Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-07 / 157. szám
A nyugdíjasház építői • A Horváth Döme utcában már magasodnak az első nyugdíjasház falai. (Straszer András felvétele) Az építkezés „partitúráján”, a kiviteli terven az 1972-es évszám olvasható. S hogy a zenei hasonlatnál maradjunk, ekkor lett kész egy kéttételes, azaz két épületből álló komplexum terve. A „bemutatóra”, az építkezés kezdetére közel hat évet kellett várni. A BÁCSÉPSZER ugyanis 1978. február 16-án fogott hozzá az első, kecskeméti nyugdíjasház építéséhez a Horváth Döme utcában. Jelenleg a ,.B” jelű épületen dolgoznak. Turkus József építésvezetőt kértük meg, mutassa be az építkezést. — Az épület hagyományos módon készül, téglafalazással, vakolással, a válaszfalak azonban gipszperlitből lesznek. Ez az építési módszer sok munkát igényel, de a jelenlegi esetben ezért nem zúgolódik senki. Ugyanis az építkezés jelentős szerepet tölt be a szakmunkásképzésében. Az első épületen tanulják meg a kőműves- és ácsszakma hagyományos fogásait. — No, persze, ezt nem úgy kell érteni, hogy „tanulómunka” lesz az épület! Természetesen a speciális felkészülést igénylő' feladatokat gyakorlott szakmunkások csinálják, s a fiatalok munkáját is rendszeresen ellenőrzik a mesterék, — tájékoztat az építésvezető. Kürtösi Balázs a szakoktató. Elégedetten nyugtázza, hogy a „gyerekek” jól dolgoznak, nincs velük baj. Csatlakozik hozzánk az építkezés bemutatására. A lépcsőházban még csak a csupasz betonon jutunk föl az emeletre. Szélesebb ez a lépcsősor a szokottnál, a tervező gondolt arra, hogy az idősebbeknek is kényelmes legyen a járás, támogathassák egymást. S erre lesz is szükség, mert ebben a négyszintes épületben hiába keresem a liftaknát, a majdani személyfelvonó helyét, mert az nem is lesz... Ettől az értesüléstől kissé elszontyolodva nézem a lakosztályok már körvonalazódó alakját, se- hogysem megy ki a fejemből, hogyan fognak a negyedik emeletről lejárni a fájós lábúak, a betegek ... Turkus József folytatja a bemutatást: — Két épület készül, ez amit most építünk földszinti részből és három emeletből áll. Szintenként hat lakás kap helyet. A szoba 17 négyzetméter alapterületű, beépített szekrénnyel. A fürdőszoba 3,6 négyzetméteres, a főzőfülke 2,5 négyzetméternyi. Az emeleti szobákhoz loggia is tartozik. — Ha ez az épület tető alatt lesz, július végén, augusztus elején hozzákezdünk az „A” jelű- höz, amely a Horváth Döme utcára néz. Ez egy szinttel alacsonyabb. Ebben az épületben lesznek a közösségi helyiségek, . a barkács-, a játék-, a tv-szoba. Orvosi rendelő is készül, valamint gondnoki lakás. A két épületben összesen 38 lakrész épül. A vállalási határidő a jövő év végét jelölte meg az átadásra. Ennél korábban valószínűleg nem is készül el, bár a városi tanács szerette volna, ha az építkezés határidejét 13 hónappal előbbre hozzuk. Sajnos, az építkezés ütemét lassítja a szűkös hely, nehéz ilyen kis területen dolgozni. Még a felvonulási épület helyét is pontosan ki kellett centizni,.hogy ne legyen útban... — mondja az építésvezető, amikor visszaérünk az udvarra. Az építkezés sarkánál két fiatalember blokktéglát rakodik a talicskára. Kiss Mihály és Százdi Sándor már túl van a másodéven a szakmunkásképzőben, Mindketten Tiszakécskéről járnak be. — Jó szakma ez! — így ösz- szegzi két év tapasztalatát Kiss Mihály — s egy kis büszkeséggel mindjárt hozzá is teszi, hogy „maszekolni” is jár. Még hetedikes korában döntött úgy, hogy kőműves lesz, s pályaválasztásának határozottságán nincs mit csodálkozni, Tiszakécskén, a szomszédságban három kőműves él. Százdi Sándor a csoport tanulmányi átlagát is megemlíti, elégedett, mert senki sem bukott meg közülük. — A 3.2-es átlag nem rossz, de ha a szakmai tárgyakat vesszük figyelembe — magyarázza fel- nőttes komolysággal — jobb az eredményünk ... Szeptemberben, ha az új tanév megkezdődik, mint a BÁCSÉPSZER többi harmadéves tanulója, ők is „felnőtt-’ brigádba beosztva folytatják a,munkát... Megköszönve Turkus Józsefnek a szíves kalauzolást, elbúcsúzom. A nyugdíjasok háza, ahogy visz- szanézék, ugyanolyan építkezésnek tűnik, mint bármelyik. S valahogy mégis örülök a csupasz téglafalak magasodásának. Harmincnyolc lakrészében — öregségükre — Kecskemét első nyugdíjasházának lakói találnak otthonra. N. M. Kétaranyos hűség — Miért lett vasutas? — Mert megszerettem. Engem még gyermekkoromban megcsapott a mozdony füstje. — Látom, olvasta Moldova György könyvét. Jóleső mosoly. — Itt, Baján kezdődött a „szerelem”? — Kiskunhalason. Nagybátyám volt vasutas. Váltókezelő. Kijártam hozzá, naphosszat elnézelődtem, hogy menesztik, fogadják, rendezik szét a vonatokat. Minden mozgásban volt, és mégis csodálatosan klappolt minden. Megtetszett, hogy mindenki tudta kötelességét, pontosan akkor tette dolgát, mikor kellett, s a kocsik oly gyönyörűen siklottak, mintha szemük lett volna ... Valahogy már akkor megsejtettem, hogy a vasutasok fegyelmezettsége ennek a „nyüzsgő” harmóniának a kulcsa ... Vágytam ebbe a nagy szervezetbe. — Mikor állt be? — Tizennyolc évesen jelentkeztem a vasúthoz... Ennek már pontosan harmincöt éve... Nem ment könnyen. Köztudott, hogy abban az időben csak protekcióval lehetett magamfajta szegény emberfiának. Én nem tudtam sonkát hozni — kenésre, de álltam a sarat a nehéz felvételi vizsgán. Persze, számított a becsületes munkájáról ismert vasutas rokonság is .. . így kezdődött. Ma pedig már az úgynevezett bajai góc üzemgazdásza Farkas István. Mi — átlagutasok inkább csak a kalauzt ismerjük közelebbről — „Kérem kezelésre a menetjegyeket!” —, meg a piros sapkás forgalmistát, ahogy feszes vigyázzban tiszteleg a velünk továbbgördülő szerelvénynek; leeresztett felségjelvényével, a „palacsintasütővel”. No meg látjuk — bár egyre gyérülőbb számmal — a krampácsolókat, ahol még nekik való feladatot hagytak a robosztus gépek. Efevillan hozzánk, a robogó vonatba egy-egy cserzett vasutasarc barnasága, az egyensapka alól előfénylő nyugodt szempár a szinte „hátraug- ró” kockaőrház muskátlivirágos ablakából. No és a masiniszta. Biz’ ő is jócskán „elzárkózott” tőlünk a villamos mozdony műszeres pilótafülkéjébe, ahhoz képest, hogy valamikor a gőzös szellős, fekete ajtaján könyökölve bazsalygott búcsút a leszállókra. Csak a szeme fehérje nevetett olajos-kormos képéből... Nézd csak, jó ií lesz abbahagyni, mert kiderül, mennyi vasutas-ismerősünk van még ebben az elektrifikált korszakban is. — De mit csinál egy gócüzemgazdász? — Baja központtal — Bácsalmástól Pörbölyig bezárólag tartom számon, ellenőrzőm az állomások gazdasági eredményeit. A szállítási tonnatervek teljesítését, a kocsigazdálkodást, a ... — Hü — ne haragudjon, hogy közbevágok —, félek, olyan