Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. augusztus II. Helyzetkép - tanulságokkal a jelentős beruházásokról A megyeszékhelyű gazdálkodó szervek folyamatban lA'ő beruházásainak vizsgálata azt a sajnálatos következtetést kí­nálja, hogy a jelentős — harmincmillió forint feletti, illet­ve tízmillió forint hitellel megvalósuló — beruházásoknak csaknem a fele nem fejeződik be a tervezett határidőre. Az együttesen 1,2 milliárd fo­rint értékű ipari és építőipari beruházások közül nyolc kése­delmesen valósul meg. Ezek érté­ke 750 millió forint. Csaknem egy évet késik például annak a 40 milliós beruházásnak a megvaló­sulása, amellyel a drótfonatgyár­tás rekonstrukcióját kívánja meg­oldani a MEZŐGÉP Vállalat. A Bácsép 77 millió forint beru­házással az iparvágány-hálózat bővítését, daruk beszerzését, a kavics vasúti fogadását és a gépi kirakást akarta megvalósítani ez év végéig. Csakhogy a beruhá­zás teljes körű forrásbiztosítá­sának hiánya, a kivitelezői ka­pacitás átcsoportosítása és kü­lönböző műszaki problémák majdnem fél évvel késleltetik az üzembe helyezést. A Bácska Bútoripari Vállalat az idén kezdi az exportárualap­növelő gépi beruházását. A jövő év végi befejezést veszélyezteti azonban a tőkés import gépek utáni kötelező tartalék elhelye­zésének késedelme. Csaknem egy év késéssel valósul meg a Lajosmizsei Kefe-Seprő Ipari Szövetkezet tőkésexport-fejlesz- tó hitel segítségével megkezdett beruházása. A többszörösen mó­dosított határidőt ugyanis a sa­ját rezsis építőkapacitás elégtelen- sege miatt nem tudják betartani. A Kalocsai Asztalos-, valamint a Bajai Lakberendező Ipari Szövet­kezet hasonló, az asztalosipari termelőkapacitást növelő beruhá­zása ugyancsak hat. illetve tizen­két hónapot késik a tervezett határidőhöz képest. A bevezetőül említett vizsgálat alapján megállapítható, hogy az ipari és építőipari beruházások átlagos nagyságrendje 12, és a 8n millió forint között szóródik és 24—40 hónap alatt valósulnak meg. A tizenöt jelentősnek minő­sített beruházás átlagosan csak­nem egy évet késik a tervezett határidőhöz képest. Ennek kö­vetkeztében a pénzügyi helyzet tervszerűtlensége sok zavart okoz, újabb beruházások, szinttartások elhalasztását, a fejlesztési tervek módosítását igényli a gazdasági vezetéstől. Kedvezőbb a helyzet az élel­miszer-gazdaságban. E területen az ipari és építőiparival csak­nem azonos nagyságrendű és szá­mú jelentős beruházásoknak alig több mint tíz százaléka — mind­össze három létesítmény — szen­ved késedelmet. A tassi Dózsa Tsz 62 milliós tejtermelő tehenészeti telepe majd egyéves késéssel és 10 mil­lió forint többletköltséggel va­lósul meg. Időközben ugyanis módosították — növelték — a férőhelyet, ez pedig a tervszerűt- lenségre utal. A rémi Dózsa Tsz juhászaiénak fejlesztése a tőkés- export-árualap növelését célozza. Itt a takarmánykeverő típusmó- dosításának velejárója a többlet- költség és a csaknem 14 hónapos határidő-eltolódás. A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés agrokémiai központjának meg­valósulását a kivitelező kapacitás elégtelensége, a pénzügyi forrá­sok rendezetlensége, s a késedel­mes tervszállítás csúsztatja el csaknem fél évvel. Igen kedvezőtlenek a kereske­delmi beruházások kilátásai. A kalocsai Duna Aruház építése például jelentős késéssel kezdő­dött. így a befejezése sem vár­ható a tervezett időpontra. A ba­jai és a kecskeméti szövetkezeti áruház építése vontatott, a be­ruházás nagyságához képest túl­zott — két és fél, illetve három év — a kivitelezési időtartam A két áruháznak a vállalt határ­időre való befejezését nyomaté­kosan indokolja, hogy az ötéves terv végén — és a kivitelezési időtartam maximuma miatt — aligha valószínűsíthető a pénz­ügyi átütemezés lehetősége. A megye beruházási helyzet­képe a szóban forgó vállalati be­ruházások vonatkozásában lé­nyeges következtetéseket diktál. Mindenekelőtt azt, hogy a jövő­ben jól előkészített, a kivitelezés lehetőségeit is figyelembe vevő terv és pénzügyi fedezet birto­kában, a szerződésben vállalt kö­telezettségek érvényesítésével, s nem utolsósorban a fejlesztési alap egyensúlyának biztosításával kezdjenek hozzá és valósítsák meg beruházásaikat a gazdálkodó szervek. Csakis e követelmények betartásával kerülhető el. hogy az együttesen 2,6 milliárdos be­ruházásból csaknem egymilliárd forint kiessen egy-két évvel ké­sőbb a megye gazdasági életéből. Szendrey Sándor, a MNB megyei igazgató) i Gejzírfűtés a sarkkörön túl A sarkkörön túl levő városo­kat és bányákat 1Ö— 20 év múlva mesterséges gejzírekkel — a kü­lön e célra létesített fúrólyukak­ból kiáramló forró vízzel és gőz­zel — fűtik majd. A tudósok meg­felelő modellen ellenőrizték a fű­tési berendezést. J. Gyagykin, a Leningrádi Bányászati Főiskola professzora, a probléma-laborató­rium vezetője közölte, hogy a köz­gazdászok számításai szerint a Föld belső melegének felhasználá­sa a Távol-Észak viszonyai között 5—10-szer olcsóbb az odaszállított tüzelőnél. A mélyből jövő hő ki­aknázásának első kísérleti rend­szerét Leningrád közelében hoz­zák létre (BUDAPRESS — APN) Edesnek izomláza van Tudok róla, hogy is ne tudnék, a családi hírhálózat jól működik, de azért szedem a lábam, hogy ez már nem séta, inkább roha­nás. mert mihamarabb az ő szá­jából szeretném hallani. Lány­kám és feleségem alig győz fé­kezni. Falusi vasárnap. Lemenőben van már a Nap, de a háztetők fölött még eléri sugaraival az útmenti fákon Iféklő szilvát. A levegőben utcahosszat porfátyol lebeg, mint gyermekkoromban, amikor ilyentájt hazafelé kolom- polt a rétről a csorda. Am most nem a duzzadt tőgyű, lomha já­rású tehenek után nyúlik az uszály. Futkározó autók verik föl o port. A főutcán a napnak ebben az órájában találkozni a legtöbb já­rókelővel. Kedvelt időtöltés a hét végi pihenőnapon a falu kö­zevében, a mozi, a művelődés háza és a vendéglő térségében keringő séta, aminek útvonalát az idősebbek megtoldják a dom­bon égnek nyújtózkodó templo­mig. Homlokon koppint egy mélyre merészkedő szilva, vékony ágba kapaszkodva, amikor befordu­lunk az utcába, ahol szüleim há­za áll. ősi meghagyás nálunk, hogy a házas gyerekeknek ün­nepnapon illik hazalátogatni. Az összetartozás e gyöngéden erő­szakos törvényét családunkban csak ritkán szegjük meg. Bár a kis ház még messzi — mert oly sokszor fogadott már ez a kép —, látni vélem, hogy előtte kinn ül az utcán apám, anyám, és egy-két szomszédasz- szony, szomszéd. Adják a szót szájról szájra. Kölyökkoromban erről a katedráról hallgattam a legigazabb történelemórákat. Az édesanyám — akárcsak az apám — tizenhárom éves volt. amikor munkába kellett állnia. Vesszőtisztítással kezdte az egyik falusi kistőkés kosárfonó mű­helyében. Hajnali négy-öt órától sötét estig tartott a műszak, a szabad ég alatt. A jeges fűzvesz- szők emlékét őrzik ujjaiban a diónagyságú, sajtó ízületek. Nyaranta kettözőnek szegődött, hogy megkeresse a gabonafej­adagját. Emlékszem, milyen büsz­ke voltam ügyességére, amikor elbeszélte, hogyan nyúzott meg a tíz körmével egy vadnyulat. amíg a tarlóról a tanyára ' beért Szaktanácsok a szakszolgálattól A Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állo­másának munkája az utóbbi év­ben jelentős tevékenységekkel bő­vült. Így most hatósági vizsgálati jogkörrel végeznek táp- és táp- alapanyag-vizsgálatot a megye ke­verőüzemeiben, tárolóhelyein és a forgalmazással megbízott kereske­delmi egységeiben. A szakszolgálati állomás kor­szerű gépekkel felszerelt laborató­riumának, pontos méréseiknek jobb kihasználását jelenti az együttműködés az országos és a megyei állattenyésztési és takar­mányozási felügyelőségekkel. A minták összegyűjtését és a labora­tóriumba szállítását a felügyelőség szakemberei intézik, majd a méré­sek eredményeit is nekik juttat­ják el a laboratóriumból. A szak- szolgálati állomáson így az elmúlt év első félévi négyezres vizsgálati számát az idén már több mint két­ezerrel haladták meg. Mégis első­rendű feladatuknak továbbra is az úgynevezett megelőző munkát tartják. Vagyis, a szaktanácsadást, helyezik előtérbe. A vizsgálati eredmények azonban nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy meg­határozhassák: a takarmányok egy—egy tételét milyen állatcso­porttal lehet feletetni. A fehérjetakarékos gazdálkodás előnyeit — illetve azt, hogy a szakszolgálati állomás laborató­riumának munkája mennyiben já­rul ennek megvalósításához — egyre inkább felismerik a mező- gazdasági üzemek. így van ez a megye állami gazdaságaiban is, összesített adataik alapján ugyan­is az egy liter tej megtermelésé­• S/őlólevélbra mutatja ki a bor mennyiséért Bajsz Erzsébet. hez az országos átlagnál kevesebb abraktakarmányt' használnak fel. A szakszolgálati állomás nem­csak a kész tápokat és tápalap­anyagokat vizsgálja meg. hanem a tömegtakarmányozásra alkalmas növények termesztéséhez, feldol­gozásához is segítséget nyújt, ha a gazdaságok igénylik ezt. így a si­lózásra szánt kukorica vágási idő­pontjára, kezelésének módjára is javaslatot tesznek. Ezenkívül fél­mérést kezdeményeztek, amelynek célja, hogy szakvéleménnyel segít­hessék a gazdaságok szemester­ményeinek energiatakarékos betá-. rolását. A kötelező talajvizsgálat sikere nagymértékben függ a gyors, szakszerű mintavételezéstől. A szakszolgálati állomás Bács-Kis- kun megye jelentős területén szer­vezi meg. illetve végzi el ezt a munkát, és juttatja ef a mintákat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának egysé­geibe. Innen nemcsak az üzem. hanem a szakszolgálatosok is meg­kapják az eredményeket, aminek alapján szakvéleményt formálhat­nak az üzemi talajerő-gazdálko­dásról. Bács-Kiskun megyében mintegy 30 ezer hektáron végzik a talajminta-vételezést a speciális csoport tagjai. Egyidőben öt he­lyen dolgozhatnak a gépesített mintavételezőkkel. A szakszolgálati állomás dolgo­zói a megye állami gazdaságainak információcseréjét is elősegítik. A korszerű gépekkel felszerelt házi nyomdából havonta, negyed- és félévenként kerülnek ki a gazda­sági alapadatokat lelsoroló és vé­leményező kimutatások, amelye­ket aztán a társgazdaságok is ha­szonnal forgathatnak. G. E. • Takarmány-mikroelem vizsgálatot végez Kató náné Hazafi Erzsébet laboráns. • Katona József a takarmány fehérjetartalmát ha­tározza meg ezzel a nagyon korszerű berendezéssel. (Pásztor Zoltán felvételei) EGY EMBER IRÁNYÍTJA • A Borsodi Szénbányák Vállalat puinoki aknaüzemében új típusú magyar gyártmányú elóvájógép kezdte meg a termelést. A nagy tel­jesítményű gép. amelyet egy ember irányít, két és félszer többet ter­mel, mint a hagyományos, robbantásos módszerrel dolgozó tíztagú vájárcsapat. A képen: Az F—S-as a frontfejtésben. (MTI-fotó, Tóth Óvnia felvé­tele — KS) az élen • Gulyás Balázs oktatótis/t. akinek a javaslatára az Április i. brigád hat tagja vontatóvezetőként te­vékenykedve enyhíti a létszámhiányt. (Opauszky László felvétele) ebédet főzni. A kasza elé ugrott a füles. A részesaratókat istálló­ba szállásolta el gazduram. Amikor a háború alatt apám katona volt, a község egyik elöl­járója kijött hozzánk, és ki akar­ta anyámat lakoltatni a két gye­rekével a vertfalú házból. Nyir­kos, nincs lepadlózva — erre hi­vatkozott. Még akkor is így bán­tak a szegény emberrel... A fölszabadulás után aztán ugyan­csak mosta kezeit az illető, így kedves öcsém, meg úgy kedves öcsém —, de oktalanul félt apám tettleges bosszújától. A kiskapuban hallottam a szol­gálólány történetét, akinek a tor­kát elvágta a gazdája a padláson. A gyilkost — mert pénze volt — sosem fogták el. akkor is ott élt még a faluban. A leventeoktato is megúszta, aki az egyik sze­gény fiúnak fenyítésképpen ge­rincét törte a gyakorlótéren. Édesanyám egész életében oly sokat dolgozott, amennyit csak parasztasszony dolgozhatott. Er­refelé, az alvégen régen csak eb­ben, a délutánt az estétől elvá­lasztó egy-két órában értek rá az asszonyok ünnepen is. Hét­köznap napszámba mentek, vagy a saját földet jártak művelni, ezért a ház körüli munka egy része vasárnapra maradt A kora esti cseveg- .r általában az éhes jószágok kihallatszó követelőzé- se szakította félbe. S az asszony- népnek — a férfiaknak sem kü­lönben — ezzel be is fejeződött a vasárnapi szórakozása. Ma már inkább a tv-műsor kezdete reb­benti szét a társaságot. A szülői házhoz érve látom: pontosan az a kép fogad, amelyre számítottam. Itthon van a nővé­rem is. férjével és fiával. Éppen az édesanyám beszél, arról, hogy mit látott tegnap. Ugyanis kirán­dulni volt a szövetkezet autóbu­szával mint nyugdíjas. Hatvan­nyolc éves lesz. Ez volt életében a legelső közösségi kirándulás . . . Apám a mellette fekvő görbe bot­ra mutat, amikor a szomszédasz- szony megkérdi: ő miért nem ment? — Hogy van édesanyám? — érdeklődöm, mintha régen talál­koztunk volna. — Köszönöm fiam. jól. Csak izomlázam van — feleli moso­lyogva —. mert Gyulán a vár kilátójába is fölmentem, vagy száz lépcsőn ... Volt velünk ná­lam fiatalabb, aki félútról visz- szafordutt. Anyánkat közrefogva, szemünk­kel mondjuk egymásnak, boldo­gan., Edesnek izomláza van! A. Tóth Sándor Kommunisták Napjainkban szocialista bri­gádok ezrei munkálkodnak az MSZMP XII. kongresz- szqsa tisztele­tére teendő fel­ajánlásaik ki­dolgozásán. — A héten tartott kibőví­tett műszaki konferencián­kon, amelyen a szocialista bti gád vezetők is részt vettek. megállapítot - tűk a többi kö­zött: abban, hogy az első félévi tervün­ket sikeresen teljesítettük. oroszlánrésze van a szocialis­ta brigádok­nak — mondta a napokban Ónodi János, a MÁV kiskun­félegyházi állo­másának főnö­ke. — Már ezen a konfe­rencián is tár­gyaltunk arról, hogy állomásunk 7 szocialista és ké.t, az idén alakult munkabri­gádja milyen vállalásokat tesz a párt XII. kongresszusa tisztele­tére. — A két alapszervezet tagjai, az 54 kommunista élen jár a szerve­zésben és természetesen a válla­lások kidolgozásában — mondja Kormányos Imre. a pártvezetőség titkára. — Külön említésre mél­tó, hogy a kétszeres aranyjelvé­nyes Április 4. brigád kommunis­tái a többieket megelőzve, már szinte teljesen kidolgozták a vál­lalásukat. amelyet majd a brigád- vezetők értekezletén hozunk nyil­vánosságra. Iványi József, a kol­lektíva vezetője jelenleg nincs szolgálatban, de Gulyás Balázs oktatótiszt, a II. alapszervezet tit­kára. a brigád tagja, aki élen jár a vállalások kidolgozásában, bő­vebb felvilágosítást tud adni. A jegyvizsgálók részére tartott továbbképzés szünetében kérdez­tük Gulyás Balázst a brigád elha­tározásáról. — Nem kellett sokat gondolkod­nunk azon, hogy mivel tudnánk közös céljaink elérését legjobban segíteni — mondta Gulyás Balázs. — Közismert a létszámhiány a MÁV-nál, s ezen már korábban is próbáltunk segíteni. Kollektívánk tizenkét tagja közül hatan rendel­kezünk azokkal a szakvizsgákkal, amelyek képessé tesznek bennün­ket a vonatvezetésre. Én már Tóth János vezénylőtiszttel, az állomás szb-titkárával többször vittem le vonatot Kelebiáig szabad időm­ben. Most elhatároztuk, hogy ezt a munkát rendszeressé tesszük, és havonta mind a hatan legalább egy vonatot viszünk, és ha lehet, akkor hozunk is. — Akinek nincs vizsgája? — A többiek más jellegű képe­sítésekkel rendelkeznek és vállal­ták, hogy szabad idejükben részt vesznek az állomási szolgálat el­látásában. Nagy Vince munkaügyi előadó. Gál Jenő üzemmérnök és a többiek rendszeresen „beugra­nak" szabad idejükben váltókeze­lőnek. forgalmi szolgálattevőnek, térfelvigyázónak, szóval mindig azt a munkát végzik el. amit a* adott időben szükséges. Kezdődik a foglalkozás, Kor­mányos Imre, a pártvezetőség tit­kára ismerteti a többi brigád el­képzeléseit. — Nagy jelentősége van annak, hogy brigádjaink felemelték a tár­sadalmi munkaórák számát — mondja elismerően. — A korábbi években személyenként évente ló órát dolgoztak a közért ezentúl 20 órát teljesítenek. Közeledik az őszi csúcsforgalom, és a felkészü­lés egyik fontos mozzanata a vá­gányok közötti rend megteremté­se. valamint a rakodótér tisztán : tartása. Amelyik brigádtagnak: van ideje, máris megy a vágá­nyok közé és gyűjti a hulladékot, eíhullajtott kötözőanyagokat, s mindent, ami a vágányok között balesetveszélyt jelent. Az egykori üzemi konyha és ét­kezde épületét felújították, és vár­hatóan szeptemberben már ezek­nek a helyén jól berendezett, ott­honos klub várja dolgozóinkat. Nos, a takarítást, a berendezést itt is a brigádok vállalták. O. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom