Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1979. augusztus 24. Áz ENSZ-város ünnepélyes átadása Bécsben • A képen az új nemzetközi központ madártávlatból. (Telefotó — AP — MTI — KS) események sorokban BUDAPEST Ali E. el-Vazzan kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével ku­vaiti delegáció érkezett Budapest­re. A küldöttséget tegnap fogadta Szalai Béla külkereskedelmi ál­lamtitkár. Ezt követően Udvardi Sándor miniszterhelyettes vezeté­sével megkezdődtek a tárgyalások. (MTI) VÁRNA Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács el­nöke szerdán Várnában fogadta Luis Corvalánt, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a nem­zetközi helyzet, valamint a nem­zetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseit vitatták meg. A megbeszélésen jelen volt Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára és Volodia Teitelboim, a Chilei Kom­munista Párt KB PB tagja is. (MTI) WASHINGTON Diplomáciai feszültséget okozott az Egyesült Államok és Argentína között Tom Reston washingtoni külügyi szóvivőnek a napokban elhangzott nyilatkozata. A szóvivő ugyanis kijelentette, hogy az Egye­sült Államokat aggasztják az em­beri jogok megsértéséről, politikai foglyok eltűnéséről és titkos kon­centrációs táborok létezésénél Ar­gentínából érkező hírek és közöl­te, hogy Washington felkérte Bue­nos Aires-r- nagykövetségét ezek­nek a híreknek a kivizsgálására. Az argentínai kormány a nyilat­kozat miatt hivatalosan tiltakozott az Egyesült Államok Buenos Aires-i nagyköveténél azt hangoz­tatva, hogy Washington beavatko­zik Argentína belügyeibe. (Reuter) SAN JÓSÉ Szerdán Costa Ricában elfogták Franco Freda olasz szélsőjobbol­dali terroristát, a „Piazza Fonta- na”-per egyik fővádlottját, akit életfogytiglani börtönre ítéltek, ta­valy szökött meg Olaszországból. A Costa Rica-i rendőrség kiadta Fredát az olasz hatóságoknak. (AP) BANGKOK A japán—vietnami barátság elő­mozdítása érdekében Kimura Ta- keo liberális demokrata párti kép­viselő vezetésével japán parlamen­ti delegáció tett látogatást Viet­namban. Hazautazóban szerdán Bangkokban Kimura sajtóértekez­leten bejelentette, hogy Japán se­gítséget nyújt Vietnamnak olaj­kincse kiaknázásához. A japán po­litikus a menekültkérdést úgy ér­tékelte, hogy „a szocializmus gör­dülékeny építésével egyidejűleg a probléma meg fog szűnni”. (KYO- DO) Jelentős eseményt ünnepeltek meg tegnap délelőtt Bécsben, a Duna bal partján. Átadták ren­deltetésének a hat év összehan­golt munkájával felépített „Bécsi Nemzetközi Központot” — ismer­tebb nevén az ENSZ-várost. Ez­zel Bécs, New York és Genf mel­lett, a világszervezet harmadik központjává, a nemzetközi élet jelentős színhelyévé vált. A 8,6 milliárd schilling költséggel meg­épített központban kap helyet a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség, az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az UNIDO, valamint több kisebb ENSZ-részleg, ame­lyek New Yorkból, illetve Géni­ből költöznek át a Duna partjá­ra. Így ezentúl Bécsben műkö­dik majd az ENSZ fejlesztési és humanitárius ügyekkel foglalko­zó közipontja, a Nemzetközi Ke­reskedelmi Jogi Iroda, az ENSZ tudományos bizottsága, a nem­zetközi kábítószer ellenőrzéssel, valamint radioaktív sugárzások kihatásával foglalkozó részlegek. Ugyancsak az új bécsi ENSZ épü­letekben kap helyet az ENSZ-nek a palesztínai menekültek ügyével foglalkozó bizottsága — összesen több mint 4700 tisztviselő. Az átadási ünnepségen megje­lent dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök. Ott vol­tak Bruno Kreisky kancellár ve­zetésével a kormány tagjai, dr. Kurt Waldheim ENSZ-fötitkár, a Bécsbe akkreditált diplomáciai testületek vezétői, az osztrák tar- tományfónököik, valamint Genf város képviselői. Az ünnepségen elhangzott beszédében Kirch­lrán politikai bajainak tenge­réből az utóbbi napokban ismét a kurd probléma csúcsosodott ki. Az ország északnyugati tartomá­nyaiban élő mintegy 4 millió lé­lekszámú kisebbség akárcsak most, évtizedek óta — hol szó­val, hol fegyverrel — közigaz­gatási és kulturális önkormány­zatáért küzd. Ezúttal az iráni hadsereg egységei, s velük együtt az Iszlám Forradalmi Gárdisták szabadcsapatai vívnak kemény harcokat a kurd felkelőkkel. Egyedül szerdán több mint száz személy vesztette életét. Ugyanezen a napon szinte egy­idejűleg két fontos bejelentés bo­nyolította tovább a helyzetet. Khomeini ajatollah, a síita egy­ház és az iráni iszlám forradalom vezetője rádióbeszédben amnesz­tiát ígért a kardoknak, amennyi­ben leteszik a fegyvert, és meg­adják magukat. (A beszéddel egy- idöben az iráni légierő gépei foly­tatták a kurd felkelők állásainak bombázását.,..) Khomeini azt ígérte, hogy az iszlám köztársa­ságban a többi kisebbséggel egyenlő jogokat biztosítanak a kardok számára. A főpap „nagy jutalmat" helyezett kilátásba azok számára, akik letartóztat­ják a kurd vezetőket, és átadják őket az iráni hatóságoknak. Nem valószínű, hogy foganatja lesz ennek a felhívásnak, mert a Schläger elnök kifejezte óhaját, hogy az ENSZ-központ az átfogó nemzetközi béketevékenység, a szociális, gazdasági és politikai erőfeszítések központjává és szín­terévé váljon. Dr. Kurt Waldheim, a világ- szervezet főtitkára válaszbeszé­dében kijelentette, hogy az ENSZ-központ megépítésével és átadásával Ausztria nagyszerű tettet hajtott végre, példás bi­jelek szerint a kurdok nem bíz­nak a teheráni kormányzat ígé­reteiben. Erre vall, hogy szerda este valamennyi kurd politikai szervezet részvételével — élükön a nemrég betiltott Kurd Demok­rata Párttal — úgynevezett egy­ségfront alakult, amely a köz­ponti kormány ellen „totális há­borút’’■> helyezett kilátásba. Beje­lentették, hogy minden egyes ki­végzett kúráért egy fogságban levő iszlám forradalmi gárdistát végeznek ki. A KDP az iráni néphez inté­zett rádióközleményében azt ál­lította, hogy az iszlám gárdisták rémuralom alatt tartják Kurdisz- tánt, emberek százait tartóztatták le, s ezreket kényszerítettek me­nekülésre. Az iráni vallási veze­tést a közlemény diktatúrával vádolta. A szakítás a központi kormányzat és a kurdok között a legújabb fejlemények fényében csaknem véglegesnek látszik. (Khomeini „korruptoknak” bé­lyegezte a kurd vezetőket.) Ügy tűnik, hogy a kurdok általános felkelése már folyamatban van. Ez pedig — figyelembe véve a kurdok elszántságát és harced­zettségét — hosszú és végered­ményében céltalan polgárháború­val fenyegeti Iránt. P. V. zonyságát adta a nemzetközi együttműködés és szolidaritás ügyéért érzett felelősségének. A tegnapi ünnepség csúcspont­ján dr; Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár a következő szavakkal adta át az ENSZ-köz- pontot Kurt Waldheim főtitkár­nak: „legyen ez a központ szim­bóluma az enyhülésnek, a világ­békének, a fiatalok biztos jövő­jének”. (MTI) ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT TANÁCSKOZIK A BT Vita a palesztinok jogairól Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap — magyar idő szerint dél­után — zárt ajtók mögötti megbe­szélésekkel kezdte meg a vitát a palesztinok jogairól. Az amerikai ENSZ-nagykövet egy kérdésre vá­laszolva kijelentette, hogy a tes­tület nyilvános ülést is tart „ha csak az előzetes konzultációkon másképpen nem dönt a BT”. A Biztonsági Tanács egyetlen arab tagja, Kuvait képviselője ugyanakkor — szintén egy újság­író kérdésére válaszolva — kije­lentette, hogy szó sem lehet a BT- vita elhalasztásáról. „Szavazás lesz és vétó lesz” — mondta a nagykö­vet, világosan jelezve, hogy a ha­tározattervezet támogatói nyílt színvallásra akarják kényszeríteni Washingtont. A BT-vitában részvevői joggal igen, de szavazati joggal fel nem ruházott Egyiptom miniszterelnö­ke, Khalil szerdán olyan értelmű utasítást adott országa ENSZ-kép- viselőjének, hogy támogasson min­den határozattervezetet, amely megfelel a következő három felté­telnek: világosan szögezze le a palesztin nép törvényes jogait cse­rében Izrael elismeréséért; ne sértse a Camp David-i megállapo­dások aláírói közötti szerződések törvényességét; egyidejűleg szólít­son fel Izrael Dél-Libanon elleni és a palesztinok Izrael elleni ak­cióinak beszüntetésére. NAPI KOMMENTÁR Csatazaj Kurdisztánban INDOKRÓL A NÄCIK GONDOSKODTAK Hitler hatalmas hadsereget épí­tett fel, hogy meghódíthassa vele a világot. 1933-ban lett kancellár. Már abban az esztendőben Né­metország nemzeti jövedelmének 7 százalékát fordította katonai ki­adásokra az 1932-es 2 százalékkal szemben! 1935-ben 10 milliárd birodajmi márka szerepelt nyíl­tan, vagy rejtve katonai célokra a költségvetésben. A nemzeti jö­vedelem 16 százaléka lett a ka­tonáké, 1938-ban pedig 32 száza­lékosra emelkedett az arány: hu­szonhat milliárd márkát kapott a hadsereg! Következmény: a nagyarányú fegyverkezéssel párhuzamosan növekedett a nagy monopóliumok profitja, vagyis azoké az ipari hatalmasságoké, akik döntő sze­repet játszottak a nácik hata­lomra juttatásában. Fokozatosan csökkent a lakosság életszínvona­la. Hírhedtté vált Göring biro­dalmi marsall, a fegyverkezésért felelős birodalmi biztos kijelen­tése: „Vaj helyett ágyút!” Mert bizony az egyre növekvő biro­dalomban hamarosan ellátási ne­hézségek léptek fel, még béke idején be kellett vezetni a jegy­rendszert. A fejadagok csökken­tek, de még ezeket az alacsony fejadagokat sem tudta mindenki kiváltani. A németek megkoplalták azt a csaknem 72 milliárd márkát, amelyet az ország Hitler hata­lomra jutása után hadikiadások­ra költött. Az IG Farben frofitja viszont közben 71,5 millióról 376,7 millióra növekedett, és más kon­szernek is hasonlóképpen nyer­tek már a háború előkészületein is. Hát még milyen előnyökkel kecsegtetett számukra egy hábo­rú, amelynek győztes kimenete­léről meg voltak győződve! A hitleri fajelmélet által segédné­peknek, alsóbbrendű embereknek minősített rabszolgamunkásokat még a felsőbbrendű németeknél is jobban kizsákmányolhatták volna. Egyszerűen bekebelezhet­ték — mint az osztrák és a cseh iparral is tették — a meghódított területek gyárait. Elrabolhatták ezeknek az országoknak nyers­anyagkincseit, az ott termelt élel­miszert pedig Németországba szállíthatták volna, a lehető leg­kisebbre leszorítva az alsóbbren- dűek fejadagjait, életfogytiglani éhezésre kényszerítve őket. Nem Danzigról volt tehát szó, hanem a „német élettér keleti bő­vítéséről”. Hitler villámháborút tervezett, a szomszédos ország lerohanását. Kívánta a háborút a nyugati hatalmakkal, Franciaor­szággal és Angliával is, de el • A szuperhatalmú birodalmi marsall, Göring. (Fotó — MTI KUlföldi Képszolgálat — KS) akarta kerülni, hogy hadseregét meg kelljen osztania. Ez a ma­gyarázata annak, hogy 1939 jú­liusában — augusztusában, a há­ború kitörése előtt tárgyalókész­séget színlelt. Nem kis megnyugvással tapasz­talta, hogy azok a szovjet lépé­sek, amelyek a béke megőrzését, Lengyelország biztonságának ga­rantálását célozták, -az angol és francia fél részéről nem találtak viszonzásra. Ami pedig a veszé­lyeztetett lengyel kormányt ille­ti. antikommunizmusa erősebb volt, mint veszélyérzete, Varsó­ban visszautasították a szovjet kezdeményezéseket, amelyek a két ország közötti segélynyújtási szerződés megkötését szolgálták. A Szovjet kormánynak abból kellett kiindulnia: közeledik a második világháború kitörése, de a náci Németország által veszé­lyeztetett más országok nem haj­landók vele együttműködni a bé­ke megőrzéséért. Viszont Hitler — taktikai okokból — hajlandó volt meg nem támadási egyezményt kötni a Szovjetunióval. Moszkva számára ez azt jelentette, hogy az , elkerülhetetlen háborúig időt nyer: értékes hónapokat, vagy éveket, amelyek során tovább nö­velheti védelmi képességét. A második világháború után Churchill is- úgy értékelte az egyezményt, hogy „ez az új szov­jet politikai irányvonal az adott pillanatban magas fokú, realisz­tikus politika volt”. A lengyelországi hadjárat ter­veinek elkészítésére Hitler már 1939. április 3-án kiadta a pá- rancsot, 8 nappal később pedig aláírta azt az utasítást, amely meghatározta a hadjárat katonai céljait: „A Wehrmacht feladata, hogy a lengyel hadsereget meg­semmisítse. Ehhez meglepetés­szerű támadási időpontot kell vá­lasztani és előkészíteni”. A kö­vetkezményekhez tartozott egye­bek mellett, hogy Naujocks SS Sturmbannführer sok unalmas, tétlen napot töltött Gleiwitzben. A jelszóra várt. amikor is az elő­re megkapott forgatókönyv alap­ján meg kell teremtenie az ürü­gyet a háború kirobbantására. (Következik: „Vas idegek, ke­mény elhatározás ...”) NEGYVEN ÉV A SZOVJET DIPLOMÁCIÁBAN Andrej Gromiko kitüntetése Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: A Szovjetunió külpolitikai cél­jairól, a szovjet külpolitika jel­legéről beszélt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter azon az ünnepségen, amelyen Leonyid Brezsnyev nyújtotta át neki a Lenin-rendet, és másodszor a Sarló és Kalapács aranyérmét. Gromikót a Legfelsőbb Tanács, Elnöksége a közelmúltban tün­tette ki, 70. születésnapja alkal­mából. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke rend­kívül meleg szavakkal nyújtotta át Gromikónak a magas kitünte­tést. Rámutatott: a Szovjetunió külügyminisztere negyven éve lát el fontos feladatokat a szovjet diplomáciában, negyven éve fejt ki fáradhatatlan, aktív tevékeny­séget a tartós békéért vívot,t harcban, a Szovjetunió érdekei­nek 'képviseletében, a népek sza­badságáért és függetlenségéért vívott küzdelemben. Andrej Gromiko válaszában meghatott szavakkal mondott kö­szönetét a magas kitüntetésért. A Szovjetunió külpolitikájáról szól­va leszögezte: e politikai irány­vonalat az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusa jelölte ki. „Külpolitikánk osztályjellegű szocialista külpolitika. Legfőbb célja az, hogy megbízhatóan le­hetővé tegye a szovjet nép, szö­vetségeseink és barátaink számá­ra a békés életet és munkát. Ez a célkitűzés egybeesik a világ minden népének érdekeivel, mert a népek a nemzetközi feszültség enyhülését, a tartós békét akar­ják”. Andrej Gromiko aláhúzta: a Szovjetunió külpolitikájának tar­talmát a párt, annak Központi Bizottsága, Leonyid Brezsnyev vezette Politikai Bizottsága ha­tározza meg. Ezzel kapcsolatban méltatta azt a nagyszabású és fáradhatatlan tevékenységet, ame­lyet Leonyid Brezsnyev végez a béke, a világ népei érdekében. A Szovjetunió legfontosabb külpoli­tikai kezdeményezései és sikerei Brezsnyev nevével kapcsolódnak össze — jelentette ki Andrej Gromiko. A kitüntetés átadásánál jelen volt az SZKP és a szovjet állam számos vezetője, akik meleg sze­retettel köszöntötték Andrej Gro­mikót. • A képen: Leonyid Brezsnyev gratulál a kitüntetettnek. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Baráti légkörben folytatódnak a kambodzsai-vietnami tárgyalások HANOI Zalai István, az MTI tudósítója jelenti: Hanoiban tegnap folytatódtak a kambodzsai és a vietnami ve­zetők tárgyalásai. A Kambodzsai Népköztársaság küldöttségét Heng Samrin, a Népi Forradalmi Ta­nács és a Nemzeti Egységfront KB elnöke vezeti, míg vietnami részről a tárgyalásokon részt vesz többek között Nguyen Huu Tho alelnök, Pham Van Dong kor­mányfő és Vo Nguyen Giap mi­niszterelnök-helyettes, nemzet- védelmi miniszter. A kambodzsai küldöttség szer­dán érkezett hivatalos, baráti látogatásra Hanoiba, miután La- oszban tárgyalt. A kambodzsai— vietnami tárgyalások első napjá­ról kiadott rövid hivatalos kom­müniké „testvérinek és baráti­nak” minősítette a megbeszélé­sek légkörét. Még szerdán este a VKP Központi Bizottsága és a vietnami kormány díszvacsorát adott a Heng Semrin vezette kambodzsai küldöttség tiszteleté­re, s ezen, jelezve, hogy vietna­, A Brazíliai Nemzeti Kongresz- szus szerdán jóváhagyta az új amnesztiatörvényt, amely az 1961. szeptember 2-a és 1979. június 27- e között politikai bűncselekményt elkövetett személyekre vonatko­zik. A harminc nap múlva életbe­lépő törvény, terrorakciók és me­rényletek elkövetőit nem mentesíti a felelősségrevonás alól. mi részről milyen nagy jelentő­séget tulajdonítanak a látogatás­nak, megjelent Le Duan, a VKP KB főtitkára is." Pham Van Dong miniszterel­nök pohárköszöntőjében hangot adott meggyőződésének, hogy „a testvéri karribodzsai nép az anti- imperialista harc hagyományaira támaszkodva, a Népi Forradalmi Tanács helyes politikájától ve­zetve, szoros együttműködésiben a laoszi és vietnami néppel, élvez­ve a szociálist országiok és a ha­ladó világ támogatását, megküzd az ország újjáépítésének nagy nehézségeivel, s felépíti a békés, független, demokratikus, semle­ges, el nem kötelezett Kambod­zsát”. Válaszában Heng Samrin a többi között azt mondotta: „Nagy örömünkre szolgál, hogy elláto­gathattunk a három indokínai nép barátságát oly annyira szor­galmazó néhai Ho Si Minh elnök hazájába”. A kambodzsai veze­tő síkraszállt a két ország szoros barátságának további erősítése mellett. (MTI) Azok a tisztségviselők és kato­nák, akik az 1978. végéig érvény­ben volt rendkívüli állapot idején vesztették el állásukat vagy rang­jukat, visszakaphatják azt. Am­nesztiában részesülnek azok a munkások, alkalmazottak és szak- szervezeti vezetők, akiket sztrájk kokban való részvétel miatt bo­csátottak el állásukból. (AFP) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Az USA Kommunista Pártjának kongresszusa Csütörtökön Detroitban megkezdte munkáját az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa. A tanácskozást Henry Winston, a párt országos elnöke nyitotta meg. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolóját, a betegség miatt távollevő főtitkár, Gus Hall helyett Mike Zagarell, a KP Politikai Bizottságának tagja ter­jesztette elő. (TASZSZ) • Fát ültettek a világrekorder űrhajósok Fát ültetett az űrhajósok bajkonuri fasorában csütörtökön a két világrekorder szovjet kozmonáuta: Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. Az is bizonyítja, hogy szervezetük gyorsan alkalmazkodik a 175 napos súlytalanság után a földi körülményekhez. Az orvosok rend­kívül elégedettek ugyan a readaptációval, de még óvakodnak kimon­dani a végső következtetéseket. Eddig valamennyi vizsgálati ered­mény, valamennyi megterhelési próba azt mutatja, hogy Ljahov és Rjumin szervezetére semmiféle tartós káros hatással sem volt a csak­nem féléves űrutazás. (MTI) 3. Danzig csak ürügyül szolgált Amnesztiatörvény Brazíliában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom