Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 173. szám Ára: 1,20 forint 1979. július 26. csütörtök A politikai képzés tapasztalatai Ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága A KISZ politikai képzés egyike az ifjúsági szövetség legfontosabb feladatainak. Több kisebb változ­tatás után öt éve hoztak határoza­tot a politikai képzés továbbfej­lesztéséről. Évről évre fokozódott az érdeklődés a különféle körök iránt, és mostanra tulajdonképpen minden szempontból megfelel a céloknak az új rendszer — egye­bek közt ezt állapította meg a KISZ politikai képzés 19711 79. évi tapasztalatait tárgyaló tegnapi ülésén a KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága. A Németh Ferenc első titkár el­nökletével megtartott tanácskozá­son elhangzott, hogy az alapszer­vezetek több mint 25 ezer fiatalt iskoláztak be az ifjúsági szövetség keretei között működő képzési for­mákra és több mint hatezren kapták megbízatásul a párt-, ál­lami, illetve szakszervezeti okta­tásban való részvételt. Ennek meg­felelően tavaly októbertől 1361 kör, vagy tanfolyam kezdte meg munkáját; az érdeklődés homlok­terébe az időszerű gazdaság- és életszínvonal-politikai, az aktuális nemzetközi kérdéseket és közéle- tiség témakörét állítva. Valószínűleg hasznosabb, ha az ilyenkor szokásos statisztika­halmaz helyett — melyik képzési típusban hányán vettek részt, stb. — arról szólni, hogy mi érdekelte leginkább a fiatalokat? Elöljáró­ban mindenesetre azt kell leszö­gezni, hogy a ma. ifjúsága — s ez örömre ad okot! — olykor ta­pasztalat híján ugyan,, de igen szí­vesen fejti ki véleményét politi­kai kérdésekről. Most sem rejtet­ték véka alá azt a nézetüket a KISZ-esek, hogy kevés az az in­formáció, amely alaposan tájékoz­tatná őket. Németh Ferenc ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy egyes esetekben a fiatalok kénytelen-kelletlen a sorok közül olvassák ki az őket érdeklő ese­ményeket. Ez azonban téves vég­következtetésre is vezetheti őket. Nyilvánvaló tehát, hogy a gyor­sabb, hitelesebb, pontosabb infor­málásuk megoldandó feladat. Hazánk belső helyzetéről is sok szó esett az elmúlt képzési évben. Az ifjúkommunisták — néha túl­Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Hatodik hónapját kezdte meg tegnap a világűrben Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. A szov­jet űrpáros február 25-én a Szo­juz—32 űrhajóval rajtolt Bajko- nurból az űrkutatás történetének eddig leghosszabb űrutazására. A Ljahov és Rjumin által Kozmosz­ban töltött 150 nap egyenlő a Marshoz vezető út megtételéhez szükséges idő felével. A Szaljut—6 harmadik állandó személyzete eddig két hónappal hosszabb időt töltött a világűr­ben, mint a Skylab űrállomáson legtovább tartózkodott amerikai űrexpedíció tagjai. — Az űrrekordok akkor jók, ha- azokra előre nem gondolunk — jelentette ki Alekszej Jeliszejev repülésvezető, hozzátéve, hogy a, repülésirányítás számára minden rekordnál fontosabb volt, hogyan birkóznak meg az űrhajósok az űrállomás élettartamának meg­hosszabbítását célzó szerelő mun­kákkal. Jeliszejev elmondta, hogy zottan is sürgetve a megoldást — azt hangoztatták, hogy az érvé­nyes párthatározatokat matadék- talanul, éspedig késlekedés nél­kül hajtsák végre az illetékes szer­vek. Igénylik a „kiskaput” kere­sőkkel (és találókkal) szembeni következetesebb fellépést, szigo­rúbb felelősségrevonást is. Jellem­ző, hogy .a liözélei hiányosságait nem ki fejezet ten csak a saját gondjukként, hanem az egész tár­sadalom problémájaként vetették fel. Többek szerint az értékvi­szonyok egyfajta torzulást szen­vedtek, amelynek következtében egyesek szemében elsősorban kül­sőségek határozzák meg az embe­reket; ez az értékorientáció a tár­sadalmi pozíciót a birtokolt fo­gyasztási javakkal, illetve javak­hoz méri, s kommentár nélkül is világos, hogy torz, társadalmi be­rendezkedésünktől idegen szemlé­letet takar. A történelemoktatás számos hi­ányossága is tetten érhető a poli­tikai képzés egy évét vizsgálgat- va. Több fölszólalás — közte Grá- ner Gyuláé, a KISZ Kiskőrösi já­rási Bizottságának titkáráé— fog­lalkozott azzal, hogy a vitákban érződik a történelmi közelmúlt heKes, pontos ismeretének hiánya. Felnőtt egy nemzedék, amely nemcsak a világháborút, de már a felszabadulást követő eseménye­ket, a személyi kultusz időszakát az 1956-os ellenforradalmat, a mezőgazdaság átszervezését, sőt az új gazdaságirányítási rendszert is csak könyvből ismerheti. Ter­mészetes azonban, hogy ezek fel­elevenítése, megtanítási nem nz ifjúsági szövetség feladata! Min­denesetre annyi még megjegyzen­dő, hogy a politikai érdeklődés a főiskolákon a leggyengébb ... Te­kintve, hogy az ifjú tanárok nagy számban vezetnek vitaköröket, az elmondottak már nem is olyan meglenőek. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága a vita után jóváhagyó­lag elfogadta a jelentést, s arról is határozott, hogy főbb megálla­pításait széles körben ismerteti a fiatalokkal. B. J. Ljahov és Rjumin kitűnő mér­nöknek bizonyult és emellett a változatos tudományos-kutató programot is nagyszerűen hajtot­ta végre. Anatolij Jegorov, az orvostudo­mányok doktora hangsúlyozta, hogy az elmúlt 150 nap során az űrhajósok szervezetében semmi­lyen minőségi változást nem ész­leltek. Ljahov és Rjumin mind­eddig a legkisebb karcolás, meg­hűlés és fogfájás nélkül dolgozott a világűrben. Álmatlanságban sem szenvedtek, bár Rjumin^ föl­di szokását megőrizve, változat­lanul későn alszik el. Jegorov véleménye szerint az űrhajósok kifogástalan egészségi és erőnléti állapota nem kis mér­tékben a rendkívül lelkiismerete­sen végzett fizikai gyakorlatok eredménye. Mint Ljahov elmond­ta, a repülés első napjaiban való­sággal kényszerítenie kellett ma. gát a napi kétórás testedzésre, ma azonban már épp olyan nélkülöz­hetetlen lett számára, mint a le­vegő és az ivóvíz. (MTI) Öt hónapja tartózkodik Ljahov és Rjumin a világűrben KEVESEBB PÉNZBŐL IS Megvalósulnak az áfészek beruházásai Az ötödik ötéves tervidőszak alatt Bács-Kiskun megye áfészei 30 000 négyzetméter új üzlettér építését tervezték, hogy az alap­ellátás feltételeit — a kiskereske­delemben és a vendéglátásban egyaránt — javítsák. Az eltelt évek alatt'létesülő áruházak, élel­miszerboltok, vendéglők az elkép­zelések megvalósulását jelentik, s már ma is megállapítható, hogy a tervezett fejlesztést, a megvál­tozott gazdasági helyzetben, ke­vesebb pénzből is teljesítik. Elis­merés illeti a fogyasztási szövet­kezeteket azért is,, hogy az egy négyzetméterre eső beruházási költségek az országos átlaghoz képest alacsonyak, főként azért, mert házilagos építőbrigádjaik a különböző gyors építési technoló­giák alkalmazásával — Mezőpa­nel, Forfa —■ derekas munkát vé­geznek. A megye áfészei húsz ABC-üz- letet tartanak fenn, jelenleg is épülnek újaik, amelyek átadására legkésőbb 1980 végéig sor kerül. Soltvadkerten 880. Dunavecsén 500, Tiszaalpáron 630 négyzetmé­ter alapterületű ABC-áruház épül, hogy csak a jelentősebbeket em­lítsük, melyek a környék keres­kedelmi igényeit megfelelően ki­elégítik. A fejlesztések közül a legjelen­tősebb a kecskeméti városköz­ponti UNIVER ABC-áruház. Az alapozás, a szerkezet összebetono­* A Kiskunha­las és Vidéke ÁFÉSZ Zsana község ellátásá­ra két évvel ezelőtt létesítette a kisvendéglőből és élelmiszerüzletből álló egységet. (Pásztor Zoltán felvétele.) zása, a lépcső és a lift helyének kialakítása után a BÁCSÉPSZER lendületesebb munkálkodására számítva lehetőség nyílik arra, hogy mire az árpádvárosi laká­sok benépesülnek, a vásárlók rendelkezésére álljon ez a keres­kedelmi centrum is. Az UNIVER ÁFÉSZ másik je­lentős beruházása is megkezdő­dött, alapozzák a széchenyiváro- si 1000 négyzetméteres ABC-üz- letet. Újszerű megoldást alkal­maznak: a Dunai Vasmű által készített acélszerkezetet a 26. sz. ÁÉV szereli az alapokra, s a szakipari munkákat az áfész épí­tőbrigádja végzi. Ügy tervezik, hogy a jövő év közepére elkészül. A kiskunhalasi Park Áruház át­adására még augusztus első nap­jaiban sor kerül: a műszaki be­rendezések ellenőrzése után már csak az árufeltöltés van hátra. A kiskunfélegyházi Petőfi lakótele­pen sajnos, anyagi fedezet hiá­nyában, meghiúsult az ABC-áru­ház építése, csak a következő tervidőszakban nyílik mód a be­ruházás megvalósítására. Kiskő­rösön megkezdték az iparcikk áruház építését, a bajai Dunatáj Áruháznak pedig már a jövő év közepére árusítania kell. Ez utób­bi építkezés nagyságára jellemző, hogy csak az élelmiszer-árusító osztály 320 négyzetméternyi lesz. Baja kereskedelmi ellátásának javítására két kisebb élelmiszer- üzlet létesítéséről folynak tárgya­lások, melyek megvalósítását a következő tervidőszak első évére várhatják a bajaiak. A Szabadság úit és a vaskúti út kereszteződé-' sénél azonban a kis ABC építé­séhez már előkészítették a terüle­tet. A Kalocsai ÁFÉSZ Bátyán épít kisáruházat. A megye áfészei jó területi el­helyezkedésben 12 mezőgazdasági szakboltot tartanak fenn. A ti­zenharmadik most épül Kiskun­félegyházán, s még az idén átad­ják. A szakboltok egy része kö­zösen működik a megyei AGRO- KER Vállalattal, például Tisza- kécskén, Tompán és Kiskunhala­son. A mezőgazdasági termelést szolgáltatásokkal is segítik, így például a kecskeméti UNIVER mezőgazdasági áruháza palánta előneveléssel, facsemeték értéke­sítésével és szaktanácsadással. A szaküzletek mellett közel 300 szö­vetkezeti üzlet árusít a mezőgaz­dasági termeléshez szükséges esz­közöket, szereket, magokat. A megye áfészei a vendéglátás fejlesztésének programjában a melegétel-szolgáltatás feltételeit igyekeznek megteremteni. Az előfizetéses ételforgalom az álta­lános forgalom növekedését lé­nyegesen meghaladja, csaknem 3,5 millió adag ételit adnak el évente az előfizető vendégeknek.1 Tiszakécskén jó ütemben fo­lyik az 1000 adagos étterem épí­tése, a dunapataji vendéglő át­adására hamarosan sor kerül. Rövidesen elkészül a dunaegyhá- zi melegkonyhás kisvendéglő isf amely hangulatos faházban kapott helyet. A fogyasztási szövetkezetek há­lózatfejlesztésében jelentős szere­pet tölt be a régi üzletek korsze­rűsítése és bővítése is. Említhet­jük a bugaci iparcikkboltot, vagy a törökfái bolt-vendéglő gyors átalakítását. Az, hogy az áfészek a tervezett fejlesztéseket meg tudják valósítani, elsősorban a takarékos, ésszerű beruházási po­litika alkalmazásában rejlik. N. M. mm Hordozható berendezések gázkutakhoz • A Budapesti Kőolajipari Gyár mozgatható gázüzemi kitermelő herendezésket is gyárt, többek között a Nagyaiföldi Kőolaj- és Föltlgázlcrmelö Vállalat részére. A kisebb hozamú és nem hosszú élettartamú gázkutakhoz ugyanis nem érdemes hagyományos ki­termelő egységeket telepí­teni. Ha kimerül a kút. a berendezés könnyen to- vábbszállithatö a követke­ző munkahelyre. A képen: szállításra készítik elő a hordozható berendezést. (MTI-íotó — II,idus János felvétele — KS.) W wBmmmmm Utazók és itthonmaradók Mintha szünőben lenne a nagyzoló dicsekvés, mellyel külföldi, főleg nyugati utakra kijutó honfitársaink elámítani igyekeztek itthoni barátaikat, ismerőseiket. A magyar ál­lam igen nagyvonalúan, és nyilván anyagi lehetőségeinek * határáig elég szélesre tárta a kapukat azok előtt, akik utaz­ni akarnak. Az illetékesek jól tudják, hogy az ilyen igények mögött nem csupán a más né­pek kultúrájának megismeré­sére, a műkincsek látására és egyéb ismeretgyarapításra irá­nyuló óhaj rejlik. Csak nagyon kevesen kel­tek útra olyan tervszerűség­gel, amely az utazást gyakor­lati lebonyolításán túl a lát­vány befogadását is előkészí­tette volna. Mondjuk néhány könyv elolvasásával, művé­szettörténeti tájékozódással, vagy egy igényesebb útikönyv átlapozásával. De nem szabad honfitársa­inkat megróni ezért a felü­letességért. Hiszen minden kezdet nehéz. Ez a hép még csak most ízlelgeti magát ezt a szót, hogy utazás. Hadd menjenek hát vállalkozó szel­lemű barátaink, ismerőseink a régóta tervezett hosszabb utakra is, ahogy elképzelték, csoportosan összefogva, gép­kocsival vagy autóbusszal. Mint a hajdani kalandozó magyarok, vállalkozó szellemű diákok és nyomdászlegények — csak most már jóval ked­vezőbb körülmények között. A nemzetközi turizmus milliós táborának egyszerű tagjaként. Abban a tudatban, hogy az országokat átszelő áradat vé­gül is a népek barátságát erő­síti vagy legalábbis azt jelké­pezi, hogy béke honol ezek­ben az országokban. S re­ménykedjünk, a mennyiség előbb-utóbb itt is „átcsap a minőségbe”, s egyre többen lesznek, akik nemcsak márkás borotvapengét, kölnit és szem­pillafestéket, de múzeumkata­lógust és művészi levelezőla­pokat is hoznak ismerőseik­nek. Akik — szintén remél­jük — nem fogják különc csodabogaraknak tartani őket emiatt. A külföldre eljutok mellett azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a magyar állam­polgárok többsége életében még egyszer sem volt túl az országhatáron. Annak ellenére, hogy a statisztikák évről évre egy országnyi külföldre utazó­ról, nyilván a többször is er­re vállalkozókról, adnak szá­mot. De kérdezzük csak meg a közvetlen környezetünkben élőket, az utcabeli, házbeli időseket, a gyárban dolgozó munkásokat — s ne csak a szakképzetteket, de a kise­gítő munkát végzőket is —, a kisfizetésű alkalmazottakat, s az egyedül élőket, ifjú háza­sokat vagy nagycsaládosokat, a sok ezernyi veszélyeztetett helyzetű emberről most nem is beszélve. Jó részük még a hazai tájakat sem ismeri, akad aki nem igényelt soha szak- szervezeti beutalót, lévén a nyár neki a fontos kenyérke- resö munkák időszaka, s té­len sem tud — jószágtartás és égyéb lekötöttség miatt — elmozdulni hazulról. A két társadalmi réteg, uta­zók és nem utazók közé vilá­gért sem szándékozunk vala­miféle válaszfalat húzni, hi­szen nem is mindig anyagi okok, legfeljebb életvitelben meglevő különbségek játsza­nak közre. Csupán arra sze­retnénk ráirányítani a figyel­met, hogy azokkal is jobban kellene törődni, akik idehaza töltik a nyarat, s nincs mód­juk kimozdulni a bűvös kör­ből, lakóhelyük zárt világából. S törődni kellene jobban a hazai turizmus olcsóbb for­máinak fejlesztésével, a vá­rosok és megyék, tájegységék közti utazás feltételeinek ja­vításával. Hogy az „ismerd meg hazádat” mozgalom ne rekedjen meg a könyvek, tá­jékoztató füzetek elolvasásá­nál. Szinte teljesen elhalt — az újságok ritkán írnak róla — a diákok országjáró mozgal­ma, bár a hivatalos felkarolás, a segítő, támogató rendelet sem hiányzik. Megszűnt, mi­előtt kibontakozhatott volna. Mivel a fenntartó szervek többsége nem vállalta a kol­légiumok egy-egy részlegének nyilvántartását ifjúsági nyári szállás céljaira, tartva a „le­lakás” veszélyétől. Így azután, a szervezett keretek, intézmé­nyes formák híjával, senki sem próbálkozik e nemes cé­lú utaztatás szervezésével. A teljésen spontán úticélú ifjú­sági kirándulás pedig hazánk­ban, éppen a fenti okok mi­att, szinte elképzelhetetlen. Valljuk be, el is kényelme- sedtünk, s kényelemre szok­tatjuk gyermekeinket is. Félt­jük őket, talán túlságosan is, s mi magunk sem vállalkoz­nánk már olyan utazásra, ahol nem látjuk előre pontosan, mi vár ránk az esti szállás­helyen. A kevés és külföldi­ekkel tömött drága szálloda nem nagy vonzerő, kétségte­len. A turistaházak jó része szintén csak hónapos előre- rendelést fogad el. Ilyen és hasonló okok miatt nem fej­lődik a hazai turizmus, s ezért nincs mozgolódás a szép hazai tájak felkeresésére me­gyénkben sem. Csak a hétvégi kirándulás szintjéig, de azt is főleg gépkocsival teszik meg a legtöbben. A külföldre utazók mellett tehát több figyelmet az itt- honmaradókra is — talán ez­zel a tanulsággal zárhatjuk e gondolatsort. Remélve, hogy a figyelem felkeltésével senki­nek az önérzetét nem bántot­tuk meg, mivel ez valóban nem állt szándékunkban. Kö­zös érdek viszont hazánk meg­ismerése, s az itthoni „kite­kintés” is, amire ma még, ismerjük el, gyakran biztat­nunk kell embertársainkat. T. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom