Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Vietnami katonai küldöttség érkezett hazánkba Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter meg­hívására délelőtt hivatalos, bará­ti látogatásra katonai küldöttség élén hazánkba érkezett Chu Huy Man vezérezredes, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Vietnami Néphadsereg politikai főcsoport- főnöke. (MTI) Szaktanácsok a szakszolgálatról 4. oldal A rádió és tv műsora 5. oldal Sport i. oldal xxxiv. évi. 193. szám Ára: 1,20 forint 1979. augusztus 18. szombat Kiváló népművelőket és népművészeket tüntettek ki a Parlamentben Megemlékezés a népfrontnál • Rácz Antalné átveszi a kitüntetést. (Straszer András felvétele.) Az Alkotmány ünnepe alkalmá­ból a közművelődés, a népművé­szet kiváló munkásait tüntették ki pénteken a Parlament va­dásztermében. Az ünnepségen je­len volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. Pozsgay Imre kulturális mi­niszter a kiváló népművelőkhöz, levéltárosokhoz, muzeológusokhoz és népművészekhez szólva emlé­keztetett arra, hogy fél évtizede születtek a magyar művelődés- ügy számára fontos döntések: kulturális politikánk továbbfej­lesztéseként a párt közművelő­dési határozata, majd a közmű­velődési törvény. Hangsúlyozta, hogy a jelenlevők fontos szere­pet vállaltak a program végre­hajtásában. Mindennapi munká­jukban messzetekintő célokért, népünk kulturális színvonalának emeléséért munkálkodnak, oly módon, hogy közkinccsé tegyék kultúránk történelmi értékeit. Nagy elismerés illeti a népmű­velőket. akik a hétköznapok fá­radhatatlan szervezői, alakítói, s egyben a jövő formálói is. Ezután Pozsgay Imre kulturá­lis miniszter és 'Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára átadta a Kiváló Népmű­velő, a Népművészet Mestere, a Móra Ferenc és a Szabó Ervin Emlékérem, valamint a Népmű­vészet Kitűnő Mestere kitünteté­seket. A közművelődés Bács-Kiskun megyei munkásai közül a kultu­rális miniszter az iskolán kívüli művelődés területén végzett ki­emelkedő munkáért a Ki­váló Népművelő kitüntetést ado­mányozta Gyöngyösi Györgynek, a laktteleki művelődési ház igaz­gatójának, a Népművészet Mes­tere címet Himpelmann Péter hartai bútorfestőnek. Lisztes László, a kecskeméti Katona József Megyei , Könyvtár igazga­tója a Szabó Ervin Emlékérmet vette át a Parlamentben. Ugyancsak tegnap, az ismeret- terjesztés terén végzett kimagas­ló munkájukért TIT társadalmi aktivistákat és társulati munka­társakat tüntettek ki a Kossuth Klubban. Tizenketten kapták a Szocialista Kultúráért és tizenné­gyen a Kiváló Munkáért kitün­tetést. A kitüntetéseket dr. Ádám György akadémikus, a TIT el­nöke nyújtotta át. * Alkotmányunk harmincadik születésnapját köszöntő megem­lékezést , tartottak tegnap délelőtt Kecskeméten, a Hazafias Nép­front megyei bizottságán. Farkas József, a megyei népfrontbizott­ság titkára méltatta a közelgő ünnep jelentőségét, majd a HNF Országos Tanácsa titkársága ól,tail adományozott Népfront Munkáért kitüntetést adott át ,dr. Cseh Lászlónak, a kiskunfélegyházi népfronthizottság elnökének, Rácz Antalnénak, a harkakötönyi nép­frontbizottság elnökének, Rácz Miklósnak, a lakiteleki népfront­bizottság elnökének és Molitórisz Emilnek, a megyei népfrontbi­zottság főelőadójának. Ugyanezt az kitüntetést a Budapesten ren­dezett ünepségen vette át dr. Gaál István, a kalocsai népfront­bizottság elnöke. A HNF megyei bizottsága Ki­váló Társadalmi Munkás kitün­tetést adományozott Szabó Ilona érsekcsanádi. Szilágyi Györgyné tassi, Kisjuhász Sándorné la- josmizsei, Harangozó Béla bá­tyai, Agárdi Vidor jászszentlász- lói, Csernák Ferenc kecskeméti, dr. Szabó Attila kecskeméti, Vigh Lajos kecskeméti. Magát Lajosné rémi, Turu László solt- szentimrei, dr. Király Lászlóné kecskeméti és Kovács Sándor páhi népfront-tisztségviselőknek, aktivistáknak. Komplex brigádok A termelés történetében a munkafolyamatok akkor váltak termelékenyebbé, amikor a részfeladatokat már nem egy­mástól elszigetelten végezték, hanem csoportokba tömörülve. Ezek irányításával a tőkések, vagy éppen földbirtokosok an­nak idején csoportvezetőket bíztak meg. Az ilyen jellegű termelő tevékenységre termé­szetesen a szocialista társada­lomban is szükség van. Csak­hogy a munkacsoportokon be­lül lényeges változáson ment keresztül az emberi kapcsola­tok tartalma. A csoportokat ma brigádoknak nevezzük, amelyek tagjai maguk közül választják meg demokratikus alapon a brigádvezetőt. Fejlettebb formája az üze­mi kiskollektíváknak a szocia­lista brigád, amely már moz­galmi célokat tűz maga elé magasabb termelési teljesít­mények elérésére — sőt ezen túlmenően — szakmai, politi­kai és általános műveltségé­nek emelésére, egymás gond­jainak enyhítésére, a társada­lom gyarapítására. A szocia­lista brigádmozgalom az el­múlt két évtized alatt számos esetben vitte győzelemre azok­nak az éves, illetve középtávú terveknek a megvalósítását, amelyek végrehajtásában kül- és belföldön egyaránt sokan kételkedtek. Rangja van ma már a szo­cialista brigád címnek, és e kollektívák tagjait megbe­csülés övezi. S mivel a teg­nap babérjain sokáig megpi­henni nem lehet, a verseny újra és újra megújul. Így szü­lettek meg a fokozatok — a zöld, a bronz, az ezüst, az arany —, s a brigádcímek, amelyek a munkaversenyben elért eredmények nagyságát jelzik. Nem mai keletű a brigád­mozgalom legfejlettebb for­mája, a komplex brigád sem. Csupán nem annyira elterjedt még, mint kellene, pedig a termelés folyamatában a ter­melékenység növelésének, a munka hatékonyságának rend­kívül nagy tartalékai rejlenek. Bács-Kiskun megye gyárai közül például a MEZŐGÉP, a SZ1M kecskeméti gyára, a kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár nemegyszer annak köszönhették, hogy rendkívül nehéz helyzetekben is teljesí­teni tudták tervüket, megren­delőik kívánságait, mert komplex brigádjaik jóval szé­lesebb körben tudtak össz­hangot teremteni a munka különböző területein. S ezzel el is érkeztünk a lényeghez. A komplex brigád magában tömöríti mindazokat akik a gyártás-előkészítéstől, a különböző termelési folyama­tokon át a készregyártásig — beleértve a minőség ellenőrzé­sét is — részt vesznek egy- egy termék előállításában. En­nek azért van igen nagy je­lentősége, mert amíg az egyes részfeladatokkal megbízott brigádok a maguk szűk köré­ben nem érzékelhetik a mun­kájuk iránt támasztott meny- nyiségi, minőségi és határ­időket illető követelményeket, a komplex brigádokon belül mindezeket össze tudják han­golni. A gyártás-előkészítésben részt vevő műszakiak, a nyil­vántartásokat vezető admi­nisztratívok egy csapatba ke­rülnek a különböző munkafo­lyamatokat végző szak- és segédmunkásokkal, s azokkal egyforma felelősséget vállal­nak a készáru előállításáért. Ha valahol hiba vagy zökkenő gátolja a munkát, a vissza­jelzést a brigádon belül azon­nal megkapja az adott terü­let. Bács-Kiskun megyében is egyre szélesebb körben bon­takozik ki a párt Xll kong­resszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére a munkaverseny. Egy-két üzem­ből újabb komplex brigádok alakulását is jelezték éppen ennek kapcsán. Ezeket, a ter­melésben nagyobb összhangot lehetővé tevő munkacsapato­kat csak üdvözölni lehet. Mi­nél több komplex brigád ala­kul — természetesen csak ott, ahol erre a feltételek adottak —, annál megalapozottabbá válik a munkaverseny sikere. N. 0. Az SZKP KB közleménye a krími találkozóról MOSZKVA Moszkvában pénteken közzétették az SZKP KB közleményét, amelyben az alábbiak állnak: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága áttekin­tette Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­kével, Erieh Honeckcrrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Állam­tanácsának elnökével, Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével, Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával, Todor Zsivkovval, a BKP KB első titká­rával, a Bolgár Államtanács elnökével, és Jumzsagijn Cedenbállal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkárával, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnökével folytatott tárgyalásainak és megbeszélésének eredményeit. Az SZKP KB nagyra értékeli és teljes mértékben jóváhagyja Leonyid Brezsnyev tevékenységét. Azokkal a tárgyalásokkal együtt, amelyeket a közelmúltban a szovjet párt- és kormányküldöttség ma­gyarországi látogatása idején folytatott Leonyid Brezsnyev, Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, az 1979-ben a Krím-félszi- geten folytatott tárgyalások és megbeszélések fontos szakaszt jelen­tenek a testvéri országoknak a belpolitikai és a nemzetközi feladatok megoldásában megvalósuló együttműködésük további erősítése útján. A lezajlott találkozók különle­ges jelentősége abban áll, hogy a megbeszélések középpontjában olyan perspektivikus kérdések álltak, amelyeknek'döntő jelentő­ségük van a szocialista államok hosszú távú együttműködése szempontjából. Ez annál is inkább fontos, mivel a világ szocialista részének kommunista és munkás­pártjai kongresszus előtti szakasz­hoz érkeztek, amikor kijelölik az új társadalom építési munkáinak új. hatalmas határszakaszait. Az 1979. évi Krím-félszigeti ta­lálkozók megmutatják, hogy a szocialista országok magabiztosan haladnak társadalmi-politikai és gazdasági fejlődésük útján. A szo­cialista országok eredményei kü­lönösen szemléletesen mutatkoz­nak meg a'kapitalista világ hely­zetével való összehasonlítás so­rán, amelyet a válságjelenségek további fokozódása jellemez. Ugyanakkor a szocialista orszá­gok számításba veszik, hogy a vi­lággazdasági konjunktúra bonyo­lultabbá válása bizonyos problé­mákat teremt számukra. Ez a töb­bi között az olaj és olajszárma- zékek fogyasztása terén elért ma­gas színvonal megtartását, vala­mint az energetikai kapacitások folytonos növekedésének biztosí­tását érinti Az energetikai problémák meg­oldására tett erőfeszítéseik egyesí­tésével a szocialista közösség or­szágai szilárd alapokat teremte­nek nemzetgazdaságuk további fejlődéséhez. Ezeket a közös erőfeszítéseket jól példázza a Szö­vetség gázvezeték közös erővel történő felépítése, az atomerőmű­vek építésének nagyszabású programja, az új ervergiaforrások bevonása érdekében kifejtett in­tenzív tevékenység, a hagyomá­nyos erőforrások kiaknázása so­rán a legmodernebb technika al­kal mazás# érdekében tett erőfe­szítések. Az 'SZKP KB megelégedéssel állapítja meg. hogy a testvéri or­szágok szilárdan haladnak a szo­cialista gazdaságok közötti koo­peráció és specializáció fejleszté­se és elmélyítése útján. Ez tük­röződik a krími találkozók ered­ményeiben is. A nemzetgazdaság ilyen fejlődése megbízhatóan ve­zet a tudományos-technikai ha­ladás legújabb vívmányaink al­kalmazásához, a munka termelé­kenységének növekedéséhez és a termékek minőségének javulásá­hoz, a szocialista országok népei jólétének további növelése érde­kében A KGST által jóváhagyott hosszú távú együttműködési cél­programok. a termelési kooperá­ció és specializáció hosszú távú fejlesztésére vonatkozó kétoldalú dokumentumokban foglaltak gya­korlatban történő megvalósítása szerves részét fogja képezni a Szovjetunió következő, XI. öt­éves tervének. Az 1979. évi krími találkozók ismét kifejezésre juttatták a testvéri szocialista országok meg­ingathatatlan ragaszkodását a békepolitikához és a békéa együttműködéshez. Korunk nemzetközi életének legfontosabb kérdése: a fegyver­kezési hajsza megfékezése és megszüntetése. A szocialista or­szágok meggyőződése szerint ép­pen ebben az irányban tett ha­talmas lépés volt a stratégiai tá­madó fegyverek korlátozásáról aláírt új szovjet—amerikai szer­ződés. Ez a szerződés meggyőző­en bizonyítja, hogy ha megvan a jószándék, teljességgel' lehetsé­ges kölcsönösen elfogadható meg­oldásokat találni az olyan legbo­nyolultabb kérdésekben is. ame­lyek közvetlenül érintik az álla­mok biztonságát. A katonai enyhülés terén csak abban az esetben lehat a hala­dást biztosítani, ha az összes fél lépéseket tesz ennek érdekében. A közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokon, a leszerelési bizottságban, akárcsak a fegyverkezési hajsza megféke­zésével foglalkozó más tárgyalá­sokon a szocialista országok ki­tartóan keresik a konstruktív megoldásokat és hasonló erőfe­szítésekre szólítják fel a nyugati országodat. Nyilvánvaló, hogy nincs és nem is lehet ésszerű igazolást találni bizonyos NATO- körök azon törekvésére, hogy a nyugat-európai országok terüle­tén újabb és újabb nagy mennyi­ségű fegyveredet halmozzanak fel. többek között a legpusztítóbb fegyverfajtákat. Az Európában kialakult kato­nai erőegyensúly — realitás. Tel­jes mértékben lehetséges az Euró­pában szembenálló katonai cso­portosulás fegyveres erői és fegy­verzetei szintjének lépésiül lépés­re történő csökkentése. A Helsinkiben elfogadott záró­okmány ajánlásainak összességük­ben történő következetes valóra váltása — amiért mindegyik test­véri szocialista ország fellép — megbízhatóan szolgálná Európá­nak a tartós béke, a jós comszéd- ság és az együttműködés földré­szévé történő alakítását. A Szovjetunió a Varsói Szerző­dés többi tagországával együtt kö­vetkezetesen fellép Európában a bizalomerősítő intézkedések ki- szélesítése. a szocialista és kapi­talista államok katonai szemben­állásának csökkentése érdekében. Az SZKP KB elvi jelentőségű­nek tartja, hogy a krími találko­zókon hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy a szocialista ál­lamoknak a továbbiakban is erő­síteniük kell internacionalista szo­lidaritásukat az imperialista és hegemonista nyomás tárgyává vált minden néppel. Ezzel kapcso­latban rámutattak a pekingi ex- panzionista politika folytatódásá­nak veszélyességére és újólag meg­erősítést nyert a Szovjetunió szo­lidaritása Vietnammal, Laosszal és Kambodzsával. Minden népnek szent joga. hogy saját maga ala­kítsa sorsát és ezt szigorúan tisz­teletben kell tgrfani. A Szovjetunió osztja és támo­gatja az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfői szep­temberben Havannában megren­dezésre kerülő VI. konferenciájá­nak békeszerető, antiimperialista és antlkolonialista célkitűzéseit. Az SZKP KB kötelezte az ille­tékes minisztériumokat és főható­ságokat, hogy tegyenek gyakorla­ti intézkedéseket a Leonyid Brezs­nyevnek, a testvéri pártok és or­szágok vezetőivel folytatott meg­beszéléseiből fakadó feladatok megvalósításúra. (MTI) • • Unnepi nagygyűlés Debrecenben Alkotmány napi nagygyű­lést rendezett pénteken Deb­recenben a városi sportcsar­nokban a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és deb­receni Bizottsága. A nagy­gyűlésen részt vettek a debreceni üzemek, vállalatok, intéz­mények dolgozói, valamint munkások és termelőszövetke­zeti tagok a megye más településeiről. A Himnusz elhangzása után Sikula György, a megyei párt- bizottság első titkára mondott megnyitót, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartotta meg be­szédét. Győri Imre beszéde Bevezetőben, az államalapító I. Istvánra emlékezve, s Alkotmá­nyunk törvénybe iktatásának 30. évfordulóját méltatva hangsú­lyozta : — Népünk védi, óvja, amit két keze munkájával megteremtett. A magyar munkás, a termelőszö­vetkezeti paraszt, az értelmiségi nagyra becsüli mindazt, amit ed­dig elértünk. Az idők szavára hall­gatva, a kor magasabb követel­ményeihez igazodva akar dolgoz­ni, tanulni, élni, mert tudja, hogy csak így védheti meg eddigi ered­ményeinket, teremtheti meg a to­vábbjutás feltételeit, formálhatja még inkább szeretett otthonává szocialista hazánkat. — A társadalom magasabb nor­máihoz, a megnövekedett felada­tokhoz való igazodás nem egysze­rű dolog. A munka szigorúbb kö­vetelményeit a szorgalmas ember egyetértéssel fogadja, de sokan nem lelkesednek érte. Azok a ter­hek sem lebecsülendők, amelyeket a népgazdasági egyensúly helyre­állításának folyamatában, a to­vábbhaladás feltételeinek bizto­sítása érdekében mindany- nyiunknak vállalni kellett. Az a nagy történelmi lecke, hogy meg kell oldanunk a népgazdaságban az intenzív szakaszra való átál­lás feladatait, hogy tudásban és készségben fel kell nőnünk a gazdálkodás, az építés magasabb követelményeihez. Ez nemcsak egész népünk jövőjét érintő átfo­gó nemzeti program, hanem az elmúlt évtizedekben kikovácsoló- dott nemzeti egységünk egyik nagy próbája is. — Ilyen körülmények között kü­lönösen magasra értékeljük hogy népünk szorgalmas munkája ré­vén, az ötéves terv fő céljainak irányában tevékenykedve figye­lemreméltó haladást értünk el a külső gazdasági feltételek nehe­zebbé válása ellenére is. A Központi Bizottság titkára ezt követően arról beszélt, hogy hazánkban mélyek, életerősek a szocialista rend gyökerei. Szilárd a munkásosztály hatalma és an­nak legfőbb politikai alapja, a munkás—paraszt szövetség. A párt és a munkásosztály vezető szere­pe érvényesül. Eddigi eredmé­nyeink megőrzésének, a lehetsé­ges további előrelépésnek bizto­sítéka, hogy erősödött népünk ösz- szeforrottsága, a Magyar Népköz- társaságban a belpolitikai hely­zet nyugodt, kiegyensúlyozott. A lakosság politikai érettségét, fegyelmét, konstruktív magatartá­sát pártunk és kormányunk nagy­ra értékeli, ez a vezetést elhatá­rozottságában megerősíti, az újó­lag megnyilvánuló bizalmat mély felelősségérzettől áthatva veszi tudomásul — és cselekszik is. Már eddig is születtek olyan rövidebb és hosszabb távra szóló intézke­dések, amelyek eredményeink stabilizálását, s a további előre­lépést szolgálják. Ezek sorába tar­toznak a legutóbbi, takarékosság­gal kapcsolatos döntések is, ame­lyek az államháztartást, de köz­vetlenül az állampolgárokat is érintik: nem az élet elszürkülését hozzák, hanem elősegítik a közös értékek megóvását, megbecsülését. Tevékenységünkben az a legfon­tosabb, hogy továbbra is úgy egyengessük a termelés, a gazdál­kodás feltételeit, hogy azok sza­bad utat teremtsenek a dolgozók kezdeményezéseinek, a felelősség­gel végzett hatékony munkának; segítsék elő szükségleteink kielé­gítését, a nemzetközi munkameg­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom