóta is beszédtéma, hiszen a drámai küzdelem az ottani kórházban zajlott. Az előzményekhez tartozik, hogy Sípos Zoltánné, a majsai MEZŐGÉP dolgozója, első gyermekét 3 hónapi mozdulatlan fekvés és császármetszés árán szülte meg — házassága nyolcadik évében. A kisfiút 10 éves korában, 1978. április 8-án halálos autó^ baleset érte. A tragédia egy kiegyensúlyozott, boldog családra sújtott le könyörtelenül, s az anya úgy érezte, hogy gyermeke nélkül értelmetlen az élete. A reménynek egy nagyon halvány kis szikrája gyúlt fel benne, amikor ez év januárjában megtudta, hogy gyermeket hord a szíve alatt. De azt is közölte orvosa, hogy korára és betegségére való tekintettel nem javasolja a szülést. A bátor anya azonban elhatározta, hogy élete árán is világra hozza gyermekét, s ettől nem hagyta magát eltéríteni. Ezután jobban felszerelt, nevesebb kórházakat javasoltak neki, de ő kitartott a félegyházi mellett. Január 9-től egyetlenegyszer hagyta el a kórházat, amikor kisfia halálának egyéves évfordulóján orvosi kísérettel a majsai temetőbe ment. Irénke türelemmel viselte sorsát. A kórházban töltött nyolc hónap alatt valóságos családtagnak érezte ott magát, még ő vigasztalta az egy-két hétre beköltözött kismamákat, akik egymásnak adták át a szülőszobát. Végre ő is sorra került. A mindent legyőző akaraterő, az orvosi tudomány, és a szülőosztály valamennyi dolgozójának együttes, emberfeletti küzdelme „gyümölcsöt” hozott: nem is egy, hanem két kisfiúnak adott életet: Zoltán 3,45 kg, Tibor pedig 3,25 kg súllyal született. S a nehéz szülés után tíz napra már fent fogadott. Most eszmélt csak rá — mondta —, hogy mi mindenen ment keresztül az utolsó másfél év alatt, amikor a fizikai fájdalmát megbénította, s közömbösítette a sokkal nagyobb lelki fájdalom. Az a kívánsága, hogy két kisfiát felnevelhesse, és lápsa életük folytatását, s példaképük a mindig kedves, kiváló, de tragikus véget ért bátyjuk legyen. Tóth Miklós , • Az anya két kisfiával a kórházi ágyon. • Cjra együtt a Sípos-házaspár.
