Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-13 / 162. szám

1919. július 13. • PETŐFI NÉPE • S Egy „kiszolgált” fürdőszálló története Meg lehet érteni a félegyháziakat. . . ? Fürödni akarnak. Lubickolni, tusolni, ká- dazni, szaunázni, meg gyúratni, masszíroz- tatni magukat. Mint régen. És nem csak ott­hon, vagy nyáron a strandon. Van (volt!) hozzá kies környezetben megrokkanva is im­pozáns épületük, három medencével, öltöző­kabinokkal. kazánházzal, éttermi, szállodai szárnnyal. És van kincset érő termálvizük, apadó, (de felújítható!) kútban, tűrhető ho­zammal. Azaz: rendelkeznek (rendelkeztek!) a legszükségesebbekkel,; hogy bármikor ked­vük szerint áztassák testüket. Mégsem tehe­tik. Tiltakozik a lakosság Az 53 éves fürdőszálló 1974 őszére életveszélyessé vált. Bezár­ták, ám a dolgot akkor csak na­gyon kevesen vették komolyan, az ajtókon fityegő képzeletbeli laka­tok leverhetetlenségében pedig ta­lán még ma sem ihisz senki. A tiltakozó kampány szóvivői min­denhol előfordultak, ahol csak gyógyírt remélhettek sebeikre, de tanácsülés, valamirevaló értekez­let, ankét se múlt el azóta a vá­rosban az ingerült kérdések nél­kül: mikor nyílik meg a fürdő, milyen jövőt szánnak neki gaz­dái? Közben elszállít négy és fél esz­tendő, s bár 1975-ben másfél mil­lióért megújult a tetőzet, az épü­letet atyai pártfogásába vette — az enyészet. A romlás absztrakt mintázatú óriás virágai elborítot­tak falat, födémet, faanyagot, mindent. A kiskun város egykori büszkesége, melyet 1934-ben „az utazók kedvelt helye” — s „a vi­dék közismerten legmodernebb gőz- és kádfürdője”-ként reklá­mozott Poór nevű bérlője, meg- ostromlott katonai garnizonhoz kezdett hasonlítani. Okulhatunk belőle Illetékesek hangoztatták még tavaly is, lépten-nyo-mon, nekem A|fajam .fc An fürdő leirodott {?!), ennyi volt a ,,ki;l)ppd!^|,,icjpjé,’ivikész, véfté. lóban ennyi lett volna? Fél év­század? Elképzelni is ijesztő, mi lenne, ha minden ötven évesnél korosabb középületünkről le kel­lene mondani. Mások szerint — és ezek képvi­selték a többséget — a fürdőszál­lóval időtlen idők óta a kutya se törődött; mindenkori kezelői jó­szerével a kötelező karbantartás­ra is sajnálták a pénzt. Akármi is az igazság, a pár hó­nappal ezelőtti siralmas állapo­tokra nincs magyarázat, nincs mentség. Az ember tenyerét per­sze. birizgálja egyfajta elégtételre szomjas indulat, de hát nem biz­tos, hogy csalhatatlanul rálelnénk a bűnbakokra, s különben is, miit változtatna az a tényeken? Hiszen a tények — mint köztudott — ösz­vér természetűek. Nem létezik üt- leg, testi fenyegetés, mely jobb belátásra bírná őket... Mindenesetre a szakemberek esküdni mernének arra, hogy nem lett volna szabad odáig eljutni, vagyis: a kialakult helyzet egyál­talán nem törvényszerű következ­ménye az, úgymond, rendeltetés- szerű igénybevételnek. És úgy­szintén tervezőmérnökök vallják, hogy az 1974-es fájront óta — nyí­lászárók és csatorna nélkül, ebek harmineadjára vetve, kitéve az időjárás viszontagságainak — csaknem oly mértékben károso­dott, pusztult a patinás épület, mint annak előtte negyvennyolc esztendőn keresztül. Késő bánat: ha akkor, a palázás után folytat­ják a rekonstrukciót, jó néhány millióval olcsóbban úszhatták volna meg ... Pedig szükség volna rá A .teljes., h,elydégí}ft;ás ; költség-' kalkulációja negyvenvalahány millió forintról szólt. Horribilis összeg, mégis, talán, megérte vol­na ... Nemcsak azért, mert negy­venezer ember vágya, óhaja, ké­rése teljesül ezáltal; mert egy ér­tékes, remekmívű épület sorsa a tét; s nem is csupán azért, mert a kórház tőszomszédságában gyó­gyászati célokat is szolgálhatna a hévíz, teszem azt, az idősek és a reumások utókezelésénél... Hanem: mert Kiskunfélegyháza valószínűleg az egyetlen város, amely saját erejéből eddig jófor­mán két szalmaszáiat nem tudott keresztberakni az E5-ös főút jóvoltából nyakába zúduló ide­genforgalom lefékezésére! Nincs szállodája, kempingje, most már fürdője se, nincs egy valamire való étterme, közműve­lődési intézménye, jószerével még parkírozója sincs. Van ezzel szem­ben évszázados Petőfi-kultusz, Móra-szülőház, van egyedülálló kultúrtörténeti emlékeket őrző múzeum, s a település centrális el­helyezkedésénél fogva — az út­elágazások révén — közvetlen kapcsolat a világhírű Bugaccal, a Lakitelek-tőserdei, a Tiszakécske- kerekdombi és a csongrádi (Tisza­iad) üdülőkörzetekkel, Kiskunha­las irányába pedig Kunfehértóval és a tompái határátkelővel... Egyetlen vállalkozó A kép tehát 1978 nyarán így festett: a tanács és a vízmű több éves vitája, huzavonája után a félegyházi fürdő — végképp le­rongyolódva — eladó, kiadó lett. Csaknem 50 milliót azonban sen­ki sem tudott a rekonstrukcióra áldozni. Nyilvánvaló, hisz’ eny- nyiért sokkal nagyobb, korsze­rűbb szállodát vagy fürdőt lehet építeni. Már-nhár engedtek a rak­tározási gondokkal küszködő vál­lalatok ostromának, amikor je­lentkezett a helyi Lenin Tsz. Ma pedig már elmondható, hogy a közös gazdaság dolgozói a fürdő- szálló történetének legújabb, ha nem is egészen a régit folytató, mégis ígéretes fejezetét írják. A szövetkezet építőbrigádja a múlt év legvégén vette gyógyító pártfogásába az épületet. Hatal­mas munka várt — s vár még ez­után is — rájuk. Irodaházat csi­nálnak, meg éttermet, presszót. (Egy kisebb kádfürdőt majd a tanács emeltet a strand területén.) Először is kijavították a tetőzetet, az esőcsatornákat, az alagsorból és a pincéből kiszivattyúzták a ta­lajvizet, rendbe hozták a szigete­lést. Kicserélitek, -cserélik a tel­jesen elrobhadt elektromos, vízve­zeték- és telefonhálózatot, az aj­tókat és ablakokat, eltüntették a kéményt, a kazánházat, szerelik a radiátorokat (szeptemberben be­kötik a gázt), parkettáznak, falat burkolnak, bontanak, átalakíta­nak, festenek, fúrnak-faragnak ... iMé.g az idén bepucolják a hom­lokzatot, s ezt követően, augusz­tus végén az egész tsz-központ az emelet, a félemelet és az alagsor irodahelyiségeibe költözik. Lesz „fent” egy szerényebb, „alant” pedig egy tágasabb tanácsterem, utóbbit rendezvényekre, illetve ifjúsági klubként is használhatják a fiatalok. Az épület bal oldali, földszinti részét foglalja majd el az étterem (1980. május 1-én nyí­lik) a 600—800 adagos konyhával, mely az üzemi étkeztetést is szol­gálni fogja. Az utcán teraszt lé­tesítenek. a strandon kerthelyisé­get és büfét nyitnak. A medenceteremben törökös ízlésű cukrászdát rendeznek be (1981-ben adják át), mely este 10-től bárként fogadja a vendége­ket. A felső kabinsorból személy­zeti öltözők és fürdők lesznek, azok fölé — a melegvíztároló tar­tályok helyére — a légelszívó be­rendezést teszik. Mindezek mel­lett elkészül több WC. mosdó, egy kazánház, egy telefonközpont, egy ruhatár, egy raktár, s egy kisebb lépcsőház. Külső ívelt, árkádosrerkélyes formáját és faragott díszeit, egy­kori belső pompáját, természete­sen továbbra is megőrzi az épü­let, mely, úgy tűnik — végszóra bár, mégsem jóvátehetetlenül ké­sőn — gondos, vigyázó kezekbe került. Kutasi Ferenc KOMPUTER GYORSÍTJA AZ ÜGYINTÉZÉST IBUSZ-utazások ősztől tavaszig Az Interkontinentál Szálló előtti kikötőből indult a Hófehérke ne­vű kishajó, amely Szentendrére vitte az IBUSZ sajtótájékoztatóján részt vevő újságírókat. Az utazási iroda ugyanis ezzel a hajóval és a Duna-parti kis városka látnivalóival bővíti az egyre növekvő külföldi vendégforgalom programját. A sajtótájékoztató célja azonban sokkal inkább a hazai lakosság őszi—téli—tavaszi bel- és külföldi utazási le­hetőségeinek ecsetelése volt. Külön érdekesség az IBUSZ-nak az az újítása, hogy (a KGST-országokban is elsőként) a szép kiállítású programfüzet útvonalajánlatait számítógépbe táplálták be. Azonnali, pontos válasz Mit jelent ez a jövőben az ujazni kívánó ügyfelek számára? Vegyünk például egy olyan ese­tet, hogy valaki elfoglaltsága mi­att csak most tudta eldönteni sza­badsága időpontját, s szeretné azt külföldön tölteni. Az utak jó ré­sze azonban már „betelt,”, s az IBUSZ alkalmazottja csak napo­kig tartó levelezés, telefonálga­tás, telexezés után tud választ adni valamilyen lehetőségről. Most viszont a komputer egy másodperc alatt tévedésmentesen kivetíti képernyőjére a még meg­levő lehetőségeket. Ha vidéki IBUSZ-irodában kérik az infor­mációt, a telefonba azonnal be­mondják, vagy a telexen máris írják a választ. Sőt még protek­ciót sem tűr el a számítógép, mert ha az út adásvétele meg­történt, máris memóriájába kerül és könyveli az új utaslétszámot. A- gép tehát abszolút demokra­tikus alapon oldja meg a dolgo­kat, aki előbb jelentkezik, az utazik, nincs kivételezés. Macht Alajos főosztályvezető a szentendrei sajtótájékoztatón el­mondta, hogy 1978-ban mind a hazánkba látogatók, mind a kül­földre utazók számát tekintve csúcsforgalmat bonyolítottak le. A turizmus azonban az idén még ezt is túlszárnyalja, ugyanis ed­dig az idén a beutazók száma 16, a kiutazóké 25 százalékkal nö­vekedett. Ez egyébként világje­lenség s emiatt a turistaszezon egész évre kibővült. Kedvezőbb árakon Sokan vannak emellett olyanok, akik elfoglaltságuk miatt csak az őszi—tavaszi időszakban tudják ki­venni szabadságukat. Az IBUSZ ezért a lehetőségeket feltárva olyan programot állított össze, amelynek jelszava „Utazni és üdülni nemcsak nyáron kelle­mes”. A pihenésre Bulgáriában, a Szófia melletti Vitosa hegység, a Tátra, a jugoszláv Alpok, a Kárpátök stb. számtalan lehető­séget nyújtanak elfogadható áron. Az őszi—téli—tavaszi körutazá­sok és városlátogatások alkalmá­ból olyan szállodákat is igénybe vehetnek, amelyeket főszezonban kevés magyar állampolgár tudna megfizetni. A különböző túrák keretében Bécs—Salzburg, Po- rees—Velence, Róma, London sze­repel a programban. A távolab­bi utakra kívánkozó tehetősebb utazók Thaiföldre is eljuthatnak repülőgéppel. A programfüzetben a hétvégi és az év végi lehetőségek is sze­repelnek. A hétvégiek közül em­lítjük a pozsonyi, kolozsvári, var­sói, frankfurti, zürichi kirándulá­sokat. Szilveszterezni lehet a töb­bi között Besztercebányán vagy akiár Görögországban is. Kecskeméti csoportok Lapunk tudósítójának arra a kérdésére, hogy a megyei, illet­ve vidéki városok IBUSZ-irodái kapnak-e önálló szervezésre az ősztől tavasziig program gazdag ajánlataiból, igenlő választ kap­tunk. Macht Alajos főosztályveze­tő elmondta, hogy az idén már megfordult az arány és az uta­zások 60 százalékát a vidéki la­kosság vette igénybe. Dr. Hánh Lívia vezérigazgató-helyettes pe­dig hozzátette, hogy éppen az előző nap nézte meg a számító­gép terminálján az erre vonat­kozó adatokat, és a komputer máris jó néhány vidéki iroda „zárt csoport” megrendelését mu­tatta ki. A kecskeméti IBUSZ- iroda például önállóan indítja a programfüzetben található, no­vember 3-án induló Budapest— Velence—Róma különvonatot, amely ötnapos, november 20-án á Budapest—Szófia—Isztambul (re­pülőgéppel és autóbusszal vegye­sen) ugyancsak ötnapos, valamint november 19-én repülőgéppel a Budapest—Párizs háromnapos társ a suit a zást. Erre azonban az utasoknak július 30-ig jelentkez­ni kell. mert máskülönben a szá­mítógép törli a helyi lehetőséget. Vagyis ez azt jelenti, hogy az­után már ha — az ország más részeiből is — igényelnek utat, a jelentkezés sorrendjében utaz­nak. Végül arról adtak még’ tájé­koztatást az IBUSZ vezetői, hogy mintegy 30 százalékkal bővítik az idén a kedvezményes utazásokat a nyugdíjasok és a gyermekek ré­szére. Azoknak, akik nem társas- utazáson kívánnak részt venni, egyéni túrákat szerveznek. Autó­sok például az osztrák sítúrán, a grazi őszi vásáron vehetnek részt, választhatnak isztambuli kirándu­lást, jugoszláviai vagy olaszorszá­gi utakat. , Ugyancsak az egyéni utat ked­velők részére „package”, vagyis csomagtúrák keretében a többi között kis és nagy erdélyi kör­utazásokat szerveznék. Változato­sak lesznek a belföldi autóbusz- kirándulások színházi előadások­ra, nemzeti parkokba, műemlé­kek megtekintésére. Üdülni lehet majd IBUSZ-szervezésben hegy­vidéken, gyógyhelyeken, sőt még olyan vízpartokon, ahol horgász­hatnak is. N. O. NINCS f.F A NAP ALATT Az első kecskeméti szanálás. Vegyes érzelmekkel szemléljük a Kecskemét központját megüre- sítő bontást, örülünk az egész­ségtelen, töppedt, rozoga házak eltüntetésének, az új üzleteknek, házaknak, sajnáljuk a városképi jelentőségű, történelmi hangula­tú Batthyány és Kisfaludy utcá­kat. Mihaszna házakkal együtt írók. festők, építészek csodálatát kiváltókat is megsemmisített a joggal bírált tervezet, lerombolt a múlt és jövő, a régi és új ösz- szekötő pilléreinek kínálkozó épületeket. Egyik-másik elmu­lasztásán máris annyira bánkó­dunk, mint amennyire sajnáljuk a hajdani szélmalmokat, Petőfi­éről ékeket. Csak az elsietett, valódi, újabb koroknak átmenthető értékek pusztítását sajnáljuk, mert az okos, bátor szanálások