Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-25 / 198. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1919. augusztus 25. FÜGGETLENÍTETT ÉS TÁRSADALMI KÖZMŰVELŐK Mit mondanak egy kiállítás képei? A közművelődés kifejezés meghonosodása is utal arra, hogy szűnőben a népet művelők és a „befogadók” mesterséges elhatárolása. A gyakorlatban már régen nyilvánvalóvá vált e felosztás képtelensége. Sok helyütt kizárólag nyolc általánossal vagy érettségivel függetlenített fiatalember, ifjú lány, asszony feladatának tekintették a kultúra terjesztését. Még a diplomás, rátermett, gyakorlott hivatásos népművelők is nehezen boldogultak, hiszen tengernyi volt a munka, kevés az idő. Üj állások létesítésében látták sokan az üdvözítő megoldást. Az elmúlt évtizedben Bács-Kiskun- ban, is megtöbbszöröződött a kulturális munkakörben foglalkoztattak száma, hála a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájának, a korparancsnak, a megyei. városi, járási irányító testületek ez irányú törekvéseinek. Jó néhány tömegszervezeti, üzemi, szövetkezeti vezető is fölismerte, hogy egy alkalmas közművelő mennyire meggyorsíthatja, elmélyítheti, kiszélesítheti a kulturáló- dás folyamatát. Nincs mit csodálkozni azon. hogy a közművelődés hatékonysága. színvonala eddig nem növekedett az új státusok, a lehetőségek arányában. Idő kell, amíg az újonnan beállítottak kellő tapasztalatot szereznek, míg kiderül, hogy ki alkalmas erre a nagyon nehéz, sok irányú képességet követelő pályára. Evek trinek el. míg kihullanak az ügyeskedők, a képzetlenek, a kényelmesek. Még akkor is a közművelődésbe bevont társadalmi segítők, mozgatók. kezdeményezők, szövetségesek száma, ügybuzgalma, elhivatottsága határozza meg egy-egy adott település, táj, országrész kulturális életének a színvonalát, amikor majd minden függetlenített posztot hivatottak töltenek be. Ök tudják a legjobban, hogy mi mindent tehet egy közösségben néhány lelkes, művészetkedvelő, az ismeretek közvetítésében gyakorlott, jó szervezőkészségű önkéntes közművelő. A kínálkozó példák közül a legfrissebbre hivatkozom állításom bizonyítására. Több százan tekintették meg a múlt , vasárnap a Kecskeméti Számítástechnika és Ügyvitelszervezési Iroda udvarán elhelyezett kiállítást. Semmilyen határozat nem írta elő megrendezését, senkit sem vonnak felelősségre, ha elmarad. Egy fillért sem kap kitalálója és mozgatója Kovács Imréné munkaügyis a sok-sok szaladgálásért, i/• Raloghné Boros Ilona: Vegetáció 0 Tóth Dezső plasztikája. (Straszer András felvételei) • A nyitás után... (Méhesi Éva felvétele) galomért. Mégis szívesen csinálta, mint ahogyan szívesen beszélgettek az érdeklődőkkel a kiállítók. Éppen érdemeit növelem azzal, ha megemlítem, hogy sikerült munkatársaiban feléleszteni a segítőkedvet; többen vállalták ilyen; olyan feladatot. Volt. aki a zenei fdáfestésről gondoskodott, volt, aki a műtárgyak elhelyezésében tanúsított különös buzgalmat, volt. aki a képek, szobrok, textilmunkák oda- és visszaszállításáért felelt. Sohase tapsoltam, ha nyakra- főre hirdettek valahol kiállításokat, különösen ha megelégedtek a műtárgyak ki-, illetve leakasztá- sával. A SZÜV-nél dolgozó fiatalok egy csoportja gondoskodott a hatékony előzetes propagandáról, igyekezett tartalmilag is előkészíteni a rendezvényt. Érződött; benső igény és a felismert lehetőség ösztönzi a Ko- vácsné Erzsiké körül csoportosuló- kat. Ennél az intézetnél nem szólam, kistrigulázandó vállalás az önművelés. A többség rendszeres színházlátogató, könyvolvasó, jó- néhányat ott láthatunk közülük a hangversenytermek nézőterén. Rájöttek arra, hogy a kulturális létesítményekben aggasztóan szegény Széchenyiváros „kapujában” működő intézetük a közművelődés kisugárzó központja, erjesztője lehet. A környékbeliek közül számosán betértek korábban Bozsó János műveinek a megtekintésére, vagy Baloghné Boross Ilona tárlatára. Kívülállókat is meghívtak Áron László színművész előadói estjére, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének sikeres bemutatkozására. Nyilvános volt a nőgyógyászati tanácsadás és a KRESZ-vetélkedő. Hamarosan megjelenik a mesemondóversenyt hirdető fölhívásuk. A közművelődés fontos tényezőivé válhatnak. Erről beszélt nekem ez a kiállítás. Heltai Nándor Növeli tőkés exportját a keceli Vegyesipari Szövetkezet — Mi is keressük az új utakat — mondta legutóbbi beszélgetésünk alkalmával Vancsik Ferenc, a keceli Vegyesipari Szövetkezet műszaki vezetője. — Szövetkezetünk mintegy kétszázhetven dolgozót foglalkoztat, közöttük 130 nőt. öt szolgáltató és négy áiu- termelő részlegünk múlt évi árbevétele 3Ö.9 millió forint volt. s az idén is el kell érnünk legalább ugyanennyit. Jelentős bevételünk származik a társszövetkezetektől vállalt bérmunkából. Negyvennégyen — főleg nők — a császártöltési Vegyesipari Szövetkezetben készülő Zsiguli-műszerfalak izzóinak foglalatait készítik. Tizenhat festőnk tavaly óta a kiskőrösi Vegyes és Építőipari Szövetkezet részére bukósisakok festését végzi. Az idén előreláthatóan mintegy 60 ezer kerül ki a kezük alól. Az árutermelésben nagy részt vállal a vasipari részleg, tíz éve készítik a festékszóró fülkéket. Évente átlag 15—20 millió forinttal járulnak hozzá a közös bevételhez. Az idei év első felében 26 fülkét gyártottak, ezeket a helyszínen fel is szerelik. A GÉPEXPORT Vállalaton keresztül eljut ez a termékünk a Szovjetunióba. az idén pedig már Irakba is került néhány. A faipari részleg hagyományos termékei a holland megrendelésre készülő székek. Évente átlag 5,5 millió forint értékű került szövetkezetünkből Hollandiába. A kereslet növekszik, az idén már 7.5 millió forintos tőkés exportot terveztünk, annál is inkább, mert a termékszerkezetünk átalakítása. illetve bővítése új vevőket is hozott. Ugyancsak Hollandiába kerülnek tőlünk az első negyedév óta gyártott asztalkák. Székből az év végéig 15 ezer 900. a háromféle asztalkából pedig 10 ezer lesz a termelésünk. Előzetes számításaink szerint a megemelt 7.5 millió forintos tőkés exporttiervünket 8.2 millióra tudjuk majd teljesíteni. Neonreklám készítésével tizen foglalkoznak, évente 2 millió forint értékű munkát végeznek, nemcsak a megyénkben, hanem az ország sok más városában is. Az építők — tizennyolc — főleg javítási, felújítási munkákat végeznek. Az idén például a he- - lyi vasútállomás újjáépítése a legnagyobb feladatuk. A szolgáltató szakmák száma csökkent, az év elején más szövetkezethez kerültek a fodrászok és a kozmetikusok. Az űj utak kereséséhez tartozik az is — mondta befejezésül a műszaki vezető —. hogy a KOGÉPTERV tervei alapján megkezdtük egy új típusú festékszóró fülke prototípusának a gyártását, amelynek az előállítása és használata a korábbinál sokkal gazdaságosabb lesz. O. L. 0 A holland exportra kerülő bárszékeket szereli Csuzi Józsefné. (Opauszky László felvételei) • A termelékenységet jelentősen növeli ez a 360 ezer forint értékű, négyfejes gyalugép, amellyel felvételünk idején Szvetnyik Józsefné dolgozott. 0 Szovjet exportra készül a képünkön látható festékszóró berendezés. AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL _____________________________________ __ A tsz-tagokról való gondoskodás A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 6 1979. számú rendeletével módosította a termelőszövetkezetekről szóló - törvény végrehajtására kiadott korábbi rendeletét. A módosítások a tagokról való gondoskodást és az úgynevezett özvegyi jogon alapuló háztáji földhasználatot étintik elsősorban. A rendelet a tagokról való gondoskodással kapcsolatban kimondja, hogy keresőképtelenség címén a termelőszövetkezetnek azt a tagját kell betegségi segélyben részesíteni, aki többek között keresőképtelenné válását közvetlenül megelőző naptári évben, férfi tag esetében legalább az évi 1500, a nők esetében pedig az évi 1000 munkaórát teljesítette. Üj rendelkezés, hogy a tagsági viszony első évében a tagsági viszony létrejöttétől a keresőképtelenné válásig a közös munkában rendszeresen részt vett tag is részesülhet betegségi segélyben. Ugyancsak új rendelkezés, hogy az előzetes munkavégzés tartamára tekintet nélkül jár a betegségi segély a tagsági viszony első évében annak a közös munkában rendszeresen részt vevő tagnak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, illetve annak a tagnak, aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül tagsági viszonyt létesít. Az úgynevezett özvegyi jogon alapuló háztáji földhasználatra való jogosultság tekintetében a miniszteri rendelet kimondja, hogy háztáji földhasználatra, ter- ményjuttatásra jogosult tag halálát követően a vele együtt élt nem termelőszövetkezeti tag há- zastársa (élettársa) a termelőszövetkezettől 3000; négyzetmétert meg nem haladó — szőlő, gyümölcsös művelési ág esetében 1500 négyzetmétert meg nem haladó — földhasználatra, vagy ennek megfelelő terménybeni juttatásra jogosult. Ennek feltétele azonban, hogy a haláleset bekövetkezésekor az özvegy elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy tartósan munkaképtelen, vagy törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart, és személyi tulajdonában, vagy használatában nincs ilyen értékű föld. A háztáji földhasználat, terményjuttatás a feltétel bekövet- .kezésétől kezdődően akkor is megilleti a házastársat (élettársat). h.a a felsorolt feltételek valamelyike a halálesetet követően egv éven belül ál! be. Ha a juttatásra jogosító feltétel egy éven túl következik be. akkor a szövetkezet vezetősége méltányosságból a juttatást engedélyezheti. A juttatást csak akkor lehet megvonni. ha a jogosultság feltételei megszűnnek. Az eddigi jogi szabályozás szerint illetményföldet, vagy annak megfelelő mértékű terménujutta- tást egyéb feltételek mellett a termelőszövetkezet alkalmazottja csak akkor kaphatott ha állandó jelleggel a termelőszövetkezet üzemi földterületével érintett községben, városban, vagy ezekkel szomszédos település területén lakott. Az új szabályozás ezeket a megszorító feltételeket elhagyta, s úgy rendelkezik, hogy illetményföldet, vagy, annak megfelelő mértékű terménviuttatást c«ak az a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott kaphat akinek 6000 néevzetméter — szőlő-, vagv gyümölcsös művelési ág esetén 3000 négyzetméter — területű föld nincs a tulajdonában, vagv használatában. A miniszteri rendelet módosította a munkavégzéssel együtt járó foglalkozási megbetegedésért való felelősség szabályait is. Az eddigi rendelkezés szerint a termelőszövetkezet a foglalkozási megbetegedésért kártérítéssel nem tartozott, ha bizonyította, hogy annak bekövetkezése működési körén belül is elháríthatatlan volt. Ezzel szemben az új rendelkezés kimondja, hogy a termelőszövetkezet vétkességére való tekintet nélkül felel azokért a munkavégzéssel együtt járó foglalkozási megbetegedésekért, amelyeket a 17 1975. minisztertanácsi rendelet II. sz. melléklete tartalmaz. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, valamint a munkaügyi miniszter együttes rendeletét alkotott a mezőgazdasági szövetkezeti tagok egyes munkaügyi kérdéseiről. (8 1979. MüM— MÉM számú együttes rendelet.) Az együttes rendelet kimondja, hogy a rendelet hatályba lépését — 1979. július 12. — követően belépő taggal a mezőgazdasági szövetkezet csak a!4kor köthet írásbeli munkamegállapodást, ha a tag munkakönyvvel rendelkezik. A szövetkezetnek a tagsági viszony keletkezésekor a munkakönyv megfelelő rovataiba be kell jegyeznie a tagsági viszony keletkezésének napját _a tag személyi alapmunkadíját. Átlépés esetén pedig azt az időpontot kell bejegyezni, amelyben közösen megegyezett a tag és az érdekelt mezőgazdasági szövetkezet vezetősége. A tagsági viszony megszűnésekor a munkakönyv megfelelő rovataiba be keli jegyezni a tagsági viszony megszűnésének napját, módját, a tag munkakörét, a személyi alapmunkadíját. Fontos rendelkezés, hogy a munkakönyvbe be kell jegyezni — naptári évek szerint —, hogy a megszűnt tagsági viszony tartama alatt mely éveket nem lehet a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a nyugdíj-megállapítás szempontjából teljes szolgálati évként figyelembe venni. Kimondja a rendelet, hogy a tagnak a mezőgazdasági szövetkezet részére a rendelet hatályba lépése előtt átadott munkakönyvébe a szükséges adatokat 19','9. december 31-ig kell bevezetni. Azokat a munkakönyvvel még nem rendelkező tagokat, akik a mezőgazdasági szövetkezettel a rendelet hatályba lépése előtt kötöttek munkamegállapodást, vagy a közös munkában rendszeresen részt vesznek, 1980. január 1-től kezdődően 1981. december 31-ig munkakönyvvel kell ellátni. A munkakönyvhöz szükséges nyomtatványokat és a munkakönyvét a mezőgazdasági szövetkezet állítja ki. A munkakönyv kiállítását a mezőgazdasági szövetkezet székhelye szerinti tanács vb szak- igazgatási szerve ellenőrzi, és a munkakönyvét kiadja. A tagsági viszony megszűnése esetén a mezőgazdasági szövetkezet köteles — az erre vonatkozó külön jogszabály, vagyis munkavállalói igazolási lapi szóló 18 1976. MüM. sz. rend« szerint — a volt tag részeve „munkavállalói igazolási lap'-ot (MiL-lap) kiállítani, és a munkakönyvvel együtt a volt tag részére két példányban kiadni. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes Az egészségügy hírei A Német Demokratikus Köztársaságban több mint 150 000 egészségügyi dolgozó van az orvosokon kívül. A legutóbbi drezdai egészségügyi kongresszuson külön szekciót hoztak létre az egészségügyi szakdolgozók részére. amely az együttműködés, a tapasztalatcsere, a továbbképzés jobb módozatait dolgozza ki. * Ez év őszére az NDK 1900 és 1950 között született lakosságának 80 százalékát látják el tetanusz védőoltással. 1980-ig pedig valamennyi lakos tetanusz, elleni oltásban részesül. A gyermekek már eddig is kaptak szérumot, más betegségek elleni oltások kapcsán. Az intézkedésre az. adott ösztönzést, hogy a felnőtteknél — mivel nagy részük eddig nem részesült ilyen védelemben — minden második-harmadik! tetanuszmegbetegedés halálos kimenetelű volt. * Az NDK-ban a fertőző máj- gyulladás az. 1960. évinek egyti- zedére esett vissza. A gyermekek körében a fertőző sárgaság ma már ritkaságszámba megv. A jelentős eredményeket a gondos megelőző és gyógyító munka mellett annak tulajdonítják, hogy 1955 óta jelentéskötelezettséget írtak elő a hepatitis előfordulásokra, másrészt az akut hepatitisben szenvedőket egy évig ingyenesen kezelik, kórházban. Állapotukat később is figyelemmel kísérik. * Üj fogalom született az NDK gyógyászatában: a retorta táplálás. Azokat az újszülötteket és kisgyermekeket, akik gyomor- és bélrendszeri zavarokban szenvednek, különleges szintetikus táplálékkal. Berlaminnal etetik. Az alap-épitőelemekből álló táplálék a természetes élelmiszerek 53 alkotórészét tartalmazza: ami- nósavakat, ásványi sókat, vitaminokat és nyomelemeket. Az új eljárást kezdeményező rostocki orvosok már az első huszonnégy ígv táplált kisbabánál megállapíthatták. hogy a retorta segítségével azok a csecsemők is megmenthetők, akiket korábban életképtelennek tartott az orvostudomány. A módszer felnőtteknél is bevált, gyomor- és bélműtétek után. A tápszer ipari gyártása megkezdődött.
