Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-24 / 171. szám
1979. július 24. • PETŐFI NÉPE • 3 KÖZSÉGGYARAPÍTÁS - ÖSSZEFOGÁSSAL T ornacsarnok-avatásra készülnek Sükösdön • Ma már bcvakoltan áll a tornacsarnok. Minthogy a szükség és a közóhaj emellett szólt, tornacsarnok létrehozását jelölte meg Sükösd község Tanácsa az V. ötéves tervidőszakban elvégzendő, legkölt- ségigényesebb feladatként. A célra évek óta tartalékolva szaporodtak a forintok, mígnem elkezdődhetett az építkezés. S mint szinte valamennyi hasonló vállalkozásnál, itt sem ment minden zökkenők nélkül. A helyi tanácsi vezetők a legjobb megmondói, milyen sok álmatlan éjszakát okozott a különböző döccenők, akadályok elhárítása. A helyi üzemek, így az állami gazdaság és a termelőszövetkezet azonban példás összefogással és sokirányúan segített a tornacsarnok létrehozásában. Ma már be- vakoltan áll a nagy épület, megérkeztek a felszerelések, birtokbavételére készülnek Sükösdön. A sok-sok erőfeszítést igénylő vállalkozás véghezvitele mellett számos egyéb községgyarapító feladatát sem tévesztette szem elől a helyi tanács. A régi, kiszolgált tornateremből például két tantermet építenek átalakítással, mintegy 250 ezer forint költséggel. Ezt a munkát az új tanév kezdetére befejezik. Ugyancsak az idén tervezik megépíteni a tűzoltószertárt, s erre a célra félmillió forintot költ a község. A sükösdi tanács kapcsolata igen jónak mondható a Hosszúhegyi Állami Gazdasággal, a termelőszövetkezettel, az erdészettel, a paprikamalommal és a fajtakísérleti állomással. E közületek anyagi, illetve technikai segítsége nélkül bizonyára lényegesen lassúbb lenne a község előrehaladása. Ez év első félévében a vízellátás fejlesztésére 180 ezer forintot fordítottak. Hatszáz méterrel gyarapodott a vízhálózat oly módon, hogy az állami gazdaság kiásta a vezeték helyét, a lakosság társadalmi munkában betemette az árkot. A lakosság körében mindenkor megértésre talál a községi tanács felhívása. Így volt ez legutóbb, a szemétakció megszervezésénél is. összefogással, tereprendezéssel kialakítottak egy szeméttelepet, s egyidejűleg felszámolták az illegális szemétlerakókat. Ezt a megmozdulást egyébként a községi Vöröskereszt-szervezet, s a Hazafias Népfront helyi bizottsága kezdeményezte és szervezte. Az már hagyománynak számít Sükösdön, hogy évente megszervezik a lomtalanítást. Az év végéig a község villany- hálózatát is korszerűsítik. Ennek során 30 higanygőzlámpát szerelnek fel a Dózsa György utcában. Szintén ez évben befejezik a Deák és Templom utca kereszteződésében tavaly megkezdett belvízelvezetést, 900 ezer forint költséggel pedig egy kilométeres úthálózat kiépítését tervezik. A sükösdiek összefogásának további szép példája az atlétikai pályával egybeépített sportpálya, ahol a lakosság 160 ezer forint értékű munkát végzett. A pályát már az őszi szezonra átadják. Sz. F. MEGÉRKEZTEK A GÉPI NYILVÁNTARTÓ LAPOK £ hónap végén megkezdődik a személyi számok kiosztása Megyénk közvéleménye hónapokkal ezelőtt értesült arról, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban megkezdődött a személyi számok kiosztása. Bács-Kiskunban ez a feladat hátra van még. Várhatóan mikor kerül sorra, s a személyi számok szerepéről, jelentőségéről mi mindent érdemes tudnia a lakosságnak? Efelől érdeklődtünk dr. Szokoli Gyulától, a megyei tanács vb igazgatási osztályvezetőjétől. — A kérdések nagyon időszerűek, ugyanis a napokban megérkeztek