a város- fejlesztés gyorsítói. Hasonlítsuk össze a „Don-kanyart” a Május 1. térrel, gondoljuk el a Rákóczi út nélkül a megyeszékhelyet, vagy a török dúlás utolsó évti­zedében épített református temp­lomot egy eldugott utcában. Bon­tócsákány teremtett helyet szá­mukra ! Háromszáz esztendeje, éppen ennek az egyházi épületnek az érdekében vállalta először „a Városi község” a kisajátítással járó fáradalmakat, kellemetlensé­geket. A lángóktól összerogyoft templom pótlására Imrahim basa budai várparancsnok ő méltósá­gától 1679-ben kaptak engedői­met. (Biztos, ami biztos, meg­szerezték később gróf Koháry István füleki várkapitány hozzá­járulását, sok aranydénárért IV. Mohammed császári oltalomleve­lét, így „a jól őrzött Budán” hiá­ba bosszankodott az ezúttal el­maradt baksis miatt Muszli efen- di volt kincstárnok.) A Hornyik János várostörté­netében közölt oklevél szerint külön-külön kerítéssel kell övez­ni a pápista és a reformata temp­lomot, így akarván „nyakát akasztani az íz vesztő viszálkodá- soknak”. Szükségessé vált a fun- dusok nagyobbítása. A földesúri parancslevél értelmében „a Kál­vinista Rend a Császár Gergelly boltjátul s az Predicatorok házai- túl fogvást az Város Pinczéjéig való helyt s földet elfoglalhassa Az melly helyen az kiknek boltyok, házok, és egyéb épii- lettyek volna, parancsolom ezer tallér bírság alatt, az Tanács meg böcsülvén az épülletet, az bocs szerént való árrát fizessék meg az Város közönséges javaibul, és azon embereknek mutassanak az Városban annyi helyet kinek ki­nek hogy hasonló épületeket te- hesenek.” Nincs új a Nap alatt! Mezőgazdaságikisgép - kölcsönzés A mezőgazdaság termelésének egyharmada, mintegy 43 milliárd forint értékű termény a háztáji és kisegítő gazdaságokból szár­mazik. Hazánkban 1,8 millió csa­lád foglalkozik valamilyen for­mában mezőgazdasági munkával. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt az igény a földmunkát, a növényápolást könnyítő korsze­rű eszközök — például motoros kisgépek és permetezők — iránt. A Belkereskedelmi Minisztéri­um nemrégen megvizsgálta a me- zőgazdaságikisgép-kölcsönző szol­gáltatás helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Megállapította, hogy a belkereskedelemben az Ipar­cikk Kölcsönző és Szolgáltató VáWalat 37, a szövetkezetek több mint ezer helyen foglalkoznak ikisgépköl csönzéssel. K ínálatuk többsége azonban olyan eszközök­ből áll, amelyekkel általában a termelők is rendelkeznek, ezért nem nagyon kelendő. A legfonto­sabb gépekből viszont kevés van. A minisztérium állásfoglalása szerint leginkább az áfész háló­zatában adottak a mezőgazdasági- kisgép-szolgáltatás bővítésének lehetőségei, de az állami keres­kedelem is jobban bekapcsolód­hat e tevékenységbe. (MTI) SALAKOT (SZÉNSALAKOT) ÉPÍTKEZÉSHEZ, SPORTPÁLYÁKHOZ, UTAKHOZ KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN SZÁLLÍT A Pécsett és Pécsről bárhova MEGRENDELHETŐ r O P*«, Diófa u. (TEFU-telep) tel.: 13-983 O Komló, Volán iroda tel.: 81-386 O Mohács, Tömöri u. 4—6. tel.: 35 O Sikló», Széchenyi u. 56. tel.: 260 O Szigetvár, Déhctházoi u. 3. tel.: 6 • A fürdőszálló tavaly tavasszal. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom