Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-29 / 201. szám
1979. augusztus 29. • PETŐFI NÉPE • 5 BEMUTATKOZIK SZUNYOGHY ANDRÁS Grafikai meglepetés Kecskeméten • Dante pokla. Nagy csatákra emlékezve. • Ghadamesi esküvő. NYELVŐR A rendelkezik, biztosít és társaik Semmi sem történt a szokásos módon. Nem volt hivatalos, ünnepélyes és protokoll-moso- lyoktól övezett megnyitó. A reprezentatív, gyöngyházfényben ragyogó papírra nyomott es méregdrága katalógust emlékül adott, egyszer ű képeslap-formajú, sokszorosított grafikák helyettesítették. Es lessék, itt van a Megyei Művelődési Központ idei legjobb kiállítása! Szunyoghy András mutatja be linómetszeteit, tusrajzait és játékos — a színérzéket, kézügyességet fejlesztő gyermekjátéknak is remek! — applikációit. A fiatal, 33 éves grafikusművész részben családi őseinek a városába tért meg a lapjaival. Külföldi tárlatok részeseiként, a műcsarnokbeli önálló széreplés után a kecskemétieket lepi meg csontig hatoló látásmódjával és olyan technikai bi2Ítonsággal. amely csak azoknak a sajátja, akik mindent tudnak a mesterség fogásaiból. Mintha egy — eget. földet és poklot átfogó — eposz vagy valamelyik múlt századi nagy realista regény pontosan jelzett figurái öltenének alakot a művelődési ház földszinti kiállítótermében. Olyan sokfélék és jellegzetesek! De aki föltá- masztja őket, annak a kezét a XX. század inkább csak megmagyarázható, mint érthető ellentmondásai is vezetik. A nagy világégések után a történelem és jelen paradoxonai között lehetetlen úgy nézni a világra, mint egyébként. Lehet megbékítő humorral szemlélni, keserű iróniával tudomásul venni, vagy félelmetes-nevetségesen felmutatni az élményt. Mindhárom fokozat a szenvedély más-más erejét kívánja. Szunyoghy András kristálytisztán és valami, magára kényszert tett mértéktartással tudja visszaadni azt az érzést, amely elfogja a kor emberét a még megzabolázatlan természeti és társadalmi viszonyok közepette. S most következhetnének az elődök, szellemi és lelki rokonok nevei a festészetről, a filmből és irodalomból egyaránt. Az éles megfigyelők, groteszk látású és kifejező készségű alkotók útját járja ő is. Témái időben a középkorig, térben a „mesés Keletig” nyúlnak. A nagy méretű Komédiások bizonyára a clown- ábrázolások egyik sajátos darabjaként vonul be a művészettörténetbe: annyiféle jellemet, mozdulatot, helyzetet és grimaszt rögzít, amennyi csak tizenhat összeillesztett, unómetszetré. ráfér. ' Egy szabálytalanul megnyílt kiállítás hozta a nyár igazi képzőművészeti meglepetését Kecskemétre. s tartogatja szeptember első feléig. Ne legyen hát túl szabályosan terjedelmes ez a nemzedéktársi köszöntés és méltatás se!. Annál tkevésbé van rá szükség, ■ rhert a melléjtelt grafikák is önmagukért beszélnek. Halász Ferenc Új könyvek Gazdag életút adatott Dénes Zsófiának. Ady közelségétől, Balázs Béla, Gábor Andor barátságától kezdve Pesttől Párizsig, végigélte századunk politikai, műveszeti forradalmait. A forradalmak éveinek a GYALOG A BALOLDALON című kötetében állított emléket. E kötetnek mintegy folytatása a most megjelent SZIVÁRVÁNY PESTTŐL PÁRIZSIG című memoárja. A Tail ácsközár saság bukása után az emigráció első állomása Becs volt. Üj kötetének legérdekesebb darabjai éppen e korszakból valók. Élvezetes stílusban írja le Rei- nitz Bélával, Uitzcal, Korda Sándorral, Kassákkal való találkozásait. nemcsak a személyiségüket ismerhetjük meg közelebbről. hanem akkori nézeteiket, küzdelmeiket és terveiket is. Hatvány, aki akkoriban Becsben élt, nem feledkezett meg azokról, akiknek támogatására, vagy egyszerűen a jó szóra volt szüksé- giik. Itt kapta azt a ma már irodalomtörténeti jelentőségű levelet Csinszkától, melyben az alig háromhónapos özvegy, Ady szerzői jogainak átruházását kéri. Fura kérés volt. Különösen mikor híre ment, hogy Csinszka férjhez megy Márffy Ödönhöz, a festőhöz. Ady régebben csak azt kötötte ki Hatványnál, hogy ha már az Ady-művek teljes kiadási joga az övé is, gondoljon mindig anyjára, illő részt juttatva neki a jövedelemből. „Nem, ezt magam sem feléltem el. Legyen hát a jog Csinszkáé. Én úgysem okaink Adyn keresni. De qondom lesz rá .. .” válaszolt a mecénás, de ez a befejezetlen mondat sok keserűséget, áldatlan perlekedést hozott az Ady-szülőkre. Felvillan Mnhnln-Naav portréin is. aki ez idő tájt a weimari Bauhaus egyik vezéralakja volt. Dénes Zsófia emlékeiben felidéződnek a kor, elsősorban a két világháború közti európai szellemi élet nagy képviselői: Anatole France, Chagall. Rouault, Sigmund Freud, Apollinaire. Simone de Beauvoir, Matisse — akikkel szegélyes kapcsolatba került, vagy á nyomukban járt. A nemrégiben, hirtelen elhunyt neves műfordító, publicista és lapszerkesztő Gera György válogatott novelláit adta ki a Magvető kiadó MEGTORLÁS címen. Gera hősei hétköznapi emberek, akik nem visznek végbe nagy cselekedeteket, tetteik, megnyilatkozásaik mégis emlékezésre méltóak. Nem lázadók, inkább emlé- kezők, akikben kitörölhetetlenül él a múlt. Mint abban a bokszaidban is, aki véletlenül találkozik egykori parancsnokával. A vézna, nyápic üthette őt, de visz- szaadni nem volt mód — most egy kávéházi asztalnál beszélnek erről. Mi lehet a megtorlás? Le- hoczky úgy érzi, le kell vernie rajta az évek megalázó pofonjait. Mégsem teszi meg. Gerát az emberi kapcsolatok érdeklik. Elsősorban arra kíváncsi: egyenrangúak és nem egyenrangúak hogyan tudják elviselni a nyomasztó körülményeket; akár a háború forgatagában, akár fa személyi kultusz nyomasztó éveiben. Nyelvünk gazdag szókészlete lehetővé teszi az árnyalt, választékos kifejezést. De vannak olyan szavaink, amelyeket feleslegesen agyonhasználunk. A divat szeszélye mindig kiemel néhány szót. A hivataloskodás és a fontoskodás terhére írhatjuk a körülmé- nyeskedő, tudálékoskodó szavakat és szókapcsolatokat. A beszélő szellemi tunyasága is közrejátszik a szürke, színtelen, elkoptatott szavak használatában. Ezeknek a szavaknak legtöbbje eredetileg szókincsünk fontos eleme volt, ma is nélkülözhetetlenek, megvan a helyes használati körük. Csak az a baj, hogy agyonhasználva őket, visszaélnek használatukkal, így más, megfelelőbb, színesebb szavunkat szorítják ki a használatból. Nyelv- művelésünk állandóan küzd ellenük. Tárgyalásukat kezdjük a rendelkezik igével. A parancsot, utasítást ad valakinek, irányít, megszab valamit, dönt valamiben jelentésben helyes a használatuk. Téhát helyesen így mondjuk: Ebben az ügyben ő rendelkezik. Rendelkezett a pénzösz- szeg felhasználásáról. Ezzel a pénzzel szabadon rendelkezhetünk. De ha azt olvassuk egy sportolóról, hogy hibapontokkal rendelkezik, már el kell marasztalni a mondat megfogalmazóját. A napisajtóban is sűrűn olvasba tuhk rossz példákat: A sziget semmiféle természeti kinccsel nem rendelkezik. A mozgalom nemes hagyományokkal rendelj kezik. A Tisza árvizéről viszonylag pontos ismeretekkel rendelkezünk. De az apróhirdetésekben is gyakran használják: saját lakással rendelkező nő, jó szakmával rendelkező férfi. Még két elrettentő hiba: A Volán csak Ikárus—88 típusú autóbusszal rendelkezik. Az iskola nem rendelkezik fürdőmedencével. •Ez az örökös rendelkezés már nemcsak súlyos szóhasználati hiba, hanem mondatszerkesztési is. A két utolsó mondat helyesen így hangzik: A Volánnak csak Ikarus—66 típusú autóbusza van. Az iskolának nincs fürdőmedencéje. Tehát az „p rendelkezik valamivel” nyakra-főre való használata súlyos hiba a birtoklást kifejező „neki van” szerkezet ellen. •Másik ilyen sűrűn használt, de eredeti jelentéséből kiforgatott szó a biztosít. Egy nyelvészünk gyilkos szónak nevezte. Ha arról van szó, hogy a forgalom zavartalanságát, vagy jégverés ellen a szőlőtermést biztosítjuk, helyesen használjuk. De szinte