rejtélyesek lesznek ezek a munka- területek az olvasók számára, mint az állomásokon látható, bármilyen precízen vezetett versenytáblák . .. Maradjunk egynél, például a kocsigazdálkodásnál. Egykét vonással vázoljon fel belőle valamit. — Hogy — teszem azt, egy 25 tonnás kocsiba ne csak 10—12 tonna terhet rakjanak; ne 31 órát, tehát a felső határnak megfelelő időn át, hanem minél rö- videbb ideig tartózkodjanak a vagonok állomásainkon ... — Az a bizonyos kocsiforduló, ugye . .. Persze mindez függvénye annak is, milyen gyorsan rakodnak ki-be a szállító vállalatok ... Mert ha ezzel késlekednek, visszatartják a szerelvényt, ami — gondolom — sok zűrzavart okoz a személyforgalomban is. A késésekre gondolok — például . . . — Nos — ez nem így van. A teherszerelvényeknek is megvan a pontos menetrendje. Bajáról például a 2158-as gyorsteher indulási ideje 16 óra 18 perc. Ezt megelőzi a rakodás, a kocsik ki- húzatása az iparvágányokról, majd összesorozásuk, s végül a fékpróba. Ha a szállíttató nem fejezte be idejére a rakodást, az áruja bizony itt marad; a szerelvénynek indulni kell... Mindez csupán kis részlete az üzemgazdászi feladatkörnek, hiszen éppen így gondja a személyvonatok menetrendszerűségének értékelése; munkaverseny, szocialista brigádmozgalom és velejárói, de igencsak belevesznénk az összes tennivaló felsorolásába, ami Farkas István esetében szb-elnökséggel, újítási ügy• Bajáról 6 személyszerelvény — közte 3 gyors — indul naponta. Átlagosan 130—140 tehervagont kezelnek. A roppant sokirányú figyelmet kívánó feladat egyik fő összefogója az üzemgazdász: Farkas István. (Szabó Ferenc felvétele.) intézőséggel, döntőbizottsági tagsággal meg még egyebekkel egészül ki. — Belefér ez a nyolc órába? — Ritkán. Gyakoribb az, hogy fél nyolctól este tizenkilencig tartok műszakot. — Mikor érezte magát igazán boldognak? Kicsit meglepődik a nem „termelési” szempontra, aztán mégiscsak „onnét” emlékezik. — Hát... az ötvenhatos nagy árvíz idején borzasztó nagy hajtásban voltunk itt is. Nem volt tíz centi szabad sín. Rengeteg civil, katona — a segítség —, az özön kő, mentőanyag, szerelvény szerelvényt ért... Észnél kellett ám lenni. De győztük, gyűrtük baleset nélkül. Olyan megnyugvás — nem is csak az — öröm volt, hogy a legnehezebbet is jól tudtuk megoldani. Érezte az ember a hivatás értékét, szépségét... — Ilyesféle nyugalom — ez már öröm és boldogság is egyszerre, mikor kis unokámmal, a szöszi Évikével lehetek. Ha a „Papa” betoppan, nincs se apuka, se anyuka, csak a „Papa”. .... Kiváló dolgozó kitüntetésein, rendkívüli előléptetésein kívül két arany törzsgárdajelvény tanúsítja Farkas István hűségét a vasúthoz. Tóth István i 1979. július 7. • PETŐFI NÉPE • S A MEZŐGAZDASÁGI KISZ- VÉDNÖKSÉGEK ÉRTÉKELÉSE Kitüntették az élenjáró kollektívákat A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok három „maratoni” KISZ- védnökségének — az országos környezetfásítási, a Tisza II. és a húsprogram — 1978—79-es évi eredményeit értékelték tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A kiemelkedő munkát végző ifjúsági • kollektíváik és az egyéni teljesítményükkel kitűnt fiúk, lányok kitüntetéseket vettek át Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettestől, valamint Vincze Józseftől, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesétől. A MÉM először adományozott kiváló védnökségi munkáért vándorzászlót a munkában élenjáró közösségeknek. Ezúttal a környezetfásítási tevékenységéért a KISZ Zala megyei bizottsága, a Tisza II. öntözőrendszer hasznosításáért a hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet Kossuth Lajos ifjúsági szocialista brigádja, a húsprogram feladatainak megvalósításáért a Környei Mezőgazdasági Kombinát KISZ-bizottsága nyerte el a magas kitüntetést. Az OVH a Tisza II. öntözőrendszer építésében elért eredményeiért a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemi KISZ-bizöttságát jutalmazta vándorzászlóval. Számos kollektíva részesült a Kiváló védnökségi munkáért plakett- és oklevélki- tüntetésben. Egyéni teljesítményükért sokan Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést, illetve Kiváló védnökségi munkáért plakettet vehettek át a tegnapi ünnepségen, amelynek résztvevőit Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára köszöntötte. (MTI) Politizáló fiatalok Négy fontos célt tűztek a KISZ politikai képzés elé a tavalyi évnyitón. Ismertesse a gazdaságfejlesztés időszerű feladatait, mozgósítson végrehajtásukra; ösztönözze a műveltség gyarapítását; mutassa be hazánk és megyénk nemzetközi kapcsolatait; adjon képet a magyar kommunista munkás- és ifjúsági mozgalom történetéről. E •témák megvitatása sajátos módszerekkel — az ifjúsági vitakörökben, a Kilián- és KISZ-aktivista körökben, alapszervezeti titkárképző tanfolyamokon — más-más rétegek bevonásával történt; összesen 25 ezer 387 fiatalt iskoláztak be az ifjúsági szervezetek. A legnagyobb létszámban az 1978 79-es politikai képzési évben is az ifjúsági vitakörökben vettek részt a fiatalok. Ha összegezzük az egy év során elhangzott véleményeket, kitűnik, hogy az ifjúkommunisták a köz ügye iránt felelősen gondolkodó, tenni akaró embert tekintik példaképüknek. Sok mindenből kiviláglik ez, de leginkább a mindennapi élettel kapcsolatos nézetükből. Mélységesen elítélik a harácsolást, az önpusztító haszonszerzést, a kispplgáriságöt. Ugyanakkor megjegyzésre érdemes, hogy nem mindig érzik saját lehetőségüket a cselekedetek terén, s a megoldást másoktól várják, mondván: mondják meg, hogy mit kell csinálnom és én azt megcsinálom. Nagyszámú előadás foglalkozott az országhatáron túli eseményekkel; Kína Vietnam elleni agressziója, a SALT—II. szerződés, a közel- keleti kérdés. Nem rejtették véka alá azt a véleményüket a KISZ- tagok, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekről nem mindig kapnak elegendő tájékoztatást, s egy-egy hirtelen felmerülő nemzetközi kérdésben csak késéssel tudnak helyesen eligazodni — s ez a tapasztalat a tájékoztatás javítását sürgeti. Ki az aktív ezeken a vitaesteken? Mindenki, akinek véleménye van az adott kérdésről, de főképp természetesen azok, akik felkészültebbek, tapasztaltabbak társaiknál. Ennek ellentmondani látszik viszont az, hogy épp a főiskolákon a leglangyosabb az érdeklődés a politika iránt, s ha szóba kerül, akkor, is egzisztenciális kérdésekkel hozzák kapcsolatba. Bátran politizálnak viszont, az üzemek, szövetkezetek fiataljai, s elsősorban a gazdaságpolitikai kérdésekről mondják el — többnyire a helyi tapasztalatokkal összefüggésben — javaslataikat. Gond viszont aa, hogy Vajmi kevéssé tudják folyamatba helyezni az egyes eseményeket. Különösen a közelmúlt históriájáról tudnak keveset a fiatalok, ami hátráltatja a társadalmi fejlődés jelenlegi állásának pontos megítélését. Bizonyossá vált, hogy a KISZ KB 1974 októberi határozata a politikai képzés továbbfejlesztéséről, bevált. Különösen jól bizonyítható ez a Kilián-körök példáján. Ez a képzési forma hivatott az úttörőkorból ki nőtt eket alkalmassá tenni az ifjúsági szövetségi tagságira, részint Kilián György élete, részint a mozgalom története megismertetésével. A tavalyi 3275-bel szemben a most befejeződött képzési esztendőiben négyezer-százán vettek részt a foglalkozásokon, és lettek utána KISZ-tagok. Bár az eredmények jók, a jövő is kínál tennivalókat. Ezek sorából kiemelkedik az, hogy tovább kell fokozni a képzési szervezettséget, azaz, minél több — KISZ-tag és KISZ-en kívüli — fiatalt kell bevonni a körök munkájába. Ezzel szorosan összefügg a vitakészség növelése, ami viszont a propagandisták jobb felkészítését követeli meg. B. J. DOBÓKOCKA ÉS SZÍNES FEDŐLAP Tanszerújdonságok szeptemberre Az új, 1979 80-as iskolaévtől az általános iskolák sok tanszerét is az új nevelési-oktatási terv feladataihoz igazították. Az oktatási reform több területen is módosította a tanszerszükségletet. A PIÉRT Kereskedelmi Vállalatnál az MTI munkatársának elmondották, hogy már az Oktatási Minisztériumtól kapott tanszer- norma alapján készülnek az új iskolaévre. A legtöbb változás az iskolafüzeteknél található. Az áttekinthetőség és a könnyebb ellenőrzés érdekében például ezentúl az írásbeli feladatok egy füzetbe kerülnek, így a korábbi 16 lapos füzetek mellett, illetve egy részük helyett minden osztályban 32 és 40 lapos füzeteket rendszeresítettek. A módosítás nyomán a korábbi mennyiségen felül 900 tonna töbletfüzetre van szükség. Az eddig használt rajzfüzetek helyett 1/8-as rajzlapokat vezettek be, ennek megfelelően egységesen bármelyik osztályban használható 1 8-as rajztáblák kerülnek forgalomba. Az ún. iskolakék papír gyártását — mert előállítása gazdaságtalan, s erősen szennyezte a Duna vizét — megszüntették. Az intézkedés azt jelenti, hogy nem kell a szülőknek a füzetek, a könyvek bekötésével bíbelődni, ez ugyanis nem kötelező. A füzeteket már olyan színes — a vonalast 'kék, a kockást rózsaszínű, a simát zöld színű — fedőlapokkal készítik, hogy ezáltal jól megkülönböztethetők egymástól. Az általános iskolák első és második osztályaiban megszüntették a kézimunkatasakokat, helyettük Technika I. és II. elnevezésű új tartalmú tasakokat rendszeresítettek. Új tanszer a fél kilogrammos színtelen gyurma, amely a tanév közben kerül forgalomba, így a „becsengetés- kor” még bármilyen színes plasz- tiliint használhatnak az iskolások. Ugyancsak újdonság az I. és a IV. osztályban a színes papírkészlet, amely az V. osztályosok számára kartonokkal is kiegészül. Az első osztályosak tanszerei között szeptembertől dobókocka is lesz, minden gyereknek kettőre van szüksége. Ezenkívül — a hatodik és a nyolcadik osztályosok kivételével — minden osztályban kötelező egy vékony és egy vastag ecset. Szeptembertől még az órarendűrlap is megváltozik, az új fajta alkalmazkodik a 11 napos tanítási ciklushoz, a két hetenkénti szabad szombatos hetekhez. (MTI) Barangolás Bács-Kiskunban • Részleges alsófokú központ a kiskunhalasi járásban. Lakosainak száma 2303, területe »179 hektár feketeföldjén jól gazdálkodó termelőszövetkezet működik. (Pásztor Zoltán)
