Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-24 / 171. szám

1979. július 24. • PETŐFI NÉPE • 3 KÖZSÉGGYARAPÍTÁS - ÖSSZEFOGÁSSAL T ornacsarnok-avatásra készülnek Sükösdön • Ma már bcvakoltan áll a tornacsarnok. Minthogy a szükség és a köz­óhaj emellett szólt, tornacsarnok létrehozását jelölte meg Sükösd község Tanácsa az V. ötéves terv­időszakban elvégzendő, legkölt- ségigényesebb feladatként. A cél­ra évek óta tartalékolva szaporod­tak a forintok, mígnem elkezdőd­hetett az építkezés. S mint szinte valamennyi hasonló vállalkozás­nál, itt sem ment minden zökke­nők nélkül. A helyi tanácsi vezetők a leg­jobb megmondói, milyen sok ál­matlan éjszakát okozott a külön­böző döccenők, akadályok elhá­rítása. A helyi üzemek, így az állami gazdaság és a termelőszövetkezet azonban példás összefogással és sokirányúan segített a tornacsar­nok létrehozásában. Ma már be- vakoltan áll a nagy épület, meg­érkeztek a felszerelések, birtokba­vételére készülnek Sükösdön. A sok-sok erőfeszítést igénylő vállalkozás véghezvitele mellett számos egyéb községgyarapító fel­adatát sem tévesztette szem elől a helyi tanács. A régi, kiszolgált tornateremből például két tanter­met építenek átalakítással, mint­egy 250 ezer forint költséggel. Ezt a munkát az új tanév kezdetére befejezik. Ugyancsak az idén ter­vezik megépíteni a tűzoltószer­tárt, s erre a célra félmillió fo­rintot költ a község. A sükösdi tanács kapcsolata igen jónak mondható a Hosszú­hegyi Állami Gazdasággal, a ter­melőszövetkezettel, az erdészettel, a paprikamalommal és a fajtakí­sérleti állomással. E közületek anyagi, illetve technikai segítsé­ge nélkül bizonyára lényegesen lassúbb lenne a község előrehala­dása. Ez év első félévében a vízellá­tás fejlesztésére 180 ezer forintot fordítottak. Hatszáz méterrel gya­rapodott a vízhálózat oly módon, hogy az állami gazdaság kiásta a vezeték helyét, a lakosság tár­sadalmi munkában betemette az árkot. A lakosság körében mindenkor megértésre talál a községi tanács felhívása. Így volt ez legutóbb, a szemétakció megszervezésénél is. összefogással, tereprendezéssel kialakítottak egy szeméttelepet, s egyidejűleg felszámolták az ille­gális szemétlerakókat. Ezt a meg­mozdulást egyébként a községi Vöröskereszt-szervezet, s a Ha­zafias Népfront helyi bizottsága kezdeményezte és szervezte. Az már hagyománynak számít Sü­kösdön, hogy évente megszervezik a lomtalanítást. Az év végéig a község villany- hálózatát is korszerűsítik. Ennek során 30 higanygőzlámpát sze­relnek fel a Dózsa György utcá­ban. Szintén ez évben befejezik a Deák és Templom utca keresz­teződésében tavaly megkezdett belvízelvezetést, 900 ezer forint költséggel pedig egy kilométeres úthálózat kiépítését tervezik. A sükösdiek összefogásának to­vábbi szép példája az atlétikai pá­lyával egybeépített sportpálya, ahol a lakosság 160 ezer forint ér­tékű munkát végzett. A pályát már az őszi szezonra átadják. Sz. F. MEGÉRKEZTEK A GÉPI NYILVÁNTARTÓ LAPOK £ hónap végén megkezdődik a személyi számok kiosztása Megyénk közvéleménye hónapokkal ezelőtt értesült arról, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban megkezdő­dött a személyi számok kiosztása. Bács-Kiskunban ez a fela­dat hátra van még. Várhatóan mikor kerül sorra, s a szemé­lyi számok szerepéről, jelentőségéről mi mindent érdemes tudnia a lakosságnak? Efelől érdeklődtünk dr. Szokoli Gyu­lától, a megyei tanács vb igazgatási osztályvezetőjétől. — A kérdések nagyon idősze­rűek, ugyanis a napokban megér­keztek a megye részére a személyi számot tartalmazó gépi nyilván­tartó- és a személyi lapok. A vá­rosi és a községi népességnyilván­tartási szervek a hónap végén megkezdik és november végéig befejezik a személyi számok ki­osztását — mondotta bevezetőül az osztályvezető. A személyi szá­ll ok kiadásának jelentőségéről szólva pedig hozzátette: — Az államigazgatási munka körszerűsítésére az elmúlt évek­ben több fontos politikai és álla­mi döntés született. Ezek nyomán a számítógépes nyilvántartások fokozatos kiterjesztése. Ebben a folyamatban az 1974. évi 8. számú törvényerejű rendelet értelmében létrehozott népességnyilvántartás a legjelentősebb, mert a lakosság egységes és naprakész számítógé­pes személyi nyilvántartását, s annak alapján a széles körű adat­szolgáltatás megszervezését céloz­za. A személyi számok tehát ' az állampolgárok személyazonosságá­nak egyszerű, gyors és egyértel­mű megállapítására szolgálnak. A tizenegy számjegyű személy- azonosító számot aláírással és hi­vatali bélyegzővel hitelesítve be­ragasztják a személyazonossági igazolványba. A 14. életévüket be nem törődtek, illetve a gondnokság alá helyezettek pedig úgynevezett, személyi lapot kapnak, amely köz­okiratnak tekintendő. — Vajon mi olvasható ki a sze­mélyi szám tizenegy számjegyé­ből? — A számjegysor kifejezi az il­lető személy nevét, születése pon­tos időpontját, magyar vagy ide­gen állampolgárságát, az azonos napon születettek országos sor­számát, valamint a személyi ada­tokat tartalmazó számok sorrend­jének és alakjának valódiságára utaló gépi-technikai ellenőrző szá­mot. — Hogyan történik a személyi számok kiosztása, kellően felké­szültek-e erre a tanácsok, milyen intézkedéseket tettek a végrehaj­tás sikere érdekében? — A cél a nagy munka minél egyszerűbb, az állampolgárok ide­jét kímélő végrehajtása. A taná­csi dolgozók ezért a személyi szá­mot nemcsak a hivatali helyisé­geikben, hanem az ésszerűségi szempontok messzemenő figyelem- bevételével más középületekben, ipdokolt esetben a munkahelyen is kiadják. Kiskunfélegyházán pél­dául először az üzemekben, s fő­leg a többségben nőket foglalkoz­tató üzemekben osztják ki a sze­mélyi számokat. Így ugyanis le­hetséges a 14 éven aluli gyerme­kek részére is kiadni a személyi lapot. Köztudott, hogy a személy­azonossági igazolvánnyal nem rendelkező gyerek igazolólapját az anya köteles személyi igazol­ványában őrizni a sajátjával együtt. Tapasztalataink szerint a helyi tanácsok kellően felkészültek a feladat végrehajtására. A mun­kát meghosszabbított munkaidő­ben végzik, de ha szükséges, szom­baton és vasárnap is. Kiskunhalas kiterjedt tanyavilágában, a külte­rületeken például általában mun­kaszüneti napokon, a délelőtti órákban osztják ki a személyi számokat. A tanácsok mindenütt intézkedési terv alapján dolgoz­nak, hogy a rendelkezésre álló idő alatt elvégezzék a munkát. Mint már említettem, a személyi számok kiadását november 30-ig be kell fejezni. A tanácsok illeté­kes szakigazgatási szervei ugyan­is egyidejűleg a soronkövetkező népszámlálás előkészítésén is dol­goznak. Az 1980. évi népszámlálás alkalmával az összeíró biztosok a kérdőíveken már feltüntetik az összeírt állampolgárok személyi számát is. — Hogyan értesül a megye la­kossága a személyi számok kiosz­tásának helyéről és annak idő­pontjáról, a munkahelyek vezetői miként segíthetik a tanácsokat a feladat gördülékeny ellátásában? — A személyi számok kiosztásá­nak legcélravezetőbb módját a helyi lehetőségek figyelembevéte­lével lehet és kell meghatározni. Az ajánlásokat ehhez megkapták a helyi tanácsok, a hogyant azon­ban a városokban az igazgatási osztályok vezetői, a községekben pedig a szakigazgatási szervek ve­zetői állapítják meg, akik felelő­sek a személyi számok kiosztásá­ért. Ami a munkahelyek lehetséges segítségét illeti: már a száz sze­mélyt foglalkoztató üzemek, vál­lalatok, intézmények vezetői is rendkívül értékes segítséget nyújt­hatnak, például oly módon, hogy a munkaidő kezdetén összegyűj­tik a dolgozók és családtagjaik személyi igazolványait. Azokat a tanácshoz eljuttatva megtörténhet a személyi számok beragasztása, s a munkaidő végén az érdekeltek visszakapják igazolványukat. Ily módon több ezer óra munkaidő­kiesés előzhető meg, anyagilag te­hát' sem a vállalat, sem a dolgozó nem károsodik. A megye lakosságának többsé­gét azonban a torlódások elkerü­lése J érdekében, meghatározott ütemterv szerint egyedi meghívó­val, írásban értesítik az átvétel helyéről és idejéről. Az együttélő családtagok esetében lehetséges, hQgy a család bármelyik nagy­korú tagja átvegye a többiek sze­mélyi számát, illetve a 14 éven aluli családtagok személyi lapját. A személyi szám átvételéhez fel kell mutatni a személyazonossági igazolványt, s az abban levő iga­zolólapot, amelynek ezúttal visz- szavonnak. Fontos tuáni, hogy a szetnélyi szám kiadásának napján, az eset­leges igazoltatáskor a személyi igazolványt a személyi szám át­vételére felhívó értesítés helyet­tesíti. A személyi lap átvételénél a gyermek adatait a szülő szemé­lyi igazolványával, a gondnokság alá helyezett személy adatait pe­dig a születési anyakönyvi kivo­nattal és a gondnokká jelölésről szóló hivatalos irattal kell iga­zolni. — Milyen érdeke fűződik az állampolgárnak a személyi szám átvételéhez? — Mint elöljáróban már utal­tam rá, a korszerű gépek segítsé­gével történő népességnyilvántar­tás állampolgári érdeket is szolgál. Jelentősen csökken ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség, a személyi körülmények bizonyítta- tása: elkerülhetővé lesznek a kü­lönféle összeírások,_hiszen a név­jegyzékek hivatalból összeállítha­tók majd; felszámolhatók a ma még párhuzamosan vezetett nyil­vántartások. Mindez tovább ja­vítja a lakosság és a hatóság kap­csolatát, s az államigazgatási dol­gozók adminisztrációs munkája is csökken. összegezve tehát: a személyi számok bevezetése az államigaz­gatási munka egyszerűsítését, kor­szerűsítését célozza, annak érde­kében. hogy a lakosság ügyeinek intézése a jövőben sokkal gyor­sabb legyen — felelte végül dr. Szokoli Gyula osztályvezető. P. I. AZ ÁRINTÉZKEDÉSEK NYOMÁBAN (1.) Mi indokolja a fogyasztói árak emelését? Az értékarányos fogyasztói árak kialakítása évek óta ter­veink közt szerepel. A megtett részintézkedések mellett a mostanihoz hasonló széles körű áremelésre is készültünk, ám ezt valamikor csak nagyarányú jövedelemkiegészítéssel tud­tuk elképzelni, hogy az árváltozások miatt egyetlen nagy társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen. Ehhez a reál- jövedelmek korábbi, viszonylag magas növekedési ütemét is meghaladó, mondhatni lökésszerű emelésre lett volna szük­ség. Időközben a kedvező lehetőség reménye szertefoszlott, s az életszínvonal elért eredményei megszilárdításának szük­ségessége kikényszerítette a mostani lépést. Befolyásolni a fogyasztást A cserearány romlás, a gyara­podó külgazdasági veszteségek miatrt.. évről évre nőttek a fo­gyasztói árkiegészítésekre fordí­tott összegek. A terhek mind nyomasztóbbá váltak, s napirend­re került az ésszerűbb, a reáli­sabb árarányok kialakítása, az árrendszer továbbfejlesztése. Az intézkedések célja az áruellátás eddigi színvonalának fenntartása, a költségvetési terhek csökkenté­se, a kereslet és a fogyasztás be­folyásolása, ahol szükséges, a kí­nálat bővítése, a termelés ösz­tönzése. Tehát az intézkedések lényege nem a vásárlóerő elvo­nása, hanem az évek óta napi­renden levő feladatok megoldá­sának elősegítése, a termelők, a fogyasztók befolyásolása. A fo­gyasztás elért szintjének csök­kentésével sehol nem számoflunk, csupán — ahol indokolt —. a nö­vekedés ütemének mérséklésével. Jóllakni és lakni Az élelmiszerek ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Gazda­sági, társadalmi, politikai súlyát tekintve egyaránt ez a legjelen­tősebb lépés a mostani árintéz­kedések között. A kenyér árát például 3,60-ról 5,40-re emelik. A mindennapi kenyér ára 28 év óta nem változott. Azóta e ne­hezen megszerzett létfenntartási ciikk átvitt értelemben fogalommá vált. (Ezier kilogramm kenyér ed­dig arnnyiba került, mint egy ton­na búza.) Mert a „mindennapit” időközben megdrágította a kor­szerű teohnika alkalmazása és a kenyérgyári dolgozók növekvő jövedelme. De az ár- és érték- viszonyokkal együtt megváltoztak az életlkörülményék is. Jelzi ezt, hogy valamikor az alacsony sze­mélyi jövedelemhez igazodtak — a termelési költségektől függet­lenül — az élelmiszerárak és a lakbér. A kialakuló szocialista árpolitika célul tűzte ki, hogy mindenki jóllakhasson és valahol lakhasson. A nuházalti cikkek árát viszont jelentős forgalmi adóval terhelték. A sertés- és a marhatőkehús ára 30 százalékkal, a zsiradékoké 17 százalékkal emelkedik. Az ár­emelés differenciáltságát jelzi, hogy a baromfihúsárak 8 száza­lékkal növekednek, amíg a vaj ára változatlan marad. Az árvál­tozások mértéke nemcsak az ár­támogatástól függ, hanem az ex­portlehetőségektől, a kérésiért— kínálat alakulásától is. A vaj ál­lami dotációja — mint a tejter­mékeké általában — magas. De a tejtermeléssel együtt képződő vaj hazai fogyasztását célszerű a viszonylag alacsony árral ösztö­nözni, mintsem ráfizetéssel ex­portálni. Vagy a csekély áreme­lés hasonlóképpen a baromfihús itthoni fogyasztásának kedvez. Ha ugyanis nő a viszonylag olcsó baromfi aránya a hazai fogyasz­tásiban, akkor növekedhet a ser­tés- és marhahús kivitele, javul­hat, gazdaságosabbá válhat a húsexport áruösszetétele. Miköz­ben fennmaradhat, sőt mérsékel­ten tovább növekedhet az egy fő­re jutó. évi 75 kilogrammos hús- fogyasztás. Végül még egy példa a piaci ellátás javítására. A húskészít­ményéit ára átlagosan 21 száza­lékkal emelkedik, de ezen belül a száraz- és füstöltárúké 25 szá­zalékkal. Mivel e termékek iránt a 'hazai és a külföldi keresilet egyaránt nagy, az igényeket ed­dig nem tudrtuk megfelelően ki­elégíteni. Indokolt takarékosság A tüzelőanyagok és az energia­szolgáltatás áremelését elsősorban az energiahordozók világpiaci árának a legutolsó fogyasztói ár­rendezés óta végbement jelentős — sőt várhatóan tovább tartó — emelkedése indokolja. A tüzelő­anyagoik és fűtési szolgáltatások árát legutóbb 1974-ben emeltük, a villamos energia ára pedig 15 éve változatlan. Az átlagnál na­gyobb mértékű a távhőszolgálta­tás díjának emelése. De a fo­gyasztó ezután is> a költségeknek átlagosan mintegy 40 százalékát viseli. A díjemeléssel mérséklő­dik a központi- illetve a táv­fűtéses lakások fűtési költségei­nek meglevő nagy különbsége. A háztartási tüzel »anyagok árá­nál jobban, átlagosan 51 száza­lékkal errielkedik a villamos ener­gia fogyasztói ára. Ahhoz, hogy a viillamosenergia-termelés és -fej­lesztés költségei megtérüljenek, 90 százalékos áremelésre lett vol­na szükség. A háztartások villa- mosenergia-fogyasztása tavaly át­lagosan 14,5 százalékkal növeke­dett. A takarékosság tehát indo­kolt, fő módszere a korszerűbb elektromos és elektronikus készü­lékek (pl. tranzisztoros, integrált áramkörös tv) gyártása és alkal­mazása. De az elekrifikált ház­tartásokban ezen túl még szám­talan lehetőség nyílik a vUlamos- energia-takarékosságira, amely végeredményben erőművi beru­házásokat tehet feleslegessé. A motorizáció térhódítását sem akarjuk, nem is lehetne megál­lítani. A növekedés ütemét azon­ban lehet és kell is mérsékelni, hagy a jelenlegi szint, az évi 90 —100 ezer új személygépkocsi ér­tékesítése mellett csökkenjen a sorbanállás, megszűnjék a nagy­arányú spekuláció, hogy a gép­kocsiforgalom növekedésével lé­pést tarthasson az út- és szerviz- hálózat fejlesztése. Jövedelemkiegészítés A különböző iparcikkek: a bú­torok, a cipő, az egyes építő­anyagok, a mosószerek, a szap­pan, csakúgy, mint a tisztítás, cipőjavítás áremeléseit a nyers- nyagok és az energiahordozók világpiaci drágulása indokolja. Az áremeléssel járó többletki­adások részbeni ellensúlyozására jövedelemkiegészítésben részesül 10 millió 200 ezer magyar állam­polgár. A lakosság csaknem va­lamennyi rétegére kiterjedő dif­ferenciált részbeni „kártalanítást” szükségessé teszi a széles körű és olykor nagy mértékű áremelés. Teljes ellentételezésről, kompen­zálásról így sem beszélhetünk. Az áremelések egy év alatt a la­kosságnak összesen 28 milliárd forint többletkiadást okoznak, s ebből 21 miíliárdöt, tehát 75 szá­zalékát fedeznék a jövedelemki­egészítések. Vagyis átlagosan az élelmiszerek és a háztartási ener­gia drágulásának terheit. Ahogyan az ilyen átlagolásnál már lenni szokott, a családok egyik része jól kijön majd á jö­vedelemkiegészítésből, a másik része nem — ez függ fogyasz­tói szokásaiktól, fogyasztásuk ösz- szetételétől. A magasabb jövedel­mű rétegeknek általában jobban nőnek kiadásaik, míg az alacso­nyabb jövedeltműéké viszonylag kevésbé. Mégsem lett volna cél­szerű -a jövedelemkiegészítéseket a keresetek százalékában megál­lapítani. Társadalmilag igazságo­sabb a fix összeg odaítélése, az azonos szintű fogyasztás támoga­tása. Az a kívánatos, hogy a munkajövedelmekben érvényesül­jön a határozott differenciálás. Az előrehaladás feltétele A fogyasztói áremelések — a jövedelemnövelő intézkedéseik el­lenére — fokozzák tehát a vásár­lók terheit. A mostani intézke­dések egy év alatt 9 százalékkal növelik a fogyasztói árszintet. Ebből 1979-re 4 százalék jut, amiből 3 százalékot fedez a jö- vedelem kiegészít és, így végered­ményben 1979-ben az eredetileg a tervben számított 4,7—4,9 szá­zalékkal együtt 9 százalékos fo­gyasztói árszintnövekedés várható. Az életszínvonal-politikában, a jövő megalapozásában úgy halad­hatunk előre, ahogyan megvaló­sultnak gazdasági 'célkitűzéseink, ahogyan javul a gazdálkodás mi­nősége, hatékonysága. Az egyes ember sorsa, és a társadalom boldogulása egyaránt a személyes teljesítményektől, a közös mun­kánktól függ. K. J. (Folyt, köv.) Barangolás Bács-Kiskunban • Alsófokú központ a bajai járásban. Lakosainak száma 2397, területe 4744 hektár. A falu szélén kellemes vendéglő várja az erre járó utasokat, az iskolában gazdag néprajzi gyűjtemény látható. Csávoly

Next

/
Oldalképek
Tartalom