felsorolni is sok, hogy mi mindent biztosítunk. Pl. vetőmagot, lakást, állást, feltételeket, nagyobb termést, felszerelést, munkaruhát. Pedig a vetőmagról gondoskodunk, lakást, állást szerzünk vagy adunk, a feltételeket megteremtjük, a nagyobb termést elérjük, a felszerelés egyszerűen csak megvan, vagy rendelkezésünkre áll, a munkaruhát pedig adjuk. A tűnik igét is túlontúl sokszor használjuk. Ma már nem látunk, nem hallunk, nem érzünk, nem sejtünk, nem gondolunk semmit, csak egyszerűen úgy tűnik. Nem hat ránk, nem rémlik nekünk, nem ötlik szemünkbe semmi, nem vélünk, gondolunk, nem hiszünk semmit, nem hallatszik, érződik semmi, csak úgy tűnik. Néhány példa: Ügy tűnik, hogy megoldottuk a kérdést (úgy érezzük). Úgy tűnik, hogy már kezdődik a tél (azt tapasztaljuk). Üjabban a jelentkezik ige „jelentkezik” nagyon sűrűn. Péter László példáit idézzük: A rendkívüli méretű pusztulás a szivattyútelep és a torkolat közötti 45 kilométeres szakaszon jelentkezik. Egyszerűen: pusztulás volt, vagy pontos utalással: a halak itt pusztulnak leginkább vagy legnagyobb számban, mértékben. Egy irodalomtörténeti könyvből: „Egészen önálló iskolaként jelentkezett a szegedi népiesség.” A néprajzi jellegzeteségek „egyelőre úgy jelentkeznek még mint egzotikumok.” A kifejezési különbségek „nem jelentkeznek élesen.” Helyesen: a szegedi népiesség egészen önálló iskola. A néprajzi jellegzetességek még egzotikumok. A kifejezési különbségek nem élesek. Tehát egyszerűen elhagyjuk a feleslegesen mondatba került jelentkezik igét. De adott esetben használhatjuk helyette a következő1 igéket is: adódik, akad, felbukkan, keletkezik, lesz, mutatkozik, van. Az indul ige is nagyon divato» szó lett, legtöbbször a kezdődik ige helyett. Jelentésfejlődéssel magyarázható ez a jelentése, Nemcsak ember, állat, kocsi indul, hanem gép is, sőt, ha valami elkezd romlani, akkor romlásnak indul. Még a tanfolyam is indulhat, vagyis megkezdődhet. Régen a tanév csak kezdődött, azért beszélünk tanévkezdetről, nincs tanévind ilás ösz- szetételünk. Pedig most a tanfolyam, tanév indul vagy inkább beindul, sőt be is indíthatják. Nem kívánatos a szó gyakori használata, különösen nem, ha ilyeneket olvasunk: a szüret korábban indul, a szekrénysor az íróasztallal indul (?). A nyelv- helyességet figyelembe véve: a szüret korábban kezdődik, vagy a szüretet korábban kezdik, a szekrénysor elején íróasztal van. Az. üzemel igét sem csak gépi erővel termelő vállalatról, gyárról mondják, ahol eredete szerint a szó használata helyes. Ma •már aat is mondják, hogy a ■Vidám Park minden játéka üzemel. Jobb lennne így mondani: a közönség rendelkezésére áll, várja a közönséget. Az áruház, a kórház, a motor, sőt a lófogatú jármű is üzemel, pedig az áruház árusít, a kórház gyógyít, a motor és a lófogatú jármű működik. Angolból és franciából fordított művekben gyakran „találjuk” a nem találod? kifejezést nem gondolod? jelentésben. Albert Camus A bukás című regényének fordításában olvashatjuk: Valóságos tündérfalu, nem találja? (magyarul: nem gondolja?) Az angol to find és a francia trouver igének van vél, érez, gondol jelentése is. A talál igének ez a használata nyelvünkben, szokatlan és felesleges. Kiss István AVAR TELEPÜLÉS NYOMAI GÁDOR BÉLA: Margit néni, a vészmadár Távoli rokonom, Margit néni, egészen közel lakik hozzánk: a szomszédos házban. Valahányszor valami szerencsétlenség történik az utcában, esetleg a világon, Margit néni megjelenik nálunk. Tehát elég sűrűn van hozzá szerencsénk. > Ugyanis Margit néni a mi kis vészmadarunk. Rokonszenves, mulatságos vészmadár. De mégis vészmadár. Kisebb, jelentéktelenebb katasztrófákat telefon útján jelent be, nem sajnálja rá a pénzt. Ha a családban valaki kitöri a lábát, vagy megnősül, vagy megbukik számtanból, esetleg házasságon kívüli gyermekáldásnak néz elébe, Margit néni elsőnek jelenti. Nem lehet mondani, hogy örül a katasztrófának, hiszen kedves, jólelkű nő. Inkább a részvét érzése és saját nagylelkűsége az, amely élvezetet okoz neki, állandó sopánkodása és jajveszékelése kellemes, nyugodt, harmonikus öregkort biztosít számára. A halálhíreket is ő közli velünk először, rendszerint reggel, amikor még alszunk. Néha az „anyaghiány” veszedelmes tévedésekbe sodorja. Egy reggel például hét órakor megszólalt a telefonunk, szívdobogva riadtam fel álmomból. — Hallottátok? — szólalt meg Margit néni reszkető hangja a kagylóban. — Meghalt szegény Körösi Csorna Sápdor... — Körülbelül száz éve! — mondtam dühösen. < — Igazán? Akkor rosszul hallottam a rádióban ... De hát apró családi szerencsétlenségek csupán mazsolák az igazi világkatasztrófák nagy kuglófjában. Margit néni kozmikus szerencsétlenségekre specializálta magát. Persze, azért kisebb földi járványok, árvizek, földrengések szintén fel tudják kelteni érdeklődését. Értesüléseit főleg az Élet és Tudomány című lapból, folyóiratok tudományos cikkeiből és a napilapok híranyagából meríti. Minden forrás jó neki. semmi sem kerüli el figyelmét. Különösképpen érdeklik a meteorológiai jelenségek: ciklonok, passzátok és aratipasszáitok, mágneses viharok. A napfoltok tevékenységét állandó aggodalommal kíséri, és egyetlen jelentősebb meteorhullás sem kerüli el figyelmét. Térdízületeinek ropogását, vagy egyszerű tyúkszemfájástl egy pillanatig sem tartozik összefüggésbe hozni azzal a szélviharral, amely 90 kilométeres sebességgel rohant végig a norvég partokon. Ha eljön hozzánk, már a csengetésről rá lehet ismerni. Halkan, de vészjósóan csenget. Majd rögtön ezzel nyit be: — Szervusz, fiam, megint nyi- - lall derekamba, valami idő jön... . — Időjárás mindig van... — mondom Margit néninek, amíg leültetem egy kényelmes fotelbe. — Az én időmben nem voltak ilyen idők.... — mondja sóhajtva. — Most nincs sem ősz. sem nyár, sem tavasz, sem tél... Megbolondult a természet. Olvastátok az újságot? — Mi van benne? — A Bengáli-öbölnél olyan tájfun pusztított, mint még soh^ Kik laknak ott?. — Hinduk. — Szegény hinduk, istenem, istenem ... Négyezer áldozat van eddig... És tudjátok, mi van Dél- Angliában? — Mi van az istenért? — Másfél méter víz. London és Brighton között megszakadt az összeköttetés ... A Pó deltájában kiöntött.. Szegény spanyolok... — Olaszok. — Szegény olaszok ... Olyan árvíz van, hogy el kellett halasztani a községi választásokat... Képzelhetitek mekkora víz lehet ott... Biztos járványok is lesznek, ez már így szokott lenni. Olvastátok az Élet és Tudományt? — Nem. — Nem Hát akkor semmit sem tudtok! Megint új vírusok vannak. Nem lehet ellenük védekezni „mi- cin”-nel. Emlékezzetek rá, hogy én mondtam: minden a vírusoktól jön. Az idegesség is. Meg a háború. A vírusok belemennek azoknak a fejébe, akik háborút akarnak, majd rájönnek, hogy öreg Margit néninek igaza volt... Hirtelen felsikolt, hogy megdermed bennünk a Vér. — Szent isten! — mondja, az órájára pillantva. — Mindjárt két óra. nyissátok ki a rádiót, meg akarom hallgatni a meteorológiát! Ez Margit néni. De haragudni mégsem lehet rá. Nem tehet róla., nem tud másképp élni: valakit muszáj mindig sajnálnia. Egyszer alaposan elárulta magát. Késő este jött fel hozzánk, és fáradtan ült le egy fotelbe. Tompán mondta maga elé: — Jaj, istenem, szegények,..! —1 Kik?! — csaptam le hirtelen. Szemérmesen elfordult. — Még nem tudom... — mondta, és a szeme megtelt köny- nyel. • Több házból álló késő avar kori település nyomaira bukkantak Dunaújvárosban az épülő Béke városrész környékén. A lelet rendkívül naty jelentőségű, ugyanis hazánkban eddig még nem sikerült avar település maradványaira bukkanni, csupán magányos házakat, sírokat tártak fel a régészek. Képünkön: a kilencedik avar ház és a VIII. századi vasolvasztó feltárása. (MTI-fotó, Cser István felvételei — KS>
