Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-10 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 159. szám Ára: 1,20 forint 1979. július 10. kedd Budapestre érkezett Konsztantyin Katusev A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 23. ülésszakára tegnap megérkezett Budapestre a szovjet küldöttség. A delegációt Konsztantyin Katu- sev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az együttműködési bizottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai között van Leonyid Kosztandov vegyipari és Jefim Novoszjolov építő-, útépítő- és kommunális gépgyártási miniszter. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Simon Pál nehézipari és Soltész István kohó- és gépipari miniszter fogadta. Ott volt'?Vlagyimir Jakovlevics Pav-^ lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Megnyílt a Bozsó-gyűjtemény Ugyancsak elcsodálkoztak tegnap azok a látogatók, akik néhány éve nem lépték át Bozsó János kecskeméti festőművész műtermének a kapuját. Amikor elmentek a beharangozott nagy eseményre, a Bozsó-gyűjtemény ünnepélyes megnyitására, már a legelső pillanatban szemünkbe tűnt a változás: a nevezetes Klapka-ház jócskán megnagyobbítva és megszépítve várta az érdeklődőket. iDélelőtt tizenegy órakor több százan tolongtak a múzeális értékű tárgyak ezrei között. Eljöttek a várva várt eseményre a népszerű művész barátai, értő hívei, tisztelői, valamint Kecskemét és a környék művészetkedvelői, akiket Bozsó János jelenlétében dr. Mező Mihály, a megyeszékhely tanácselnöke köszöntött. A Kecskeméthez egykor szoros szálakkal kötődő Móricz Zsigmond egyik bíráló észrevételét idézte. Azt, hogy „Kecskemét anyagiakban nagyot fejlődött — szellemiekben, irodalomban holt talaj ...” S hozzátette ehhez, hogy mi már szerencsére elmondhatjuk: az író által leírt egykori valóság régen a múlté. Ehhez többek között az a tény is hozzájárul, hogy nálunk féltve és szeretettel őrzik, ápolják a hagyományokat, a régebben megteremtett kulturális értékeket. Örömmel nyugtázta, hogy a város szellemi életét gazdagító eredmények a tervszerű és sokoldalú összefogásból születnek. Ezután Pozsgay Imre kulturális miniszter mondott beszédet. Az említett Móricz-idézettel kapcsolatban azzal kezdte, hogy a száz esztendővel ezelőtt született Móricz Zsigmondnak bizonyára öröme telne abban, amit itt látna, ha most jelen lehetne. Majd arról beszélt, hogy Bozsó János, aki festőművészi tehetségét e táj szépségeinek megörökítésére szentelte, a tágabb közösségnek a város nagyközönségének kedvére gyűjtötte össze az itt látható értékes tárgyakat. Elismeréssel szólott a város és a megye vezető testületéiről, amiért ezt a „személyes indíttatású, ám a későbbiek során egyre inkább kiteljesedő” gyűjteményt a nyilvánosság elé tárták. Érdekes fordulatot jelentenek az ilyen események — mondotta —, hiszen míg azelőtt az emberek jórésze szabadulni akart régebbi életének rossz emlékű tárgyaitól, addig ma már a köz- művelődési programoknak, célkitűzéseknek megfelelően igyekszik őrizni és közkinccsé tenni azokat. A miniszter hangsúlyozta, hogy ennek az egyébként is egyre gazdagodó városnak a szellemi, kulturális élete az új intézménnyel nem csak gyarapodott, de egyben jellegénél fogva otthonosabbá 'is vált. Végül arra biztatta az ide látogató embereket, hogy a látványon túl, ezen a helyen a jövőben is vegyék észre és becsüljék meg a szellem, s a hagyomány erejét. A népes közönség a beszéd után megtekintette az egymásba nyíló tágas termekben esztétikusán és szakszerű csoportosításban elhelyezett muzeális értékű tárgyak sokaságát. A száz színben pompázó régi kerámiák, a klasszikus bútorok, a népi hangszerek éppen úgy elismerésre késztették a művészetek kedvelőit, mint az ötvösművészet remekei, valamint a szobrok, festmények és. a pompázó, mázsás csillárok. A megnyitón a párt-,% tanácsi és tömegszervezeti, valamint más vezetőkkel és érdeklődőkkel együtt jelen volt Horváth István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizotttság első titkára,. dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, és dr. Körös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára. V. M. • Pozsgay Imre kulturális miniszter (balodalt), a beszédét mondja. Mellette Bozsó János festőművész. (Tóth Sándor felvétele) Megkezdődött az amerikai szenátusban a vita a SALT-szerződés jóváhagyásáról WASHINGTON, NEW YORK Az amerikai szenátus külügyi bizottsága tegnap megkezdte nagy jelentőségű vitáját a SALT—II. szerződés jóváhagyásáról. A vitát Harold Brown hadügyminiszter nyitotta meg. Közölte: ha a szerződést elutasítanák, vagy az a Szovjetunió számára elfogadhatatlan módosítások miatt megbukna, ez 30 milliárd dollár többletkiadást jelentene az Egyesült Államoknak az új lendületet kapó fegyverkezési versenyben. A vita megkezdése előtt még javában tartott a szerződést pártolók és ellenzők nyilatkozatcsatája. Egyetlen józan gondolkodású, hazája érdekeit szem előtt tartó sem szavazhat a SALT—II. ellen — jelentette ki például Averell Harriman volt nagykövet szombaton a demokrata párti kormányzókkal történt találkozóján. A befolyásos diplomata a SALT—II. támogatására szólította fel a kormányzókat és kérte őket, hogy államuk szenátorait is erre ösztönözzék. A találkozón részt vevő George Seignious, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója rámutatott, hogy a szerződés minden olyan módosítása, amely egyoldalú előnyökhöz kívánná juttatni az Egyesült Államokat, súlyos károkat okozna az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak. A SALT—II. szerződés jelentős lépés a szilárd és tartós kelet— nyugati kapcsolatok kiépítésében — írja a The New York Times- ban J. Biden demokrata párti szenátor. A szerződés kiemelkedő politikai jelentőségű a stratégiai fegyverrendszerek korlátozása folyamatában, és táplálja azt a reményt, hogy további lépések történnek a nukleáris fegyverek ellenőrzése terén. A sorsdöntő szenátusi vita a külügyi bizottság meghallgatásaival kezdődött, s az első, akit a szenátorok meghallgattak, Brown hadügyminiszter volt. Brown tényekkel bizonyította, hogy a szerződés előnyös az Egyesült Államoknak is, és megtartása az amerikai hírszerző és megfigyelő (Folytatás a 2. oldalon.) HÉT VÉGI MŰSZAKBAN Megyeszerte csaknem teljes sikerrel végződött az elmúlt hét utolsó napjaira szervezett aratási műszak. Pénteken, szombaton a legitöbb helyen naplemente után is dolgoztak a kombájnosok, a terményszállítók. Vasárnapi műszakjukat azonban félbeszakította a déli órákban megindult esőzés. Csupán hétfőn délelőtt tudták folytatni az aratást. Két és fél nap alatt így is több ezer hektárról takarították be a búzat érmést. A Kalocsai Állami Gazdaság dolgozói a múlt hét végéig a kalászosok több mint 40 százalékát vágták le, és e hét szerdára tervezték az aratás befejezését. A vasárnapi esőzés azonban meghosszabbította egy nappal a munkát. A kalocsai gazdaság a szomszédos nagyüzemekkel karöltve dolgozik. Amint kombájno- sai a saját területükön learatnak, utána a ZKI kalocsai fűszerpaprika-kutató állomásának, valamint az öregcsertői Petőfi Tsz-nek a búzáját takarítják be. A lajo&mizsei Népfront Tsz szakmunkásai szintén kihasználtak minden alkalmas percet a termény betakarítására. Általában az esti harmat leszálltáig dolgoztak. Csütörtökön, pénteken még szárították a szemes búzát és utána vitték a magtárba. A szombati műszak alatt már erre sem volt szükség, mert a napfényes, meleg időben learatott terményt előzetes víztelenítés nélkül helyezhették el a szövetkezet gabonatárolójában. Derekas munkát végeztek a lajosmizsei szövetkezet gépszerelői az aratás előtti időszakban, hogy minél előbb üzemképessé tegyék a régebbi típusú kombájnjaikat. Valamiféle félreértés folytán az NDK gyártmányú kombájnjaikat karbantartó BKR-szerviz ugyanis július 10-re ígérte a négy darab E—512-es arató-cséplő gép kijavítását, viszont az aszályos időjárás miatt a kalászos gabona jóival előbb megérett a lajosmizsei határban. Ezért az SZiK—4-es gépeket kellett a szövetkezetben megjavítani. K. A. (Straszer András felvétele) Több ezer hektárnyi gabonát learattak Kurt Waldheim elutazott hazánkból Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, hivatalos magyarországi látogatását befejezve, tegnap elutazott Budapestről. Kurt Waldheimet, feleségét, valamint kíséretét — köztük Luigi Cottafavi-t, az ENSZ genfi hivatalának főigazgatóját — a vendéglátó Púja Frigyes külügyminiszter és félesége búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Holtai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvi- selője, Viktor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és dr. Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a külügyminisztérium több vezetője. Kurt Waldheim elutazása előtt nyilatkozatot adott az MTI munkatársának, s ebben elmondta: — Mindenekelőtt szeretném kifejezni köszönetemet a magyar kormánynak a meleg vendégszeretetért, amelyet egész itt-tartózko- dásom alatt tapasztaltam. A látogatás során, szívélyes légkörben nagyon átfogó és intenzív megbeszéléseket folytattunk Kádár János első titkárral, Lázár György miniszterelnökkel és Púja Frigyes külügyminiszterrel. — Tárgyaltunk a világ gazdasági és társadalmi helyzetéről, egyetértettünk abban, hogy szükség van egy igazságosabb, kiegyensúlyozottabb gazdasági világrendszer megteremtésére, hogy lehetőséget biztosítsunk a harmadik világ országaiban élő emberek körülményeinek, életszínvonalának javításához. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy jókívánságaimat fejezzem ki a magyar népnek és kormánynak, és gratuláljak, különösen a gazdasági téren elért nagy sikerért — mondotta befejezésül az ENSZ főtitkára. Kurt Waldheim a román kormány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra románjába érkezett. A világszervezet főtitkárát ConStanca repülőterén Stefan Andrei külügyminiszter és más hivatalos személyiségek üdvözölték. Túl az esztendő felén Túl vagyunk az esztendő felén. Bács-Kiskun megye vállalatai, gazdaságai már az éves tervek teljesítésére tesznek erőfeszítéseket. Nem mulasztják el azonban az alkalmat, hogy vissza ne tekintsenek első félévi eredményeikre. Ezt ugyan a korábbi esztendőkben is megtették, ezúttal azonban ennek még nagyobb jelentősége van. Most nagyobb szükség van az erők felmérésére, az év első felében szerzett tapasztalatok mélyreható elemzésére, hiszen — mint ahogy a Központi Bizottság június 29-i ülése is megállapította — jobban ‘figyelembe k,ell venni a gazdálkodás változó feltételeit. Azt már az év elején tudtuk, hogy a világpiacon végbemenő áremelkedések továbbra is hátrányosan befolyásolják gazdasági életünket. Azt sem hagyta egyetlen gazdasági vezető sem figyelmen kívül, hogy üzemének termékei csak jó minőségben, gazdaságosan előállítva állhatják a versenyt külföldön, ugyanakkor e tekintetben a hazai igények is növekedtek. Bács-Kiskun megye ipara az előzetes értékelés szerint teljesítette első félévi termelési tervét. Ezek természetesen összesített adatok, s vannak üzemek, amelyek néhány százalékkal többet, mások valamivel kevesebbet, teljesítettek. Az 1GV kecskeméti gyára például 4 százalékkal maradt el első hat havi előirányzatától, a Lamport Zömáncipari Művek kecskeméti gyára viszont 3 százalékkal több fürdőkádat és 4 százalékkal nagyobb mennyiségű zománcot készített. Nem csupán a belső körülmények döntik el — főleg az exportáló üzemeknél — a tervteljesítést. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat például mintegy 4 százalékkal maradt el árbevételi tervének realizálásától. Az egyik külföldi partnere ugyanis csak késlekedve tudja átvenni a dollárért megrendelt árut. A tervtől való lemaradások nem túl nagyok, mint ahogy a túlteljesítések sem azok. Mindössze néhány százalékos eltérésekről van szó. Éppen ezért még a célkitűzéseiktől elmaradó vállalatoknál, gyárakban, gyáregységekben is bizakodó a hangulat, hogy éves előirányzataikat teljesíteni tudják. Túlzott elbizakodottságra azonban nincsen ok, még azokon a helyeken sem, aho^ túlszárnyalták a tervet. Aki ugyanis reálisan számol, az tudja, hogy az elért eredmények csak viszonylagosak. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése is hangsúlyozta, hogy további erőfeszítések szükségesek a kedvező folyamatok, a termelés minőségi tényezőinek megszilárdításához. Felelősség hárul a megye iparára a belföldi megrendelések színvonalas kielégítéséért, a szocialista országokba irányuló export teljesítéséért és a tőkés export túlteljesítéséért. Ugyanakkor jó néhány megyei üzem jelentős mennyiségű importanyagot használ fel. Az ilyen anyagokkal való takarékosság — különösen ha az tőkés piacról származik — nagyon lényeges a népgazdasági egyensúly javítása szempontjából. Az ÉPFA kecskeméti parkettagyára még ebben az évben kidolgozza a szalagparketta-gyártáshoz a mágyar ragasztóanyagok fel- használásának technológiáját. A BRG magnetofongyára az eddig importált magnómotorok helyett saját készítésű, egyébként kitűnő minőségű motorok felhasználására tér át. Igen sok ehhez hasonló belső tartalék vár még feltárásra a megye üzemeiben. Az éves termelési célkitűzések eredményes teljesítéséhez ezek aktivizálására feltétlenül szükség van. N. O.
