Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-28 / 175. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1979. jéiin 98. A korszerű fajták és módszerek elterjesztésére törekednek • Szabó Anlalné, kísérleti dolgozó egy tasakos módszerrel, perlit és tőzeg közegben nevelt szőlő- vessző fejlődését tanulmányozza. A felvétel Miklós- telepen készült. • Holies Erzsébet ugyanitt a tasakos vesszőket öntözi. A mérnökék barátságos „meccse” Az MSZMP KB tudomány- politikai irányelvei és határozatai alapján a mezőgazdasági kutatóhálózathoz tartozó intézetek ésszerűbb elhelyezésének érdekében a Szőlészeti és Borászati Kutató intézet központját Budapestről Kecskemétre helyezték. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a megye párt- és tanácsi, valamint az intézet vezetői közösen megállapodtak a letelepítés személyi és tárgyi feltételeiben és a végrehajtás ütemeiben. Ennek értelmében 1977. december 31-ig a Kecskemétre történő áthelyezés megtörtént. 1977-ben tanulmány- terv is készült az új intézeti központ Katonatelepen történő felépítéséhez, későbbi döntés alapján azonban olyan elhatározás született, hogy a létesítményt a Széchenyivárosban építik fel. Az illetékesekkel történő többszöri tárgyalás után a megyei állami építőipari vállalat 1982-re vállalta az új központ átadását. A beruházás megvalósításához szükséges pénzt a MÉM 130 millió forintban határozta meg. iNincs arra mód, hogy az intézet munkáját részletesen ismertessük, hiszen van kutató- részlege Pécsett, Badacsonyban, Egerben, Tarcalon. Folyik a munka Kőbányán a központi kísérleti pincénél és Budapesten a borászati főosztályon. Mivel egyik legfontosabb feladatnak tartják a Kecskemétünk lós telepi, valamint a katonatelepi kutatóegységek felújítását, ezért ez alkalommal erről szólunk az intézet vezetőinek információi alapján. Ha azt számítjuk, hogy az előbb említett kutatóegységek és a lakiteleki szőlőszaporítóanyag-telep kialakításának beruházása 8 és fél millió forintba kerül, máris bizonyítjuk, hogy mennyire fontosnak tartják a jelenlegi vezetők az előrelépést. Magyar Ferenc főigazgató elmondta, hogy az intézet kecskeméti állomásának, amely az előbb említett három telephelyen működik, széles körű kutatási feladatai, szakmai tevékenysége szervesen kapcsolódik részben az alföldi termőtáj, egyben a hazai szőlőtermesztés gyakorlatához is. Hiszen ezért is helyezték a központot ide Kecskemétre. Sajátos, hogy a nagy elődök, Mathiász János, Katona Zsigmond, Kocsis Pál nyomdokain haladva folyik a csemegeszőlő-nemesítés és az ehhez kapcsolódó kutatómunka. A kecskeméti állomás szerepbe taváb/b növekszik, telephelyein fontos kísérletek folynak. Többek között feladata a vírusmentes központi törzsültetvények alap- és szaporítóanyagának előteremtése. A szőlőszaporító-anyag intenzív előállítási módszereinek kidolgozása külföldi és hazai eredmények felhasznánásával, az új fajták gyors elszaporítása. Lakiteleken például 1980-tól már 1 millió szőlővesszőt állítanak elő az úgynevezett tasakos módszerrel. vagyis a növény gyorsabb fejlődését perlittel és tőzeggel kevert közegben segítik elő. Ez azt jelenti, hogy egy évvel korábban lehet telepíteni a szaporítóanyagot, például januártól számítva a növény fejlődését, júniusra már 40—50 centiméter hosszú vessző kerülhet telepítésre. Tehát június, júliusban is létesíthetnek szőlőültetvényt. Az igényeknek megfelelő fajtákat szaporítják, többek között a Za- lagyöngyét, az Ezerfürtűt, valamint dr. Szegedi Sándor, a mezőgazdasági tudományok doktora, az intézet tudományos igazgatója által előállított fajtákat. Foglalkoznak ezen kívül egy sor kísérlettel. A tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szorosai) ' jpgpcsolódik, hogy 1978. és Borászati Kutató Intézet melle rendelték a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságot, mint kutatóbá- zis-üzemet. Ezzel kialakultak a feltételek hazánk legnagyobb szőlő- és bortermelő tájkörzetében, az üzemi kísérletek megvalósításához. A kapcsolat jól kialakult és viszonylag rövid idő alatt több területen megindult a kutatási eredmények nagyüzemi vizsgálata. Ide tartozik a szőlő csepegtető öntözése, a szaporítóanyag-termelés új módszereinek kialakítása, amelyékről már az előbbiekben szó volt, a folyékony műtrágya alkalmazásának lehetőségei az üzemi szőlőtermelésben. Az állami gazdaságban például 21 hektáron kísérleteznek a szőlő csepegtető öntözésével. Az intézet számos tudományos kapcsolatot alakított ki és mind az eddigiekből is kiderült, a központ lehelyezése óta már sók intézkedés történt a szőlőtermesztési kutatás fejlesztésére. K. S. Soktelé épül magasfoldszintes ház — jól fenn nyíló kis ablakokkal. Jobbról, fölfelé általában 8—10 lépcsőfokon kell felmenni az egyedüli oldalajtóhoz. Néhol azzal a nem titkolt szándékkal építkeznek így. hogy az itt szüle, tő gyerekek ne csalinkázhassanak majd olyan könnyen ki, s be, azaz le és föl. Ellenben jó dolga lesz az autónak, mert az utcai frontra alkalmasint akkora, tágas garázs nyílik, amelybe mellesleg egy ezermesterműhely is belefér majd. Ez is építkezés — természetesen —, ámde némi arányeltolódással... És az is építkezés, ha egy háromgyermekes mérnökapuka, aki napról napra látja felcseperedni öt és fél, négy, valamint két és fél éves fiát, sorsközösséget érez a többi, óvodás korú gyermekét nevelő szülővel, és megteszi a maga kapavágását a gyermekintézmények fejlesztéséért. Kadafalva. Úgy várták itt tavaly az első óvodát, mint az első villanyt. Végre elérkezik az idő, hogy a kadafalvi gyerekek otthonuk közelében járhatnak oviba. A kérdés csupán az, hogy a helybeliek mit tudnak tenni ezért? A kadafalvi, huszonöt személyes óvoda építésére is illett a mondás: „Kettőn áll a vásár”. A lakosok a tanácstól kaptak egy lebontásra ítélt házat. Majd negyvenen a helybeliek közül személy szerinti vállalással beálltak az építők láncolatába valamiképpen segíteni. Gyulai Imre. ottani villanyszerelő a villamosvezeték-te- lepítésre adta a szavát. Szakonyi Sándor, a Mathiász János Tsz főkönyvelője parkrendezésre jelentkezett. Voltak, akiket a bontáshoz, másokat meg a földásáshoz vártak. Amikor ilyen jól összeállt a „helyi csapat”, nekigyűrkőzött a másik fél is: a 32 éves Somlai László, üzemszervező mérnök vezette műszaki szocialista brigád a Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetből. Elérkezett a tervezés ideje. Jo ii)ár;.éjszakán át égett a villany Somlai Lászlóék széchenyivárosi lakásában, míg ő a kadafalvi óvodáért megtette önzetlen szellemi beruházását: a csaknem 30 ezer forinttal mérhető tervező és költségvetési munkát. Miközben gyerekei a szomszéd szobában aludtak, a felesége is a rajzasztalhoz ült és vele együtt dolgozott. Segítette a tervrajzok széleit levágni. ígv. családi egyetértésben, jól haladhatott a munka. Ennek aztán az lett a következménye, hogy az ugyancsak műszaki képzettségű feleség, az AGROBER dolgozója, kedvet kapott a társadalmi munkához, és ..Pótlékul” elvállalta a kecskeméti Halasi úti óvoda tervrajzának elkészítését. A ..csapatkaoitánv” Somlai kollégájuk pontosan 29 200 forint értékű szellemi munkájához a lelkes, odaadó brigádtagok még hozzátettek 24 ezer forintra becsült kétkezi munkát. Ennek több mint a kétharmadát téglatisztítás tette ki. Látni kellett volna csak a műszakiakat! Kazinczi Gábor technikust, Juhász dános beruházót és a többi, munkára gyűrkö- zött embert, amint a hosszú nyelű bontókalapácsaikkal döntötték le a régi falakat, és húztak helyükbe újakat nagy-nagy nekibuzdulással. 1978. november 7-re elkészült Kadafalva óvodája. Az összefogás sikerére a „szolgáltatók” és a helybeliek — az óvodások szülei — 3:3 arányú focimeccset vívtak egymással. Ez azonban már csak ráadás volt. Az igazi küzdelem kimenetele e kis település fejlesztéséért már korábban eldőlt, még amikor a téglát adogatták egymásnak! — Az óvoda 25 gyermeké. Ha kicsit összébb húzódnak, talán még többé... Mi lenne, ha legalább még 25 nagyobbacska gyereknek építenénk egy napközit is az iskola mellé? Hiszen az is annyira kellene ... Megcsinálom én még annak a tervét is. Pluszban. Társadalmi munkában — így okoskodott a műszakiak feje. S a villany ismét sokáig égett Somlaiéknál... A szellemi energia áramlásának újabb lökést adott, hogy Somlai Lászó üzemszervező Nusser Elemérrel, az ÉPSZISZ elnökével együtt, méltó lett az „Érdemes társadalmi munkás” jelvény viselésére. A mérnökapa jól tudja, hogy milyen sok gyereknek kellene még óvodai hely. Jól tudja azt is. hogy 2x25 gyereknek adni javainkból annyi, mint pár szemet lemorzsolni egy óriás kukoricacsőről. Amelyet morzsolgatunk mi ugyan évről évre mindannyian, de hát ki győzi végül is emberrel, pénzzel, anyaggal? ... A normán felüli, önzetlen tettek — legyenek azok egy éllovas mérnöké és hű társaié — így fakaszthatnak mosolyt, válthatnak ki megelégedést egyre több családban. Amikor a megyeszékhelyen, a Munkácsy Mihály utca 6. sz. alatt, egy elhasználódott épület helyén nyíló óvoda a jövőben fogadhat majd a sok kisgyerek közül egy keveset, abban Somlai Lászlónak is érdeme lesz. A terv az övé, az ő keze nyomán rakhatják le az alapját ennek a gyermekintézményünknek is. Számoljunk csak! Négyszázan dolgoznak az ÉP- SZISZ-nél. Közülük huszonketten alkotják Somlaiék műszaki szocialista brigádját. Tavaly a szövetkezet dolgozói 235 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ebből 85 ezer forint erejéig részesedett az akkor még csak tizenöt személyes műszaki brigád. S a 85 ezerből 50 ezer Somlai László „számláján” szerepel. Aki, ha kell, villanyfénynél pluszban tervez, asztaltetőket javít a széchenyivárosi II. számú bölcsődében. eljár az üvegesnél, 1 " egy pártfogolt óvodában rossz hí lyen köt ki a labda. S ha jól kerül egy-egy nagyobb, önként ?s önzetlenül vállalt munkája, munkájuk, szívesen beáll csapatával valamely településért egy-egy barátságos meccsre. Kohl Antal 0 Megkezdődött Miklóstelep rekonstrukciója Is, amit a bejárati kapu felújítása is jól jellemez. A kép bal oldalán a Mathiász Múzeum, amely a szőlőtermesztés és a borászat fejlődését mutatja be. (Tóth Sándor felvételei.) SZEGEDI BANÁN Aszongyák hogy is mondjam? — bálványok omlanak össze bennem. Hogy csak a felfedezéseknél maradjunk; eddig holtbiztosnak tekintett tényekre, maholnap csupán annyit merek mondani, hogy aszongyák. Eddig például — valahányszor álmomból vertek fel azzal a kérdéssel, hogy — na, ki fedezte fel Amerikát? — gondolkodás nélkül rávágtam, hogy Kolumbusz. S ha valaki a keresztnevét is firtatta, hozzátettem, hogy Kristóf. Hg meg egészen kiverte szememből az álmot az illető, végighallgattattam vele a nagy világtörténeti igazságtalanság esetét is, hogy tudniillik ennek ellenére nem róla nevezték el az újvilágot, hanem Amerigo Vespucci olasz tengerészről. Mivel ez utóbbi — levelein, könyvein keresztül oly érdekesen számolt be az új földrészre tett utazásairól, hogy a hálátlan népek őt tették meg az új kontinens névadójának. Kolumbuszról pedig már életében megfeledkeztek ... S még mondja valaki, hogy jó propagandával nem .lehet valaminek akár az ellenkezőjét is bebizonyítani. No de Kolumbuszról azért tudjuk, amit tudunk. Ám, ha ezerig túl legmélyebb álmomból felkeltenek az emfített kérdéssel, hogy na hékám, ki is fedezte fel...? Most már fejvakarással kezdem, s imigyen folytatom: aszongyák — Kolumbusz. S tudják-e, mi ingatta meg ezideig megdönthetetlennek vélt bizonyosságomat? Egy közönséges ócska kis pénzdarab. Amit az USA-beli Maine állam tengerpartján kószáló éremgyűjtő talált. Olyan nevezetes leletről van szó, amely dr. Kolbjorn Skaare-t, az osjói egyetem professzorát úgy feltüzelte, hogy csa- pot-papot otthagyva repült Norvégiából a tetthelyre. Szemügyre vette a pénzérmét, s nemcsak be- lekáprázott, hanem a szíve is majd kiugrott kebeléből az izgatottságtól. Várt ónig lecsillapodik, de azután is úgy ítélte meg, hogy a pénzt Norvégiában verték 1065 és 1080 között, III. Olav uralkodása idején. Érthető, ha honfiúi örömében Kolumbusz Kristófot mint Amerika felfedezőjét egyből ejtette, s helyére ősatyáit, a vikingeket ültette a világbajnoki dobogó legfelső fokára. Persze, ez eddig még csak szubjektív nézet, mert a bizonyítás tudományos hitelű menete még ezután indul be. Az objektivitás egyik jelentős követelménye például annak keresztbe-kasul bizonyítása lesz, hogy az érmét valóban a vikingek ejtették öttel egykoron. Nem pedig egy arrafelé ődöngő mai norvég turista, aki egyben éremgyűjtő is ... És mondjuk a többi aprópénz között ezt a régi, 900 éves norvég garast csempészte oda a fagylaltosnak. Aki az esti mérleg- készítéskor lelte meg a rossz pénzt, és férgében földhöz vágta. Hja — kérem, a tudomány útja is jószándékú kátyúkkal van kirakva. Minden esetre — Amerika felfedezőjének kiléte körül a bogarat elültették a fülembe, ezért a hitelt érdemlő igazolás.ig az „szon- gyák”-nál maradok. Hasonlóképpen Gutenberg mesternek, a könyvnyomtatás feltalálójának személyét illetően is. Egészen napjainkig nagyra voltam vele jómagam is, hogy lám, menynyit köszönhetünk Gutenberg Jani bátyánknak mi, kasza-kapa kerülő újságírók, nyomdászok, tehát az ólombetű-szérűk körül legyes- kedő mindenfajta népség és katonaság. Ha csak a sajtóhibákat vesszük, mennyivel szegényebb lenne a világ ezek nélkül! Ha nincs Gutenberg, ki tudja hol tartanánk még? Lenne-e teszem azt, a Petőfi Népe is mindennapi kenyere Duna—Tisza köze népének? Rossz rágondolni! És ugye, hogy megtépázza a sors ilyen nagy személyiségek nimbuszát is — egyik napról a másikra! Mert mit kell hallanunk, illetve olvasnunk — éppen Gutenberg Janos bátyánk hírnevének csorbulására ... Hogy tévedésben volt mindezideig az írni- olvasni tudó világ. Mert bizony mintegy három évszázaddal megelőzték szakmánk nagy mesterét a koreai ősnyomdászok, hiszen eny- nyivel előbb kezdték a könyv- nyomtatást. Szenzációs lelet tanúskodik emellett, ősi buddhista templomok feltárása közben bukkantak — XI—XII. században — rézbetűs technikával készült könyvekre. Az is kiderült, hogy már „exportra” is dolgoztak, mert mongol és japán megrendelésre már a XI..században 6000 példányban nyomtattak ki egyházi műveket — eperfából vésett betűkkel. A rézbetűkre a következő században tértek rá. Az a feneség a dologban, hogy ez a kérdés dokumentatíve bizonyított. s még biztosabb talajon nyugszik, mint a XI. századbeli norvég pénzérme amerikai illetősége. Úgy. hogy a könyvnyomtatás feltalálójának kilétét tekintve hovatovább nem egészen helytálló az aszongyák-álláspont. S a csalfa sors iróniája, hogy minderről végeredményben Gutenberg nyomdokain felnőve írhatunk. Hej, hej, nem jól van ez így ■ • • Tóth István • Virágzik a (örpebanán a Szegedi Vízművek kertészetének párás levegőjű üvegházában. A Dél-Kínában honos fajta terjedelmes lombjai között megjelentek a dús fürtök. A képen: Bogár Sándor, a vízművek kertésze gondozza a gyümölcsöt. (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS.)