a megye részére a személyi számot tartalmazó gépi nyilvántartó- és a személyi lapok. A városi és a községi népességnyilvántartási szervek a hónap végén megkezdik és november végéig befejezik a személyi számok kiosztását — mondotta bevezetőül az osztályvezető. A személyi száll ok kiadásának jelentőségéről szólva pedig hozzátette: — Az államigazgatási munka körszerűsítésére az elmúlt években több fontos politikai és állami döntés született. Ezek nyomán a számítógépes nyilvántartások fokozatos kiterjesztése. Ebben a folyamatban az 1974. évi 8. számú törvényerejű rendelet értelmében létrehozott népességnyilvántartás a legjelentősebb, mert a lakosság egységes és naprakész számítógépes személyi nyilvántartását, s annak alapján a széles körű adatszolgáltatás megszervezését célozza. A személyi számok tehát ' az állampolgárok személyazonosságának egyszerű, gyors és egyértelmű megállapítására szolgálnak. A tizenegy számjegyű személy- azonosító számot aláírással és hivatali bélyegzővel hitelesítve beragasztják a személyazonossági igazolványba. A 14. életévüket be nem törődtek, illetve a gondnokság alá helyezettek pedig úgynevezett, személyi lapot kapnak, amely közokiratnak tekintendő. — Vajon mi olvasható ki a személyi szám tizenegy számjegyéből? — A számjegysor kifejezi az illető személy nevét, születése pontos időpontját, magyar vagy idegen állampolgárságát, az azonos napon születettek országos sorszámát, valamint a személyi adatokat tartalmazó számok sorrendjének és alakjának valódiságára utaló gépi-technikai ellenőrző számot. — Hogyan történik a személyi számok kiosztása, kellően felkészültek-e erre a tanácsok, milyen intézkedéseket tettek a végrehajtás sikere érdekében? — A cél a nagy munka minél egyszerűbb, az állampolgárok idejét kímélő végrehajtása. A tanácsi dolgozók ezért a személyi számot nemcsak a hivatali helyiségeikben, hanem az ésszerűségi szempontok messzemenő figyelem- bevételével más középületekben, ipdokolt esetben a munkahelyen is kiadják. Kiskunfélegyházán például először az üzemekben, s főleg a többségben nőket foglalkoztató üzemekben osztják ki a személyi számokat. Így ugyanis lehetséges a 14 éven aluli gyermekek részére is kiadni a személyi lapot. Köztudott, hogy a személyazonossági igazolvánnyal nem rendelkező gyerek igazolólapját az anya köteles személyi igazolványában őrizni a sajátjával együtt. Tapasztalataink szerint a helyi tanácsok kellően felkészültek a feladat végrehajtására. A munkát meghosszabbított munkaidőben végzik, de ha szükséges, szombaton és vasárnap is. Kiskunhalas kiterjedt tanyavilágában, a külterületeken például általában munkaszüneti napokon, a délelőtti órákban osztják ki a személyi számokat. A tanácsok mindenütt intézkedési terv alapján dolgoznak, hogy a rendelkezésre álló idő alatt elvégezzék a munkát. Mint már említettem, a személyi számok kiadását november 30-ig be kell fejezni. A tanácsok illetékes szakigazgatási szervei ugyanis egyidejűleg a soronkövetkező népszámlálás előkészítésén is dolgoznak. Az 1980. évi népszámlálás alkalmával az összeíró biztosok a kérdőíveken már feltüntetik az összeírt állampolgárok személyi számát is. — Hogyan értesül a megye lakossága a személyi számok kiosztásának helyéről és annak időpontjáról, a munkahelyek vezetői miként segíthetik a tanácsokat a feladat gördülékeny ellátásában? — A személyi számok kiosztásának legcélravezetőbb módját a helyi lehetőségek figyelembevételével lehet és kell meghatározni. Az ajánlásokat ehhez megkapták a helyi tanácsok, a hogyant azonban a városokban az igazgatási osztályok vezetői, a községekben pedig a szakigazgatási szervek vezetői állapítják meg, akik felelősek a személyi számok kiosztásáért. Ami a munkahelyek lehetséges segítségét illeti: már a száz személyt foglalkoztató üzemek, vállalatok, intézmények vezetői is rendkívül értékes segítséget nyújthatnak, például oly módon, hogy a munkaidő kezdetén összegyűjtik a dolgozók és családtagjaik személyi igazolványait. Azokat a tanácshoz eljuttatva megtörténhet a személyi számok beragasztása, s a munkaidő végén az érdekeltek visszakapják igazolványukat. Ily módon több ezer óra munkaidőkiesés előzhető meg, anyagilag tehát' sem a vállalat, sem a dolgozó nem károsodik. A megye lakosságának többségét azonban a torlódások elkerülése J érdekében, meghatározott ütemterv szerint egyedi meghívóval, írásban értesítik az átvétel helyéről és idejéről. Az együttélő családtagok esetében lehetséges, hQgy a család bármelyik nagykorú tagja átvegye a többiek személyi számát, illetve a 14 éven aluli családtagok személyi lapját. A személyi szám átvételéhez fel kell mutatni a személyazonossági igazolványt, s az abban levő igazolólapot, amelynek ezúttal visz- szavonnak. Fontos tuáni, hogy a szetnélyi szám kiadásának napján, az esetleges igazoltatáskor a személyi igazolványt a személyi szám átvételére felhívó értesítés helyettesíti. A személyi lap átvételénél a gyermek adatait a szülő személyi igazolványával, a gondnokság alá helyezett személy adatait pedig a születési anyakönyvi kivonattal és a gondnokká jelölésről szóló hivatalos irattal kell igazolni. — Milyen érdeke fűződik az állampolgárnak a személyi szám átvételéhez? — Mint elöljáróban már utaltam rá, a korszerű gépek segítségével történő népességnyilvántartás állampolgári érdeket is szolgál. Jelentősen csökken ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség, a személyi körülmények bizonyítta- tása: elkerülhetővé lesznek a különféle összeírások,_hiszen a névjegyzékek hivatalból összeállíthatók majd; felszámolhatók a ma még párhuzamosan vezetett nyilvántartások. Mindez tovább javítja a lakosság és a hatóság kapcsolatát, s az államigazgatási dolgozók adminisztrációs munkája is csökken. összegezve tehát: a személyi számok bevezetése az államigazgatási munka egyszerűsítését, korszerűsítését célozza, annak érdekében. hogy a lakosság ügyeinek intézése a jövőben sokkal gyorsabb legyen — felelte végül dr. Szokoli Gyula osztályvezető. P. I. AZ ÁRINTÉZKEDÉSEK NYOMÁBAN (1.) Mi indokolja a fogyasztói árak emelését? Az értékarányos fogyasztói árak kialakítása évek óta terveink közt szerepel. A megtett részintézkedések mellett a mostanihoz hasonló széles körű áremelésre is készültünk, ám ezt valamikor csak nagyarányú jövedelemkiegészítéssel tudtuk elképzelni, hogy az árváltozások miatt egyetlen nagy társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen. Ehhez a reál- jövedelmek korábbi, viszonylag magas növekedési ütemét is meghaladó, mondhatni lökésszerű emelésre lett volna szükség. Időközben a kedvező lehetőség reménye szertefoszlott, s az életszínvonal elért eredményei megszilárdításának szükségessége kikényszerítette a mostani lépést. Befolyásolni a fogyasztást A cserearány romlás, a gyarapodó külgazdasági veszteségek miatrt.. évről évre nőttek a fogyasztói árkiegészítésekre fordított összegek. A terhek mind nyomasztóbbá váltak, s napirendre került az ésszerűbb, a reálisabb árarányok kialakítása, az árrendszer továbbfejlesztése. Az intézkedések célja az áruellátás eddigi színvonalának fenntartása, a költségvetési terhek csökkentése, a kereslet és a fogyasztás befolyásolása, ahol szükséges, a kínálat bővítése, a termelés ösztönzése. Tehát az intézkedések lényege nem a vásárlóerő elvonása, hanem az évek óta napirenden levő feladatok megoldásának elősegítése, a termelők, a fogyasztók befolyásolása. A fogyasztás elért szintjének csökkentésével sehol nem számoflunk, csupán — ahol indokolt —. a növekedés ütemének mérséklésével. Jóllakni és lakni Az élelmiszerek ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Gazdasági, társadalmi, politikai súlyát tekintve egyaránt ez a legjelentősebb lépés a mostani árintézkedések között. A kenyér árát például 3,60-ról 5,40-re emelik. A mindennapi kenyér ára 28 év óta nem változott. Azóta e nehezen megszerzett létfenntartási ciikk átvitt értelemben fogalommá vált. (Ezier kilogramm kenyér eddig arnnyiba került, mint egy tonna búza.) Mert a „mindennapit” időközben megdrágította a korszerű teohnika alkalmazása és a kenyérgyári dolgozók növekvő jövedelme. De az ár- és érték- viszonyokkal együtt megváltoztak az életlkörülményék is. Jelzi ezt, hogy valamikor az alacsony személyi jövedelemhez igazodtak — a termelési költségektől függetlenül — az élelmiszerárak és a lakbér. A kialakuló szocialista árpolitika célul tűzte ki, hogy mindenki jóllakhasson és valahol lakhasson. A nuházalti cikkek árát viszont jelentős forgalmi adóval terhelték. A sertés- és a marhatőkehús ára 30 százalékkal, a zsiradékoké 17 százalékkal emelkedik. Az áremelés differenciáltságát jelzi, hogy a baromfihúsárak 8 százalékkal növekednek, amíg a vaj ára változatlan marad. Az árváltozások mértéke nemcsak az ártámogatástól függ, hanem az exportlehetőségektől, a kérésiért— kínálat alakulásától is. A vaj állami dotációja — mint a tejtermékeké általában — magas. De a tejtermeléssel együtt képződő vaj hazai fogyasztását célszerű a viszonylag alacsony árral ösztönözni, mintsem ráfizetéssel exportálni. Vagy a csekély áremelés hasonlóképpen a baromfihús itthoni fogyasztásának kedvez. Ha ugyanis nő a viszonylag olcsó baromfi aránya a hazai fogyasztásiban, akkor növekedhet a sertés- és marhahús kivitele, javulhat, gazdaságosabbá válhat a húsexport áruösszetétele. Miközben fennmaradhat, sőt mérsékelten tovább növekedhet az egy főre jutó. évi 75 kilogrammos hús- fogyasztás. Végül még egy példa a piaci ellátás javítására. A húskészítményéit ára átlagosan 21 százalékkal emelkedik, de ezen belül a száraz- és füstöltárúké 25 százalékkal. Mivel e termékek iránt a 'hazai és a külföldi keresilet egyaránt nagy, az igényeket eddig nem tudrtuk megfelelően kielégíteni. Indokolt takarékosság A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatás áremelését elsősorban az energiahordozók világpiaci árának a legutolsó fogyasztói árrendezés óta végbement jelentős — sőt várhatóan tovább tartó — emelkedése indokolja. A tüzelőanyagoik és fűtési szolgáltatások árát legutóbb 1974-ben emeltük, a villamos energia ára pedig 15 éve változatlan. Az átlagnál nagyobb mértékű a távhőszolgáltatás díjának emelése. De a fogyasztó ezután is> a költségeknek átlagosan mintegy 40 százalékát viseli. A díjemeléssel mérséklődik a központi- illetve a távfűtéses lakások fűtési költségeinek meglevő nagy különbsége. A háztartási tüzel »anyagok áránál jobban, átlagosan 51 százalékkal errielkedik a villamos energia fogyasztói ára. Ahhoz, hogy a viillamosenergia-termelés és -fejlesztés költségei megtérüljenek, 90 százalékos áremelésre lett volna szükség. A háztartások villa- mosenergia-fogyasztása tavaly átlagosan 14,5 százalékkal növekedett. A takarékosság tehát indokolt, fő módszere a korszerűbb elektromos és elektronikus készülékek (pl. tranzisztoros, integrált áramkörös tv) gyártása és alkalmazása. De az elekrifikált háztartásokban ezen túl még számtalan lehetőség nyílik a vUlamos- energia-takarékosságira, amely végeredményben erőművi beruházásokat tehet feleslegessé. A motorizáció térhódítását sem akarjuk, nem is lehetne megállítani. A növekedés ütemét azonban lehet és kell is mérsékelni, hagy a jelenlegi szint, az évi 90 —100 ezer új személygépkocsi értékesítése mellett csökkenjen a sorbanállás, megszűnjék a nagyarányú spekuláció, hogy a gépkocsiforgalom növekedésével lépést tarthasson az út- és szerviz- hálózat fejlesztése. Jövedelemkiegészítés A különböző iparcikkek: a bútorok, a cipő, az egyes építőanyagok, a mosószerek, a szappan, csakúgy, mint a tisztítás, cipőjavítás áremeléseit a nyers- nyagok és az energiahordozók világpiaci drágulása indokolja. Az áremeléssel járó többletkiadások részbeni ellensúlyozására jövedelemkiegészítésben részesül 10 millió 200 ezer magyar állampolgár. A lakosság csaknem valamennyi rétegére kiterjedő differenciált részbeni „kártalanítást” szükségessé teszi a széles körű és olykor nagy mértékű áremelés. Teljes ellentételezésről, kompenzálásról így sem beszélhetünk. Az áremelések egy év alatt a lakosságnak összesen 28 milliárd forint többletkiadást okoznak, s ebből 21 miíliárdöt, tehát 75 százalékát fedeznék a jövedelemkiegészítések. Vagyis átlagosan az élelmiszerek és a háztartási energia drágulásának terheit. Ahogyan az ilyen átlagolásnál már lenni szokott, a családok egyik része jól kijön majd á jövedelemkiegészítésből, a másik része nem — ez függ fogyasztói szokásaiktól, fogyasztásuk ösz- szetételétől. A magasabb jövedelmű rétegeknek általában jobban nőnek kiadásaik, míg az alacsonyabb jövedeltműéké viszonylag kevésbé. Mégsem lett volna célszerű -a jövedelemkiegészítéseket a keresetek százalékában megállapítani. Társadalmilag igazságosabb a fix összeg odaítélése, az azonos szintű fogyasztás támogatása. Az a kívánatos, hogy a munkajövedelmekben érvényesüljön a határozott differenciálás. Az előrehaladás feltétele A fogyasztói áremelések — a jövedelemnövelő intézkedéseik ellenére — fokozzák tehát a vásárlók terheit. A mostani intézkedések egy év alatt 9 százalékkal növelik a fogyasztói árszintet. Ebből 1979-re 4 százalék jut, amiből 3 százalékot fedez a jö- vedelem kiegészít és, így végeredményben 1979-ben az eredetileg a tervben számított 4,7—4,9 százalékkal együtt 9 százalékos fogyasztói árszintnövekedés várható. Az életszínvonal-politikában, a jövő megalapozásában úgy haladhatunk előre, ahogyan megvalósultnak gazdasági 'célkitűzéseink, ahogyan javul a gazdálkodás minősége, hatékonysága. Az egyes ember sorsa, és a társadalom boldogulása egyaránt a személyes teljesítményektől, a közös munkánktól függ. K. J. (Folyt, köv.) Barangolás Bács-Kiskunban • Alsófokú központ a bajai járásban. Lakosainak száma 2397, területe 4744 hektár. A falu szélén kellemes vendéglő várja az erre járó utasokat, az iskolában gazdag néprajzi gyűjtemény látható. Csávoly