Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

1979. augusztus 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Az Alkotmány 30. évfordulóját méltóképpen köszöntötte az ország és Bács-Kiskun megye lakossága (Folytatás az 1. oldalról.) Iában a sikereinkről, eredményes munkánkról szoktunk szót válta­ni, de őszintén fel kell tárni a problémákat, hiányosságokat is. Igaz ugyan, hogy sokat fejlődtünk, de még nem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy jobban, gazdagabban éljünk. Ennek pedig az az előfeltétele, hogy mennyisé­gileg és minőségileg is a belföl­di és külföldi piacon megfelelő, az igényeket kielégítő javak áll­janak rendelkezésre. — Ennek érdekében növelni kell a vezetők és a dolgozók fe­lelősségérzetét — hangsúlyozta a népfront főtitkára. — Állandóan törekedjünk a szocialista demok­ratizmus erősítésére. Jogos igény, hogy mindenkinek legyen joga a véleménynyilvánításhoz, de aki jogot akar, kötelességet is vállal­jon. Elsődleges feladatunknak te­kintsük a felelősségérzet növelé­sét, az aktívabb, lendületesebb munkavégzést. — Mostanában sokszor elhang­zik az a kérdés, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények kö­zött vajon meg tudjuk-e valósíta­ni országos feladatainkat. Évtize­dekkel ezelőtt nehezebb körülmé­nyek között közös összefogással eleget tudtunk tenni a követelmé­nyeknek, tehát a válasz egyértel­műen pozitív: közös felelősségvál­lalással, helyzetünk megértésével, mindennapi alkotó munkával most is megvalósíthatjuk elképzelésein­ket. Az összefogásra serkenti a dolgozókat a párt szövetségi poli­tikája. Csakúgy, mint az elmúlt évtizedekben, most is megtaláltuk azokat a szövetségeseinket, akik­nek ugyan nincs párttagkönyvük, de egyetértenek a párt politiká-. jával. A 800 ezer párttag, a né­hány millió szakszervezeti tag, KISZ-tag, népfront-aktivista egy­más mellett azonos célért dolgo­zik, a párthatározatok, kormány- határozatok szellemében. — Az elmúlt évtizedek alap­ján augusztus 20-a a jövőben is legyen mindig az az ünnep, ame­lyen eredményeinkre, sikereink­re emlékezünk, de a másnap, augusztus 21 -e a további jó, tői retten munka folytatása legyen — fejezte be beszédét Sarlós István. Az ünnepi beszéd után szava­lat következett, majd dr. Honik Ferenc, a jánoshalmi Haladás Ter­melőszövetkezet elnöke a közös gazdaság dolgozóinak nevében új kenyeret adott át a Hazafias Nép­front főtitkárának. A Szózat hangjaival fejeződött be az ünne­pi nagygyűlés. A Lenin téren kul­túrműsorral folytatódott a prog­ram, fúvószenekarok, citerazene- karok, néptáncosok szórakoztat­ták az érdeklődőket. A délelőtti program keretében Sarlós István a megyei és a vá­rosi vezetők társaságában felke­reste a Kossuth I. lakótelepen épült, 80 gyereknek otthont adó bölcsődét, és fölötte a 150 óvodás T uközis birodalmát. László Jó­r, a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat főépítésvezetője számolt be néhány szóban az építkezésről, majd felkérte Sarlós Istvánt, hogy az új létesítmény ajtaja előtti szalag átvágásával avassa fel a lakótelep bölcsődéjét, óvodáját. Az új szociális létesítmény meg­tekintése után a néhány percnyi távolságra levő Park áruházhoz vezetett a vendégek útja. Itt Mészáros Imre, a fogyasztási szö­vetkezet igazgatóságának elnöke adott tájékoztatást a 1328 négyzet- méternyi alapterületű áruházról, a lakótelepen élő családok ellátá­sát jelentősen segítő létesítmény jelentőségéről, majd a Politikai Bizottság tagja felavatta az új áfész-áruházat. Délután kultúrműsorral, lovas­bemutatóval, majálissal folytató­dott az alkotmánynapi ünnepség Kiskunhalason. . KECSKEMÉTEN augusztus 17- én, 18-án és 19-én a körzeti nép­frontbizottságok ünnepi megem­lékezéseket tartottak. Több üzem, vállalat, termelőszövetkezet dol­gozói baráti találkozókon, közös ünnepségeken vettek részt. Hétfőn délelőtt az alkotmány­napi ünnepi műsorok helyszínén — a kecskeméti főtéren — több százan hallgatták a helyi mun- kásőr-zenekar hangulatos kon­certjét. 11 órakor a Kecskemét Néptáncegyüttes tartott nagy si­kerű bemutatót. A zárószámot, a szilaj, fergeteges dél-alföldi csár­dást a közönség kívánságára meg­ismételték. A Kecskemét Nép­táncegyüttes műsorát megtekin­tette a megyeszékhelyen tartózko­dó jamaicai diákok’ csoportja is. * S Z ALKS ZEN TMÁRTON,BA N a hagyományos új kenyér ünnepet rendezték meg az öreg művelődé­si házban. A község lakóit Pintér Bálint, a Hazafias Népfront köz­ségi elnöke köszöntötte, majd az ünnepi est előadója, F. Tóth Pál, a népfront megyei béke és barát­ság munkabizottságának elnöke méltatta a nap jelentőségét. A nemzetiszínű szalaggal átkötött új kenyeret Matics Pál tanácselnök szegte meg, s a tálcán körbehor­dott kenyérrel és egy pohár bor-1 ral minden jelenlevőt megkínál­tak. Az est hangulatos műsorában a Petőfi Sándor Termelőszövetke­zet leány és fiú táncosai, vala­mint citerazenekara lépett fel és színvonalas, vidám szórakozást nyújtott a jelenlevőknek. Augusztus 19-én ismét bebi­zonyosodott, hogy a Bácska Együttes műsora több ezer em­ber osztatlan elismerésével ta­lálkozott. Ezúttal a Bajai Nyár ’79. programjában mutatkozott be a bajai víziszínpadon a Bácska Együttes. A délszláv, német és székely tánc- és népdalegyüttesek, nemcsak népviseletük, de tánc­ban, dalban tolmácsolt hagyo­mányaik legszebb csokrát nyúj­tották át a több mint háromezer főnyi, lelkes közönségnek. • A színes népviseletbe öltözött sze- remlei lányok üvegestánca. • Bal oldali képünkön: teltház a nézőtéren. • Jobbra: ha­jómodellezés­re készülnek az Aranyhomok előtt. A halasi gyerekek új birodalmában. • A megyeszékhely főterén sok nézője volt a Kecskemét Néptánc együttes bemutatójának. • A kecskeméti munkásőr-zenekar műsora.' Kitüntetések az Alkotmány napja alkalmából Az alkotmány törvénybe ikta­tásának 30. évfordulója, valamint az új kenyér ünnepe alkalmából a termelőszövetkezeti mozgalom­ban. a mezőgazdasági szövetke­zetekben, azok társulásaiban, a termelésben, a gazdálkodásban kifejtett eredményes termelői és vezetői munkájuk elismeréseként a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló Munkáért ki­tüntetést adományozott Dobrádi Istvánnak, a kiskunhalasi tsz- közi beszerző és készletező közös vállalkozás igazgatójának, Fieder Istvánnak, a kunpeszéri Paraszt- becsület Tsz raktárosának, Frank Lajosnak, a bócsai Petőfi Tsz fő­könyvelőjének, Hegedűs Jánosáé­nak, a kunpeszéri Parasztbecsü­let Tsz baromfigondozójának, Márta Nándornénak, a bugaci Béke Tsz szőlőtermesztőjének, Ormándi Andrásnak, a pálmonos- tori Keleti Fény Tsz szerelőjé­nek, Pető Lászlónak, a kunpeszé­ri Parasztbecsület Tsz gépkocsi­vezetőjének, Rab Józsefnek, a bugaci Béke Tsz szőlőtermesztő­jének, Sallai Imrének, a bugaci Béke Tsz raktárosának, Szegedi Istvánnénak, a balota,szállási Aranyhomok Közös Vállalat be­tanított munkásnőjének, Varga Istvánnénak, a pál mohostori Ke­leti Fény Tsz bérszámfejtőjének, Antal Imrének, a bajai Augusz­tus 20. Tsz szarvasmarha-gondo­zójának, Maros Józsefnénak, a bajai Augusztus 20. Tsz szőlésze­ti dolgozójának, Pfendler Ferenc­nek, a Bácskai Duna melléki TE- SZÖV ellenőrének, Hajdú József­nek, a csátaljai Üj Tavasz Tsz erőgápvezetőjének, Vuity József­nek, a hercegszántói Lenin Tsz párttitkárának, Likár Jánosnak, a hercegszántói Lenin Tsz trak­torosának, Janszki Pálnak, a her­cegszántói Lenin Tsz takarmá- nyosának, Király> Jánosnak, a hercegszántói Lenin Tsz gépko­csivezetőjének, Dobos Imrének, a jánoshalmi Haladás Tsz trakto­rosának, Martinék Ferencnek, a jánoshalmi Haladás Tsz mező- gazdasági gépészének, Südi Ber­talannak, a jánoshalmi Petőfi Tsz párttitkárának, Békefi Ist­vánnénak, a jánoshalmi Petőfi Tsz baromfigondozónőjének, Log- gó Józsefnek, a jánoshalmi Pe­tőfi Tsz baromfigondozójának, Bánfi Jánosnak, a jánoshalmi tsz-közi vállalat gépjárműveze­tőjének, Bozsakovics Andrásnak, a kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz takarmányosának, Szabó Galiba Andrásáénak, a kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz párttitkárának, Me­zei Nándornak, a nemesnádudva­ri Kossuth Tsz kőművesének, Rókus Péternek, a nagybaracskai Haladás Tsz raktárosának, Szabó Andrásnak, a nemesnádudvari Kossuth Tsz raktárosának, Pipicz Istvánnak, a rémi Dózsa Tsz el­lenőrző bizottsági elnökének, Ko­vács Józsefnénak, a nemesnádud­vari Kossuth Tsz szőlészeti dol­gozójának. A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa Kiváló Termelőszö­vetkezeti Munkáért kitüntetést adományozott a szövetkezeti moz­galomban több évtizedes társa­dalmi, termelői és vezetői mun­kássága elismeréseként Bács-Kis­kun megye több szövetkezeti dol­gozójának. Augusztus 20-a alkal­mából részesült ebben a kitünte­tésben Farkas János, a kiskun- halasi Vörös Szikra Tsz elnökhe­lyettese, Fekete Pál, a kecskemé­ti Kossuth Tsz rendész,e, Góg Mihály, a tiszaalpári Tisza Táj Tsz brigádvezetője, Határ Lászió­né, a kecskeméti Üj Tavasz Tsz munkacsapat-vezetője, Juhász Pál, a ladánybenei Rákóczi Tsz elnöke, Kotmájer lmréné, a sza­badszállási Lenin Tsz nyugdíja­sa, Kovács Ferenc, a kiskunfél­egyházi Lenin Tsz brigádvezető­je, Lakner Ferenc, a soltvadkerti József Attila Tsz traktorosa, Lan­tos István, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz főrakltárosa, Szurcsik István, a hercegszántói Lenin Tsz elnöke, Csáti Jenő, az öregcsertői Petőfi Tsz ágazatve­zetője, Erényi Márton, a szakmá- ri Petőfi Tsz főkönyvelője, Rut- terschmidt Ádámné, a csátaljai Üj Tavasz Tsz szőlőtermesztője, dr. Hámori Károly, a Bácskai és Duna melléki TESZÖV főmunka­társa, Vajda Lajosné, a solti Szikra Tsz dolgozója, Törőki Má­tyás, mélykúti nyugdíjas tanító, Sziráczki Mihályné, a mélykúti Alkotmány Tsz személyzeti ve­zetője, Kirí Mihály, a kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz takarmá­ny osa. A szövetkezeti mozgalom elvi és gyakorlati segítéséért, különö­sen a lakiteleki Szikra Tsz-ben kifejtett társadalmi és gazdaság- szervező, patronáló munkájáért, a Magyar Néphadsereg személyi állománya és a pölgári lakosság közötti kapcsolatok ápolásáért kifejtett munkájáért augusztus 20-a alkalmából Kiváló Termelő­szövetkezeti Munkáért 'kitüntetés­ben részesült Kelemen József al­ezredes, a Magyar Néphadsereg főtisztje. KÉPERNYŐ ______________________ Kiálts, város - másodszor Kiálts, iro címmel is megjelen­hetett volna Szabó Magda előze­tese a Rádió és Televízió Újság­ban. Bosszúsan határolta el ma­gát — ahogyan szokás mondani — művének tévéváltozatától. „A mostani Kiálts, város képernyőre való alkalmazása munkájában, a dráma tömörítésében, sajnálatos módon minden kérésem ellenére nem kaptam lehetőséget részt venni. A súlyos történelmi időszak televízióra való alkalmazása miatt a nézők esetleges elisme­rése, vagy gáncsa egyaránt ren­dezőjét, Hajdufy Miklóst illeti.” Annyira elfogta Szabó Magdát az indulat, hogy mondandója hozzá illő színvonalú megfogal­mazásáról is elfeledkezett. A tőle szokatlan nyelvi vétségekkel szep- lőzött sorokból arra következtet­hetünk, hogy már látta a tévé­játékot. Azért ismertette eredeti törekvéseit, szándékait, hogy a képernyőn látottakat ezekkel ves­se össze a tisztelt néző. Mi tagadás, ritkán fordul elő, hogy sikeres színdarabot „tévé- játékosítsanak". Ez akkor éri meg a ráfordított energiát, akkor fo­gadtatható el a közönséggel, ha a forgatókönyviró vagy a ren­dező valami újat ad. A szöveg új értelmezése, az „eredeti” elő­adásban ilyen-olyan okból ki­bontatlan értékek felmutatása te­het érdekessé, fontossá, szüksé­gessé egy-egy ilyen vállalkozást. A televízió a maga sajátos esz­közeivel új színekkel, hangula­tokkal gazdagíthatja a színdara­bot, a szó szoros értelmében ki­tágíthatja a történet kereteit, ki­emelhet lényeges részeket, elho­mályosíthat a dráma sodrását las­sító epizódokat. A forgatókönyvíró, Hajdufy Miklós, szinte semmit sem tett Szabó Magda drámai színezetű történelmi képeskönyvéhez. El­hagyta a drámairodalomból visz- szaköszönő előjátékot, de — ha emlékezetem nem csal — a szín­darabot állította ismét a kamerák elé. A rendező, Hajdufy Miklós, arra törekedett, hogy minél erő­sebben érvényesüljön a történel­mi színjáték fordulatossága, a változatos cselekmény minél több embert ragasszon a tévénéző- karosszékbe. Gondosan ábrázolta a városvezetés mechanizmusát, a tetteket, megnyilvánulásokat, döntéseket meghatározó formasá­gokat, hivatali szertartásokat. Ér­zékeltük, hogy a kor mennyire befolyásolja, szűkíti a cselekvési lehetőségeket, a döntési választé­kot. Sajnos Hajdufy ezúttal sem tudta ezt a szinte végzetszerű­séget hitelesíteni, mert nem tud­ta eldönteni, hogy mit is akar a Kiálts, város-sal ma mondani. Olyan szórakoztató történelmi el­beszélést vetített augusztus 19-én este a televízió, amely nem in­dokolta eléggé meggyőzően mos­tani műsorra tűzését. Persze min­den a mércétől függ: ha a szo­kásos vasárnap esti filmekhez hasonlítjuk ezt a tévéjátékot, ak­kor hangosan és hosszasan tap­solunk. Örvendezünk akkor is, ha ismeretközlő, a történelmi tuda­tot, a nemzeti önismeretet tágító hatására gondolunk. Kellenek az efféle, sokakhoz szótó feldolgozá­sok. Mégis, mégis az ember ilyen­kor az elszalasztott, vagy csak részben kiaknázott lehetőségeken sajnálkozik. H. N. Szövetkezetpolitikai találkozó „Pannónia ’79" szövetkezetpoli­tikai találkozó kezdődött szom­baton a siklósi vár kongresszusi termében. A szövetkezeti szak­emberek országos fórumát ebben az évben tizedik alkalommal rendezik meg. A három nagy szövetkezeti ágazat, az ipari, me­zőgazdasági és fogyasztási szö­vetkezetek több mint száz veze­tő szakembere augusztus 31-ig tanácskozik a mozgalom idősze­rű kérdéseiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom