Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-22 / 195. szám
1979. augusztus 22. • PETŐFI NÉPE • 5 A BOLDOG FALU NEM FELEJT - MÓRICZ-PORTRÉK AZ ÉVFORDULÓRA NYELVŐR Régi, elszineződő, gyűrött — agyonolvasott — újságpéldány. A Pesti Napló 1935. november 17-i száma. Móricz Zsigmondi, aki ekkor már negyedszázada túl volt a Hét krajcár sikerén, letette az asztalra a társadalombíráló dzsentriregényeket, tíz éve megírta a Pillangót, s megjelent a Barbárok is —, szóval Móricz, az Erdély és A boldog ember még friss szerzői élményével Ti- szakécskéről írt egész oldalas „vasárnapi riport”-ot. A műfajnak ez a remeke azóta sokszor megjelent különböző kötetekben, - összeállításokban. Miskó István tiszakécskei tanácselnök, aki kétéves volt az íróriporter látogatásakor, mégis az eredeti újságpéldányt húzza elő észrevétlenül valahonnan az asztal alól. Csöndes és meghitt tisztelgés-számba mennek most a percek, amíg felolvas a körülötte ülő, egész hónapra meghívott festőknek, szobrászoknak a tanácsi üdülőből ideiglenesen átalakított alkotótelepen. Azóta sem változott a természeti környezet, és valóban: rajz- ceruzával, ecsettel is megörökítésre méltó. „A Tisza-töltésen poroszkál a kocsi. A töltés pompás építmény. Félelmesen vízszintes a gerince, kilométereken át, annál kanyargóbb az iránya. Jobbra, a Tisza árterében gyönyörű füzeserdő. Az öreg gnóm fák lombja valószínűtlenül színes, A füzek vékony gallya tündéri szőkeségben lobog, s a fehér nyárfák ezüstfésűknek vannak betűzve, mint a vasárnapi lányok frizurájába. A víz színe csak néha villan fel, mint a mélyben óvatosan elnyúlt sárkány háta. Fölötte óriási ég kupolája ... Itt még teljes romantikában élvezzük a természet évmilliókon át megszokott színes képét. A Tisza itt pontos félkört ír le: gyújtópontjában egy kis falu gazdag, lombos bokra.” — hangzik a leírás. FILMJEGYZET Tiszakécske tisztelgése Banyakemence és lencsibaba • Bronzöntésre készíti elő a portrét Szabó Imre szobrász. • Alakul B. Sédai Mária festőművész Móricz- képe. (Tóth S. felv.) A felolvasás hallgatói, a tiszakécskei művésztelep vendégei megörökítik a tájat és az embereket. Bozsó János vászonnal és állvánnyal a hóna alatt a Tisza- parti erdőbe indul, hogy megmentse egy fénylő narancsszínű folttal a fák között átcsillanó napfény meleg örömét. Bagó Bertalan a víz sodrását figyeli. Milyen gyönyörűséges! — szólal meg, és a nádas felé fordul. — Soha nem felejtem el, amit itt látok — erősíti meg Batári László, a művésztelep vezetője. Ketten a fölfedező-realista Móricz arcát is keresik. Valahol legbelül tovább visszhangoznak bennük a szavak: „Nézem az embereket. Nyugodtak, önérzetesek és szerények. Házigazdám, kinél megháltam, egy herceg úri nyugalmával és előzékenységével' viseli magát. Felesége bekötött fejjel, oly halk és kellemes finomsággal viseli magát, mint egy Csillagok háborúja A film eredeti angol címének közönségcsábitó. jól hangzó ritmusa: Star Wars (Csillagháborúk) a magyar fordításban elveszett. No, de sebaj, a galaktika sztárjainak, űrben szabadon száguldozó nagyrészt emberformájú urainak ádáz háborúskodása úgyis becsábítja a nézőt a hazai mozikba. Akárcsak külföldön, ahol az alig 35 esztendős ifjú rendező, Georges Lucas ezzel az alkotásával — ha hinni lehet a nyugati pletykáknak — 50 millió dollárt keresett. Mit vághatott zsebre vajon a produkciót finaszírozó Fox filmvállalat? Ezen kár töprengeni, inkább a nagy üzletnek számító filmről ejtsünk néhány szót. A mozinéző előtt már nem ismeretlenek azok a külsőségek, fényképezési trükkök, szemet gyönyörködtető makettek, amelyeket ez a film is felvonultat. Nem járunk túlságosan messze az igazságtól, ha megkockáztatjuk az állítást, ezek a külsőségek a legvonzóbb elemei ennek a csodálatos szuperűrrevünek. Ezekben nem lehet csalódni, s a napjaink űrkísérleteit figyelemmel kísérő néző a film csodaűr- hájóit szemlélve még hitelt is adhat ezeknek a gyönyörűséges masináknak, robotoknak, űrcir- kálókmak, komputerképernyőknek, titokzatosan villódzó, gyilkos lézerfegyvereknek. Gondolhatja — némi műszaki ismeretek birtokában — hogy ezek ilyenek is lehetnek valamikor a ■jövőben. Ilyen sokoldalú tudománnyal rendelkezhetnek, valóban képessé teszik az embert arra, hogy otthonosan röpködjenek, kalandozzanak a galaktika bolygórendszereinek útvesztőjében, mintha csak a Balaton-partra utaznának, ma, tegnap, holnap, egy Diesel-mozdony vontatta vasúti szerelvényen. Itt azonban meg is áll a tudomány. A Verne fantáziáján edződött fiatalság, meg az idősebb korosztályhoz tartozó nézősereg elhiheti mindezeket, amit lát, de a cselekményt már nem- . igen veheti komolyan. Egyrészt azért, mert a forgatókönyv írói úgy gondolták, az űrháború szemet gyönyörködtető fényképezésén túl értelmesebb fajta mesével nem érdemes terhelni a nézőket. így aztán innen-onnan összelopkodott, a tv-ből ismert Orion űrhajó egyik-másik folytatásában már látott,-meg az Alfa holdbázis trükkjeihez hasonló eszközökkel is el tudnak boldogulni. Újdonságokat nemigen kell kitalálni. A film története szimpla mese, kevés ötlettel, unos-untalan ismételt sablonokkal és a produkcióban részt vevő jobb sorsra érdemes színészek se nagyon tudtak mit kezdeni gyenge, egyoldalú szerepükkel. Azért a mese varázsa mégiscsak magával ragad, a címben is beharangozott háborúskodás egy-egy jelenete valóban lebi- lincselően izgalmas — szóval a néző nem csalódik, ha nincsenek túlságosan magas igényei. Az úgynevezett tudományos-fantasztikus regényirodalom legelső, legprimitívebb, csupán a technikát bemutató alkotásainak eszmei színvonalán nem emelkedik túl a Csillagok háborúja. Megnézni mindenképpen érdemes, már csak azért is, mert van a filmben két olyan szereplő, aki — vagy ami — kifigurázásra méltó emberi tulajdonságokkal rendelkezik: két aranyos, mulatságos robotról van szó, aki az űrbéli viaskodások közben is egészséges humorral oldja fel a feszültséget. Cs. L. elvarázsolt királynő. Mutatja a kezét, ujjai dagadtak. ’A munkától’ — szói egyszerűen. Munkáskéz, áldott kéz — vigasztalom.” Ezzel a belső visszhanggal indul a közeli műterembe B. Sédai Mária, aki megkezdett munkájának körülbelül a felénél tart. Szabódik, hogy félkészen rögzíti a fotó a Móricz-fest- ményt: túl naturális, még kidolgozatlan. Olvasmányélményei, az önéletrajzi regények és régi fotók alapján képzeli maga elé az írót. Az ecset után nyúl, aztán sokáig nézi Móricz ölbe ejtett kezeit. Szabó Imre a bronzöntésre készíti elő szobrát. Láthatóan a zártság és tömörség — az ön- törvényszerűság? — foglalkoztatja. — Ezt kívánja Móricz egyénisége. Legszívesebben kőbe faragtam volna a portréját — mondja. Érmeket már készített a születési centenáriumra. A szobor a lényeg-kifejezés második nekirugaszkodásé műfaj-kísérletének számít. A „kisfalu” azóta nagyközség lett. A boldogság itt alighanem ma is „relatív dolog”, mint ahogy mindig, és mindenütt az volt és az is marad. De boldogság nincs emlékek nélkül, és a tisztelgő emlékezés, ha őszinte, képes átmelegíteni a tekinteteket. És műveket hoz létre — az utókor helybeli közösségének. Lehet, hogy a gimnáziumban kapnak helyet a portrék. A fontos az, hogy itt születtek és itt is maradnak. Ez Tiszakécske utólagos hálája. És a legszebbek közé tartozó megemlékezés a 100. születési évforduló esztendejében: a csöri- des. visszapillantó figyelem. Az,' hogy a Boldog falu nem felejtette el egykori figyelmes fölfedezőjét. Halász Ferenc Bronzkori sziklarajzok Nemrégiben a kutatók újabb helyeken fedeztek fel ősi szik- larajzqkat Azerbajdzsán magas hegyei közt. A 3—1 ezer éves rajzok rituális táncokat, ökrösfogatokat, vadászjeleneteket, párducokat, őstulkokat, farkasokat ábrázolnak. A fő kifejezési forma — a vonal, és a profilábrázolás. A kelbadzsari és nahicsevani sziklarajzok újabb bizonyítékai annak, hogy a vidék magas hegységeit viszonylag „sűrűn” lakták már a bronzkorban is. Az új leletek — mintegy 700 sziklarajz — " igen hasonlítanak azokra, amelyeket Gobusztanban, Baku közelében fedeztek fel. Vannak természetesen különbségek is. Például, az élővilág tömeges ábrázolása, amely a kelbadzsari és * nahicsevani alkotások egyik jellemzője, szinte alig fordul elő a gobuSztani rajzokon. A technikai és stiláris rokonság azonban vitathatatlan. Említésre méltó, mint érdekesség, hogy a kelbad- zsari maradványokat geológusok, s nem régészek fedezték fel. Az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémián hamarosan elkészül a köztársaságban fellelhető sziklarajzokkal foglalkozó első monográfia, amely tudományos jelentősége mellett, hasznos kalauza is lesz a szabadtéri sziklara.jz- múzeumokat felkereső látogatóknak. Több olyan szó van nyelvünkben, amelyeknek eredetét, esetleg jelentését sem ismerjük pontosan, vagy néha olyan használati körük van, hogy sokszor nem helyesen használjuk őket. Kezdjük a banyakemencével! Ha azt kérdeznék tőlünk, hogy ebben az összetételben mit jelent a banya, könnyen rámondanánk, hogy öregasszonyt. És ha tovább kellene magyarázni, hogyan került kapcsolatba az öregasszony a kemencével, szinte kínálkozik a magyarázat, természetesen a helytelen, csak népetimológiás magyarázat: azért, mert öreg nénikék szoktak télen a kemence mellett üldögélni, esetleg mert a kendőbe bugyolált öregas viszonyhoz hasonlít a zömök kemence. Pedig a magyarázata más. Kezdve azon, hogy régebbi alakja nem banyakemence, hanem bányakemence volt. De mi kapcsolata van a szónak a mai bányával? A szlávból átvett bánya szónak feltételeztek egy bögre jelentést. Régen ugyanis a sárkemence oldalába kisebb agyag bögréket raktak, talán azért, hogy a nagyobb felület fokozza a meleg kisugárzását. Néprajzi szempontból helyes lehet ez a magyarázat, csak a bánya előtag bögre jelentése nem igazolható. Az elfogadható magyarázat szerint' az előtag szlovák jövevényszó, amelynek a jelentése fazekaskemence, üreg, öblös fazék. Más szláv nyelvekben kád. korsó jelentése is van. E szláv szavak eredetileg egy üreg. boltozat jelentésű szó folytatásai, és azonosak a magyar bányával, a hasznos ásványokat kitermelő üzemmel. így a szó olyan összetétel, amelyben azonos fogalmi tartalma szavakat kapcsolunk össze (pl. szóbeszéd, bajviadal). És mi a lencsibaba? Az időr sebbek talán még ismerik a szót. de a kicsinyeink már nem, mert már nem divatos a babázás. E szó jelentése eredetileg különböző posztódarabokból készült, nagy kerek szemét forgató játékbaba volt. A nagy, élénk szemű nőket is lencsibabának nevezték. Jókai Anna Tartozik és követel című regényében egyik szereplőjét így jellemezte: „A Tercsi se volt csúnya . .. Hosszú szőke hajú. ekkora lencsibaba-szemekkel.” Honnan eredt a lencsi szó? Helytelenül kapcsolatba hozták a lencsével, és a Lenke becéző alakjának is gondolták. Valójában egy torinói gyár Tátin jelmondatának szókezdő betűit írfák egy szóba, úgynevezett akrosztikonba: Lu- dus est nobis conslanter industria (lefordítva: a játék a mi állandó munkánk). Ez a LENCI (kiejtve lencsi) szó a gyár hulladék posz- itódarabjaiból készült babáinak jelzője lett. A szép hangzású szót az egykor közkedvelt játékbabák hozták be nyelvünkbe. Találó kérdésnek is föladhatnunk: az űrhajós földet ér vagy földre száll a Holdon, vagy holdat ér, holdra száll? És ha reng a Hold talaja, az holdrengés, vagy földrengés-e? A felelet csak az lehet: ha az égitestnek a megjelölése a dolog lényegéhez tartozik, az égitestet kell emlegetni, így tehát az űrhajós holdra száll, holdat ér, és ott csak holdrengésről, nem földrengésről lehet szó. De ha a föld szót nem égitest-megjelölésre használjuk, hanem megkövesedett, kötött szó- kapcsolatban, akkor a Föld használata a helyes. Tehát ha az űrhajós nagyon meglepődik valamin. a Holdon is földbe gyökerezik a lába. És nagyon sok űrhajósnak. akik még nem jutottak el a Holdra, a Hold az ígéret földje. Ha a megjuhászodik szó eredetét kellene magyarázni, sokan a juhász szóval hoznák kapcsolatba. különösen, ha az elkanászo- dik jelentésére gondolnának. Az elkanászodik ige jelentése az értelmező szótár szerint; durva beszédű, viselkedésű lesz, egyre fegyelmezetlenebbé. szemtelenebbé válik. A megjuhászodik szónak a jelentése pedig: (dühös ember, állat) lecsillapodik, megszelídül. Sőt ott van mellette a megiuházik ige is. És ez már közelebb visz a szó eredetének föltárásához. A szó ugyanis nem a juhász szó továbbképzése, hanem a régi magyar nyelvnek egy ma már elavult szava. Az 1300 körüli Öma- gyar Mária-siralomban ezt olvassuk: én junhumnak bel bua (én szívemnek belső búja), én jun- hum bitói farad (én szívem búval fárad). Ez a jonh (más változatban joh, juh) elhomályosult ösz- szetétel. belső rész+has jelentésű szavakból alakul az ugor korban. A szónak legkorábbi ismert jelentése szív volt. így. a megjuhászodik. megjuházik ige tulajdonképpeni jelentése „szívessé, kedvessé, szelíddé válik" lehetett. Az Ausztria és Ausztrália, vagyis egy ország és egy földrész neve hangzásra is összefügg egymással. Pedig az Ausztria értelmezése keleti birodalom, az Ausztráliáé pedig déli földrész. Hogy lehet, hogy a származás szerint is összetartozó két szó közül az egyiknek kelethez, a másiknak délhez kapcsolódó jelentése van? Amikor Nagy Károly iiOO körül a mai Ausztria területén élő avarokat leigázta, és ezt a területet a frank birodalomhoz csatolta, megjelent az Ostmark (keleti tartomány), később az Österreich (keleti birodalom) elnevezés, majd ez utóbbiból a latin Austria, magyarul Ausztria név. Ausztrália neve pedig azzal függ össze, hogy a déli földgömbön egy földrészt, terra australis-t (déli földrészt) gyanítottak. A jelentéseltolódás oka az volt. hogy Itáliának északnyugatdélkeleti irányú tengelyét rosz- szul tájolták be (hol észak—délinek. hol pedig nyugat—keletinek). Ez az égtáji tévedés hatott a szó használatára, így lehetett a közös eredetű szócsalád egyik tagja keleti, a másik pedig déli jelentésű. Kiss István Üj módszerekkel és új szemlélettel Az idei nyár különösen sok munka elé állította a pedagógusokat, hiszen félidejéhez érkezett valamennyi iskolafokon és -típusban 1978—80. között végrehajtandó átfogó tantervi reform. E reform tavaly ősszel kezdődött, az általános iskolák új nevelési-oktatási tervének, valamint a szakmunkásképzést nyújtó szak- középiskolák teljes tantervének megújításával. Ezt követi idén ősszel a középfokú képzést biztosító szakközépiskolai és#a gimnáziumi tantervek reformja, s a szakmunkásképző intézetek közismereti tantárgyainak tantervi reformja. Mivel a változás olyan mélységű, hogy az egyes tantárgyak oktatási tervét is érinti, az Országos Pedagógiai Intézet a szokottnál is nagyobb gondot fordított a pedagógusok felkészítésének megszervezésére. A pedagógusok idei továbbképzéséről beszélgettünk az intézet szakvezetőivel: Fehér Ferencijével, a nemzetközi kapcsolatok osztálya, ,Wesselényi Albertiéi, a továbbképzési-szervezési osztály és dr. Fülöp Károllyal, az idegen- nyelv-oktatási osztály vezetőjével. — A felkészítés minden egyes iskolatípus minden évfolyamára három lépcsőben történik. Az első: központi tanfolyamok, amelyeken az OPI munkatársai ismertetik az új tantervet, annak követelmény- és eszközrendszerét, a tanítás témakörönként ajánlatos lehetőségeit, a tankönyvet és az oszályozásnak az anyaghoz kapcsolódó változatait — az illető szaktárgyak megyei szakfelügyelőivel. A második: a megyei pedagógus továbbképző intézetek — PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSE vagy kabinetek — által szervezett megyei tanfolyamok, a megyében működő, adott szakos munkaközösségek vezetői számára. Itt azok a megyei szakfelügyelők adják tovább a hallottakat, akik a központi tanfolyamokon részt vettek. A harmadik lépcsőben az adott tantárgyak munkaközösségének tagjai vitatják meg — konzultációk keretében — a szükséges tudnivalókat, a megyei tanfolyamokon részt vett munkaközösségi vezetők irányításával. A szóbeli információt mindenütt írásos dokumentumokkal egészítik ki. A Jtérdésre, hogy mi indokolja ilyen centralizált bennlakásos tanfolyamok szervezését, az OPI munkatársai elmondották, hogy a tantervi reform során bevezetésre kerül néhány olyan tantárgy, amely jnég a pedagógusnak is új. Ilyen újdonság például az általános iskolás matematika, amely az eddigi számtan tantárgyat' váltja fel. már az első osztálytól kezdve; újdonság lesz a technika, amely megőrizve a politechnika számos elemét, új ismeretanyagokkal gazdagodik; nagyon sok új vonást tartalmaz a kémia; új tantárgy lesz és az általános iskolák alsó tagozatában sokat várnak az anyanyelvi neveléstől, továbbá a megújult környezetismerettől, amelynek oktatásában a felső tagozatos biológia-földrajz szaktanárok is „besegítenek”; végül nagy jelentőségű változásnak ígérkezik, hogy 1981. szeptemberétől kezdve egy évvel korábban, már az általános iskolák IV. osztályában bevezetik az orosz nyelv oktatását. — Az utóbbi években feltűnően sok — véleményem szerint — bírálat érte az iskolai idegen- nyelv-oktatást. A tantervi reform hogyan reagál ezekre a kritikai észrevételekre? — Tettekkel, lényeges változásokkal ! A nyelvtanulás célja — minden eddiginél gyakorlatiasabb ismeretek elsajátítása lesz. Az általános iskolai orosz nyelvoktatásnak például olyan alapfokú ismereteket kell eredményeznie, amely megbízhatóan megalapozza a nyelvtudást, egyszersmind felkelti az érdeklődést az idegen nyelv iránt. A tanterv — épp e cél érdekében — reálisabban tervezi a megtanítandó tananyagot, pontosan meghatározza a megtanítandó szavakat, kifejezések mennyiségét, sőt, szójegyzékét és kifejezésjegyzékét is! A teljesen új, korszerű tankönyvsorozat írásával. kiadásának előkészületeivel egyidejűleg a tanterv más, a hatékony nyelvoktatást szolgáló eszközök — diafilmek, hangszalagok, applikációs táblák, tematikus faliképek — használatát is előírja. Mindezeken túl. az új tanterv alapvető szemléletváltozást igényel a nyelvtanároktól, hiszen kimondja ,a szóbeliség elsőbbségét az írásbeliséggel szemben; az országismereti tudnivalók elsőbbségét a kultúrtörténeti tudnivalókkal szemben. — Például? — Az írók életrajza, életművük értékelése helyett az adott nyelv- területen való viselkedni tudást helyezi előtérbe. Nagy hangsúlyt kapnak az életkori sajátosságok, az általános iskolai nyelvoktatásban például a játékosság, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban a pályaorientáció szempontjai. De a tantervi reform eredményeként az elkövetkező időkben ugrásszerűen megnő majd az általános iskolákban eddig kismértékű második idegennyelvoktatás is. rendes tantárgyként. Ehhez azonban nemcsak tárgyi feltételekről kell gondoskodni, hanjem tanárokról is, a felkészítést tehát már meg kellett kezdeni.. % Az idén ősztől kísérleti jelleggel bevezetik az általános iskolák felső tagozatán a fakultatív tantárgycsoportos oktatást, amelynek keretében a gyakorlati ismereteket és az idegen nyelveket a diákok önkéntes jelentkezés alapján. magasabb óraszámban tanulhatják. Hasonló tantervi változások lépnek életbe szeptembertől kezdődően a gimnáziumokban is. csak ott már az idegennyelv-ok- tatás célja alapos középfokú nyelvtudást nyújtani a tanulóknak. — Nos, mindezek a változások mintegy tízezer nyelvtanárt érintenek az országban. Tehát meg kell újítanunk ismereteiket, oktatási módszereiket, sőt — mivel az eddigi koncepcióval rutinnal tovább már nem dolgozhatnak — egy kicsit önmagukat is. Ehhez a módszertani és szemléletbeli megújuláshoz kívánt segítséget nyújtani pedagógusainknak a nyári továbbképzés, illetve felkészítés. D. É.
