Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AUGUSZTUS 23-TOL 26-IG: ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 191. számÁra: 1,20forint 1979. augusztus 16. csütörtök Országos népzenei találkozó Kecskeméten Nyolcadszor küldtek meghívó­kat Kecskemét nagyszabású, két- ' évenként ismétlődő nyári ese­ményére, az országos népzenei találkozóra. Az idei — augusztus 23—26. között sorra kerülő — fesztiválon ismét ott lesznek a népzenei tájegységek legjobb éne­kesei, hangszeres népi előadómű­vészei, együttesei, táncosai. Részt vesznek a találkozón a népzene- kutatás jelesei, továbbá írók, köl­tők, kórusvezetők. A Bács-Kiskun megyeieken kí­vül szerepel majd egyebek kö­zött a Tápéi Népi Együttes, a zalaszántói pávakör, az érdi. Bu­kovinai Székely Népdalkor, az egerbocsi népdalkórus, a cseh­szlovákiai, geszti asszonycsoport, es a népzenei hagyományok ápo­lásában jeleskedő sok más együt­tes. A program szerint augusztus 23-án délután ’három órakor népi hangszerkiállítás nyílik a Kato­na József-emlékházban, Les­kovszky Albert értékes gyűjte­ményéből. Este fél hétkor a vá­rosi tanácsház erkélyén felcsen­dülő toronyzene jelzi majd: kez­dődhet a Vili. kecskeméti nép­zenei találkozó. Fél órával ké­sőbb, irodalmi-népzenei est ke­retében nyitják meg a négynapos eseménysorozatot. Az est műso­rában a népi előadóművészekkel, csoportokkal együtt neves írók, költők működnek majd közre. Augusztus 24-én, pénteken megkezdődnek a tudományos szakmai tanácskozások. Egyebek között a daloló Kiskunságról, a lovasnomád kultúra népzenei ha­gyatékáról hangzanak majd el érdeklődésre számot tartó elő­adások. A találkozón részt vevő fiatal népművészek ugyanezen a napon, délután a Széchenyiváros- ban adnak műsort gyerekeknek Dal. zene, tánc, játék címmel. Este a művelődési központban (Folytatás a 2. oldalon.) KÉT ÉS FÉL MILLIÓ MÁZSA SZŐLŐ BÄCS-KISKUNBAN Megkezdődött a szüret Az országban a legnagyobb területen Bács-Kiskunban termelnek szőlőt. A jelen­legi 50 ezer hektárnyi ültetvényből 46 ezer hektár a termőszőlő, amelyről az idén mint- ’ egy két és fél millió mázsát szüretelnek. Az elmúlt hónapok időjárása kedvező volt, szé­pen fejlődtek a fürtök, a bogyók, és a kü­lönböző gombabetegségek sem károsították eddig az ültetvényeket. A korábbi évekhez képest, mintegy két héttel hamarább kezdő­dik a szüret. A kedvező terméskilátások mel­lett a minőség is igen jónak ígérkezik, mivel az idén a több napfcnv és a magas nyári hő­mérséklet jobban segítette a bogyókban a cukorképződést. Megyeszerte készülődnek a szü­retre. Jelentős segítséget kapnak a gazdaságok, ugyanis mintegy 30— 40 ezer diák és kisegítő vesz részt ebben a munkában a mezőgazda­ságban foglalkoztatott állandó dol­gozók mellett. Több helyen kom­bájnok is szüretelik a termést. Ta­valyhoz képest a bortárolótér is bővült, bár a termés elhelyezése így is körültekintő szervezést igé­nyel. Az őszi csúcs az idén még a szo­kásosnál is nagyobb erőpróbára teszi a mezőgazdaságban dolgozó­kat és a szállítás irányítóit. Egy­beesik a szürettel a kukorica és a másodvetésű növények betakarítá­sa. Ezeket a korábbi évekhez ké­pest lényegesen nagyobb területen termelik a megyében. Különösen a termésszállítás ígérkezik nehéz­nek, hiszen az említetteken kívül még az alma, a zöldségfélék, a napraforgó és a cukorrépa gépko­csikkal, valamint vasúti vagonok­kal történő elszállítása vár a fu­varozókra, termelőkre, feldolgo­zókra. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban az 1200 hektáros termősző- lőről a tavalyinál mintegy 30 szá­zalékkal több hozamra számíta­nak. Két. amerikai gyártmányú • Kecske­méten már árusítják a lakiteleki csemege­szőlőt. kombájnjukkal, valamint az IMC cégtől kipróbálásra átadott kom­bájnnal 300 hektárról takarítják be a szőlőt, de még szándékukban van néhány kombájnt bérelni a szomszédos gazdaságoktól. A terü­let nagyobb részéről kézzel szedik a termést, többek között hetente 200—200 diók is segít ebben a negyven napig tartó munkában. Szeptember végén a szlovákiai prievidzai gimnázium százhatvan tanulója is eljön szüretelni. Az úgynevezett nagyszüret szep­tember közepén kezdődik. Tegnap­előtt a korai érésű, 24 hektáron termelt Csabagyöngye szedése kez­Tudomány - technika 4. oldal Polgári védelem C. oldal Á mi otthonunk 1. oldal • Törik a csemegekukoricát a Hosszúhegyi Állami Gaz- 8 daság szántópusztai üzemegységében. Műszakonként 400 mázsát takarít be egy gép. TANÁCSKOZÁS SZABADSZÁLLÁSON Tartalékok a baromfitenyésztésben dődött. Ebből a szőlőfajtából ké­szítik az eddig már jó hírnévre szert tett Csabagyöngye pezsgőt. A környező gazdaságoktól is vásárol­nak, s így ebben a szüreti elősze­zonban 2,5 ezer mázsa pezsgőnek- valót dolgoznak fel. Néhány megyei gazdaságban ugyancsak megkezdődött az Irsai Olivér, valamint a csemegeszőlő­fajták szedése. A Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet lakiteleki állomásáról Kecskemétre szállít­ják az édes gyümölcsöt, amit a vendéglátóipari vállalat árusít. Cs. I. Igen fontos témáról tanácskoztak tegnap Szabadszálláson a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek. Területi Szövet­ségének elnökségi ülésén. A baromfineveiésről, hizlalásról, valamint az értékesítésről folytattak eszmecserét, különös tekintettel a pecsenyecsirke-tenyésztéssel kapcsolatos gon­dokra. A Kiskunságban az állattenyésztés összes árbevéte­lének 43 százalékát a baromfiágazat adta az elmúlt esztendő­ben. Ezért is indokolt volt, hogy a szövetség szakemberei összesítsék tapasztalataikat, hiszen 1978-ban a 86 taggazda­ságból 31 foglalkozott ezzel az ágazattal. Néhány kedvezőt­len adottságú szövetkezetben fontos szerepet tölt be az innen származó jövedelem. A bócsai Petőfi Termelőszövetkezetben például a termelési érték 73 százalékát adja. Nem kis jöve­delmet jelent a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezetben sem, ahol 27 és a császártöltési Kossuth-ban, ahol 23 száza­lékát teszi ki az alaptevékenységből származó jövedelemnek. Folytathatnánk a sort a kiskunhalasi mezőgazdasági termelő­szövetkezetekkel Az elmúlt esztendőben pecse- nyecsirke-neveléssel 25 tagszövet­kezet foglalkozott. E tevékenység eredményeként megközelítőleg nyolc és fél millió — 12 230 tonna — csirkét értékesítettek, ami 45,3 százaléka a megye és 7,8 százaié­SZÉLESEDIK A MUNKAVERSENY Üjabb vállalások a megye üzemeiben Napról napra újabb vállalatok, üzemek csatlakoznak a párt XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére kibon­takozó munkaversenyhez. A munkahelyi kollektívák elsősor­ban a gazdasági vezetők által meg­jelölt célkitűzéseket bontják le saját területükre, s tesznek vál­lalásokat arra, hogy jobb mun­kával, hatékonyabb termeléssel járulnak hozzá az idei tervek si­keres teljesítéséhez. Ösztönzőbb premizálás A LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyárának szo­cialista brigádvezetői a napokban tartott gyűlésükön elhatározták, hogy az idei termelési célkitűzé­sek megvalósításán túl a jövő évi tervek teljesítéséért is síkraszáll- nak, hogy ezzel megfelelő alapot teremtsenek az üzem VI. ötéves tervének előkészítésére. Felaján­lásaikat ezúttal csak az idei gaz­dasági évre dolgozták ki, de amint ismertté válnak a jövő évi terv­számok, újabb vállalásokat tesz­nek. A felajánlások között szerepel korszerűbb • kádlábak kialakítása, s azok üzemszerű gyártásának 1980-ban való megkezdése. Ugyan­csak még az idén előkészítik azt, hogy Jövőre a kádakat már bő­vebb színválasztékban ajánlhass sák a megrendelőknek. Az expor­tot a minőség javításával kíván­ják fokozni, s ennek érdekében az első osztályú kádak arányát 70 százalék fölé emelni. Anyag­takarékosság