Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

2 • PETÖFJ NÉPE # 1979. augusztus 29. A KURDOK AUTONÓMIÁT ÉS DEMOKRÁCIÁT KÖVETELNEK Tűzsziineti tárgyalást kezdtek Teheránban események sorokban DREZDA Háromnapos tanácskozást kezd­tek kedden Drezdában a szocialis­ta országok — köztük Magyaror­szág — Vöröskereszt szervezetei­nek képviselői. A tanácskozás na­pirendjén a Vöröskereszt-munka időszerű nemzetközi kérdései sze-. repelnek, - különös tekintettel a nagy tekintélyű szervezet emberi életet és egészséget védelmező hu­manista tevékenységének a béke megőrzésével összefüggő problé­máira. (MTI) TOKIÓ A hét legfontosabb iparilag fej­lett nyugati ország energiaügyi miniszterei, akik ez év júniusában Tokióban a világgazdasági csúcs- értekezlet keretében kétnapos ta­nácskozást folytattak, ez év szep­tember 26-án Párizsban újból ta­lálkoznak — közölték jól értesült forrásokra hivatkozva a japán fő­városban. Feltételezések szerint újból felülvizsgálják a tokiói csú­cson megállapított olajbehozatali kvótákat. (AFP) ATHÉN A NATO politikai tanácsadó bi-/ zottságának ez évi ülését szeptem­ber 24-től 29-ig Athénben tartják. Szintén szeptemberben háromtagú NATO szakértői csoport utazik Athénbe, hogy megvitassa 'a gö­rög hadügyminisztérium által Gö­rögországnak a NATO katonai szervezetéhez való újbóli csatla­kozással kapcsolatban felvetett kérdéseket. (AP) BERLIN A közelgő békevilágnap (szep­tember 1.) alkalmából' Berlinben kedden nyilatkozatot tett közzé a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség. Ebben felhívja a világ valamennyi nemzeti nőszerveze­tét, hogy fokozzák a béke érdeké­ben kifejtett aktivitásukat és te­gyék 1979. szeptember elsejét a békéért a leszerelésért és az eny­hülésért vívott harc mérföldkövé­vé. (ADN) RÓMA Rómában kedden sajtóértekezle­tet tartottak az Olasz KP vezetői a közelgő L’Unita-fesztivál alkal­mából. A sajtóünnepséget Milánó- 'ban tartják szeptember 6—16. kö­zött. Az‘fáén kétmillió látogatóra számítanak. 90 kommunista és munkáspárt, illetve szocialista és szociáldemokrata párt sajtóorgá­numa képviselteti magát, összesen 40 pavilonnal. Jelen lesz a Nép- szabadság, az MSZMP lapja is. (MTI) TEHERAN Khomeini ajatollah kedden ha­tározottan elutasította a tárgyalá­sok lehetőségét a kurd demokra­ta párttal és ismételten hangoz­tatta, hogy „a kurd felkelőket meg kell semmisíteni”. Khomeini legutóbbi kijelentése, amely' szerint semmiféle kompro­misszumra nem hajlandó az álta­la kiátkozott és „hazaárulónak” minősített kurd vezetőkkel, ve­szélyezteti a jelenleg Teherán­ban folyó tűzszüneti tárgyalások sikerének lehetőségét. Tegnap óta — a betiltott kurd demokrata párt jóváhagyásával — öttagú kurd jószolgálati kül­döttség tárgyal Teheránban a kormány' képviselőivel egy eset­leges tűzszünet feltételeiről. Khomeini a rend helyreállítá­sát Kurdisztánban másképp kép­zeli: Hodjatol Eslam Kermani- nak, a kurdisztáni ügyek vizs­gálatára kirendelt megbízottjá­Az észak-ír terroristák nem tartották tiszteletben a nyári uborkaszezont: még az őszi poli­tikai idény kezdete előtt hallat­tal: magukról, méghozzá — saj­nos — nagyon is sajátos for­mában. A mostani erőszakhul­lám még az ulsteri évtizedes vér­fürdő eseményeihez képest is tragikus: a hét elején huszonkét ember esett áldozatul a legmo­dernebb technikával végrehajtott, ördögi módon előkészített pokol­gépes merényleteknek. Az esemény időzítése aligha véletlen: tíz esztendeje határo­zott úgy a londoni kormányzat, hogy gyakorlatilag felfüggeszti Ulster autonómiáját. A döntés nyomán angol csapatok szállták meg a tartomány hat grófságá­nak kulcspontjait. Annak ide­jén a brit kormány arra hivat­kozott, hogy ezt a drákói lépést a betiltott Ír Köztársasági Had­sereg (IRA) szélsőséges szárnyá­nak „veszedelmesen megélénkült tevékenysége” tette szükségessé. Az IRA részéről erre azt vála­szolták, hogy a dolog éppen for­dítva igaz: azért fokozták az Angliára nehezedő nyomóst, mert ,'T.ondón megfosztotta Ulster né­pét maradék szabadságától is”. Ez a „mi volt előbb?” jeligéjű szomorú játék azóta is tart: az ír terroristák, a protestáns el- lenteíroristák és London képvi­selői egymás tetteire hivatkozva nak a rádió útján nyílt utasítást adott. Eszerint Kermani „kül­detése abban áll, hogy a térség békéjének helyreállítása érdeké­ben működjék együtt a hadse­reggel, a csendőrséggel és a val­lási hatóságokkal”. Húsz kurd felkelőt végeztek ki kedden a kormányerők által szom­baton visszafoglalt Saqqiz váro­sában Khalkali ajatollahnak, az iszlám forradalmi bíróságok ve­zetőjének ítélete alapján. A ki­végzettek közül kilenc katonát „a hadseregből való dezertálásért és a lázadókkal való együttműkö­désért”, 11 polgári személyt pe­dig „ellenforradalmi tevékenység” vádjával ítéltek halálra. PÁRIZS Az Iráni Dolgozók Szocialista Pártja elnevezésű trockista szer­vezet 12 tagját ítélte halálra Ah- waz város iszlám forradalmi bí­rósága. A hírt a Forradalmi Kom­követnek el újabb és újabb erő­szakcselekményeket. Az angol—ír viszony évszáza­dok óta tragédiákkal terhes. A húszas évek nagy szabadsághar­ca után a „zöld sziget” (így ne­vezik Írországot) eLnyerte függet­lenségét, bár továbbra is ezer gazdasági és egyéb szállal kötő­dik Angliához. Az északi grófsá­gok viszont Ulster néven az or­szág „szerves részei” maradtak. London mindig is egyszerű „val­lásháborúnak” igyekezett feltün­tetni az ír mozgalmakat. Termé­szetesen nem erről van szó, ha­nem súlyos társadalmi problé­máról. A katolikus észak-írek joggal érzik úgy, hogy az ango­lok és a gazdasági hatalmat kéz­ben tartó — zömmel protestáns — tőkés rétegek „másodosztá­lyú állampolgárként” kezelik őket az élet minden területén. A mostani merényletek szín­helye nem véletlenül volt éppen „a két Írország” határvidéke. Az IRA régi célja, hogy elmérgesít­se a független ír Köztársaság és Anglia viszonyát. A terrorcselek­ményeket oersze minden józan ember elítéli — ez azonban csak az érem egyik oldala. Ahhoz, hogy Ulsterben megszűnjön a terrorizmus csíráinak kedvező közege, minden bizonnyal böl- csebb, nagylelkűbb londoni poli­tikára is szükség lenne. H. E. munisita Front nevű francia trdckista szervezet tegnap Párizs­ban nyilvánosságra hozott közle­ménye ismertette. NYUGAT-BERLIN Kurd diákok egy csoportja teg­nap elfoglalta a nyugat-berlini iráni konzulátust — jelentette a helyi rendőrség szóvivője. Az egyetemisták — akik az európai kurd diákok szövetsége tagjainak vallják magukat — követelik, hogy kössenek tűz­szünetet Kurdisztánban, bocsás­sák szabadon az iráni börtönök­ben fogva tartott kurdokat, ha­ladéktalanul szüntessék be az iszlám forradalmi bíróságok mű­ködését, biztosítsák Kurdisztán autonómiáját, s a demokrácia ér­vényesülését Iránban. A rendőrségi szóvivő szerint a konzulátus elfoglalása incidens s a rendőrség beavatkozása nél­kül zajlott le. (AFP, AP) Elutazott hazánkból a vietnami katonai küldöttség Befejezte Hivatalos baráti láto­gatását a vietnami katonai kül­döttség, amely Chu Huy Man vezérezredesnek, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bi­zottsága tagjának, a Vietnami Néphadsereg politikai főcsoport főnökének vezetésével — Czinege Lajos hadsereg tábornok, honvé­delmi miniszter meghívására — több napot töltött hazánkban. A küldöttség tárgyalásokat folytatott a honvédelmi minisz­tériumban, a két hadsereg poli­tika^ kapcsolatainak, további együttműködésének fejlesztéséről. A küldöttség tegnap elutazott hazánkból. (MTI). V laszova hazaérkezett Tegnap a kora délelőtti órák­ban Moszkva Seremetyevo repü­lőterén leszállt az Aeroflot gépe, fedélzetén tíz személyzettel, 112 utassal, közöttük Ludmila Vla- szovával, a Moszkvai Nagyszín­ház balerinájával. Mint a Moszkvai Rádió a hírt bejelentve rámutatott, ezzel véget ért az amerikai hatóságok több napos provokációja, az a semmi­vel sem indokolható durva és önkényes akció, amelynek szerve­zői a szovjet—amerikai viszony megrontását tűzték ki célul. (MTI) j NAPI KOMMENTÁR v • Fekete napok Irországbaii INDOKRÓL A NÁCIK GONDOSKODTAK 6. Az első halottak • Hitler mondása egy berlini oszlopon: „Adjatok nekem öt esztendőt, és nem fogtok ráismerni Németországra.” A romba dőlt főváros bizo­nyítja: így történt. (Fotó — MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Naujocks a kora délutáni órák­ban vette át a „konzerveket” Op- pelnben magától Müllertől, a Gestapo főnökétől. Koncentrációs táborokból kiválogatott foglyokat, akik kifogástalan lengyel egyen­ruhát viseltek, zsebükben — a Canaris vezette hírszolgálat által szerzett — lengyel katonai iga­zolványokkal. A kiválasztott em­bereknek azt mondták, hogy ad­digi szorgalmas, engedelmes és a birodalom iránti javuló maga­tartásuknak köszönhetik a meg­tiszteltetést, hogy egy hazafias akcióban vehetnek részt. Igen, a szerencsétlenek — a második világháború első halott­jai — jókedvűen, bizakodóan in­dultak a halálba. Ügy tudták, hogy másnapra már szabadok lesznek, az akció után valameny- nyien kegyelmet kapnak, s meg­szabadulnak priuszuktól is. A mindenható Gestapo segít nekik abban, hogy új életet kezdjenek, megfelelő egzisztenciához jussa­nak, Naujocks különítménye öt em­berrel este 8 óra után foglalta el a gleiwitzi rádióadót. Egy „kon- zervet” is vittek magukkal: egy holttestnek magában az adó épü­letében is kellett maradnia, bi­zonyítandó, hogy a lengyelek nemcsak megtámadták a rádiót, hanem el is , foglalták azt. A gondosan kidolgozott terv szerint, az SS-re jellemző fegyel­mezettséggel peregtek az esemé­nyek. Megbilincselték a személy­zetet, a különítmény egyik tagja felolvasta lengyel és német nyel­ven azt.a rövid beszédet, ame­lyet Göbbels propagandistái fo­galmaztak és amelynek bizonyí­tania kellett a „tűrhetetlen len­gyel gyűlölethullámot”. Egy SS-orvos injekcióval elká­bította a lengyel egyenruhába öl­töztetett rabot. Naujocks így em­lékezett a nürnbergi perben: „Élt, de egyáltalán nem volt magánál. Megpróbáltam kinyitni a szemét, de tekintetéből nem tudtam meg­állapítani, hog£ él-e, csak abból, hogy lélegzett.” A szomorú ha­lálra kárhoztatott ember nemso­kára kilehelte lelkét: Naujocks egyik embere végzett vele. In­jekcióval elkábították az adó kö­rül elhelyezett többi rabot is. Az SS-legények rövidesen velük is végeztek. Másnap reggel már be­mutathatták a sajtó képviselői­nek a „lengyel támadás bizonyí­tékait”. Naujocksék még lövöldöztek egy sort, aztán kiszabadították a rádióadó megbilincselt személy­zetét, vagyis „visszafoglalták” az adót. Aztán a pontosan teljesített parancs tudatában visszautaztak Berlinbe, ahol a rotációs gépek már ontották a gleiwitzi ese­ményekről szóló „jelentéssel” az újsáeokat. Hitler tehát megteremtette a propagandaokot az akcióra Ur­nern is törődött vele. hogy az „hihető-e vagy sem”. A nagyobb hatás kedvéért különböző SD-kü- lönítmények a gleiwitzi akcióhoz hasonló módon szervezett, len­gyel egyenruhába öltöztetett kon­centrációs táborbeli foglyok holt­testének hátrahagvásával hite­lesített „lengyel támadást” haj­tottak végre a hohenlindei. a pfalzdorfi és geyersdorfi német vámhivatal ellen is. Még mielőtt a Wehrmacht csa­patai szeptember 1-én, hajnalban hadüzenet nélkül megtámadták volna Lengyelországot, különböző diverziós osztagok már fontos ipari üzemeket, csomóoontokat foglaltak ott el. A Wehrmacht hírszerző szolgálata egy több mint 3000 fasisztából álló diver- záns alakulatot szervezett, amely még augusztus 31-én éifél előtt bányászruhában lépte át a ha­tárt, és a lengyelországi néme­tek titkos csooortiaival együtt ha inaira hét sziléziai bányát fog­lalt el. A Wehrmacht félelmetes gépe­zete 52 hadosztállyal támadott és villámháborúban hamarosan térdre kényszerítette Lengyelor­szágot, amelynek hadserege hő­siesen védte hazáját, de a katonai erőviszonyokat nem változtathat­ta meg.- A gyors német hadisi­kerhez jelentősen hozzájárult, hogy Anglia — Franciaországgal együtt — csak három nap múl­va üzent hadat Németország­nak. ekkor is csak papíron. Így Hitler katonai erejének csak egy töredékét állomásoztatta a nyu­gati határokon. Hitler, aki arra számított, hogy a „győztest később nem fogják megkérdezni, vajon igazat mon­dott-e, vagy sem”, 1945-ben a dicstelen halálba menekült a fe­lelősségre vonás elől. Bűntársai közül néhányan — így Göbbels, Himmler — szintén öngyilkosok lettek, mások a nürnbergi perben voltak kénytelenek felelni tettei­kért. Itt derített csak Naujocks vallomása hitelesen fényt a glei­witzi provokációra, amelynek résztvevői közül egyedül ő volt életben. Hitler parancsára ugyanis valamennyi résztvevőt és tanút eltettek láb alól. Öt azonban ér­dekes módon megkímélték: noha 1941 januárjában elbizakodott­ságában vitába szállt a minden­ható Heydrichhel és ezért meg­fosztották minden rangjától. Köz­katonaként besorozták a fegyve­res SS-be és a frontra küldték, Himmler azonban gyorsan wissza- parancsolta a hátországba: ilyen fontos államtitkok ismerője nem lehet olyan helyen, ahol az el­lenség kezébe kerülhet. Naujocks így kényelmes beosztásokban át­vészelte a háborút: Dániában, majd Belgiumban a megszálló csapatok gazdasági hivatalaiban teljesített (jól jövedelmező üzle­teket biztosító) szolgálatot. A vég kezdete előtt, 1944 decemberében átszökött az amerikaiakhoz, akik azonban háborús bűnösként le­tartóztatták. Mégsem ítélték el: megszökött, miután Nürnbergben vallomást tett. Azóta nincs hír róla. (Vége.) Elhunyt Szimonov MOSZKVA Kedden, életének 64. évében, elhunyt Konsztantyin Szimonov, a vi­lághírű szovjet író, költő és publicista. Az 1915-ben Pétervárott szü­letett Szimonov a Gorkij irodalmi főiskola elvégzése után a má­sodik világháborúban haditudó­sítóként dolgozott. Életének ez a korszaka, a fronton szerzett él­ményanyag, döntő jelentőségű volt későbbi irodalmi munkássá­ga szempontjából. Nagy hatású háborús lírája, amelynek egyik legismertebb költeménye az 1941-ben írt Várj reám milliók számára jelentetlt bátorítást a kitartásra. A harcoló szovjet nép helytállásának az 1942-ben a Pravda hasábjain megjelent Orosz emberek című színművé­ben állított emléket, majd 1943— 44-ben Nappalok és éjszakák címmel írt regénye a sztálingrá­di csata sorsdöntő napjait ábrá­zolta. Népszerűségének egyik tit­ka, hogy sikeresen fűzte össze a szovjet nép kollektív erőfeszíté­seit az egyén vágyaival. A háború után, 1946-tól egé­szen 1954-ig a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának tagja, 1946— 59 között, majd 1967-től kezdő­dően a Szovjet Írószövetség tit­kárságának tagja. Időközben a Liítyeraturnaja Gazeta, majd a Novij Mir szerkesztőjeként is folytatja irodalmi tevékenységét. 1946-ban írja Az orosz kérdés című színművet, majd újabb ver­seskötetei jelennek meg. 1959-ben Élők és holtak, 1964-ben Nem születünk katonának címmel megjelent regényei a háborús esztendők tragikus történetét vi­lágítják meg, elsősorban harcoló hősei lelkivilágának hiteles áb­rázolásával vetíti elénk a tör­ténelmi valóság képét. A hat­szoros állami díjas Szimonovot 1974-ben Lenin-díjjal tüntet­ték ki. Szimonov nemcsak hazájában tartozott a legnépszerűbb írók közé. Műveinek aktualitása és őszintesége a nemzetközi iroda­lom világában is kiemelkedő he­lyet biztosít számára. Legjelen­tősebb művei röviddel szovjet­unióbeli kiadásuk után magya­rul is megjelentek, így a Nappa­lok és éjszakák című regénye, Az orosz kérdés című drámája, a Barátok és ellenségek című versciklusa, A negyedik című darabja, Fegyvertársak című re­génye, monumentális regénytri­lógiája, az Élők és holtak, a Nem születünk katonának és Áz utol­só nyár átfogóan mutatja be az egész háborús korszakot, a tra­gikus visszavonulás, majd a nagy győzelmek éveit, feltárva a kü­lönböző időszakok belső ellent­mondásait is. Szimonov stílusa orosz realisták hagyományait kö­veti, műveinek népszerűségét könnyed, fordulatos nyelve is növeli. Halálával nagy veszteség érte a szovjet és a nemzetközi irodalmi életet. (MTI) Megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok koordinációs irodája HAVANNA Fort Péter és Nyárádi Róbert, az MTI tudósítói jelentik: A Kubai Köztársaság főváro­sában a most felépült kongresz- szusi palotában kedden, magyar idő szerint a délutáni órákban megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok koordinációs irodája. A nagyköveti szinten folyó és kétnaposra tervezett tanácsko­zással megkezdődött a jövő hét végéig tartó konferenciasorozat. A koordinációs iroda ülését hol­nap a külügyminiszterek megbe­szélése követi, majd pedig a jövő hétfőn megnyíló csúcsértekezle­ten az el nem kötelezett or­szágok vezetői meghatározzák az imoerializmus és a gyarmatosí­tás minden formája ellen harcoló mozgalom legfőbb külpolitikai és gazdasági célkitűzéseit az elkö­vetkező három évre. A nagykövetek feladata a kül­ügyminiszterek tanácskozásának előkészítése, a napirend megha­tározása és eljárási kérdésekre vonatkozó esetleges javaslatok megvitatása lesz. Feltehetően in­dítványozni fogják több ország felvételét az el nem kötelezettek sorába. Hétfőn megindult a „nagy­üzem” a csúcsértekezlet korsze­rűen felszerelt sajtóközpontjában is. Az érdeklődést jól mutatja, hogy már a csúcstalálkozó kez­dete előtt egy héttel több mint hétszáz újságíró várakozik a ta­nácskozássorozat kezdetére. (MTI) Fellendülhet a lucernamag-termesztés (Folytatás az 1. oldalról.) hogy egy hektárról 13 ezer forint tiszta nyeresége származik a gaz­daságnak. Figyelmet érdemlő és a tanács­kozáson is megfogalmazták, hogy a homokos területeken elterjesz­tésre alkalmas ez a módszer. A Somogy, Tolna és Baranya me­gyei szakemberek véleménye is az volt, hogy ez a technológia je­lentősen hozzájárulhat a hazai lucernamag-termesztés fellendü­léséhez. Annál is inkább szüksé­ges, mivel a lucernanövény az állattenyésztés egyik legértéke­sebb takarmánya. Féhérjetartal- ma adja jelentőségét. Erről szólt Muraközy János, a megyei Ve- tőmagtermeltető Vállalat főmér­nöke. Elmondta, hogy Bács-Kis- kun szántóterületének csupán 7 százalékán termesztik, aminek egyik oka, hogy nincs elegendő jó minőségű vetőmag. A magyar lucernamag-termesztés a század elején világhírű volt, azonban a fajta leromlott és kiszorult az exportból is. Pontosabban: ma jórészt elég alacsony áron, úgy­nevezett fajtanélküli lucernama­got tudunk eladni. A termesztés fellendítéséért a vállalat tár­sulást hozott létre, amelyhez 29 megyei gazdaság csatlakozott és jelentős támogatást kapnak a vetőmag-termeltetőtől. Egyre in­kább remény van arra, hogy tö­rekvéseiket siker koronázza. Ehhez járul hozzá a Chinoin Gyógyszer Vegyészeti Gyár, ahol folyamatosan gyártják már az Ekulux 25 EC rovarölő és a Pia- kin gyomirtószert (a lósóska és a fenyérclrok kiirtására való). Fontos, eddig csak importból be­szerezhető vegyszereket helyette­sítenek ezek a magtermesztésben nélkülözhetetlen szerek. A hazai nemesítők lucernafajtái a kom- poltiak és a szarvasi 1, 2, 3 je- lűek pedig felveszik a versenyt a legjobb külföldi- fajtákkal. Dr. Kovács Gábor, a szarvasi Öntö­zési Kutató Intézet főmunkatár­sa, a szarvasi fajták nemesi tője számolt be erről. Az idén nyugat­európai országok fajtakísérletei­ben is szerepelnek ezek a lucer­nák, az ottani siker jelentheti a külföldi elismerést és a lucerna- mag-export fellendülését. Azon­ban gondot okoz még a hazai szaporítás, amelynek megoldásá­hoz a nemesítő kérte a jelenle­vők, így a császártöltési közös gazdaság segítségét is. A résztvevők a Kossuth Tsz területén rendezett bemutatón ta­pasztaltak alapján elismerően szóltak az itteni lucernamag- termesztésről és arról is szó esett, hogy a homokihasznosítás új útja hozzájárul fontos növényünk, a lucerna termelésének fokozásához és a vetőmagexport régi hírne­vének visszahódításához. Cs. I. fe m í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom