Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-24 / 171. szám
1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 111. szám Ára: 1,20 forint 1919. július 84. kedd Kádár János fogadta ö l a Holland Kommunista Párt elnökét Elutazott hazánkból Ilié Verdet Hie Verdet, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke — aki hivatalos, baráti látogatását befejezve néhány napot pihenéssel töltött hazánkban — feleségével vasárnap elutazott Budapestről. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke és felesége, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Po- linszky Károly oktatási miniszter, Roska István külflgyminiszter- helyettes, Rajnai Sándor, hazánk bukaresti nagykövete és Victor Bolöjan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Mi indokolja a fogyasztói árak emelését? s. oldal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta Henk Hoekstrát, a Holland KP elnökét, aki az MSZMP Központi Bizottsága meghívására, pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyar, illetve a holland testvérpárt helyzetéről, tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Mindkét részről kiemelkedő jelentőségűnek ítélték meg az újabb szovjet—amerikai megállapodást a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról. Egyértelműen kifejezésre jutott, hogy a békeszerető erők további összehangolt fellépése szükséges a béke és a nemzetközi enyhülés vívmányainak megvédelmezése érdekében. A tárgyalásokon széles körű egyetértés nyilvánult meg valamennyi érintett kérdésben. A találkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) ŐSBEMUTATÓK, IGÉNYES TERVEK Pillantás a kecskeméti színház műsorára A jelek szerint a következő évad programját is az igényesség jegyében állították össze a kecskeméti Katona József Színházban. A decemberig véglegesen rögzített repertoár a változatosság mellett arról tanúskodik, hogy a társulat változatlanul kerüli a mindenáron való szórakoztatás könnyű esélyét. A színművek kiválasztásában ugyanakkor nem a közvetlen aktualizálhatóság játszott szerepet, hanem inkább a társadalmi mondandó, az ember és a társadalom viszonyának, az ember erkölcsi formálhatóságának és alakulásának a vizsgálata. Ilyennek ígérkezik az október 5-ére tervezett évadnyitó bemutató, az En vagyok Ravelszki. A szerző, Károlyi Mihály azonos a magyar őszirózsás polgári forradalom vezéralakjával. Egyetlen drámáját külföldi emigrációjában írta. A rendező, Beke Sándor augusztus második felében kezdi a próbákat. A címszerepben Sinkó Lászlót láthatja majd a közönség. A Kelemen László Színpadon másnap Schisgal: Szerelem, ól című fergetes komédiáját játsszák. ősbemutató lesz a következő premier október 19-én. Alekszandr Vampilov szovjet drámaíró Búcsúzás júniusban című műve a Pozsonyiban megjelenő Irodalmi Szemle hasábjain látott napvilágot magyarul, s a fiatalabb és idősebb nemzedékek közti szemléletbeli különbségekről szól a vígjáték nyelvén. Tömöry Péter rendező sok zenével viszi színre a darabot, amelyet egy héttel a kecskeméti bemutató előtt Kis- kunmajsán már megtekinthetnek az érdeklődők. Ugyancsak az ősbemutatók számát gyarapítja az évad második fölében Gyurko- vics Tibor történelmi vígjátéka, a Magyar menyasszony és a fiatalabb írók közé tartozó, Szegedről indult ördögh Szilveszter: Kapuk Thébában című alkotása. Az első félév műsorába illeszkedik a klasszikusok közül Mo- liére Grhatnám polgára az eredeti, zenés változatban. A száz éve született nagy magyar realista, Móricz Zsigmond neve sem hiányzik a szerzők sorából: az Űri murit választotta ki színművei közül a kecskeméti társulat, centenáriumi tisztelgésként. A kecskeméti „nagyszínpadon” és a kamaraszínházban összesen tizenkét bemutatót élvezhet a közönség. Ennyi még nem volt — állapították meg töhben is, az elképzelésekről tájékozódva. Nem kis feladat elé állítja ez a számos újonnan szerződtetett művésszel felfrissült társulatot, amikor hat-nyolc hetet szánnak a próbákra. Gyakoribbá válnak a kamara-előadások is, legalább heti két-három alkalommal nyitja ki kapuját a Kelemen László nevét viselő „kisszínház”. Ez egyben azt jelenti, hogy ide is válthatók bérletek. H. F. VAN MÉG ARATNIVALÓ Tizennégyezer hektár másodvetés A kerti vetemény és a kapásnövény meghálálja a múlt heti csapadékot, ami miatt ismét pihenőre kényszerültek a hét végi műszakra felkészült kombájno- sok. így utánpótlás hiányában szombatra már a kombájnszérük- ről is elfogyott a szárításra oda készített gabona. Vasárnap délre pedig munka nélkül maradtak a terményfelvásárló telepek, mert a raktározásra alkalmas termést mind átvették. A gabonaipar a kenyérnekvaló 27,4, a takarmány- gabona 40,5 százalékát gyűjtötte magtárba az előzetesen szerződött mennyiségnek. Bács-Kiskun legnagyobb búzatermesztő gazdaságai július 22-ig a mezőgazdasági szakigazgatás ér_ Muhart vetnek másodnövényként a mélykúti Lenin Tsz-ben. • Lent: az utolsó fordulót tették a kombájnosok az érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben, és szombaton elindultak a csehszlovákiai testvértékelése szerint lényegében betakarították a termést. A kisebb és műszakilag kevésbé felkészült gazdaságokban maradt még 7—8 ezer hektár aratnivaló búza. A tavaszi árpának 60, a rozsnak 50 százalékát takarították be a múlt hét végéig. Ha az időjárás nem változik kedvezőtlenebbre, gépátcsoportosítással alkalmas időben befejezhető a terménybetakarítás, és a megművelt tarlóba másodncvény vethető. E munkával az idén jól haladnak Bács-Kiskun gazdaságai, hiszen 14 ezer hektáron másodvetést végeztek, ami csaknem kétszerese az előző esztendeinek. A Bácskai és Duna melléki közös gazdaságok kukoricát, s az idén még jót termést adó egyéb takarmánynövényt vetettek tarlóba. A mélykúti Lenin Tsz gazdái másodnövényként többek között muhart termesztenek, Kalocsa, Baja környékén a másodvetésű kerti vetemény magvai iránt is nagy volt a kereslet. Zöldbabot, uborkát termesztenek a konzerv- és hűtőipar számára a szövetkezetek.’ ÉPÜL A TÁROLÓ • A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés taggazdaságai számára 120 ezer tonna műtrágya elhelyezésere alkalmas tárolót épít_ könnyűszerkezeti faelemekből az egyesülés egyik alapító gazdasága, a mis- kel Márcins 15-e Tsz építőszervezete. A 91 méter hosszú épület tetőszerkezete 38 méter fesztávolságú, ragasztott faelemekből áll. Ennek többek között az a jó tulajdonsága, bogy a különböző vegyi anyagok párolgása sem befolyásolja. Az agráripari egyesülés ezzel a központi tárolóval nagy mennyiségű műtrágyát tud megóvni az elporlástól, az időjárás okozta károsodástól. (Pásztor Zoltán felvétele.) „Ezeknek? Ugyan, kérem, mi kell ezeknek? A krimi otthon, kényelmes karosszékben, lábmosás után, esetleg a foci vagy a kocsma. Kultúra, művelődés? Az ugyan semmiképpen és sohasem! Szervezzünk előadást, hangversenyt, író— olvasó találkozót? Minek, kinek? Hogy üresen kongjanak a termek? Hogy szégyenkezzünk a vendégek előtt?" Nemrégiben így zsörtölődött — dühösködött az egyik falusi művelődési ház igazgatója, amikor a nyári programokról faggattuk. Egy másik — nagyközségi — igazgató meg eképpen panaszkodott: „Elhiszik, hogy szeretnénk, akarnánk szépen dolgozni a nyári hónapok alatt is? El tudják képzelni, mennyi jó igyekezetünk veszett kárba már? De ha egyszer nem megy, nem kell a programunk senkinek! Mindenki megy túrázni, üdülni, úszni, pecázni szabad idejében. Vagy ha nem, a kertjével, hobbijával van elfoglalva, vagy éppen építkezik, meg ilyesmi. A művelődésre kis idő legfeljebb télen jut; legtöbbeknél ez így van." Hozzátette még a fentiekhez: „Azt papolják — maguk is azt írják —, hogy nincsen uborkaszezon a közművelődésben, hogy nyáron is lehet jól dolgozni. Hát ez nem így van, állítom, hogy erősen túlzás!" Nos, mit is gondoljunk a látottakról, hallottakról? Siessünk kijelenteni vitatkozva, hogy az illetőknek nincsen igazuk, s ők túlozzák el a dolgot? S hogy teljes mértékben jogtalan és indokolatlan a borúlátásuk? Ez nemcsak demagógia, „olcsó fogás" lenne, de egyben igazságtalan megállapítás is. Olyan vélemény, mely nem számolna a realitásokkal, a valós — és cseppet sem könnyű — helyzettel. Miről is van szó hát tulajdonképpen? Arról, hogy nyáron igenis nagyon nehéz színvonalas és folyamatos közművelődési tevékenységet folytatni! Nehéz elsősorban azért, mert roppant nagy lett mostanára a „konkurrencia”. Hiszen százak és ezrek kerekednek fel naponta, hetente, hogy száz, sőt ezer kilométerrel távolabb keressenek felüdülést, kikapcsolódást, művelődési lehetőséget. Ha ehhez hozzáadjuk a nyári munkálatokat, ténylegesen tapasztalható „pénzszerzési hajszát" stb., akkor a kép még „sötétebbre” változik. Igen ám, de ez a dolognak csupán az egyik oldala. A másik — a biztatóbb — az, hogy igenis lehet tenni valamit, nem is akármit nyáron a tartalmas szórakozásért! Ehhez viszont az kell, hogy keressük a megoldást, a tartalmas cselekvés jó lehetőségeit. Másként fogalmazva: ne várják a közművelődés szakemberei, munkásai, hogy — amint találóan mondani szokás — a sültgalamb a szájukba repüljön. A „sültgalambért”: ha már ezt említettük, meg kell küzdeni. Másképpen bizony nem megy! Konkrétabbra fordítva a dolgot: Aki nem keresi-kutatja állandóan az újabb és újabb lehetőségeket, módszereket, aki nem igyekszik állandóan kísérletezni, újabb és újabb formákat kitalálni, az úgymond „hoppon marad”, az nem tud eredményeket elkönyvelni magának a nyári közművelődés „berkeiben". Az bizony várhatja a csendeshangtalan művelődési ház elárvult falai között az érdeklődőket, a látogatókat. Számos szép, beszédes példa bizonyítja, hogy akik a fentiek szerint járnak el, azok nem várják a sikert hiába; méltán örülhetnek majd elért eredményeiknek. Mindannak, amit mások örömére, kedvére cselekedtek. Hogy csak néhány példát említsünk a sok közül: a megyeszékhelyen időnként ismétlődő főtéri gyermekfoglalkozások, a hajósi „nyitott ház” kísérletek, a halasi szabadtéri vetítések, a kalocsai zenélő udvarok", a bajai „vízi műsorok” egyaránt a kísérletező kedv létjogosultságát s hasznosságát igazolják. Ha még többen sokkal többen, mint eddig, a keresést- kutatást-kezdeményezést tartanák egyik fő feladatuknak, akkor nem kellene mondanunk, nem lenne jogunk kijelenteni, hogy bizony egyesek még ma is — meddig? — a sültgalambra várnak. Pedig az nem jön, nem repül magától. Varga Mihály Kísérletezni P Í, ' : ; .■ /''f