szempontjából fon­tos felajánlásuk, hogy az év ele­jén vállalt 1 százalékos fajlagos anyagfelhasgnálási megtakarítást további fél százalékkal növelték. Az importcsökkentés érdekében úgy határoztak, hogy a színes ká­daknál az eddig külföldről be­szerzett zománcozóanyagot meg­felelő saját anyaggal helyettesí­tik. További vállalásaik a koksszal és egyéb anyagokkal való takaré­kosságra vonatkoztak. Hétszázöt­ven óra társadalmi munkát aján­lottak fel a gyárban folyó beru­házások költségeinek csökkenté­sére. Üjabb fél százalékkal növe­lik a hasznos munkaidőalapot, és ösztönző premizálási rendszert dolgoznak ki a jobb munkában való érdekeltség fokozására is. Gondosabb betakarítás A kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag Tsz tagsága gondosan előké­szített munkahelyi tanácskozáso­kon csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny­hez. A növénytermesztési főága­zat — amely a kedvezőtlen időjá­rás miatt a tervezettnél jóval ke­vesebb gabonát takarított be — vállalta, hogy másodnövények termesztésiénél és az őszi betaka­rítás gondosabb megszervezésével 2,3 millió forinttal teljesíti túl eredeti termelési tervét. A kertészeti főágazat az eszkö­zök, berendezések eddiginél jobb kihasználására és gondosabb kar­bantartására tett felajánlást, va­lamint arra, hogy az év elején el­határozott 1,5 milliós árbevétel­túlteljesítést újabb egymillióval toldja meg. Az állattenyésztők a növendékállat-elhullás, valamint az abrakfelhasználás csökkentésé­re, az ipari főágazat dolgozói anyagokkal és energiával való ta­karékosságra, és 2,2 millió forint, értékű társadalmi munkára tettek felajánlást. Energiát takarítanak meg A miskei Március 15. Terme­lőszövetkezet pártalapszervezeté- nek kezdeményezésére számos vállalást tett a közös gazdaság tagsága. Az állatállomány olcsó tömegtakarmány-szükségletei- nek kielégítésére ésszerűbben hasznosítják a 70Ö hektáron ter­mett szójabab szalmatermését. Ezenkívül másodvetéssel igye­keznek növelni a takarmánybá­zist. ötven hektáron kölest, ugyanekkora területen silókukori­cát termesztenek. A gépi szedésre tervezett 300 hektárnyi fűszer­paprika-területből száz hektáron megszervezik a kézi betakarítást, ezáltal jobb minőséget érnek el, és növelik az exporthányadot. A jobb és olcsóbb tömegtakarmány termesztésével együtt lehetőség nyílik az egy tehénre tervezett tejhozam növelésére. Elhatároz­ták, hogy az előirányzott 3120 li­ter helyett 3400 litert fejnek te­henenként. Ehhez szükséges, hogy a gondozói fegyelem megszilárdul­jon, gondosabbá váljék a tenyész­tői munka. Az állatférőhelyek jobb kihasz­nálása érdekében, a népgazdasá­gi igényeket figyelembe véve ter­ven felül 30 ezer pecsenyecsirkét nevelnek. Az energiamegtakarítás érde­kében több intézkedést tesznek. Az egyik ilyen, hogy a fűszer- paprikánál, valamint a gyógynö­vényeknél érésgyorsítót alkal­maznak, illetve az előszikkasztás- sal a szárítóknál kevesebb ener­gia felhasználása szükséges, az őszi talajmunkáknál, vetéseknél pedig a munkagépek összekapcso­lásával csökkentik az egy hektár­ra jutó energiafelhasználást. ka az ország szövetkezeti szekto­rában tenyésztett mennyiségnek. A gazdaságok 17 százaléka kedve­zőtlen adottságú, ezek adták az értékesített áru több mint 80 szá­zalékát. Érdemes megjegyezni, hogy a baromfitenyésztésben a korábban kihasználatlan épületek, padlás­terek mellett a legkorszerűbb te­lepek és berendezések sok változa­tával találkozhatunk. Az előb­biek hasznosítására a korlátozott fejlesztési lehetőségek kényszerí­tik a szövetkezeteket. A szakemberek a vizsgálatok során megállapítottak számos hi­bát is. A takarmányfelhasználás­ban, a nevelési időben, s az el­hullásban nagy a szóródás. A taggazdaságokban kétszer annyi csirke pusztult el, mint amennyit a technológia elfogadhatónak tart. Az értékesített darabszám egynegyedét sem tette ki a gazda­ságokban, ahol a veszteség elfo­gadható mértékű, vagyis 3 száza­lékos volt. Indokolatlanul hosz- szabb a nevelési idő, amely visz- szavezethető a technológiai fo­gyatékosságra, a munkafegyelem lazaságára, esetenként a késedel­mes átvételre, a naposjószág mi­nőségére, a takarmányozásra és egyéb hibákra. Sok még a tarta­lék tehát. A takarmányfelhasz­nálásnál például megállapították, hogy 20 millió forinttal kevesebb értékűvel is el lehetett volna ér­ni ugyanezt az eredményt. A ter­melési ráfordításban ugyanis^ az első helyet a takarmányfelhaszná­lás foglalja el, és nem közömbös, hogy egy kilogramm hús előállí­tásához mennyi tápot etetnek fel. Nagy hagyományai vannak a Kiskunságban, elsősorban Kis­kunfélegyházán a libatenyésztés­nek. A IV. ötéves terv utolsó évéhez viszonyítva, több mint há­rom és félszeresére növekedett a libatenyésztés. A körzetben az ez­zel foglalkozó gazdaságok a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­lat irányításával egyszerű lúdtár- sulást alakítottak. Az 1977-ben lé­tesített társulás fő célja, hogy az ágazatra jellemző széles körű munkamegosztást, vagyis a te­nyésztést, keltetést, elő- és utóne­velést, hizlalást összefogja. Fel­adatai: a megfelelő törzsállomány kialakítása, a nevelés és hizlalás egységes technológiájának kidol­gozása és a helyi adottságokra va­ló alkalmazása, meghatározott tá­pok gyártásának megszervezése, a naposállat-szállítás és az -értéke­sítés megoldása, a szabad árfor­mából és az együttműködésből származó előnyöknek a tagok ér­dekében történő érvényesítése. Nem utolsósorban a tenyésztési tapasztalatok értékelése, haszno­sítása, szaktanácsadás nyújtása. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy még sok a tennivaló. Nem történt meg a megfelelő törzsál­lomány kialakítása, az egységes technológia kidolgozása, a közös táptakarmánygyártás megvaló­sítása és a társulásból származó előnyök érvényesítése. A társulás az elmúlt esztendőben több mint 3100 tonna hízott libát, 171 tonna libamájat értékesített. Ezenkívül jelentős mennyiségű hús- és pe­csenyelibát. Annyit szükséges megjegyezni, hogy ebben a tér­ségben magas arányban állítanak elő kitűnő minőségű libamájat. Az elmúlt időszakban voltak ér- • tőkésítési gondok is. de jelenleg a piac kedvezően alakul. Azt is megállapították a teg­napi tanácskozáson, hogy a ba­romfiágazaton belül a kacsa a leg­mostohább körülmények között tartott állat. Az előnevelt, 10—14 napos állomány kikerül a szabad ég alá, csupán dróthálóval körül­kerített helyre. Sem a tűző naptól, sem a viharoktól nem védik őket. A helyzetet súlyosbítja, hogy egészségtelenül tartják a jószágo­kat, így megteremtődnek a felté­telek a különböző betegségek fel­lépésére. Emiatt hosszabb a tar­tási " idő, magasabb az elhullási százalék — szélső értékei 6 és 19 százalék között szóródnak —, több szövetkezetnek vízszennyezési bír­ságot kell fizetni. A kacsatenyész­tés az említettek miatt általában gazdaságtalan. A tanácskozáson megállapítot­ták azt is, hogy az említett hibák megszüntethetők, s a baromfite­nyésztés további fejlesztése igen fontos. Előnye ennek az ágazat­nak, hogy viszonylag kevés ter­melési eszközt köt le, a befekte­tett anyagi eszközök egy évben be­lül többször forgathatók és je­lentős az áruértékesítés után járó árkiegészítés. A területi szövetség tapasztalatcseréket szándékozik szervezni a jó példák elterjeszté­sére, s ezzel egyúttal elősegíti a jelenlegi hibák megszüntetését. Számos egyéb témában pedig ajánlásokat tesz a szövetkezetek­nek, és kéri az országos szervek segítségét. Többek között arra vo­natkozóan, hogy intézkedések tör­ténjenek a leromlott libafajták vérfelfrissítésére, a táptakarmá­nyok gondosabb vizsgálatára és így tovább. K. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom